Geográfus Doktoranduszok XII.

(1)

Geográfus Doktoranduszok XII.

Országos Konferenciája

Szeged, 2012. szeptember 05-07.

Kiadja: SZTE TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék

(2)

A kötet szerkeszt ő i Boros Lajos

Józsa Klára

ISBN 978-963-306-172-5

(3)

Geográfus Doktoranduszok XII. Országos Konferenciája

Tartalom

A fogyasztás földrajzának elméleti megközelítései

Farkas Bertalan Péter ... 2-6 Jász-Nagykun-Szolnok megye európai uniós egészségügyi fejlesztései

Hangodi Krisztina ... 7-21 Területi változások a Badacsonyi és Kunsági borvidékeken

Kismarjai Balázs ... 22-38 Egy kisváros központi szerepköre a helyi társadalom nézőpontjából

Körmöczi Gábor ... 39-54 A Fehn települések történeti földrajza

Korom Annamária – Hornyák Sándor János ... 55-71 A „Kárpátalja” Szabad Gazdasági Övezet, mint a területfejlesztés perspektívája

Kovály Katalin ... 72-83 A mórahalmi gyógyfürdő a látogatói vélemények tükrében

Martyin Zita ... 84-100 Városrehabilitáció kérdései és a VITO projekt eredményei a szlovákiai Selmecbánya példáján

Nagy Gyula – Jámbor Viktor ... 101-113 A kulturális örökség fogalmi kérdései

Pap Ági – Boros Lajos ... 114-131 Köztérfejlesztés és térhasználat a szegedi Szent István tér példáján

Vedrédi Katalin – Sági Mirjam ... 132-153 Szeged a hazai nagyvárosok versenyében

Vida György ... 154-171 Kapcsolathálózat elemzés társadalomföldrajzi nézőpontból. Együttműködések és

generációk közötti kapcsolatok vizsgálata

Vida Zsófia Viktória ... 172-189

(4)

Farkas Bertalan Péter¹

A FOGYASZTÁS FÖLDRAJZÁNAK ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSEI

[…] mint Theophrasztosz mondja, a közös étkezéssel és az egyszerű ételek fogyasztásával Lükurgosznak sikerült a gazdagságot megfosztania minden vonzóerejétől, sőt magát a gazdagságot is megszüntette.

(Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok I.: Lükurgosz)

PROBLÉMAFELVETÉS

Az ókori Spártában Theophrasztosz írása alapján a gazdagság egyet jelentett a fogyasztással – ételek, kozmetikumok vagy akár hadiipari termékek fogyasztásával, vásárlásával. Lükurgosz király törvényeinek hatálya kiterjedt az összes teljes jogú spártai polgárra, így a törvények alól nem volt kibúvó. Amennyiben hiszünk Theophrasztosznak, valamint az őt idéző Plutarkhosznak, akkor könnyedén tehetjük azt a megállapítást, hogy az ókori Spártában a fogyasztási cikkek előállításának, szétosztásának és használatának (értsd:

„fogyasztásának”) központosítása egy időben szüntette meg a gazdagság fogalmát, ugyanúgy értelmét vesztette a vágyakozás és a presztízs, sőt, e törvények tökéletesen megszüntették a szabad versenyt, de még a piac fogalmát is. Ma már tudjuk, Lükurgosz törvényei már akkor sem teljes egészében érvényesültek, amely korban erre még egyáltalán lehetőség lett volna. A spártai hőskort követően pedig – a többi hellén poliszhoz hasonlóan – ugyancsak megjelent a vagyon, a presztízs, a társadalmi rétegek széthullása és elkülönülése, sőt, a piac és a kereslet- kínálat is. Úgy tűnik, az ember alkotta társadalmak képtelenek a gazdagság és az azt megtestesítő fogyasztás nélkül fennmaradni.

