A vállalkozási övezetek (különleges/szabad gazdasági övezetek) a területfejlesztés olyan speciális eszközei, illetve intézményei, amelyek az 1970-es években kezdtek kibontakozni, elsősorban az angolszász országokban. Megjelenésük, majd terjedésük az egyes európai, illetve ázsiai
Geográfus Doktoranduszok XII. Országos Konferenciája
75
államokban új gondolatokat és lehetőséget teremtettek a depressziós térségek felzárkóztatásának irányába (Bodnár 2003).
Ukrajnában, a Szovjetunió felbomlását követően, a legfontosabb feladat – a politikai szuverenitás megteremtése után – a (piac)gazdasági feltételek megteremtése volt, egy olyan vállalkozásbarát légkör kialakítása, amely elősegíti a külföldi tőkeerős multi- és transznacionális beruházások megvalósulását, elsősorban munkahelyek teremtése céljából. Már 1992 márciusában elfogadtak egy befektetési törvényt, amely a külföldi működő tőke beáramlását igyekezte elősegíteni (Bodnár 2003). Leonyid Kucsma, Ukrajna akkori elnöke, 1995-ben rendeletet adott ki, amelyben bizonyos hatósági jogköröket „decentralizált”, Kárpátalja közigazgatási szerveinek hatáskörébe utalt, illetve az állami tulajdon egy részének kezelésére jogosítványokat adott.
1998 nem volt „könnyen felejthető” év Kárpátalja életében. Az orosz gazdasági válság és az
„évszázad árvize” egyaránt pusztított Ukrajnában. Valószínűsíthető, ezen „katasztrófák” is közrejátszhattak abban, hogy felgyorsultak az események a gazdasági övezetek kapcsán.
A gazdaság és területfejlesztés eszközeként, európai mintára, Ukrajnában is létrehoztak speciális (szabad, különleges) gazdasági övezeteket és kiemelt fejlesztésű területeket. A szabad gazdasági övezetek száma 12, melyek között akadnak járások (pl. a Lviv megyei Javorivszkij járás, vagy a kárpátaljai Ungvári és Munkácsi járások), de többségben vannak a városok. Kiemelt fejlesztésű területeknek minősítettek 80 közigazgatási egységet, ebből 39 járás (köztük Kárpátalja valamennyi járása), a többi – város (Baranyi 2009). Kárpátalja külkereskedelmi kapcsolatainak fejlődését jelentős mértékben befolyásolta a „Kárpátalja” Szabad Gazdasági Övezet (Вільна Економічна Зона „Закарпаття”) (KSZGÖ) létrehozása a Kucsma kormány idején 1998-ban (Zakon Ukrajini 2001). Az Ungváron, az ungvári járásban és Munkácson elhelyezkedő részlegek teljes területe 737,9 hektárt tesz ki. Ennek legnagyobb hányada, konkrétan 525 hektár, Csap mellett található. A területileg második legnagyobb egységet, 95 hektárt, a volt munkácsi katonai repülőtér képezi. Az ungvári vasúti csomópont teherforgalmi átrakodójából 16,5 hektárnyi terület tartozik a szabad gazdasági övezethez. A fennmaradó rész pedig Szürtében, Csapon és Ungváron található (2. ábra). Tehát, a KSZGÖ nem egy összefüggő, több települést magába foglaló terület, hanem kisebb-nagyobb részekre osztott, bizonyos kedvezményeket nyújtó körzetek együttese. A szabad gazdasági övezet számára olyan földterületeket jelöltek ki, melyek szerves részét képezik
Geográfus Doktoranduszok XII. Országos Konferenciája
76
a csapi vasúti csomópontnak, ami keskeny és széles nyomtávú vasútjai révén kapcsolatban áll Záhonnyal, Fényeslitkével, Ágcsernyővel, Kassával, a gépkocsi utak pedig a Budapest – Nyíregyháza vonalon további kedvező áruszállítási feltételeket biztosítanak a kamionosoknak a Csap – Lemberg – Kijev, és a Kijev – Odessza útvonalon.
2. ábra. A „Kárpátalja” Szabad/Különleges Gazdasági Övezet Forrás: Bodnár 2003
A KSZGÖ megalakulását elsősorban a külföldi működő tőke Ukrajnába való „csalogatása”, így új munkahelyek megteremtésének lehetősége, illetve az Európai Unióhoz való közelsége indukálta. Elsődleges célként az exportpotenciál növelését, a külkereskedelmi kapcsolatok kiszélesedését jelölte meg, illetve a piaci infrastruktúra megteremtését a gazdaságilag elmaradott régiókban.
Az ukrán különleges gazdasági övezetek, így a „Kárpátalja” Szabad Gazdasági Övezet is, elsősorban a vám- és adókedvezmények szempontjaiból voltak sajátosak. 1998. december 24-én életbe lépett törvény 7. cikkelye az alábbi vámszabályokat, a ki- és betárolás feltételeit határozta meg (Zakon Ukrajini 2001):
Geográfus Doktoranduszok XII. Országos Konferenciája
77
• ha Ukrajna vámterületéről történik beszállítás az övezetbe, akkor 0 százalékos az export adókulcsa;
• ha készárut vagy kellőképpen megmunkált termékeket szállítanak a KSZGÖ területéről egy másik országba (külföldre), akkor nem kell export- és fogyasztási adót fizetni, amíg az áruforgalmi adó 0 százalékos;
• ha készárut vagy kellőképpen megmunkált termékeket szállítanak a KSZGÖ területéről Ukrajna vámterületére, akkor az áruforgalmi adó megfizetendő;
• azok a termékek, amelyeket Ukrajna vámterületén vásároltak és az övezetbe szállítottak, majd külföldre kiszállításra kerültek, azok után exportadót, fogyasztási adót és áruforgalmi adót kell fizetni;
• ha kész, vagy félkész termékeket szállítanak az övezetből Ukrajna vámterületére, akkor úgy adóznak, mintha importálták volna azokat;
• azok a termékek, amelyek egy harmadik ország területéről lettek az övezetbe szállítva raktározás céljából, az ukrán törvények szerint adóznak;
• azok a termékek, amelyek Ukrajna vámterületéről lettek az övezetbe szállítva továbbszállítás céljából, az ukrán törvények szerint adóznak.
