Johannes Reuchlin és a reneszánsz keresztény kabbala
B. A KABBALA TECHNIKÁI
peni értelme a Szentháromság ábrázolása. Valósággal ünnepelve idézi Jichak Ben Ja’kov ha Kohen kommentárját a Széfer Jecirához:
„Ezért megtartjuk azt a három Szefirotot, amelyet a kabbalisták Rab-bi Jichak tanúsága alapján a Széfer Jecirához írott kommentárjaikban a három legnagyobb és legnemesebb Szefirotnak neveznek egy tró-nuson, melyet a szent, szent, szent, a Seregek Ura foglal el.”199
A megmaradt hét Szefirot mármost inkább a teremtés, a kozmosz és az üdvtörténetet típusait jelentik. Az istenmegnevezések meg-maradtak, de az első három Szefirothoz képest másodlagosak:
4. דסח (Cheszed) i. clementia seu bonitas, Michael + El + Abraham jobbja,
5. הרובג (Gebura) i. gravitas vel severitas Elohim, balkézről tűz a vízből, ez a quartus, Gabriel, Izhac senex, metatthron,
6. תראפת (Tiferet) i. ornatus Eloha Emet Adonai, Israel senex, 7. חצנ (Necach) i. triumphus Adonai, Sabaoth Moses,
8. דוה (Hod) Confessio laudis Elohe, Sabaoth, serpens antiquus, 9. דוסי (Jesod) Fundamentum Sadai, fundamentum mundi, deus vivus, sabbathum integrum, Joseph Justus.
10. תוכלמ (Malchut) regnum Adonai, regnum vitae.200
B. A KABBALA TECHNIKÁI
A kabbala feltételez egy, az adott formában szentséges szöveget.
Egyetlen betű formáját sem szabad megváltoztatni, egyetlen be-tűsorrendnek sem szabad különbözőnek lennie a hagyományban, a szöveg semmi módon sem változhat. Csak akkor lehet előfeltéte-lezni, hogy benne az értelmezési lehetőségek azon
kimeríthetet-199 Johann Reuchlin, De Arte Cabalistica. On the Art of the Kabbalah. Ford. Martin és Sarah Goodman, bev. Lloyd Jones. Lincoln–London 1993, 286. „Hucusque notauimus tres numerationes quae dicuntur a Cabalistis, teste Rabi Ishac in commentariis libri Ietzira דחא אסכ תונוילעה תוריפס i.Tres numerationes summae atque supremae sedes una, in qua sedet Sanctus Sanctus Sanctus dominus deus Sabaoth.” Yshaq BenYa’qo-v ha Cohen Jecira könyBenYa’qo-véhez írt kommentárjához lásd SaBenYa’qo-verio Campanini beBenYa’qo-vezetőjét a Busi–Campanini-féle kiadás LVIII. oldalán, Nr. 26.
200 Johann Reuchlin, De Arte Cabalistica. On the Art of the Kabbalah. Ford. Martin és Sarah Goodman, bev. Lloyd Jones. Lincoln–London 1993, 286–288.
reneszansz_filozofia.indd 106
reneszansz_filozofia.indd 106 2009.12.08. 8:44:032009.12.08. 8:44:03
len sokfélesége rejtőzik, melyet a kabbalisták feltételeznek, ha a kinyilatkoztatások szövegét teljességgel isteninek tartják. E szent-ség biztosításáról a következő történet tudósít: „Először, ahogy a kabbalisták állítják, Isten a törvényét egy tűzgömbbe írta sötét tűz-zel a világosabb tűz fölé.”201 Ez a világos tűz fölé sötét tűzbe írt isteni törvény a bűnbeeséssel és a babiloni nyelvzavarral elveszítette ren-dezett formáját, s csak a Sínai-hegyen való kinyilatkoztatással ada-tott ismét, és a régi rendnek megfelelően Mózesnek. Egyedül Mózes ismerte a törvény sokféle jelentését, s uralta a megfelelő értelme-zési technikákat. „A betűk variálásának és a Szentírás értelmezésé-nek művészetét a szellem épülésére Mózes Istentől kapta. Nem volt szabad feltárnia az isteni dolgokat a képzetlenek előtt, akik amúgy sem értették volna, és a nép előtt sem.”202 Ezt a technikát Mózes Józsuénak és a hetven kiválasztottnak szóban tanította.203
Itt először az ezoterikus tudás titkos áthagyományozásának topo-száról, másrészt a kabbalista bibliaértelmezés mózesi legitimáció-történetéről van szó. A kabbalista interpretáció értelmezési kritériuma emellett egyértelműen meghatározott: épülés, mentis elevatio.