Mint láttuk, a fogyasztás és a gazdagság (vagyon) témaköre már az ókorban sem volt ismeretlen a gondolkodók, társadalomtudósok, filozófusok számára. A 20. század második felétől azonban a javak fogyasztása elképesztő méreteket öltött – ennél fogva globális problémaként jelentkezik a Föld összes lakója és kormánya számára. A fogyasztás

1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék

E-mail: bertalanp.farkas@gmail.com

(5)

mértékének változása alapvetően a népesség folyamatos növekedésének, valamint a változó igényeknek köszönhető. A népesség növekedése már a 18. században gondolkodóba ejtette a gazdasági és társadalmi összefüggésekkel foglalkozókat. T. Malthus 1798-ban, a „Tanulmány a népesedés törvényéről” című művében tette közzé először gondolatait arról, hogy a népesség és az élelmiszerkínálat növekedése nem egy ütemben halad, és ez társadalmi katasztrófákhoz fog vezetni. Elméletének alapja, hogy a népesség természetes körülmények között (értsd: jelentősebb természeti katasztrófa, háború, járvány vagy gazdasági krach nélkül) vég nélkül növekszik, az élelmiszertermelésnek azonban korlátot szab a megművelhető termőföld véges nagysága. Ennek következménye az lesz, hogy a népesség száma – éhínségek, járványok és háborúk során – visszacsökken arra a szintre, amelyet még a megművelhető földterület elbír. Elméletének finomítása során már az erkölcsi mértékletesség bevezetését javasolta: a halálozási ráta helyett a születési ráta megfékezésével látta lehetségesnek elkerülni a katasztrófát (KARDOS B. 2008). Malthus korában a vagyon, a gazdagság, a társadalmi rang és az életszínvonal szinte kizárólagos alapja a föld és a tulajdon volt. Érthető, hogy elmélete és számításai alapvetően a földterületre és az azon megtermelhető élelmiszerekre épült. Bár Malthus maga egy rendkívüli méretekben és folyamatosan változó korszakban élt, meglátásai sok esetben helyesek voltak. Az eltartóképesség, a Föld eltartóképessége ugyanis ma is a gazdaság, a termelés és a fogyasztás egyik kulcsfogalma. Az azóta eltelt több mint 200 évben A népesség 20. századi drámai növekedésével egyre hangosabbak lettek a neo-malthusianista hangok is, amelyek azt kívánják bizonyítani, hogy a Föld eltartóképessége véges – még ha a földterületet és az élelmiszereket más fogyasztási

„cikkekkel” – pl. természeti erőforrások, víz, energia – cserélik le érvelésükben.

1.A FOGYASZTÁSFÖLDRAJZ VIZSGÁLATI TERÜLETEI

A fogyasztás jelenlegi mikroökonómiai modellje szerint a fogyasztás célja a hiányérzet megszüntetése, a szükségletek kielégítése. A fogyasztásból haszon származik, a fogyasztónak pedig az a célja, hogy ezt a hasznosságot maximalizálja. A haszon nem más, mint a szükséglet-kielégítés által okozott élvezet, elégedettség, amely a jószágok tulajdonságaiból fakad (pl. abból, hogy az adott termék képes kielégíteni a szükségletet). A mai közgazdaságtan fókuszában a racionális egyén áll, aki a kereslet és kínálat, valamint a piac alapvető szabályai alapján, a szükségleteinek kielégítésében, a megszerezhető profitban,

(6)