1999 januárjában életbe lépett az a törvény, mely tizenöt éves futamidővel kedvezményeket nyújtott a befektetőknek, akik 250 ezer USD fölötti tőkét ruháztak be Kárpátalján (Imre 2008). A másik kedvezmény elnöki rendeletként lépett életbe és 30 éves futamidőt biztosított azoknak a beruházóknak, akik több mint 1 millió USD-t fektettek be a „Kárpátalja” Szabad Gazdasági Övezetbe. Az államelnök rendelete alapján, amely a „Kárpátalja” Szabad Gazdasági Övezetre vonatkozik, a szabad gazdasági övezet területén minden típusú vállalkozási tevékenység érvényesülhet, azon kívül, amit Ukrajnában a törvények tiltanak (Zakon Ukrajini 2001). E két rendelet által nyújtott kedvezmények számos világcég kárpátaljai leányvállalatainak létrehozását eredményezték (pl. az „Eurocar”, a „Jabil Cirkuit Ukraine” vagy a „Yadzaki Ukraine”) (Imre 2008).
A „Kárpátalja” Szabad Gazdasági Övezet és Ukrajnában létrehozott más szabad gazdasági övezetek által nyújtott kedvezményeket azonban a következő kormány (Julia Timosenko
Geográfus Doktoranduszok XII. Országos Konferenciája
78
miniszterelnök és Viktor Juscsenkó köztársasági elnök vezetésével) 2005. április 1-én váratlanul megszüntette (Imre 2008). Kérdéses lett az ukrán állam és a befektetők együttműködésének átláthatósága. A külföldi befektetők elsősorban azt nehezményezték, hogy a 2005-ös módisítás mindenféle előzetes bejelentés nélkül történt meg, ami Nyugat-Európában (és a fejlett gazdasági világban) teljesen szokatlan. A rendelet következtében a Kárpátalja gazdaságába érkező külföldi tőke összegének növekedési dinamikája érzékelhetően visszaesett (3. ábra), ami negatívan hatott a terület külkereskedelmi kapcsolatainak további kiszélesedésére, a térség gazdasági fellendülésére. A KSZGÖ-ben működő 8 vállalat 159 millió USD értékű beruházást állított le.
Mindez 11 850 munkahely megszűnésével járt (Lengyel – Zsulkánics 2010).
2010 május 25-én Ungváron ülésezett a Kárpátaljai Regionális Fejlesztések Területi Bizottsága, ahol többek között a „Kárpátalja” Szabad Gazdasági Övezet visszaállításának kérdéséről is tárgyaltak. Az ülésen Volodimir Prihogykó, a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal alelnöke a következőket mondta el: „Ukrajna elveszítette lehetőségeit, a szomszédos országok bizalmát. A befektetők elhagyták a megyét, áthelyezték tőkéjüket Romániába és Magyarországra”. Továbbá elmondta, hogy míg a 2004. évben a megyébe érkező külföldi tőke összege meghaladta a 63 millió USD-t, addig a KSZGÖ által nyújtott kedvezmények eltörlésének eredményeképp a 2009-es évben, a külföldi beruházások növekedési dinamikáját tekintve, Kárpátalja a 25-ik, tehát az utolsó helyre csúszott vissza az országban (ez évben mindössze 18 millió USD-t tett ki a megyébe érkező külföldi tőke összege) (Zakarpatja online 2012). A
„Kárpátalja” Szabad Gazdasági Övezet működése nagy lehetőséget jelentett a hazai vállalkozások és a külföldi befektetők közötti kapcsolatok elmélyítésére, Kárpátalja és a szomszédos országok, régiók gazdaságával való integrációjára. Éppen ezért számos politikus illetve szakember szorgalmazza a „Kárpátalja” Szabad Gazdasági Övezet megújítását, az általa nyújtott vám- és adókedvezmények visszaállítását. Olekszander Ledida, Kárpátalja kormányzója, felvetette a KSZGÖ visszaállításának kérdését Viktor Janukovics államelnök előtt, már voltak egyeztetések, megkezdődtek a tárgyalások.
Geográfus Doktoranduszok XII. Országos Konferenciája
79
73,8 46,8 56,1
127,7
244,3
181,6
261,3 295,1
345,3 355,8
379,6 373,2
107,5 92,2
0 50 100 150 200 250 300 350 400
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
millió USD
3. ábra. Külföldi beruházások Kárpátalja gazdaságába
Forrás: saját szerkesztés a Kárpátaljai Statisztikai Hivatal adatai alapján, 2012
A területi megoszlást tekintve az elmúlt másfél évtizedben a külföldi beruházások legfontosabb célpontja az Ungvári járás volt, ahová 72,1 millió USD érkezett. Csak maga Ungvár városa 49,5 millió USD-t kapott, ami az összbefektetések 14,4%-át jelenti (Sztatiszticsnij Bjuleteny. 2011). Ez a terület elsősorban az itt található képzett munkaerőnek és az aránylag jól felszerelt vállalatoknak köszönhetően vonzza a befektetőket. Hasonló okok miatt telepedett meg a külföldi tőke a Munkácsi- (23,1 millió USD), illetve a Beregszászi (21,7 millió USD) járásokban, valamint Munkács (57,2 millió USD) és Beregszász (29,6 millió USD) városában.