A technikák, amelyek segítségével ezt az épülést el lehet érni, al-legorikus magyarázatok: „Allegorizációról van szó; valamit valami más által valami másként értünk; ezáltal egy mondat valami mást jelent, mint amit.”204 A kabbalának három technikája van.
Gemátria
A terminus a geometria vagy a γράµµατα, illetve γραµµατεία szó-ból származik. Ez a módszer az egyes betűket számszimszó-bólumként vagy egyedi szimbólumként értelmezi. A héber nyelv számára
egy-201 I. m. 290. Reuchlin ezt a történetet Nachmanidésznél találta. A Tóra-értelmezéshez:
„Primo nanque, ut asserunt Cabbalaei, deus legem suam in globum igneum conscripsit per ignem fuscum super ignem candidum.”
202 Uo. „Artem tamen ordinandi et uariandi literas et sacram scripturam ad mentis eleuationem dulcissime interpretandi a diuina tunc maiestate receptam, ut rem diuinissimam a rudibus inperceptibilem, uulgo non patefecit.”
203 Uo. Vö. 4Móz. 11, 24 f. A 70 kiválasztottnak a kabbala írások fogadóközönségét nevezi. Vö. uo. 12. lábjegyzet.
204 I. m. 292. „Cum autem negotium sit allegoricum, et aliud pro alio per aliud intelligatur, ut ipsa sententia sit alia pro alia.”
reneszansz_filozofia.indd 107
reneszansz_filozofia.indd 107 2009.12.08. 8:44:032009.12.08. 8:44:03
értelmű, hogy a betűket számszimbólumnak vehetjük, hiszen ezál-tal lehetségessé válik, hogy kapcsolatot állítsunk fel azon szavak kö-zött, amelyek ugyanazt a számértéket képviselik. Ugyanaz érvényes a betű- és a szóértékekre. Reuchlin a ש jelentését mindig a םימחרב (berachmim, ’kegyelemben’) jelentésével zárta rövidre. Mind a ket-tőnek 300 az értéke, s ez érvként szolgált számára a sin különleges jelentése mellett. Ezen a módon a Gemátria lehetőségek tömkele-gét nyújtja elrejtett jelentések felfedezésére. Legfőképpen Isten 72 nevének ismerete származik a Gemátriából.
Ha a betűket egyesével értelmezzük, az ábécét kozmikus szimbó-lumrendszerként foghatjuk fel. Az ábécé természetfilozófiai szem-pontból a teremtést mutatja meg hierarchikus formában: a betűk א -től י-ig az angyalokat és az intelligentiae separatae-t jelentik, az angya-lok világát pedig םיכאלמהםלוע; ők Isten erejétől függnek, és ezt az erőt osztják el lefelé az égi szférákon keresztül. A háttérben megta-lálhatjuk Dionüsziosz Areopagita205 harmóniaelméletét is az égi hie-rarchiáról, ahol az angyali hierarchiák, Isten fokozatosan osztott tük-reiként, egymásból részesednek.206 Úgy tűnik egyszersmind, hogy a Szefirot-fának az angyali minőségek és az erők funkciójának megha-tározásánál rendező mintául kell szolgálnia. Ebben az értelemben az angyali hierarchiák Reuchlinnál is „a virtute Dei dependentes”.207
A tíz angyali kar a következő: (1) א = שדקהתויח (Alef Chajot Ha Kados, Szent élőlények); (2) ב = םינפוא (Bet Ofanim, formák, kerekek);
(3) ג = םילארא (Gimel Aralim, erős angyalok); (4) ד = םילמשה (Dalet Hasmalim, Isten erejében részesülő lények; Közvetítő angyalok a harmadik és ötödik égi szféra között); (5) ה = םיפרש (He Szerafim, Kö-zépső angyalok a negyedik és hatodik szféra között); (6) ו = םיכאלמ (Vav Malachim, angyal, Közvetítő az összes többi szférához – bizo-nyos módon ez a csoport a középső Szfirának, a Tiferetnek felel meg, szépség, amely az alsó Szefirot területét befolyásolja); (7) ז = םיהלא (Zájin Elohim, isten, a Malachim hatodik szférájából nyeri az erejét, és megosztja az összes többivel); (8) ח = םיהלאינב (Chet Bné Elohim,
