• Nem Talált Eredményt

A KABBALISTA SZÁMELMÉLET

In document Reneszánsz filozófia (Pldal 100-106)

Johannes Reuchlin és a reneszánsz keresztény kabbala

A. A KABBALISTA SZÁMELMÉLET

A. A KABBALISTA SZÁMELMÉLET

A bölcsesség ötven útja és a végtelen Én Szof

Az ötven összeköti a tízet és az ötöt. Reuchlin számára mind a két szám lényeges: az öt a tetragamma miatt a sinnel, a tíz pedig mint püthagoraszi szám. Természetfilozófiai szempontból az ötvenet a következőképpen értelmezik: a testnek öt szintje van, mégpedig 1. alkotórészek, 2. testi dolgok, amelyek az alkotórészekből épülnek fel, 3. lelkek, 4. égi testek, 5. „Supercoelestia incorporea”.174 E cso-portok mindegyikét a következő tíz kategória alapján lehet elren-dezni: genera generalissima, genera specialia, species generales, spe-cies specialissimae, res individuae; ezekhez anyag és forma, különb-ség, proprietates és akcidensek járulnak.175

Ezekből a logikájukat tekintve némiképp döcögős listákból kelet-kezik a bölcsesség ötven útjának természetfilozófiai interpretáció-ja. Ha az ötvenet számszimbolikai szempontból értelmezzük, akkor a kabbala és a püthagoreizmus együttes jelenlétének mintapéldá-jával találkozunk, s Reuchlint ez érdekelte igazán. Ez az értelmezés Pico 900 Conclusioneséből származik.176 Az öt az egy és a kilenc kö-zött, középen helyezkedik el, négy szám van fölötte és négy alatta.

Egy középen merőlegesen osztott körben geometrikusan ábrázol-hatjuk ezt a helyzetet. Középen található az öt, fölötte hattól kilen-cig, alatta egytől négyig helyezkednek el a számok. Rajzolhatunk félköröket, mindegyiknek a közepén az öt van, tehát a 9–5–1, 8–5–2, 7–5–3, 6–5–4 áll összeköttetésben. Ha a nagyobb számból kivon-juk azt az összeget, amely öt fölött van és ezt az összeget az alsók-hoz adjuk, ötöt kapunk.177 Semmi kétség, az ötnek ezzel az elméle-tével adott e szám spekulatív, matematikai középhelyzete. Mindez a pentagramma szerepére emlékeztet az üdvtörténetben.

Az ötös szám különleges helyzete ezzel bizonyítást nyer.

Reuchlin a számokat az isteni végtelenséggel hozza

összefüg-174 Uo.

175 Uo.

176 Giovanni Pico della Mirandola, 900 Conclusiones. Szerk. Stephen Alan Farmer, Tempe 1998, 68, 2. sorozat.

177 Johann Reuchlin, De Arte Cabalistica. On the Art of the Kabbalah. Ford. Martin és Sarah Goodman, bev. Lloyd Jones. Lincoln–London 1993, 246.

reneszansz_filozofia.indd 100

reneszansz_filozofia.indd 100 2009.12.08. 8:44:022009.12.08. 8:44:02



gésbe. A végtelenség fogalma nem egzakt, inkább épületes, teo-lógiai és filozófiai tekintetben egyaránt pregnáns. Reuchlin gondo-latkísérlete a következő: ha az ötöt megszorozzuk a püthagoraszi számmal, a tízzel, ötvenet kapunk, amely egyben az 50. év, ame-lyet a Biblia jubileumi évként ír elő. Ha megkettőzzük az ötöt, és az eredményt a harmadik hatványra emeljük, 1000-et kapunk. Ha ezt az eljárást tovább folytatjuk, megjelenik a végtelen, „amely min-den örökkévalóság birodalma, és amelyet a kabbalisták Én Szofnak hívnak, amely az istenséget jelenti díszes öltözet nélkül”.178 A te-ológiai hozadékot variálja a 104,2 zsoltár: „A ki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel.” A számok rendje nem az iste-ni végtelen, a számok magukban Isten öltözete, az isteiste-ni végtelen szimbóluma, amely számunkra az ész és az eszes szellemek fénye-ként jelenik meg. „Öltözete fényével teremtette az elválasztott és láthatatlan szellemek intelligíbilis világát, amelyet a kabbalisták égnek neveznek.”179

