Gerendás, Horkai, Kenéz, Wolf
FINA VÍZILABDA SZABÁLYOK 2009–2013 A játéktérre és segédeszközökre vonatkozó szabályok
A játékteret a FINA által meghatározott módon kell elkészíteni, jelekkel ellátni. A játéktér pontos méreteiért és annak jelzéseiért a rendező szerv a felelős. A gólvonalak közötti távolság férfi mérkőzéseken nem lehet 20 méternél kisebb és 30 méternél nagyobb, női mérkőzéseken pedig nem lehet 20 méternél kisebb és 25 méternél nagyobb. A játéktér szélessége nem lehet 10 méternél kisebb és 20 méternél nagyobb. A játéktér határvonala a játéktér mindkét végén a gólvonal mögött 30 centiméter távolságban van.
Minden világbajnokságon, az olimpiai játékokon és FINA események alkalmával a gólvonalak közötti távolság 30 méter, (nőknél 25 m) a játéktér szélessége 20 méter. A víz mélysége sehol sem lehet kevesebb, mint 1,8 méter, lehetőleg 2,0 méternél. A víz hőmérséklete nem lehet kevesebb, mint 26°, plusz 1°, mínusz 1°. A fényerő nem lehet kevesebb, mint 600 lux.
A játéktér mindkét oldalán a következő megkülönböztető jelzéseket kell elhelyezni: fehér jelzést a gólvonalakon és a felezővonalon; piros jelzést 2 méterre, míg sárga jelzést 5 méterre a gólvonalaktól. Ennek megfelelően a játéktér oldalait a gólvonaltól a 2 méteres vonalig piros, a 2 méteres vonaltól az 5 méteres vonalig sárga, és az 5 méteres vonaltól a felezővonalig zöld jelzéssel kell ellátni. A versenybíróság asztalával szemközti oldalon a játéktér mindkét végén, a játéktér sarkától 2 méter távolságban piros színnel egy visszatérési területet kell kijelölni, ahol a kiállított játékos tartózkodik, és ahonnan a kiállítás után visszatérhet.
4.40. ábra - A játéktér méretei, jelzései
A gólvonalak mentén a gólbírók számára, a játéktér teljes hosszában pedig a játékvezetők számára elegendő teret kell biztosítani szabad mozgásukhoz.
A rendező szervnek kell biztosítani a mérkőzésen előirt eszközöket (labda, zászlók, stb), és berendezéseket (kapuk, kötelek, stb.), a titkár részére külön, fehér, kék, piros és sárga zászlókat.
4.41. ábra - A kapu méretei
A pálya mindkét oldalán a gólvonalnál, a játéktér két oldalától egyenlő távolságban, középen, egy–egy kaput kell elhelyezni. Az oldalsó kapufák belső élének egymástól való távolsága 3 méter, a felső keresztléc lefelé néző oldalának a vízfelszíntől mért távolsága 90 centiméter. A léceknek 7,5 cm szélességűnek, és fehér színűnek kell lenniük. A kapura rugalmas hálót kell szerelni, úgy, hogy az a kapu teljes felületét átfogja, és a kapuban a gólvonal mögött legalább 0,30 méter távolságban szabad tér maradjon.
4.42. ábra - A vízilabda méretei
A labdának gömbölyűnek, vízhatlannak és zsírmentesnek, belső levegőkamrával és önzáró szeleppel rendelkezőnek kell lennie. A szabály a labda tömegét (400–450 gramm) kerületét (férfi mérkőzéseken 68–71 centiméter, nőinél 65–67 centiméter közé essen) a benne lévő nyomás (férfiaknál 90–97 kPa, nőknél 83–90 kPa közötti) nagyságát is megszabja.
