A kajakpóló szabályismertetése

A kajakpólót hivatalosan egy téglalap alakú 35 méter hosszú, és 23 méter széles pályán játszák. A játékteret minden oldalról minimum egy méter széles szabad területtel kell körülhatárolni. A játéktér hosszabbik oldalát oldalvonalnak, a rövidebbiket gólvonalnak nevezik. Mindkettőt kötéllel kell jelölni. A játéktér vízmélységének minimum 90 cm-nek kell lennie a pálya teljes területén. A pálya fölött legalább 3 méter magasságban, akadályok nélküli szabad tér szükséges, de a játéktér fölött ennek minimális magassága 5 méter. A pálya mindkét oldalán a játékvezetők számára, szabad mozgásukhoz, területet kell biztosítani.

5.21. ábra - A játéktér és jelölései

A gólvonal mögött, annak középpontjától mindkét irányba 4 méterre egy jól kivehető területet kell kijelölni, ahol a kapus védelmében, az ő akadályozásának megelőzése miatt senki nem tartózkodhat.

Az oldalvonalnál mind a játékosok, mind pedig a játékvezetők számára jól látható jelzéseket kell alkalmazni.

Jelölni kell a felezővonalat, továbbá a kaputól 4,5 méterre, és 6 méterre lévő vonalat.

5.22. ábra - A kajakpóló kapu elhelyezése és méretei

A kapu, 1 méter magas és 1,5 méter széles piros-fehér színűre festett (20 cm hosszú, 5 centiméter széles) keretből áll. A kaput a pálya mindkét végénél a gólvonal közepére kell helyezni, úgy, hogy az alsó széle 2 méter magasan legyen a víz felszínétől. A kapukat rögzíteni kell, és úgy kell elhelyezni, hogy a kapu mögötti területre be lehessen menni kajakkal. A játékhoz 5-ös méretű vízilabdát használnak, kivéve női és ifjúsági mérkőzéseken, ahol 4-es méret az előírt. A labdának vízhatlannak, csúszásmentesnek, kereknek, légkamrásnak, önzáró szeleppel ellátottnak kell lennie. A labda tömege nem lehet kevesebb, mint négyszáz (400) gramm és legfeljebb négyszázötven (450) gramm lehet. Férfiaknál a labda kerülete nem lehet kevesebb, mint hatvannyolc (68) cm, és nem több mint hetvenegy (71) cm. Nőknél a labda kerülete nem lehet kevesebb, mint hatvanöt (65) cm, és nem több mint hatvanhét (67) cm.

A mérkőzést felügyelő tisztviselők száma, a mérkőzés fontosságától függően 3 és 8 között lehet. A mérkőzést 2 játékvezető irányítja, közülük az egyik, az 1-es játékvezetői szerepkörrel bír. A játékvezetők a pálya két oldalvonalánál helyezkednek el, és felügyelik a játékot. Az 1-es játékvezető a zsűriasztal oldalán bíráskodik. A játékvezetők hatásköre szinte megegyezik a vízilabdabírókéval. Az 1-es játékvezetővel szemközti oldalon, a kapuval egyvonalban helyezkednek el a gólbírók. Minden kapunál egy. Feladatkörük a vízilabda gólbírókéhoz hasonlít. Zöld zászlóval jelzik, ha a játékosok a játékrész kezdetekor szabályosan, a saját gólvonaluknál helyezkednek el. Piros zászlóval jelzi, ha a labda játékon kívül van, elhagyta a játékteret, de nem a kapufák között, ezáltal jelzik a gólvonal dobást, vagy a sarokdobást. A piros zászlóval jelzik, ha a játékosok szabálytalanul helyezkednek játékkezdéskor, vagy ha egy kiállított játékos helytelenül tért vissza a játékba. A piros és a zöld zászló együttes felemelésével jelzik a gólt. A gólbíróknál plusz labda is van, amit a játékosoknak adnak, ha a játékban lévő labda elhagyta a játékteret. A mérkőzéseken van egy felügyelő, aki a játék kezdetekor,

és a játék folyamán bármikor ellenőrizheti a játékosokat, és azok felszerelését. A tisztviselőkhöz tartozik még két időmérő, és egy jegyzőkönyvvezető. Mindannyian a zsűriasztalnál foglalnak helyet. Az időmérők feladata mérni a játékidőt, a közötte lévő szüneteket, jelezni az időkéréseket, azok leteltét, mint ahogy jelzik a kiállítási idő végét is. A jegyzőkönyvvezető jegyzi a gólok számát, és a büntetéseket. Neki kell jeleznie a játékvezető felé, ha egy játékosnak összegyűlt a három zöld kártyája (3 zöld kártya = sárga kártya), vagy két sárga kártyája (2 sárga kártya = piros lap). A sárga kártyáért kétperces kiállítás jár, a piros lapért végleges.

Minden csapat 8 játékosból állhat, de egyidejűleg csak 5 játékos tartózkodhat a pályán, a többi a csere. A cseréknek a mérkőzés közben a cserezónában kell tartózkodniuk. (Ennek a szabálynak a megszegésért zöldkártya jár.) A pályán lévő játékosoknak a játék kezdetekor a gólvonaluknál kell elhelyezkedni. A mérkőzés ráevezéssel kezdődik. A bíró sípjellel elindítja a játékrészt, és a játéktér közepére helyezi a labdát. Az a csapat, aki hamarabb szerzi meg, az kezdheti a támadást.