A fény, amely egyszerre intellektuális megvilágosodás és kegye-lem,180 egyben a forma is, amellyel isten az intelligíbilis világot te-remtette.181 Ez a gondolat megegyezik a fény fogalmával a firenzei újplatonizmusban, amely tartalmazta az összes teremtett formát, ismeretüket és a megváltás kegyelmét.182 Mózes olyan túlságosan nagy fényességben tekinthette meg a Tórát, hogy a ragyogás, amely őbenne ebből a fényességből megmaradt, elvakította a népet, s ezért arcát el kellett rejtenie. Ebből a „kabbalisták”183 arra következ-tettek, hogy Isten a maga csodálatosságát nem mutatja meg

tel-178 I. m. 248: „quae est regnum omnium seculorum a Cabalistis Ensoph [Ain-soph]

nominatum, et est deitas sine indumento”. Az isteni öltözék metaforáját variálja a Zsol-tárok könyve 104, 2 verse: „A ki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel.”

179 Uo. Vö. Zsolt. 104, 2: „Cum vestimenti sui lumine creavit mundum intelligibilem spirituum separatorum et inuisibilium, quod Cabalistae uocant coelum.”

180 Vö. Wolfgang Scheuermann-Peilicke, Licht und Liebe. Lichtmetapher und Metaphysik bei Marsilio Ficino, Hildesheim–Zürich–New York 2000.

181 Maimonidész: More Nebuchim, 2. könyv, 26. fejezet.

182 Vö. Wolfgang Scheuermann-Peilicke, Licht und Liebe Lichtmetapher und Metaphysik bei Marsilio Ficino, Hildesheim–Zürich–New York 2000 (187. megjegyzés). Lásd még Thomas Leinkauf, „Reuchlin und der Florentiner Neuplatonismus”, in Gerald Dörner (szerk.), Reuchlin und Italien, Stuttgart 1999 (Pforzheimer Reuchlinstudien Bd. 7).

183 Nachmanidész, lásd Exodus 33, 18.

reneszansz_filozofia.indd 101

reneszansz_filozofia.indd 101 2009.12.08. 8:44:022009.12.08. 8:44:02



jesen, hanem csak predikátumait. Reuchlin számára ez azt jelenti, hogy az öltözet mögött הוהי rejtőzik.184

Abban a belátásban, hogy semmit sem tudunk belátni, megnyílik a belátás első és legfontosabb kapuja.185 A következő 49 kapu azo-kat a lépéseket jelenti, amelyeken keresztül Isten a világot teremtet-te. Először a primordiális világot második kapuként, aztán a látható földet, a harmadik kapu az anyag, a negyedik az üresség. A többi fo-kozat a teremtés hat napjának felel meg.186 A bölcsesség 50. kapu-ja, a jubileumi év kapukapu-ja, a negatív teológiájának logikája szerint a messianisztikus belátás számára van fenntartva. „A legfőbb kapu, mely egymaga mindenek teremtője, nem ismert egyetlen ember előtt sem, kivéve a Messiást, mert ő maga Isten fénye és a népek megvilágosodása, Isten felismeri őt és ő Istent.”187

Sémhameforás, Isten 72 neve

A Jecira könyve, amelyet Ábrahámnak tulajdonítanak, a bölcsesség 32 útját hagyományozza át. Reuchlin ezt a 32 utat egyesével be-mutatja, végezetül pedig szimbolikus hordozójuk alapján osztja fel őket: a héber ábécé 22 betűjéről van szó és a המילב תוריפס רשע – Decem numerationes belima – 10 szám minden nélkül. Később a tíz proprietast (Szefirot) Istenben lévő állítmányokként és erőkként gondolják el, itt nem esik több szó róluk.