Szintén jelentős befektetések történtek a Rahói (19 millió USD), a Nagyszőlősi (20,3 millió USD), a Szolyvai (18,9 millió USD), illetve a Nagybereznai (18,5 millió USD) járásokban, ami a kedvező természeti erőforrások meglétének tulajdonítható. A legkisebb mennyiségű külföldi tőkét az Ökörmezői (5 millió USD), a Huszti (2,2 millió USD) és a Volóci (1,8 millió USD) járások kapták (Kárpátaljai statisztikai hivatal. 2012) (4. ábra). Ez elsősorban az elavult infrastruktúrával, a korszerű felszereltség hiányával magyarázható. Tehát, a legtöbb külföldi tőke még mindig a „Kárpátalja” Szabad Gazdasági Övezetbe irányul.
Geográfus Doktoranduszok XII. Országos Konferenciája
80
4. ábra. A külföldi beruházások területi megoszlása Kárpátalján a 2011-es évben (millió USD) Forrás: saját szerkesztés a Kárpátaljai Statisztikai Hivatal adatai alapján, 2012
A „Kárpátalja” Szabad Gazdasági Övezetben 30 beruházási projekt valósult meg 309,5 millió USD értékben (Szpásszky 2010). A legjelentősebbek közöttük a következők voltak:
1. „Zakarpatinterport” NyRT (Csap) — 1996 óta 10 hektár területen működik és valósítja meg a projektet (a közlekedési infrastruktúra fejlődését Kárpátalja és az európai államok vasúti határátkelőin). A projekt fő feladata — korszerű és erős anyagi illetve technikai bázis létrehozása, amely a tranzitáruk szállítására, illetve az export-import tevékenység komplex kiszolgálására irányul.
2. „Eurocar” ZRT (Tiszasalamon) — a Skoda személygépkocsik különböző típusainak (Octavia, Fabia, Superb) összeszerelését végzi. Együttműködik a cseh Skoda és a német Volkswagen autógyárakkal, hogy mérsékelt árak mellett lássa el a belföldi piacot európai minőségű autókkal. Emellett a Volkswagen Group az Eurocar bázisán indította be a Volkswagen személygépkocsik gyártását is. 2004-től Audi típusú kocsikat is gyárt.
Geográfus Doktoranduszok XII. Országos Konferenciája
81
3. „Autoport-Csap” ZRT (Csap) — az orosz-svájci kézben lévő vállalkozás 1996-ban kezdte meg tevékenységét Kárpátalján, 2,6 hektár területen. Fő célja: gyorsítani az áruszállítmányok áthaladását Ukrajna határán, a régiós ökorendszer felügyelete, hatékony munkakörülmények és pihenési lehetőségek kialakítása az áruszállítás résztvevői számára.
4. „Yadzaki Ukraine” Kft (Minaj) — 2002-ben kezdte el működését a „Kárpátalja” Szabad Gazdasági Övezetben, az Ungvár melletti Minajban. A japán kézben lévő cégnél Opel és Jaguár márkájú gépkocsikhoz gyártanak biztonsági öveket, 2000 dolgozó foglalkoztatásával.
5. „Landkoszt-Inveszt” Kft (Ungvár) — a projekt húsfeldolgozó és hústermékeket előállító gyár építését szolgálja. A projekt költsége 13,1 millió USD.
6. „Jabil Cirkuit Ukranine” Kft (Ketergény) — Működését 2004 áprilisában kezdte el az Ungvár melletti Ketergényen (Rozivkán). Az amerikai vállalat mobiltelefonok és elektronikai berendezések gyártását végzi.
7. Flextronics Kft (Munkács, Beregszász) – az osztrák-amerikai-ciprusi vegyesvállalat jelenleg a Beregszászi Rádiógyárral és a Munkácsi Műszergyárral működik együtt. A Beregszászi üzemben Ford személygépkocsikhoz gyártanak kábelkorbácsokat, míg a Munkácsiban Epson nyomtatók összeszerelését végzik.
ÖSSZEGZÉS
Fontos megjegyezni, hogy az adókedvezmények 2005. évi eltörlése után a „Kárpátalja”
Szabad Gazdasági Övezet a legtöbb projektjét megszüntette, több vállalat leállította munkáját a megyében, de még így is, a megmaradt vállalkozásoknak köszönhetően (pl. „Eurocar”, „Jabil Cirkuit Ukraine”, „Yadzaki Ukraine”) nyereségesen tudott működni, más ukrajnai szabad gazdasági övezetekkel ellentétben. A megyei beruházási osztály statisztikai részlegének vezetője szerint a beruházások 99,6%-a a gépgyártás ágazataiba, 0,3%-a a kereskedelembe, illetve 0,1%-a a fémfeldolgozásra irányult. Az összbefektetések egyharmadát külföldi tőke teszi ki, míg egynegyedét az ukrajnai (Kárpátalján kívüli) vállalkozások tudhatják magukénak (Kárpátaljai Statisztikai Hivatal 2011). A beruházási projektek megvalósulása óta 4,5 ezer munkahely
Geográfus Doktoranduszok XII. Országos Konferenciája
82
született illetve maradt meg a „Kárpátalja” Szabad Gazdasági Övezethez tartozó területeken. Itt az átlagbér 2 483 hrivnya volt (míg a kárpátaljai átlagbér 2 033 hrivnya volt) (Kárpátaljai hírportál. 2011).