Cserélni bármikor, folyamatosan, korlátozás nélkül lehet, de csak a cserezónában. A pályát elhagyó játékosnak le kell evezni a játéktérről, csak akkor léphet a helyére a cserejátékos. Amíg a játékosnak bármilyen felszerelése (például a sisak, vagy a lapát) a pályán marad, hiába hagyta el a játékteret, a cserejátékos addig nem mehet be helyette, míg az összes felszerelését le nem hozta. Abban az esetben, ha a megengedettnél többen vannak a pályán, akkor a bíró megállítja a mérkőzést, időt kér, és sárga lapot ad a szabálysértést elkövetőnek. Ezután az ellenfél csapata jöhet szabaddobással. Ha a pályán lévő plusz játékos gólt akadályoz meg, akkor neki piros lapos büntetés jár, és büntetődobás az ellenfél csapat javára. Abban az esetben, ha a játékosok létszáma 2 alá csökken, akkor a bíró lefújja a mérkőzést.

A mérkőzés két félidőből áll. A játékidő kétszer tíz perc, a félidőben három perc a szünet. A félidőben a csapatok térfelet cserélnek. A mérkőzés nyertese a több gólt elérő csapat. Gólnak számít, ha a labda teljes terjedelmével áthaladt a kapufák között. Gól után a csapatoknak a saját térfelükre kell menniük az újrakezdéshez. Középkezdéssel, bírói sípszóra indul újra a játék. A gólt kapó csapat egyik játékosa végzi el a középkezdést, a felezővonalról.

5.23. ábra - A kajakpóló felszerelése

Ha a rendes játékidő alatt döntetlen a mérkőzés állása, akkor hosszabbítással, aranygóllal, ha pedig így sem dőlt el, akkor büntetődobásokkal kell a mérkőzést eldönteni. A hosszabbítás ideje 2 × 3 perc, 1 perc szünettel. A büntetődobások végrehajtásában mindkét csapatnak a játéktéren tartózkodó öt játékosa vesz részt. A két együttes játékosai felváltva végzik a kapura dobásokat. A lövést a 4,5 méteres vonalról kell elvégezni a bíró sípjelére. Ezalatt, a lövő játékoson, és a kapuson kívül senki nem tartózkodhat a térfélen, még a cserezónában sem. A lövést 5 másodpercen belül kell elvégezni.

A kajakpólóban is van időkérés, de olyan, mint a vízipólóban. Az időkérések számát a szabályok nem korlátozzák. Ha egy játékos, vagy felszerelés például megsérül, akkor rögtön időt kell kérni.

Mindkét csapat minden játékosának ugyanolyan színű kajakkal, sisakkal, és ruházattal kell rendelkeznie. A kajaknak maximum 3, minimum 2 méter hosszúnak, maximum 60 cm, minimum 50 cm szélesnek kell lennie. A legkisebb száraz súlya 7 kg. A játékosok egy darab kéttollú evezőt használhatnak, melynek hossza maximum 2,2 méter. A lapáttollak mérete 50 × 25 cm. Minden játékosnak arcvédővel ellátott biztonsági sisakot, testet védő öltözetet és úszóképes mellényt kell viselnie. A játékosok számát, amit 1–99-ig választhatnak, fel kell tüntetni a mellényen (elöl 10 cm, hátul 20 cm nagyságúnak kell lennie) és a sisakon is (7,5 cm nagyságú számmal mindkét oldalon).

Abban az esetben, ha a labda elhagyja a játékteret, akkor az vagy az oldalvonaltól, vagy a gólvonaltól hozható játékba, attól függően, hogy a labda hol hagyta el a pályát, és persze hogy ki érintette utoljára. Ha a labda a gólvonalnál (nem a kapuk között) hagyta el a játékteret, és azt utoljára a támadók érintették, akkor a védők hozhatják játékba a gólvonalról, de ha a védők érintették utoljára, akkor a támadó csapat jön sarokdobással.

Néhány egyéb fontos szabály: a lapáttal nem lehet megérinteni az ellenfelet, és nem lehet kiütni vele az ellenfél kezéből a labdát. Tilos a lapát eldobása, és az ellenfél veszélyeztetése, megütése, kajakjának eltolása lapáttal. A

labdát a játékos öt másodpercnél tovább nem birtokolhatja. Tilos a labdát nem birtokló játékost fellökni, beborítani a vízbe. Szabad viszont a labdát birtokoló ellenfelet felborítani, de ez csakis nyitott tenyérrel, vállat, hátat, felkart vagy az ellenfél oldalát érintve (lökve) lehetséges. Tilos bármely más test-test elleni kontaktus.

Tilos az ellenfél karját, vállát, felkarját megfogni. Ha egy játékos felborul, és elhagyja a kajakját, nem vehet részt a további játékban, el kell hagynia a játékteret.

A játékosoknak engedélyezett a labdabirtoklásért folytatott küzdelemben a kajakok egymásnak nyomása, ütköztetése. Tilos viszont az ellenfél játékosának (annak testének) a kajakkal történő veszélyeztetése. (A kar, ha elemelkedett a test mellől, akkor nem a test része). Merőlegesen (80–100 fok között) tilos az ütközés. Tilos az ellenfelet akadályozni, kivéve, ha az a 6 méteres területen belül van, vagy birtokolja a labdát, vagy 3 méternél közelebb van a labdához. Ha egy védő a 6 méteres területen belül durva szabálytalanságot követ el, (veszélyes játék, szabaddobás megakadályozása, közvetlenül gólhelyzetben lévő játékos veszélyeztetése) akkor büntetőt ítélnek ellene. Büntetőlövést a 6 méteres vonalról kell elvégezni. Büntetőnél kizárólag csak a büntetést lövő játékos tartózkodhat a 6 méteres vonalon belül, a többieknek a másik térfélre kell menniük, újrakezdésig. Kapus nincs. A büntetőt 5 másodpercen belül kell elvégeznie a lövő játékosnak. Ha a büntető kimarad, a labda játékban lesz, de kapura csak akkor lőhető ismét a labda, ha közben egy játékos érintette.