A héber ábécé 22 betűjét ellenben hozzárendelik az igazság 50 kapujához.188 Ebből adódik a 72-es szám, a vidám angyalok száma, amelyből Sémhameforás, a legnagyobb Isten hatalmas, kibontott neve áll. Hogy Isten nevét megmagyarázhassuk, a tetejéig meg kell

184Johann Reuchlin, De Arte Cabalistica. On the Art of the Kabbalah. Ford. Martin és Sarah Goodman, bev. Lloyd Jones. Lincoln–London 1993, 248. „Quo plane apparet deum iuxta ipsum esse suum tetragrammaton.”

185 Itt újra és újra az Egy beláthatatlanságával találkozunk, a Liber de causis 5. §-ának megfelelően. Az egész megtalálható Picónál, in 900 Conclusiones. Szerk. Stephen Alan Farmer, Tempe 1998, 462.

186 Maimonidész 26. fejezete alapján.

187 Johann Reuchlin, De Arte Cabalistica. On the Art of the Kabbalah. Ford. Martin és Sarah Goodman, bev. Lloyd Jones. Lincoln–London 1993, 252: „[…] suprema porta unus creator omnium a nullo homine nisi a Messiah cognitus, cum ipse est lux dei et lux gentium, ideoque et cognoscit deum et deus cognoscitur per eum”.

188 I. m. 258: „[…] quibus Schemhamphores id est nomen expositorium illud magnum summi dei constare perhibetur”.

reneszansz_filozofia.indd 102

reneszansz_filozofia.indd 102 2009.12.08. 8:44:022009.12.08. 8:44:02



másznunk a megismerés Jákob-létráját. „Az érzékek mozgatják a fantáziát, a fantázia a gondolkodást, a gondolkodás az észt, az ész az értelmet, az értelem a szellemet, a szellem az angyalt.”189

A következő Gemátria a mens angelica megismerése:190 10 = י; 5 =ה ; 6 = ו.

י = 10 יה =15 יהו = 21 יהוה = 26 72191

Az angyalok Isten küldöttei, akik az istentisztelet szimbólumait és a kinyilatkoztatásokat adták át. Ők a tetragrammának egy másik Gemátriáját is áthagyományozzák.

40 = יייי

15 = ההה

12 = וו 5 = ה 72

A tíz Szefirot, az abszolút kezdet problémája (א tenebrosum és א lucidum) és a Szentháromság

Reuchlin a számmisztikáról szóló Jecira-könyvet minden teke-tória nélkül a kabbala művei közé sorolja. Szerinte ez a mű a 10 Szefirotot mint számokat tartalmazza bármilyen hozzátétel nélkül.

Reuchlin követi a zsidó hagyományt, és a következő neveket veze-ti be „רתכ (Keter), i. corona, המכח (Chochma) i. sapientia, הניב (Bina) i. prudentia sive intelligentia, דסח (Cheszed) i. clementia seu bonitas, הרובג (Gebura) i. gravitas vel severitas, תראפת (Tiferet) i. ornatus, חצנ (Necach) i. triumphus, דוה (Hod) Confessio laudis, דוסי (Jeszod) Funda-mentum, תוכלמ (Malchut) regnum”.192 Simon, zsidó beszélője a

dialó-189 I. m. 264. „Sensus moveat phantasiam, phantasia memoriam, memoria rationem, ratio intellectum, intellectus mentem, mens angelum.”

190 Betűk értelmezése számértékükre vonatkoztatva.

191 Uo.

192 I. m. 282.

reneszansz_filozofia.indd 103

reneszansz_filozofia.indd 103 2009.12.08. 8:44:022009.12.08. 8:44:02



gusban, utal Joseph Gikatilla művére, A fény kapujára.193 Ám Reuchlin Simon révén átértelmezi az Istenről állítható tízes számot: csak az első három Szefirot tényleges istennév, amelyek a Szentháromsá-got jelentik; a következő hét nélkülözhető istennevek, Reuchlin a teremtés és a kinyilatkoztatás típusaiként értelmezi őket.