valamint az elérhető megtakarításokban is a maximumra törekszik (Samu2005). Ez az ember szükségszerűen „fogyaszt”: élelmiszert, ruhaneműt, szolgáltatásokat, társadalmi és gazdasági infrastruktúrát stb.; és e javak megszerzésében igyekszik optimalizálni a fent említett célok érvényesülését. A fogyasztás során az egyén a rendelkezésre álló javak közül választ. A választást több tényező is befolyásolhatja: a fogyasztani kívánt jószág minősége, élvezeti értéke, hasznossága, presztízse stb. A fogyasztást továbbá döntően befolyásolja az elérhetőség. Az elérhetőség jelenthet fizikai és nem fizikai típusú elérhetőséget (pl. ilyen a fogyasztani kívánt termék ára). A fizikai elérhetőség alapja az, hogy a fogyasztó hozzá tudjon jutni a fogyasztani kívánt termékhez. Korunkban – amikor az internetes vásárlás az emberek hétköznapjainak részévé válik – a termékek fizikai közelsége, földrajzi elhelyezkedése nem feltétlenül az egyetlen, de biztosan nem a legfontosabb tényező a fogyasztásban, ugyanakkor a fogyasztás földrajzának vizsgálata elengedhetetlen a gazdaság, a növekedés és a fejlettség kérdéseinek tisztázásakor is.

A fogyasztás földrajza a termelés földrajzával szemben egy sokáig figyelmen kívül hagyott tényező volt. A termelés tényezőivel, területi szerkezetével, valamint a javak szállításával, illetve ennek folyamataival kapcsolatban meglehetősen sok információval rendelkezünk, a fogyasztásnak azonban csak bizonyos szegmenseit ismerjük: némely termék, termékcsoport vagy szolgáltatás területi vetületeivel, szerkezetével vagy a fogyasztás bizonyos típusaival, illetve a fogyasztást kiváltó, működtető folyamatok egy részével kapcsolatban vannak mért és kutatott információink. Kívánatosnak látszik tehát, hogy a fogyasztásföldrajz, a fogyasztás területi szerveződése, a folyamat komplex földrajzi vonatkozásai (újra) górcső alá kerüljenek. A földrajztudomány természet- és társadalomtudomány is, amelybe beletartozik a gazdaságföldrajz értelmezési tartománya is. A fogyasztás, mint a gazdaság működésének egyik motorja nem szenvedhet csorbát a téren, hogy a – termeléssel és a szállítással ellentétben – háttérben marad, hiszen napjaink egyre inkább globalizálódó világában az egyének és a tömegek fogyasztásának rendkívül komoly kihatása van egy adott terület gazdasági potenciáljára, beleértve az infrastruktúrát, a folyamatban részt vevő humán faktorokat vagy éppen a táj- és településszerkezet módosulásait. A téma igen komplex, hiszen a gazdaságföldrajzi vonatkozások mellett elengedhetetlen a közgazdaságtan vagy a társadalomtudományok bizonyos területeinek, illetve ezen tudományterületek módszereinek és vizsgálati tárgyainak bevonása is.

(7)

A fogyasztás és a fogyasztás folyamatának, motivációjának megértése elengedhetetlen a gazdaság bármely szegmensének vizsgálatakor. Módszertanilag szükséges a GDP kiszámításához, figyelembe veendő a természeti erőforrások felhasználásakor, az energia fogyasztásakor, a hulladékgazdálkodásban vagy épp az életszínvonal és annak változásának vizsgálata során. Rendkívül fontos azonban a térbeli folyamatok értelmezésében is: az utazás, a turizmus, a közlekedés (általában a mozgások és áramlások), valamint a területi egyenlőtlenségek vizsgálatában, hiszen a fogyasztás mértéke szoros összefüggésben áll a gazdasági növekedéssel és teljesítménnyel is (Warf 1996, Tomka2010). A fogyasztásföldrajz vizsgálati területeinek kijelölésére már történtek kísérletek a korábbiakban. A klasszikus emberföldrajz keretében belül jelentős irodalma van például az egyes földrajzi helyek és területek lakosságának természeti, környezeti, kulturális vagy akár vallási tényezők által befolyásolt fogyasztásának. Ez a terület – mint a földrajz általában – gyakran keveredik más tudományterületekkel (pl. a kulturális antropológiával), de „házon belül” a földrajz más vizsgálati területeivel is (pl. természeti földrajz, kulturális földrajz, etnikai és vallási földrajz).