Kárpátalja gazdasági helyzetének kedvező fejlődése, a természeti és emberi erőforrások hatékonyabb kihasználása, a beruházási tevékenységek élénkítése érdekében célszerű lépés lenne a „Kárpátalja” Szabad Gazdasági Övezet felfrissítése, az általa nyújtott adó- és vámkedvezmények visszaállítása. A hosszú távú tőke bevonására érdemes a legjobb körülményeket kialakítani a külföldi beruházóknak, akik reálberuházásokat teremtenek meg az államnak. A közvetlen külföldi beruházások fontos szerepet játszanak a belső invesztíciókra, ösztönzik a technológiai újítások bevezetését és a belső készletek hatékonyabb kihasználását.
Mindezekhez elsősorban a kormány régiópolitikáján kellene változtatni, illetve kezdeményezni azoknak a jogszabályoknak a felülvizsgálatát, melyek a „Kárpátalja” Szabad Gazdasági Övezetre érvényesek, azzal a céllal, hogy kedvezőbb feltételeket nyújtsanak az itt működő vállalkozásoknak. Ugyanis az ukrán törvények nem írják elő, nem adják meg a jogot a helyi hatóságoknak a gazdasági módszerek önálló kialakításához. A megye kormányzati szerveiben nincs olyan részleg, amely szabályozná a „Kárpátalja” Szabad Gazdasági Övezet beruházási tevékenységét a megye kedvezményezett gazdasági ágazataiba. Amennyiben újraindítanák a
„Kárpátalja” Szabad Gazdasági Övezetet, újabb vállalatokat csalogathatnának a megyébe (vagy a meglévő cégek szélesíthetnék ki tevékenységüket), ezzel egyidejűleg számos munkahely teremtődne illetve gazdasági fellendülés, infrastrukturális fejlődés indulhatna el Kárpátalja életében.
Geográfus Doktoranduszok XII. Országos Konferenciája
83 FELHASZNÁLT IRODALOM
1. BARANYI B. 2009: A Kárpát-medence régiói 11. Kárpátalja. Dialóg Campus, Pécs – Budapest.
2. BODNÁR D. 2003: Vállalkozási Övezetek, mint a területfejlesztés eszközei: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja megye a vállalkozási övezetek tükrében. Budapest.
3. IMRE G. 2008: Kárpátalja gazdasági fejlődésének perspektívái az Európai Unió keleti bővítésének tükrében.
Budapest.
4. IZSÁK T. 2007: A Beregszászi járás természeti földrajza. Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség, Beregszász.
5. KOCSIS K. – K HODOSI E. 1991: Magyarok a határainkon túl - a Kárpát-medencében. 1. edition.
Tankönyvkiadó, Budapest.
6. LENGYEL M.– ZSULKÁNICS N. 2010: Kárpátalja. Beruházások és építőipar. In: Fedinec Cs. – Vehes M.
(szerk.) Kárpátalja 1919–2009, történelem, politika, kultúra. Argumentum, Budapest: 398-399.
7. SZPÁSSZKY G. 2010: Kárpátalja szociális és gazdasági problémái az agráripari beruházásokban. Poliprint, Ungvár.
8. SZTATISZTICSNIJ, B. 2011: Статистичний бюлетень «Діяльність підприємств з іноземними інвестиціями». Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal, Ungvár.
9. ZAKON, U2001: Закон України "Про Спеціальну Економічну Зону Закарпаття" від 22 березня 2001 року №2223-ІІІ терміном на 30 років.
10. Kárpátaljai hírportál: http://ua-reporter.com/novosti/86916. A letöltés időpontja: 2012. 07.25 11. Zakarpatja online: http://zakarpattya.net.ua/News/62511. A letöltés időpontja: 2012. 08.27
12. Kárpátaljai Statisztikai Hivatal http://www.carpathia.gov.ua/ua/156.htm. A letöltés időpontja: 2012. 08.13
Geográfus Doktoranduszok XII. Országos Konferenciája
Martyin Zita1
A MÓRAHALMI GYÓGYFÜRDŐ A LÁTOGATÓI VÉLEMÉNYEK TÜKRÉBEN
BEVEZETÉS
Magyarország egyik legértékesebb természeti erőforrása a termálvíz, mely világviszonylatban is jelentős, egyetlen szomszédos országunk sem rendelkezik ekkora készlettel. Ezt felismerve, a 2000-ben elkészült Széchenyi Terv Turizmusfejlesztési Programja keretében minden eddigit meghaladó összegeket bocsátottak az egészségturizmus fejlesztésére. Az egészségturisztikai alprogram keretében a magyarországi gyógyfürdőket, a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúrát és szállodai kapacitást lehetett fejleszteni. A támogatásoknak és a növekvő keresletnek köszönhetően számos fürdőfejlesztés zajlott az elmúlt 10 évben hazánkban, így robbanásszerűen nőtt az egészségturizmusban résztvevők számára elérhető szolgáltatások mennyisége és minősége. Éppen ezért a növekvő konkurencia mellett a fürdődesztinációk számára egyre nagyobb nehézséget okoz a versenyképesség fenntartása.
