1. A politikai szintér formálódása és a politikai szereplők küzdelme (1990-2006)
1.2. Kampány 1994
1.2.1. A helyhatósági választás előzményei
Az 1994-es országgyűlési választásokon a szocialista párt markáns győzelmet aratott.
A parlamenti erőviszonyok az alábbi képet mutatták:
Az 1994-ben elnyert mandátumok megoszlása pártok szerint 19
17A Pécs-Baranyai Értelmiségi Klub tevékenységéről közöl dokumentumokat Dr. Horváth Csaba a Rendszerváltó ÉK-es múltunk 1987-1997 című művében, Pécs, 1998
181990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról
19www.valasztas.hu
Pécs egyéni választókerületben megválasztott képviselői: Lusztig Péter (MSZP), Szili Katalin (MSZP), Toller László (MSZP). Listáról bekerült pécsi képviselők: Bleyer Jenő (MSZP, országos), Bretter Zoltán (SZDSZ, megyei), Trombitás Zoltán (FIDESZ, országos). 20
Az önkormányzati választások időpontját 1994. október 1-jére tűzte ki a köztársasági elnök.
Az MSZP-SZDSZ koalíciós kormány kétharmados parlamenti többséggel rendelkezett. Ez a tény lehetővé tette, hogy módosítsák az önkormányzati törvényt. Az MSZP és az SZDSZ már a koalíciós tárgyalás során megállapodott abban, hogy ősszel egyfordulós önkormányzati választásokat tartanak, ahol a polgármestereket közvetlenül választják.21 A koalíciós szerződésben foglaltak mellett további újdonsága a törvénynek, hogy polgármesterek is lehetnek országgyűlési képviselők.
1.2.2. Az 1994-es önkormányzati választás témái Pécsett
Az önkormányzati kampány kezdetén jószerivel csak az önkormányzati törvény módosítása körüli viták csapódnak le a helyi sajtóban. Az önkormányzati képviselettel bíró pártok a legfontosabb helyi ügyekről a testületi üléseken mondják el véleményüket, míg a képviselettel nem rendelkező szervezetek az Új Dunántúli Napló Politikai Oldalán kísérlik meg magukra vonni a szavazók figyelmét. 1994. július 1-én Krippl Zoltán polgármester a Pécsi Vízmű és a Közterület-fenntartó és Kertészeti Vállalat privatizációjával kapcsolatos előkészítő folyamatokról számolt be a lap hasábjain.22 Elmondta, hogy a privatizáció menetrendjéről szóló előterjesztést a Vízmű esetében a képviselők 89%-a megszavazta. Kétségtelen, mondja a polgármester, hogy a korszerűsítés miatt leépítés várható az új tulajdonos intézkedéseinek következtében, de az alkalmazandó
„árképlet” hatására, alacsonyabb vízdíjat és nyereséget remélnek, az immár közös, önkormányzati-francia befektető tulajdonát képező cégtől.
A kampány ténylegesen a Politikai Fórum augusztus 10-i cikkeivel kezdődik:23 „Jönnek a választások! Ébresztő a kábulatból!” – címmel közöl írást a Magyar Út Körök Nemzeti Vitaköre. A Down Alapítvány Elnöke,
„Támasz nélkül a szociális ellátás” című írásában, a városi intézményrendszer hiányosságait állítja górcső alá. A Köztársaság Párt Baranya megyei szervezete a város sportjáról szól, Pécs Város Földrendező Bizottságának elnöke a kárpótlási folyamatról, Perényi József, KDNP-s személyiség „Társadalombiztosítási csapda?” – címmel a társadalombiztosítás megoldatlan kérdéseiről ír.
Az 1994-es kampány egész idejére jellemző, hogy a helyi szereplők egy-egy aktuális téma tárgyalása alapján kísérelnek meg képet adni célkitűzéseikről, de még a nagy pártok esetében sem érhető tetten, tudatos kampány felépítése. Jellemzően nem találkozunk egyetlen párt politikai hirdetésével sem, a kampány ideje alatt, az ÚDN-ben. Míg 1990-ben az újság közzé tette valamennyi párt jelöltállítását, most nem találkozunk hasonló törekvéssel.
A választási kampányra leginkább azok a tudósítások utalnak, melyek a különböző politikai szervezetek újrarendeződéséről tudósítanak: 1994. augusztus 17. közlemény jelenik meg a Köztársaság Párt megyei szervezetének tisztújításáról.24 Szeptember 7-én az MDF Pécsi szervezetének vezetőségválasztásáról számoltak be,25 szeptember 26-án pedig a KDNP tisztújításáról.26
Augusztus 24-én a MIÉP Baranya Megyei testülete „Anyám én nem ilyen lovat akartam”című írásában arról értekezett, hogy az Antall kormány elmaradt nagytakarításának következtében állhatott elő a politikai földcsuszamlás. Az MSZP-SZDSZ (kormány) koalíciót, véleményük szerint a puszta gazdasági haszonlesés mozgatja.27 Szeptember 7-én a Lakásbérlők és Lakástulajdonosok Egyesületének Elnöke a meszesi városrész gettósodásának veszélyére intett.28 A szeptember 14-i számban Bretter Zoltán országgyűlési képviselő, „A tandíj bevezetésének elhalasztásáról” című írásában az országos vitát kiváltó egyetemi tandíjjal kapcsolatban fejtette ki véleményét.29 Szeptember 27-én a Pécsi Polgári Kör nyilvánosságra hozza, hogy jelölteket indít a közelgő választásokon, mivel ellenőrizni kívánja a város életében fontos kérdéseket a testületben. Ugyanakkor kifejti,
20www.valasztas.hu
21www.polhist.hu/mszptort/index.php?fkod=301&kronev=1994
22ÚDN 1994. júl. 1. Nem kalóztőke, mondja a polgármester
23ÚDN 1994. aug. 10.