A fogyasztásföldrajz keretén belül vizsgálható továbbá az egyes kereskedelmi egységek típusainak megjelenése a földrajzi térben, a kereskedelmi egységek telephelyválasztása, a fogyasztói bázis típusa, jellege és tulajdonságai is. A tengerentúli kutatások gyakran kiterjednek bizonyos kereskedelmi egységek komplex vizsgálatára, a szolgáltatások sokszínűségére és a fogyasztói elégedettségre, a franchise-hálózatok terjeszkedésére, valamint ezek földrajzi vonatkozásaira is. A termelést vizsgáló hagyományos földrajzi kutatások félig- meddig helyhez kötött vizsgálatok voltak – a termelés egy jól körülhatárolható helyen vagy helyek összességén folyt, amely a fogyasztói társadalomban statikus modellnek bizonyult. A fogyasztás vizsgálata felé forduló geográfusok elmélete éppen arra épül, hogy a fogyasztók által egyre inkább igényelt személyre szabott szolgáltatások, a kiskereskedelem lehetőségei vagy éppen a munkahelyek és a foglalkoztatottság egyre szélesedő típusai elsősorban a helyhez nem kötött fogyasztásra irányulnak. Ehhez a változó világképhez tartoznak a pénzügyi szolgáltatások igénybe vételének globalizálódása és a helyektől való függetlenedése is.

A fogyasztási szegmensek meghatározásakor is elgondolkodtató kérdésekhez jutunk.

Nyilvánvaló, hogy a fent említett racionális egyén egy idealizált, elképzelt alak: nem fiatal és nem idős, nem kizárólag élelmiszert fogyaszt, nem ismerjük tartózkodási helyét és annak földrajzi, valamint az egyén társadalmi-gazdasági adottságait. Az életkor (és az életkorral és

(8)

életszakaszokkal járó konfliktusok, feszültségek, mozgások, áramlások és társadalmi kapcsolatok) döntően befolyásolja az egyén fogyasztási mintázatát. Érdekes fejlemény, hogy az időskori fogyasztás a 20. század posztindusztriális társadalmaiban egyáltalán nem figyelmen kívül hagyható tényező. Az idősek fogyasztásának mértéke és súlya a teljes fogyasztói sokaságban – bár a fogyasztást részben generáló média és az internet által értelemszerűen kevéssé befolyásoltak – jócskán megnőtt az utóbbi évtizedekben: egyre gyakrabban vesznek részt például a nemzetközi utazásokban, turizmusban, és elsősorban a jóléti társadalmakban stabil juttatásaik (pl. nyugdíj) felhalmozhatóak, befektethetőek (Kozák 2008).

ÖSSZEGZÉS

A fogyasztás földrajzának vizsgálata tárt kapukat és sok esetben érintetlen területeket kínál a téma iránt érdeklődőknek, azt kutatóknak. A fogyasztói társadalom, valamint az újabban a nemzetközi irodalomban megjelent fenntartható fogyasztás korában a fogyasztás területi szerveződésének, a helyek egyediségének vizsgálata új lendületet nyerhet – szükséget támaszt erre mind a fogyasztó, mind a piac, mind pedig a fogyasztókat kiszolgálni kívánó termelő- és szolgáltató funkciók összessége.

FELHASZNÁLT FORRÁSOK

1. CREWE,L.– LOWE,M. 1995: Gap on the map? Towards a geography of consumption and identity.

Environment and Planning A, 27: 1877–1885.

2. KARDOS B. 2008: Malthus, a hamis próféta (The Economist, 2008. május 15.). Köz-gazdaság:

tudományos füzetek, 3 (4): 251-253.

3. KOZÁK Á. 2008: Kincskeresők. Pillanatfelvétel a magyar fogyasztóról. HVG Könyvek, HVG Kiadó.

4. SAMU I.2005: A fogyasztás természetes modellje – az élvezet, a haszon és a kár fogalma. Tudományos közlemények 12: 179-194.