Mórahalom, mely Csongrád megye egyik legdinamikusabban fejlődő kisvárosa, éppen a fürdőfejlesztéseinek köszönhetően lépett be a köztudatba, mint potenciális egészségturisztikai célterület, s népszerűségét közel 10 éve őrzi, sőt növeli is. Ez vetette fel jelen tanulmány fő kérdését, miszerint mi okozza a fürdő népszerűségét, mi áll sikerességének hátterében?
Hogyan értékelik az ideérkező vendégek a fürdőt, mennyire elégedettek a szolgáltatások mennyiségével, minőségével? A kérdések megválaszolásához kérdőíves felmérést végeztem 2010 és 2012 nyarán. Emellett rendelkezésemre állnak a 2008-ban végzett hasonló felmérés eredményei is (ezt nem én készítettem), így a 3 adatsor összevetésével, egy átfogó kép adható a mórahalmi fürdőről és annak megítéléséről.
1 Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék
E-mail: martyinz@geo.u-szeged.hu
Geográfus Doktoranduszok XII. Országos Konferenciája
1.ALKALMAZOTT MÓDSZEREK
A látogatói vélemények megítéléséhez kérdőíves felmérést végeztem 2010-ben, majd 2012-ben ismételten a mórahalmi gyógyfürdőben. A két évvel ezelőtti tapasztalatok szerint (Martyin – Boros2012) a fiatal és középkorú nők felülreprezentáltak voltak, míg a férfiak és az idősebb korosztály alulreprezentált volt, ezért a 2012-es felmérésre a kvótás mintavétel egyfajta formáját alkalmaztam (Babbie 2008). Ehhez a kérdőíves felmérést megelőzően látogató megfigyelést végeztem segítőtársaimmal, a fürdő bejáratainál állva. A fürdő vendégkörére jellemző 3 kategóriát alakítottam ki: a fiatalok (18-30 év), a családosok (30-55 év) és az idősebb, főként gyógyulni vágyó vendégek (55 év felett). A kategóriákon belül azt is jegyeztük, hogy férfi-e vagy nő-e a belépő. A kérdőívezést már a megfigyelés eredményeinek tükrében végeztük, azaz olyan arányban kérdeztük meg a látogatók véleményét korosztályra és nemre való tekintettel, amilyen arányban a megfigyelés szerint a fürdő látogatói körét alkották. Így azok közül került ki több válaszadó, akik a fürdő látogatói körét is nagyobb arányban képviselik.
A kérdőívezés a megfigyelés után két héttel, 2012. július 20-23-ig zajlott, mely során 311 kérdőív került kitöltésre. A kérdőívek kiértékelése után, összehasonlító elemzést végeztem a 2 évvel (2010. júl. 15-19. 255 kérdőív) és a 4 évvel (2008. júl. 13-18. 234 kérdőív) ezelőtt elkészült kérdőíves felmérések eredményeivel is. Mivel a 2008-as Eötvös Lóránd Tudományegyetem földrajz szakos hallgatói által végzett felmérés kérdéssorát nem én állítottam össze, így több esetben ezen kérdőív kérdései nem voltak összehasonlíthatóak az általam készített kérdőívekével.
A kérdőívek értékelése mellett a település és a fürdő fejlődésének bemutatásához a KSH turizmusforgalmi adatait és az Önkormányzattól kapott statisztikai adatokat elemeztem, valamint a helyi média anyagait használtam fel: a havi megjelenésű Mórahalmi Körképek 1999. januártól-2012. júliusáig megjelent számait, és a Mórahalmi Kalendáriumokat (1999-2004).
Geográfus Doktoranduszok XII. Országos Konferenciája
2.A TURIZMUS JELENTŐSÉGE EGY TELEPÜLÉS ÉLETÉBEN
A turizmusnak számos pozitív hatása megfigyelhető egy adott településen, ezért sokan a település fejlődésének egyik kitörési pontját látják benne (Mező – Kovács 2010, Ramukumba et al. 2012). A tudatos tervezéssel végzett turizmusnak több területen megnyilvánulhatnak pozitív hatásai. Lehetnek ezek gazdasági hatások, melyek a turisták által elköltött pénzen alapulnak. A költés általában egyenes arányban van a tartózkodási idővel, az igénybe vehető szolgáltatások minőségével és mennyiségével. Kiemelendő a turizmus multiplikátor hatása, vagyis az, hogy a turizmusból származó jövedelem a gazdaságban tovagyűrűzve, további közvetlen és közvetett jövedelmet teremt (Dávid et al. 2003, Lamperth 2011). A turizmus munkahelyteremtő szektor, így pozitív hatásai a foglalkoztatásban is megmutatkozhatnak.
A turizmusnak lehetnek még pozitív társadalmi-kulturális hatásai is, például a munkahelykínálat, életszínvonal-javulás, települési funkciók bővülése, vállalkozási lehetőségek révén az adott település vonzza a betelepülőket, illetve meggátolja a helyiek elvándorlását, ezáltal megtartva vagy éppen növelve a település népességét. A turizmus fejlődése következtében bővül az adott településen a szolgáltatások mennyisége, mely a helyi lakosok számára is kedvező. A kultúra iránt érdeklődő turisták hozzájárulhatnak a kulturális örökségek megőrzéséhez, felújításához és növelheti a lakosok büszkeségét, identitását lakóhelyük iránt. A turizmus a fizikai környezetre is pozitívan hathat, például az infrastruktúra fejlődésével vagy akár a környezet fokozottabb tisztántartásával (szemétgyűjtés, parkosítás, virágültetés) (Puczkó – Rátz 2005, Rátz – Vizi2007).
