Kaposvári kistérség jellemzői

Somogy megye 11 kistérségének egyike a kaposvári, melyhez jelenleg 54 település tartozik, ezek mindegyike 30 km-en belül esik Kaposvár városhoz. A népességnek több mint 65 százaléka a megyeszékhelyen lakik.

A térség munkaerőpiaci adatai alapján megállapítható, hogy a munkanélküliségi ráta meghaladja a 15 százalékot, mellyel az országos 9,9 százalékos átlagot is túllépi. A megyeszékhely adatait tekintve a munkanélküliségi ráta 8,45 százalék, melyből következik, hogy a kistérségben tapasztalható álláskeresők száma a környező településeken jelentős.

A 2009. évi adatok alapján 15.431 vállalkozás működik, melyek összességében 24.843 főt foglalkoztatnak, míg 12.549 fő a költségvetési szférában vállal munkát. A munkanélkülieknek több mint 70 százaléka kap változó összegben juttatást az önkormányzattól. A helyi pénz bevezetésének alapjaként ezen juttatásban részesülők körére illetve a versenyszféra által kibocsátott munkabérre vizsgáljuk a szükséges pénzmennyiséget.

A következőkben a statisztikai és helyi költségvetési adatok segítségével határozzuk meg, hogy a különböző gazdasági szereplők között milyen módon tud megjelenni a helyi pénz és mindezek alapján mekkora pénzmennyiségre lenne szüksége a térségnek.

5.2.1.Vállalkozások

Számításaink során a kibocsátás kezdő lépéseként a versenyszféra helyi pénzben történő munkabér kifizetését vettük alapul. Ezen bérkifizetéshez szükséges közösségi valutához egy olyan pénzintézeten keresztül juthatnának, mely a pénz átváltását tenné lehetővé. Mindez működhet például szövetkezeti formában. Az első forgalomba kerülés után természetesen más gazdasági szereplőtől származó bevétel formájában is megjelenhet a vállalkozónál.

A térségben 24.843 főt foglalkoztat a versenyszféra, az átlagos nettó munkabér 97.331 forint volt. Ez összességében havi 2.417.994 ezer forint bérkifizetést jelent, melynek 10 százaléka Kaposvár Koronában történne. A helyi vállalkozás a Kaposvári Koronában kifizetett nettó munkabér összegével csökkenthetné az iparűzési adója alapját, így érdekelté lenne téve a Kaposvári Koronában való bérfizetésben. A fentiek alapján a versenyszféra éves bérkifizetése 2.904.593 ezer forint Kaposvári Korona lenne, mellyel csökkentené helyi iparűzési adó alapját, így ezen összeg 1,5%-ától 43.524 ezer forinttó esne el az önkormányzat, mely a jelenlegi iparűzési adó bevétel alig 2 százalékát jelentené.

5. táblázat: Éves munkabér kifizetés és hozzá kapcsolódó helyi adó kedvezmény

Adatok ezer forintban

Forrás: saját szerkesztés

5.2.2. Háztartások

A háztartásokra nem lenne számszerűsíthető hatással a helyi pénzben való jövedelem szerzés. Mint a harmadik fejezetben említettük, a munkáltató dönthet a munkabér maximum 20 százalékának egyéb módon való kiegyenlítésének módjáról. A vállalkozó nyilvánvalóan az adókedvezményt igénybe szeretné venni, ezért feltételezésünk szerint a nettó munkabér 10 százalékát ezen pénzhelyettesítőben fogja alkalmazottai részére kifizetni. Mivel helyi szinten

„minden” vállalkozó elfogadja a vásárlás ellenértékeként, ezért a munkavállalót semmilyen hátrány nem fogja érni, ugyanis munkabére 10 százalékát jelenleg is munkahelyének környezetében költi el véleményünk szerint.

5.2.3. Önkormányzatok

Jelenleg Kaposváron a 2,5 millió forintos adóalapot el nem érő vállalkozásoknak nem kell helyi iparűzési adót fizetniük. A város költségvetése alapján 2.192.981 ezer forint helyi adóbevétele keletkezett 2010. évben, melynek több 70 százalékát az iparűzési adó tette ki. A harmadik fejezetben említett helyi iparűzési adóalap kedvezmény bevezetése esetén véleményünk szerint az adómentes értékhatárt meg kellene szüntetni.

3. ábra: Kaposvár város helyi adó bevételeinek megoszlása adónemenként 2010. évben

Forrás: Saját szerkesztés Kaposvár megyei jogú város 2010. évi költségvetése alapján

Az iparűzési-, telek-, kommunális és építményadót, mely a helyi önkormányzatok közvetlen bevétele, mind a magánszemélyek mind pedig a vállalkozók fizethetnék Kaposvári Koronával vagy a törvényes fizetőeszközzel is. Így az önkormányzatnak bevétele keletkezhetne Kaposvári Koronában, melyet fordíthatnak szociális juttatások 10 százalékának

kifizetésére, beruházásokra - helyi vállalkozók igénybevételével -, de szükség esetén 1:0,99 arányban át is válthatja Forintra.

Az önkormányzatok kiadásait tekintve megállapítható, hogy mennyi helyi pénzre is lenne szüksége. A helyi önkormányzatok a következő jogcímekre teljesítenek kifizetéseket az aktív munkaképes korú lakosság számára.

- Rendelkezésre állási támogatás:

Az Önkormányzat biztosítja a munkanélküli lakosság számára a közcélú foglalkoztatásokat, ezen időszakra munkabér, amikor pedig nem vesznek ebbe részt rendelkezésre állási támogatást kapnak.

- Rendszeres szociális segély:

Azon személyek részesülnek ebben, akik egészségkárosodottak vagy 55 év felettiek, illetve azok a személyek akik 14 év alatti gyermeket nevelnek de nem részesülnek GYES-ben, GYED-ben, GYÁS-ban. Segély összege jelenleg 25.650 forinttól 60.600 forintig terjedhet.

- Munkabérként:

Az önkormányzati illetve intézményi foglalkoztattak részére munkabért fizet ki. A kistérségben 12.549 fő alkalmaznak a közszférában, átlag nettó keresetük 109.684 forint havonta. Ezen jogcímen történő kifizetéstől eltekintek, ugyanis a közszférában foglalkoztatottak többségének a Magyar Államkincstár teljesít bérkifizetést, nem pedig a helyi önkormányzat.

Az alábbi táblázat a fent felsorolt munkabéren kívüli jogcímek szerinti kifizetési összegeket mutatja be Kaposvárra vetítve, illetve azok megoszlását a kifizetések formájában.

6. táblázat: Az önkormányzati kifizetések megoszlása

Adatok ezer forintban

Forrás: saját szerkesztés www.ddrmk.hu adati alapján

Mindezek alapján megállapítható, hogy az éves szinten hozzávetőleg 153.312 ezer forintos kiadása jelenik meg Kaposvári Koronában, melyet fedezhet a helyi adó bevételeiből is. Ezen adóbevételek azonban éves szinten három részletben jelennek meg az önkormányzatnál, két előleg-fizetési időszakban (március és szeptember) valamint a tényleges adófizetési időpontban, május végén. Ha a helyi pénzben befizetett adóbevételből

megtakarítás révén nem áll rendelkezésre elengedő mennyiség, akkor ezen célra a forgalmazó intézménytől át tud váltani forintot. Ha pedig a helyi adó befizetésekkor jelentős többlete keletkezik, akkor a segélyezés nem csak 10 százalékát, hanem nagyobb arányát is teljesítheti helyi valutában.