5. SAMUELSON,P.–NORDHAUS,W.D.1948: Közgazdaságtan. KJK-KERSZÖV, Budapest.

6. SIMAI M.2010: A kiskereskedelem globalizálódása és a fenntartható fogyasztás. In: Sikos T. T. (szerk.):

Fenntartható fogyasztás és növekedés határai. Új trendek a kereskedelemben. Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Szent István Egyetem Gazdaság- és társadalomtudományi Kar, Gödöllő- Komárom.

7. TOMKA B. 2010: Gazdasági növekedés és fogyasztás Magyarországon a 20. században. Korunk XXI (4): 30-45.

8. WARF,B. (ed.) 1996: Encyclopedia of Human Geography. Florida State University. Sage Publications, Inc., New York.

(9)

Hangodi Krisztina¹

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE EURÓPAI UNIÓS EGÉSZSÉGÜGYI FEJLESZTÉSEI

(2004-2013)

BEVEZETÉS

A magyar egészségügy folyamatos átalakításokon ment és megy keresztül. Az utolsó nagymértékű, és jelentős változásokkal járó egészségügyi intézményrendszeri struktúra- átalakítást a Semmelweis Terv kidolgozása, bevezetése és alkalmazása hozta. A Tervben megfogalmazott elvek alkalmazása óta az egészségügyi térségek határai megváltoztak, így napjainkban a régiók határain, valamint a megyehatárokon is átnyúlhatnak (Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2011).

A Semmelweis Terv átfogó célja: „Magyarország társadalmi és gazdasági felzárkózása elképzelhetetlen rossz egészségi állapotú, beteg emberekkel. A lakosság jó egészségi állapota tehát alapvetően határozza meg a nemzet sorsát és jövőre vonatkozó kilátásait. A jó egészségi állapot eléréséhez biztosítani kell az egészség előfeltételeit, hatékony egészségfejlesztést, az egészség védelmét, a betegségek megelőzését és a beteg emberek gyógyítását.” (Semmelweis Terv, 2011)

A korábbi programoktól eltérően a Semmelweis Tervben megfogalmazott egészségügyi rendszer átalakítási koncepció szervesen kapcsolódik az Új Széchenyi Tervhez, amellyel hatékonyabban lehet végrehajtani a koncepcióban meghatározott kritériumokat.

Fontos befolyásoló tényezője az egészségügyi intézményrendszer fejlesztésének az európai uniós források felhasználása. Ugyanis Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz lehetővé tette az uniós források kiaknázását, azaz az egészségügyi intézményrendszer fejlesztési céljainak hatékonyabb megvalósulását (Magyar Köztársaság Kormánya, 2007).

Az európai uniós fejlesztési stratégiák által lehetőség nyílt az egészségügyi fejlesztések megvalósítására mind az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (továbbiakban: NFT I.), azaz

1 Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, PhD hallgató, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet, projektmenedzser E-mail: hangodi.kriszta@gmail.com

(10)

a 2004-2006 közötti tervezési időszakban, mind az NFT II., illetve Új Magyarország Fejlesztési Terv (továbbiakban: ÚMFT) és Új Széchenyi Terv (továbbiakban: ÚSZT), azaz a 2007-2013 közötti tervezési időszakban. A tanulmány célja e fejlesztések típusainak és eloszlásának vizsgálata, külön tekintettel Jász-Nagykun-Szolnok megyére. A vizsgált időintervallumot 2004-2013. I. negyedév között határoztam meg, mivel a 2007-2013 tervezési időszak megvalósításának végéhez közeledve már jól láthatóak és elemezhetőek azon fejlesztési lehetőségek, melyeket az ország, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye ki tudott használni az egészségügy fejlesztése érdekében akár infrastruktúra, akár humánerőforrás terén.