Összességében tehát a növekvő bevételek, új munkalehetőségek, infrastrukturális beruházások, kultúra-élénkítés, kedvező települési környezet, tőkeberuházások, demográfiai folyamatok révén a turizmus az egész településrendszerre pozitívan hathat, így nagyobb léptékben a területfejlesztés eszköze lehet (Aubert 2001, Csordás 2003, Péteri 2003, Hanusz – Pristyák 2007, Mundruczóné et al. 2010). Nem véletlen, hogy a településfejlesztési programokban a turizmust a területfejlesztés szempontjából a legfontosabb prioritások közé sorolják. De a turizmus interszektorális jellege miatt nem csak eszköze lehet a területfejlesztésnek, hanem profitálhat is belőle (Michalkó 2001): hiszen a jól kiépített intézményrendszer, infra- és szuprastruktúra, a megfelelő közbiztonság, higiéniai körülmények és a szép környezet jobban vonzza a turistákat is (Lengyel2004).
Geográfus Doktoranduszok XII. Országos Konferenciája
A turizmuson belül is, jelen tanulmány az egészségturizmusra koncentrál, mely kiemelten hangsúlyos terület Magyarország idegenforgalmában. Ez a turizmusfajta termálvízadottságunkra épül, mely világviszonylatban is jelentős (Bender 2005, Kruppa 2005). A megfelelő ásványianyag-tartalommal rendelkező hévizek kedvező egészséghatásai évszázadok óta ismertek (Pál – Uzzoli2013), de a jelenlegi nemzetközi turisztikai trendek azt mutatják, hogy még inkább felértékelődtek és népszerűvé váltak. Az egészségturizmusra kedvezően hat az idősek növekvő részvétele, az egészségtudatosság és a nyugodtabb kikapcsolódás igényének fokozódása (Kiss – Török 2001, Mester 2003, García-Altés 2005, Aubert – Berki 2007). Az egészségturizmus megoldás lehet a szektorban általános problémának tekinthető szezonalitásra és rövid tartózkodási időre is. A gyógykúrákat ugyanis bármikor igénybe lehet venni, ráadásul a gyógyulni vágyókat hosszabb tartózkodási idő és magasabb költés is jellemzi (Smith – Puczkó 2010). A területi dekoncentrációban is fontos szerepe lehet, hiszen az ország legtöbb térségében vannak gyógyvizek, ezáltal a belföldi turizmusra is élénkítően hathat (Budai 2001). Ezt felismerve több turizmus-, illetve területfejlesztési dokumentum prioritásként kezeli az egészségturizmust (Csizmadia 2001), mind országos mind regionális szinten számos fejlesztési stratégia született ennek ösztönzése érdekében. Kiemelhetők a Széchenyi, illetve az Új Széchényi Tervben szereplő alprogramok, valamint a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia pilléreire alapozva a 2007-ben elkészült Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia.
Mórahalom is felismerte az egészségturizmus előnyeit, kihasználta termálvízadottságát és az elnyert támogatásoknak köszönhetően elindult a fejlődés útján.
3.A TELEPÜLÉS ÉS A FÜRDŐ FEJLŐDÉSI ÚTJA
Míg ma már a turizmus fent említett számos pozitív hatása érezhető Mórahalmon, korábban ez nem így volt, hiszen a turizmus kialakulása a településen hosszú fejlődési út eredménye. Mint önálló település, 120 éve még nem is létezett Mórahalom, ma pedig már saját vonzáskörzettel rendelkező kistérségi központ, Csongrád megye egyik legvonzóbb turisztikai célterülete. Alig akad az Alföldön olyan település, ami hasonló fejlődést produkált, vagyis hogy a kizárólag tanyás településformától eljutott a várossá válásig (Juhász1992).
Geográfus Doktoranduszok XII. Országos Konferenciája
Mórahalom ugyanis a Szegedhez tartozó tanyavilágból nőtt ki, s vált kezdetben tanyaközponttá, majd 1950-ben önálló községgé (Mészáros1997). Az 1960. évi népszámlálás adatai szerint lakossága 6142 fő volt (1. ábra), ebből a belterület lakossága 1799 fő (Szécsy 1967). A lakosságszám jelentősen nem változott innentől kezdve, azonban a megoszlás a fordítottja lett. 2008-ban az 5948 főből 4417 a belterületi és csak 1531 fő a külterületi lakos.
1980 után először 2009-ben sikerült ismét átlépnie a 6000 fős határt (6007 fő), legfrissebb adatok szerint (2012. 01. 01) jelenlegi lakosainak száma 6067 fő (KSH2).
1. ábra. Mórahalom népességváltozása 1870-2011 között a népszámlálások alapján Forrás: KSH3
A hatvanas évekbeli erősen mezőgazdasági jellegét mutatja, hogy az akkori 6142 főből 4895 földművesként dolgozott. Ma már jóval differenciáltabb a foglalkoztatási összetétel, hiszen jelentős munkahelyteremtő és szerkezet átalakító hatása volt a turizmusnak. A település mezőgazdaság-orientáltságról turizmusorientáltságra való átállását jól tükrözi például, hogy a szakiskola mezőgazdasági segédmunka képzésről átállt a turisztikai szektor szolgálatába (falusi vendéglátók képzése, masszőrképzés). Mórahalmot 1970-ben nagyközséggé, 1984-ben városi jogú nagyközséggé, majd 1989. március elsején várossá nyilvánították.