4.43. ábra - A vízilabdasapka
A két csapatnak a mérkőzés teljes időtartama alatt egymástól elütő színű, fülvédővel ellátott, a játékos álla alatt megkötött sapkát kell viselnie. A sapkák színét a játékvezetőknek kell jóváhagyniuk, de felkérhetik a csapatokat fehér vagy kék sapka viselésére. A sapka nem lehet piros, kivétel a kapust, akiknek viszont kötelező a piros sapka viselése. A sapka színének a labda színétől is elütőnek kell lennie. Ha a játékos mérkőzés közben elveszti a sapkáját, azt a játék következő megállításakor pótolni kell. A sapkákat mindkét oldalon 10 cm magasságú számmal kell ellátni. A sapkákat 1–13-ig számozzák, a Magyar Vízilabda Szövetség (MVLSZ) 1–
14-ig. A kapus az 1-es számú, a cserekapus a piros 13-as (MVLSZ értelmében a 14-es) számú sapkát kell, hogy viselje, a többi játékosnak a 2-től 12-ig (hazánkban 13-ig) számozott sapkát kell viselnie. Mérkőzés közben a sapka számának megváltoztatása tilos, kivéve, ha a játékvezető és a titkár engedélyt ad rá. Nemzetközi mérkőzéseken a sapkák elülső részén fel kell tüntetni a három betűs országkódot, melynek magassága 4 cm, és fel lehet tüntetni a nemzeti zászlót.
A csapatokra és cserékre vonatkozó szabályok
A szabályok értelmében minden csapat hét játékosból (akiből egy kapus), és hat (az MVLSZ értelmében 7) tartalék játékosból áll. A 7 főnél kevesebb játékossal játszó csapatnak nem kötelező, hogy kapusa legyen. A cserejátékosoknak, a segédedzőknek, a csapatvezetőknek, a vezető edző kivételével, a cserepadon kell ülniük, és
onnan a mérkőzés megkezdésétől nem mozdulhatnak el, kivéve a játékrészek közötti szüneteket vagy az időkérést. A csapatok félidőben és a hosszabbítás első játékrésze után térfelet, kispadot cserélnek. A támadó csapat vezetőedzője a saját 5 méteres vonaláig mozoghat. Magyarországon utánpótlás mérkőzéseken az edzőnek a félpályáig van mozgástere.
A játékosoknak nem átlátszó fürdődresszt kell viselniük és a mérkőzések előtt minden sérülést okozó tárgyat el kell távolítaniuk magukról. A játékosok teste nem lehet zsírral, olajjal vagy bármilyen más hasonló anyaggal bekenve, ha a játékvezető mégis ilyet észlel a mérkőzés megkezdése előtt, akkor kötelezi a játékost annak eltávolítására, ha a játékvezető a mérkőzés kezdete után észlel ilyen szabálytalanságot, akkor a játékost a mérkőzés hátralévő részére végleg cserével ki kell állítania.
Mérkőzés közben a játékos bármikor lecserélhető a játéktér saját gólvonalához legközelebbi visszatérési területnél, kivéve büntetődobásnál a büntető megítélése, és annak elvégzése között (az utóbbi abban az esetben lehetséges, ha időkérésre is sor kerül). A cserejátékos csak akkor léphet a játéktérre a visszatérési területről, amikor a lecserélt játékos felemelkedett a víz színére a visszatérési területen belül.
4.44. ábra - A kiállított játékosnak a képen jelzett visszatérési területen belül kell tartózkodnia
Létezik néhány eset, amikor a szabály lehetővé teszi, hogy a cserejátékos a visszatérési területen kívül bárhol a játéktérre léphessen, de ezt kizárólag a játékrészek közötti szünetekben, gól után, időkérés alatt, vagy vérző, sérült játékos lecserélésére alkalmával teheti. Abban az estben, ha a kapus egészségügyi ok miatt nem folytatja a játékot, a játékvezetőnek azonnali cserét kell engedélyeznie, de a játékosok egyikének a kapus sapkáját kell felvennie.
A kapus, akit lecseréltek, később bármely poszton visszatérhet a játékba. (A MVLSZ ezzel kapcsolatban olyan szabályt hozott, hogy azokon a férfi OB I-es mérkőzéseken, ahol 14 játékos került beírásra, a játékos csak kapusként szerepelhet.)