Az első három Szefirot: Keter (korona), Chochma (bölcsesség) és Bina (okosság). A kezdet problémája megmutatkozik az első Szfirában, ami a Keter. Az abszolút kezdet problémáját א (Alef) és ףוסןיא (én szof) keresztül ábrázolja Reuchlin. Az abszolút Első, melynek nincs ellentéte, és ennélfogva fogalmilag nem megragadható, egyúttal én szofként, és א tenebrosumként, illetve alef magnumként gondoltatik el.194 Amikor ez a végtelen, minden-egy megjelenik, amely a Keter Szfirában történik, akkor az א tenebrosum א lucidummá alakul át, a meghatározatlan egy-ből meghatározott egy lesz.195 A Szentháromság-teológiában ez az a folyamat, amelyben Isten nemző atyaként mutatkozik meg.

Az Egy Plótinosz által felfedezett és Proklosz által kidolgozott el-méletének kabbalista változatáról van itt szó. Az Egy nem szám, ha-nem egyszerre egy és minden; először az egy-mindenen belüli meg-különböztetés által lesz a meghatározatlan, „sötét” egyből megha-tározott, „világos” szám. Ezt a folyamatot egyben dologiasulásként [Reifizierung] és valóságossá válásként [Realisierung] ragadhatjuk meg. Az א lucidum átalakulása én szoffá maga a bölcsesség, amely Istentől származik, és amelyben Ő aktualizálódik. Ez a folyamat hülémorphikus: csupán a „bölcsességben” mint a meghatározatlan isteni erő potentia passivájában válik Isten szellemileg aktuálissá.

Ezt a bölcsességet értelmezik Chochmaként, a második Szfiraként. Bizonyítékként a Bahir könyvét idézik, amely a maga részéről a Targumra, a Tóra arámi változatára támaszkodik: המכח אלאתישארןיא, Nincs kezdet bölcsesség nélkül.196 Chochma ezzel

193 Paulus Ricius latin változata először 1516-ban jelent meg Augsburgban.

194 I. m. 284.

195 Uo. „Cui equidem recte mihi videar respondere, quod infinitudo ipsa trium sum-marum Cabalistice arboris numerationum quas uos treis in diuinis personas appellare consuevistis absolutissima essentia quam sit in abysso tenebrarum retracta, et imma-nens ociosaque uel ut aiunt ad nihil respiciens, idcirco ןיא i. nihil sive non ens ac non finis, hoc est ףוס ןיא quia nos tam tenui erga res diuinas ingeni paupertate mulctati de ijs quae non apparent haud secus atque de iis quae non sunt iudicamus. At ubi se ostenderit ut sit aliquid et reuera subsistat tum Aleph tenebrosum in Aleph lucidum convertitur.”

196 Uo.

reneszansz_filozofia.indd 104

reneszansz_filozofia.indd 104 2009.12.08. 8:44:022009.12.08. 8:44:02



a Resit, a kezdet, és utalás a Szentháromság harmadik személyé-re, a Szentlélekre.

A harmadik Szfirát, a Binát így magyarázzák: תישארב, B-resit, „kez-detben”, a Biblia első szava, megmutatja a ב (B) különleges jelentő-ségét, amely előfordul a הניב Bina, bölcsesség szóban is. Az Atyát a héberben az בא (Ab) jelöli, ebben a szóban megtalálható a kezdet titokzatos Alefja és a B-resit B-je is. A הניב (Bina) szó tartalmazza a נ-t (Nun), amely a ןב (Ben, héberül fiú) szóban fordul elő. Reuchlin számára ez az első jele a harmadik Szfira, a Bina krisztológiai jelentő-ségének. A második utalás a ןיא, Én (semmi) kabbalája. Az א az előző értelmezések alapján az Atya szimbóluma, a נ a ןב (Ben, fiú) kabba-lája alapján a Fiúra való utalás. Közöttük áll a י (Jod), a tetragramma első betűje. A ה (Hé) a tetragrammában (הוהי) kétszer fordul elő, má-sodik és utolsó betűként. Mindezekből adódik, hogy a הניב a Szent-háromság második személyét, a Fiút jelöli.197 (Ez az értelmezés illik a János-prológusban leírtakhoz és az ágostoni Teremtés könyve-ér-telmezéshez, ahol a „kezdetbent” mindig mint „logosban” és „Krisz-tusban” fordítják.198 Ezen felül van még a bibliai hivatkozás a bibliai apokrif „Sapientia Salomonis”-ra, amely a Vulgata része.)