205 Dionüsziosz Areopagita, De caelesti hierarchia III, 1 PG 3, 164 d.
206 Dionüsziosz Areopagita, De caelesti hierarchia III, 2 PG 3, 165 a.
207 Johann Reuchlin, De Arte Cabalistica. On the Art of the Kabbalah. Ford. Martin és Sarah Goodman, bev. Lloyd Jones. Lincoln–London 1993, 316.
reneszansz_filozofia.indd 108
reneszansz_filozofia.indd 108 2009.12.08. 8:44:032009.12.08. 8:44:03
az istenek fiai, erejüket a Malachimból, az angyalok hatodik rendjé-ből nyerik); (9) ט = םיבורכ (Tet Cherubim, az angyalok hatodik rendje befolyásolja őket); (10) י = םישיא (Jod Isim, nemes és patrícius, az an-gyalok legalsó rendje, ők a kilencedik szférától függnek).208
כ -tól ס-ig a betűk a Seculum orbium vel Sphaerarumot szimboli-zálják. Egyesével: כ = Metatron (= Intellectus ordines, az állócsilla-gok égboltja); ל = Saturn – יאתבש (Sabtai); מ = Jupiter – קדצ (Cedek);
ם = Mars – םידאמ (Madim); נ = Nap – שמש (semes); ן = Venus – אגונ; ס = Merkur – בכוכ; ע = hold – חרי; פ = Intellectus agens; ף = magasabb intelligenciával rendelkezők; צ – ת = 4 elem és minden keverék élő és halott; צ = Materia prima; ץ = 4 elem; ק = ásványok és keverékek;
ר = növények; ש = állatok; ת = ember és emberi természet.209 Notaricon
A szó a notarium, gyorsírás szóból származik.210 Egy szó betűit más szavak vagy mondatok kezdőbetűiként használják, illetve fordít-va, egy mondat kezdőbetűit összevonják, hogy egy szót alkossa-nak. A leghíresebb példa a Deuteronomium 27, 9-ben található. Ott héberül így hangzik: םויה לארשי עמשו תכסה (Hasket usma Israel haiom), „Figyelj és hallgass Izráel! E mai napon lettél az Úrnak, a te Istenednek népévé.”211 A vers első négy szava a tetragramma betű-ivel egyezik meg, amelyet a Temura, a permutáció szerint a helyes sorrendbe kell tenni.
Temura
A Temura a betűk vagy szavak felcserélését jelenti, új értelem felfe-dezése céljából. Reuchlin példája itt ismét messianisztikus, a „bol-dog”-ot – „חמשׂי” (Zsoltárok könyve 21, 2: Uram, a te erősségedben örül a király – חמשׂי) Messiásnak értelmezték át: חישׁמ (Masiach).212
208 I. m. 318.
209 I. m. 320.
210 I. m. 308. Reuchlin ezt a technikát Aulus Gelliustól ismeri, vö. Noctes Atticae XVII, 9, 2.
211 I. m. 304.
212 I. m. 292.
reneszansz_filozofia.indd 109
reneszansz_filozofia.indd 109 2009.12.08. 8:44:032009.12.08. 8:44:03
A betűket felcserélhetjük anélkül is, hogy jelentésük láthatóvá vál-na. Ebben az értelemben például felcserélik a tetragramma négy betűjét anélkül, hogy a felcserélés értelmére fény derülne.