24ÚDN 1994. aug. 17.
25ÚDN 1994. szept. 7. Új vezetőség az MDF Pécsi szervezetében.
26ÚDN 1994. szept. 26. Új vezetőség a KDNP élén
27ÚDN 1994. aug. 24.
28ÚDN 1994. szept. 7.
29ÚDN 1994. szept. 14.
hogy tagjaik továbbra is folytatni kívánják szakértői tevékenységüket, ezért egyetlen párt választási kampányához sem csatlakoznak.30
A kampányidőszakban zajló képviselőtestületi üléseken néhány, a Naplóban már megismert kérdés körül élénk vita bontakozott ki. Augusztus 25-i ülésén a közgyűlés a szociális ágazat többletigényét tárgyalta, mivel a
„rendszer működőképességének határára jutott”.31 Szeptember 12-én az önkormányzati privatizációs törekvésekkel kapcsolatban két írás is napvilágot látott: Fülöp Tamás, a Vízmű Üzemi Tanácsának elnöke,
„Unokáink is nyögni fogják” címmel fejti ki véleményét a közelgő magánosításról. Leírja, hogy a Pécsi Vízmű az adott évben nyereséges. A francia cég, a vállalat jelenlegi vagyonához viszonyítva nevetséges összeget kíván befektetni (emiatt le is kell értékelni a vállalati vagyont). A polgármester állításával szemben a vízmű berendezései jó állapotban vannak, a víztisztító üzem kapacitása inkább nagy, mint kicsi. Az előzetes információval szemben az előterjesztésben foglaltak szerint a víz ára nem változik. A szerző szerint ilyen kondíciók mellett egyáltalán nem előnyös a privatizáció.
Soó László frissen megválasztott MSZP-s képviselő „Pécs-a lóvá tett város” című írásában szintén a francia tőke általi privatizációs törekvésekkel foglalkozott. Ő a „Köztisztasági Vállalat” ügyeit is szemügyre veszi, s megállapítja, hogy a városvezetés megtévesztő állításokat hangoztat. A szerződésben infláció mértékű áremelésről van szó, ami ellentmond az árcsökkenés hangoztatott lehetőségének, egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy a szerződéstervezet szerint a nyereségen a tulajdonos felek megosztoznak, ugyanakkor új szemétlerakó létesítése esetén a város egyedül köteles viselni a beruházás terheit. Hasonló anomáliákra hívja fel a figyelmet a vízművel kapcsolatban is. A Vízmű Üzemi Tanácsának elnökével azonos megállapításain kívül, arra is felhívta a figyelmet, hogy a francia befektető olyan jogosítványokat kap, amelyek birtokában kénye-kedve szerint darabolhatja a céget, így a nyereség kimutatása kétségessé válhat.
A privatizációs törekvések ellentmondásai mellett azt is kifogásolta, hogy a Pannon Autó igazgatóságát a kasszájában alig maradt tartalék, illetve felszólították a környező települések vezetőit, hogy 1%-os tulajdoni hányaduk birtokában ne akadályozzák tovább a Vízmű privatizálását.33
Az 1994-es kampány eseményei jól érzékeltetik, hogy időközben kialakult a nyilvánosság új fóruma, a képviselőtestületi ülés. Ezzel a város életét döntően befolyásoló viták ezen a szintéren zajlanak. A helyi sajtó teret ad, s reagál a testületi ülésen történtekre. A képviselettel nem rendelkező szervezetek ugyancsak a helyi orgánumokban vívják csatáikat, de információ hiányában nem tudnak kapcsolódni a fő sodorhoz, így más témákban jeleskednek. A második választási ciklus kampányának fő témái az országos politikai erőeltolódásra reagáló helyzetelemzés, illetve a helyi szinten éppen megkezdődött közüzemi vállalatok privatizációjához való viszonyulás. Jól érzékelhető, hogy továbbra is elsősorban az országos képviselettel rendelkező politikai erők a meghatározóak helyi szinten, ugyanakkor látható, hogy kezd formálódni a helyi elit néhány személyisége.
Érdekessége a kampánynak, hogy nem kapnak kitüntetett szerepet a polgármesterjelöltek, köszönhetően nyílván a törvényi szabályozás késői változásának. Személyes megjelenést a nyilvánosság előtt ezúttal is a Pécs-Baranyai Értelmiségi Klub biztosított, de ő is meghívta választási vitaestjére valamennyi jelölő szervezet listavezetőjét, tehát a polgármesterjelöltségnek még e szűkebb fórumon sem tulajdonítottak különösebb jelentőséget.34 Visszatérve Bőhm Antal felvetéseihez, ezúttal a nyilvánosság szélesedő lehetőségei mellett, már találkozunk a helyi önrendelkezés jeleivel is.
A kampány az első ciklushoz viszonyítva jelentős városi témákat fogalmaz meg, valóban tükrözi a közvéleményt leginkább érdeklő kérdéseket, stílusában továbbra is kiegyensúlyozott hangnemű, nélkülöz minden negatív vonást.
30ÚDN. szept. 27.
31ÚDN 1994. aug.. 25. Elfogyott a pénz: működőképessége határára jutott a szociális ágazat
321994. szept. 25.
331994. szept. 30.
34Dr. Horváth Csaba: Rendszerváltó ÉK-es múltunk 1987-1997. Pécs, 1998. 212-223.o.