Reuchlin szerint – még akkor is, ha a második és a harmadik Szfira átírásakor ingadozik az isteni Fiú és a Szentlélek között – elegendő bizonyítékunk van arra, hogy az első három Szefirot

tulajdonkép-197 I. m. 286. Reuchlin Menachem Recanatit idézi: „Sic reperies literam hanc scilicet Beth facientem res omnes, quapropter Aleph eandem uti propinquissima et foecundiorem lit-eram sibi recipit, nominaturque בא pater omnis generationis et productionis. Deinde as-sumptum Beth, rursus ablegat in universitatem entium, ex infinito ןיא finem suum conse-qui desyderans, quare finalem literam Nun coniugendi Beth generat ןב. Filium quae prima est productio in deitate, ac principium alteritatis, unde cognominatur תתישאר i. princip-ium, tametsi est secunda emanatio ex infinitudine, hoc est secunda Cabalistica numera-tio, per quam omnia facta sunt. Scriptum est enim: Omnia in sapientia fecisti, hoc modo primus effluxus fit secunda numeratio, qua terminus generationis est filius. Restat tertio medium inter Aleph et Nun quod est Iod, nota sancti nominis הי cuius ambos characteres si alternis vicibus nomini ןב intertexueritis erit הניב intelligentia, prudentia, seu providentia, scilicet emanatio in divinis tertia, cui attribuitur Adonai, spiritus, anima, votum, mysterium fidei, mater filiorum, rex sedens in throno miserationum , Iobilaeus magnus, Sabbathum magnum, fundamentum sprirituum, lumen mirificum, dies suprema, quinquaginta por-tae, dies propitiationis, uox interior, fluuius egrediens de paradiso.” Reuchlin e forrásához vö. Saverio Campanini bevezetőjét a Busi–Campanini-féle kiadás LXI. oldalán.

198 Augustinus, De Genesi ad Literam I, 8. Vö. Wilhelm Schmidt-Biggemann, Philosophia perennis. Historische Umrisse abendländischer Spiritualität in Antike, Mittelalter und Früher Neuzeit, Frankfurt am Main 1998, 372.

reneszansz_filozofia.indd 105

reneszansz_filozofia.indd 105 2009.12.08. 8:44:022009.12.08. 8:44:02



peni értelme a Szentháromság ábrázolása. Valósággal ünnepelve idézi Jichak Ben Ja’kov ha Kohen kommentárját a Széfer Jecirához:

„Ezért megtartjuk azt a három Szefirotot, amelyet a kabbalisták Rab-bi Jichak tanúsága alapján a Széfer Jecirához írott kommentárjaikban a három legnagyobb és legnemesebb Szefirotnak neveznek egy tró-nuson, melyet a szent, szent, szent, a Seregek Ura foglal el.”199

A megmaradt hét Szefirot mármost inkább a teremtés, a kozmosz és az üdvtörténetet típusait jelentik. Az istenmegnevezések meg-maradtak, de az első három Szefirothoz képest másodlagosak:

4. דסח (Cheszed) i. clementia seu bonitas, Michael + El + Abraham jobbja,

5. הרובג (Gebura) i. gravitas vel severitas Elohim, balkézről tűz a vízből, ez a quartus, Gabriel, Izhac senex, metatthron,

6. תראפת (Tiferet) i. ornatus Eloha Emet Adonai, Israel senex, 7. חצנ (Necach) i. triumphus Adonai, Sabaoth Moses,

8. דוה (Hod) Confessio laudis Elohe, Sabaoth, serpens antiquus, 9. דוסי (Jesod) Fundamentum Sadai, fundamentum mundi, deus vivus, sabbathum integrum, Joseph Justus.

10. תוכלמ (Malchut) regnum Adonai, regnum vitae.200

In document Reneszánsz filozófia (Pldal 100-106)