A városi rang megszerzése után 20 évvel, 2008-ban az eltöltött vendégéjszakák alapján már Csongrád megye második legjelentősebb turisztikai célterülete (1. táblázat). Ezt a
2 http://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2012.pdf
3 http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_06
Geográfus Doktoranduszok XII. Országos Konferenciája
népszerűséget mindenekelőtt gyógyfürdőjének köszönheti, valamint a növekvő szálláshelykínálatnak, főként a magánszálláshelyek ugrásszerű növekedésének. A rangsorban Hódmezővásárhellyel és Szentessel versenyzik, de a legkevesebb vendégéjszakát produkáló években is (2007, 2009) csak a harmadik helyre esik vissza a megyei rangsorban.
A településen a fejlődés és a turizmus fellendülése elsősorban a fő vonzerőt képező gyógyfürdő fejlesztéseinek és növekvő népszerűségének köszönhető, így az alábbiakban röviden összegezném a fürdőben bekövetkezett jelentősebb változásokat is.
település
kereskedelmi- és magánszálláshelyeken eltöltött
vendégéjszakák száma 2007 2008 2009 2010
Szeged
282 707
292 427
229 696
231 130 Hódmezővásárhely 34 899 30 294 33 891 23 034 Mórahalom 25 988 35 269 29 005 29 407 Szentes 24 816 27 018 25 565 26 006 Csongrád 13 224 13 817 13 258 6 247
1. táblázat. Csongrád megye legnépszerűbb desztinációi az eltöltött vendégéjszakák alapján Forrás: TeIR4
Az első termál-kutat 1960-ban fúrták a településen, mely jelenleg is üzemel. 1964.
szeptember 5-én megnyílt az állandó (téli-nyári üzemű) fürdő, majd ez évben társadalmi munkával egy 25 méteres kinti medence is elkészült. A tervszerű fejlesztések azonban csak 1999-től indultak meg. Ez év októberében a régi épülethez egy fedett szárnyat építettek, melyben kialakítottak egy tanmedencét és egy gyógymedencét. A 2001-ben elnyert pályázati összegek segítségével, semmi akadálya nem volt a fürdőfejlesztési tervek további megvalósításának. Ennek köszönhetően 2002-ben egy 50 millió Ft-os beruházás keretében elkészült a kültéri úszómedence új csempeburkolata és modern vízforgató-rendszere.
Ugyanebben az évben a létesítmény megkapta a gyógyfürdő minősítést, országosan 41.-ként.
2004-ben jelentős fejlesztések történtek, 3 új medencét is átadtak és felújították a fürdő főépületét. Az arculatváltás következtében a komplexum új nevet is kapott, innentől nevezik Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdőnek. 2006. szeptember 7-én a Magyar Fürdőszövetség
4 https://www.teir.hu/rqdist/main?rq_app=meta&rq_proc=meta
Geográfus Doktoranduszok XII. Országos Konferenciája
Minősítő Rendszere alapján gyógyfürdő kategóriában a legmagasabb, 4*-os minősítést érte el5.
A fürdőben tehát szintén jelentős változások következtek be az elmúlt 15 évben. Míg a mórahalmi fürdő 1998-ban még csak 3 szabadtéri- és 2 fedett medencével rendelkezett, a folyamatos beruházásoknak, fejlesztéseknek köszönhetően 2012-ben már 7 szabadtéri- és 14 fedett medencére, valamint 11 szaunára bővült a kínálata, a megsokszorozódott szolgáltatásokat nem is említve.
4.A FEJLŐDÉS A STATISZTIKAI ADATOK ALAPJÁN
A fejlesztések hatására jelentősen nőtt a fürdő vendégforgalma. Míg 2004-ben még csak kb. 121 ezer látogatója volt a fürdőnek, addig 2011-re ez már meghaladta a 425 ezer főt, vagyis 7 év alatt több mint 3,5-szeresére nőtt a vendégforgalom (2. ábra).
2. ábra. A fürdő vendégforgalmának alakulása 2004-2011 között Forrás: Mórahalom Város Önkormányzatának adatai alapján saját szerk.
A nemzetközi folyamatoknak megfelelően a bevételekben még nagyobb változások figyelhetők meg. Míg az adott vendégforgalom 2004-ben még csak 64 millió Ft bevételt jelentett, 7 évvel később már a 460 millió Ft-ot is meghaladta. Ez azt jelenti, hogy a bevételek a 7 év alatt nem 3,5-szeresére, hanem annak több mint duplájára (7-szeresére) nőttek (3.
ábra).
5 http://www.erzsebetfurdo.morahalom.hu/partnerinfo/afurdorol/furdotortenet/
Geográfus Doktoranduszok XII. Országos Konferenciája
3. ábra. A fürdő bruttó bevételének alakulása 2004 és 2011 között Forrás: Mórahalom Város Önkormányzatának adatai alapján saját szerk.
A szolgáltatások bővülése révén fellendült turizmus szálláshelybővítést is igényelt.
Mórahalmon igen szegényes volt a szálláskínálat, mára azonban ez is jelentősen megváltozott.
Csongrád megyében egyedülálló módon, ugrásszerűen nőtt meg a magánszálláshelyek száma.