A versenybíróságra, a hivatalos személyekre vonatkozó szabályok
FINA események alkalmával a versenybíróság két játékvezetőből, két gólbíróból, időmérőkből és titkárokból áll. A mérkőzéseket jelentőségüktől függően négy–nyolc fős (Magyarországon 3–8 fős) versenybíróság is felügyelheti.
A játékvezetők teljes körű felügyelet alatt tartják a mérkőzést. A játékosok fölötti rendelkezési joguk a mérkőzés időtartamán túl mindaddig tart, amíg a játékosok és játékvezetők az uszoda területén tartózkodnak. A játékvezetői döntések véglegesek. A játékvezető megváltoztathatja döntését, feltéve, ha azt a labda játékba kerülése előtt teszi. A játékvezetők sípjelet használnak a játék indítására, újraindítására, gólok, kapuskidobások, sarokdobások, semleges dobások és szabálytalanságok jelzésére. A sípjelzés mellett a játékvezetők karjelzéseket használnak.
4.45. ábra - A játékvezető karjelzései, és annak magyarázata
A: a játék kezdése, büntetődobás elvégzése, B: a támadás irányának és a labda helyének jelzése szabaddobásnál, C: semleges dobás, D: egy játékos kiállítása, E: kettős kiállítás, F: kiállítás szabálysértés miatt piros lapnál, H: büntető megítélése, I: gól jelzése, J: kiállítás fogás miatt, K: kiállítás víz alatti alábújás miatt, L: kiállítás visszahúzás miatt, M: kiállítási hiba, rúgás miatt, N: kiállítás, ütés miatt, O: az ellenfél eltolásának jelzése, P: egyszerű hiba, az ellenfél akadályozása miatt, Q: a labda víz alá vitele, R: leállás a medence aljára, falról való elrugaszkodás, S: a szabaddobás, vagy sarokdobás késleltetése, T: 2 méteres szabály megsértése, U:
30 s-os labdabirtoklás lejárta
A játékvezető előnyszabályt alkalmazhat, azaz el kell tekinteni a szabálytalanság megítélésétől, ha annak megítélése, a szabálytalanságot elkövető játékos csapatának jelentene előnyt. A játékvezetőnek jogában áll bármelyik játékost kiküldeni a vízből, és lefújni a mérkőzést, ha a játékos a víz elhagyását megtagadja, vagy a nézők, a játékosok viselkedése, vagy más körülmény lehetetlenné teszi a mérkőzés valós eredménnyel történő befejezését. Jogában áll továbbá, bármely játékos, cserejátékos, néző vagy hivatalos személy eltávolíttatása az uszoda területéről, ha annak viselkedése akadályozza őt feladatának ellátásában.
A gólbírók a versenybíróság asztalának oldalán helyezkednek el, mindketten a játéktér végén a gólvonallal egy vonalban, kivéve, ha egy játékvezető vezeti a mérkőzést, mert akkor a játékvezető van a versenybíróság asztalának oldalán, így a gólbírók a szemközti oldalon foglalnak helyet. A gólbírók feladata a negyedek kezdetén az egyik kar felemelésével jelezni, hogy a csapatok szabályosan elhelyezkedtek a gólvonalukon, mindkét karral jelezni, ha a kezdés vagy újrakezdés szabálytalan. Ugyanígy, mindkét karral jelezni kell egy kiállított játékos szabálytalan visszatérését, vagy egy cserejátékos szabálytalan bejövetelét. Feladatuk még a támadás irányába mutatva jelezni a kapuskidobást, és a sarokdobást, továbbá függőlegesen felemelt keresztbe tett karral jelezni a gólt. A gólbírókat megfelelő mennyiségű labdával kell ellátni, azért, hogy amikor a mérkőzéslabda elhagyja játékteret, azonnal egy új labdát dobhasson a kapusnak (kapuskidobáshoz), vagy a támadó csapat legközelebbi játékosának (sarokdobáshoz), vagy a játékvezető utasítására más helyre.