Míg 2000-ben még csak 3 család foglalkozott magán-szállásadással, 2009-ben már közel 806. A szálláshelyek száma 2001 és 2009 között több mint 10-szeresére, a férőhelyeké 18-szorosára nőtt. A 2011-ben megnyílt szállodával együtt a szálláshelyek befogadó kapacitása meghaladja a 850 főt, amely igen jelentősnek mondható egy 6000 fős kisvárosban. De úgy tűnik szükség is volt erre a bővülésre, ugyanis az utóbbi években vendégéjszakát tekintve, Mórahalomé a megyei rangsorban a második hely (Szeged után). A vendégéjszakák után befolyó összegekből jelentősen megnőtt a város idegenforgalmi adóbevétele is, 2001 és 2008 között több mint 5000-szeresére (2. táblázat). A 2009-es év ugyanakkor kisebb csökkenést mutat, mely a gazdasági világválság negatív hatásainak és a sokszor csapadékos időjárásnak tudható be. A 2003-as évtől a bevételekben megfigyelhető ugrásszerű fejlődéshez hozzájárult a Thermál Panzió megnyitása, mely jelentős idegenforgalmi adóbevételt jelent a városnak.
6 http://www.delmagyar.hu/archivum/?kulcsszo=Mórahalom
Geográfus Doktoranduszok XII. Országos Konferenciája
Évek IFA bevétel (Ft/év)
2001 1700
2002 17 800
2003 612 500
2004 1 515 100
2005 3 657 300
2006 5 137 500
2007 6 344 800
2008 8 724 800
2009 8 660 000
2. táblázat. A város idegenforgalmi adóbevételének alakulása 2001-2009 Forrás: Mórahalom Város Önkormányzatának adatai alapján saját szerk.
5.A MÓRAHALMI FÜRDŐ A VÉLEMÉNYEK TÜKRÉBEN
A kérdőíves felmérésekben elsősorban arra voltam kíváncsi, hogyan vélekednek a gyógyfürdő látogatói a szolgáltatások minőségéről, mennyiségéről? Mi tetszik nekik leginkább a mórahalmi gyógyfürdőben és mi az, amit kifogásolni valónak tartanak? Mióta járnak a fürdőbe, honnan értesültek róla és miért éppen erre a fürdőre esett a választásuk?
A felmérésekből úgy tűnik, az emberek kifejezetten jól érzik magukat a fürdőben. Míg 2010-ben a megkérdezetteknek csak közel 63%-a válaszolta azt, hogy teljes mértékben jól érezte magát, 2012-ben már 96%. A jelentős különbségnek az lehet az oka, hogy a 2010-es felmérés során zajlott a szálloda építése a fürdő területén, így az építkezés, a zaj, több vendéget is zavart. Továbbá 2010-ben a felmérés napjain rendkívüli kánikula volt, így a hőség, zsúfoltság, kevés árnyék, a vizek meleg hőfoka is sokak kedvén rontott. Azonban olyan ember nem volt a megkérdezettek között sem a 2010-es felmérés során, sem azt követően, aki egyáltalán nem érezte volna jól magát a fürdőben.
Kíváncsi voltam arra is, a vendégek honnan értesülnek leginkább a fürdőről, melyik az a reklámforma, amely a leghatékonyabban működik, amely a legjobban győzi meg az embereket (4. ábra). Az eredmény nem meglepő – számos kutatás jutott ugyanerre a következtetésre (Kotler 2000) –, hogy a leghatékonyabb marketingeszköz, amikor az ember saját ismerőseitől, barátaitól kap ajánlást. Ez 2010-ben 60%-ban befolyásolta az ideérkezők döntését, 2012-ben pedig 65%-ban. Ez nem véletlen, hiszen az előző felméréshez hasonlóan 2 ember kivételével minden megkérdezett ajánlaná vagy már ajánlotta is a fürdőt barátainak, ismerőseinek.
Geográfus Doktoranduszok XII. Országos Konferenciája
4. ábra. A megkérdezettek honnan értesültek a fürdőről Forrás: kérdőíves felmérések alapján saját szerk.
Sokan jelöltették be az egyéb kategóriát, amelyen belül elsősorban azt a választ kaptuk, hogy már emlékezete óta ismeri a fürdőt, helyi vagy környékbeli lakos. Illetve sokan említették, hogy a Nyugdíjas Klub által vagy különböző csoportos utak szervezésén keresztül jutottak el a mórahalmi fürdőbe. Az internet egyre dominánsabb szerepét jól mutatja, hogy mind 2010-ben, mind 2012-ben a megkérdezettek közel 20%-a értesült az interneten keresztül a fürdőről, míg az újságból és rádióból értesültek aránya csupán 5% körüli volt. Sokan persze több helyről is informálódtak. Az eredmények hasonlóak a 2008-ban végzett felméréshez is, mely szerint szintén az ismerősök révén informálódtak a legtöbben, illetve magas volt az egyéb kategóriába tartozók száma (néhány tipikus válasz ebből a kategóriából: emlékezete óta ismeri, orvosi beutalót kapott, Nyugdíjas Klubbal jött, stb.). Hogy miért épp a mórahalmi fürdőre esett a választásuk (3. táblázat) kérdésre a legtöbben (35%) azt válaszolták, hogy a közelség játszotta a legnagyobb szerepet döntésükben.
2008 2010 2012
1. fejlesztések (22%) 1. közelség (31%) 1. közelség (35%)
2. kíváncsiság (20%) 2. korábbi személyes élmény (18%) 2. színvonala miatt (29%) 3. korábbi sz. élmény (16%) 3. kíváncsiság (7%) 3. korábbi sz. élmény (28%) 4. gyógyszolgáltatások (12%) 4. kedvező ár (7%) 4. családias (20%)
5. szabadidő, sport (10%) 5. színvonala miatt (6%) 5. kíváncsiság (17%) 6. kedvező ár (5%) 6. családias (5%) 6. kedvező ár (14%)
3. táblázat. A mórahalmi fürdő felkeresésének fő motiváció Forrás: kérdőíves felmérések alapján saját szerk.