A vizsgálat során választ kapunk arra, hogy mely fejlesztési irányok, illetve mely települések és projektgazda-típusok meghatározóak a megyében. A kórházi fejlesztések dominanciája kimutatható-e minden elemzett mutató alapján. Az elemzett adatok forrását a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján található (továbbiakban: NFÜ) statisztikai adatbázisok adták (pl. Jelentéskészítő, Aktuális statisztikák, Támogatott projektkereső), melynek eredményeit, elemzését a primer vizsgálati módszer adja.

1. NFTI.(2004-2006) EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI FORRÁSAINAK FELHASZNÁLÁSA

Magyarországnak már a 2004-es európai uniós csatlakozás előtt lehetősége volt uniós forrásokból, azaz az előcsatlakozási alapokból fejlesztéseket megvalósítania. Az Európai Unióhoz történő 2004-es csatlakozásunk előkészítése során kidolgozásra került az NFT I., mely a tervezési dokumentumban meghatározásra kerültek a fejlesztési irányok, a prioritások és a pályázati konstrukciók. Ezáltal 2004-től lehetőség nyílt az állami, önkormányzati, vállalkozói és civil szféra számára a fejlesztési projektötleteik megvalósítására.

„A Nemzeti Fejlesztési Terv fekteti le a 2004-2006 közötti időszak fejlesztési célkitűzéseit és prioritásait, valamint kijelöli a megvalósítás kereteit. A Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozása a Magyar Kormány feladata volt. Előkészítése 2001-ben kezdődött meg, 2002 végére el is készült, majd a tárgyalásokat és egyeztetéseket követően 2003-ban Magyarország benyújtotta az Európai Bizottságnak.” (www.nfu.hu/nft)

Jász-Nagykun-Szolnok megyében az NFT I.-ben beérkezett pályázatok száma a megyék országos átlagához képest 64%. Ehhez az eredményhez viszonyítva mind a támogatott pályázatok számának aránya (76%), mind a kifizetett támogatási összeg aránya

(11)

(94%) magasabb. Összességében tehát elmondható, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye pályázói az NFT I–es pályázatok adta lehetőségeit kisebb arányban, szám szerint 82%-ban használták ki a megyék országos átlaghoz képest (1. táblázat).

Jász-Nagykun- Szolnok megye (2004-

2006)

A megyék országos átlaga

(2004-2006)

Országos (megye) átlaghoz képest elért

eredmény (2004- 2006)

Beérkezett pályázatok száma 1342 db 2104 db 64%

Igényelt támogatás összege 62.861.079.503 Ft 78.798.784.409 Ft 80%

Támogatott pályázatok száma

713 db 933 db 76%

Megítélt támogatási összeg 34.115.854.817 Ft 34.318.399.425 Ft 99%

Leszerződött pályázatok száma

702 db 928 db 76%

Kifizetett támogatási összeg 30.949.630.120 Ft 33.095.789.070 Ft 94%

1. táblázat. NFT I.-es beérkezett és támogatott pályázatok (forrás: NFÜ, szerkesztette: Hangodi Krisztina)

Az egészségügyi fejlesztések támogatásának vizsgálata során megkülönböztethetünk közvetlen, azaz konkrét egészségfejlesztési célkitűzéseket, valamint közvetett, azaz olyan pályázati kiírásokat, melyeknek célja nem az egészségfejlesztés, de a célkitűzései olyan prioritásokat tartalmaznak, melyekre egészségügyi szolgáltatók is nyújthattak be pályázatot és támogatást nyerhettek el (pl. GVOP-2.1.1, GVOP-2.1.2, GVOP-2.2.2, GVOP-3.1.1).

A 2004-2006 közötti tervezési időszakban dominánsak voltak a közvetlen egészségügyi pályázati lehetőségek, viszont a közvetett támogatások 10%-ot képviseltek a Jász-Nagykun-Szolnok megyébe érkező, összesen 1.627.526.066 Ft európai uniós támogatásból (1. ábra).

(12)

1. ábra. Elnyert támogatás összege (Ft) konstrukciónként Jász-Nagykun-Szolnok megyében (2004-2006) (forrás: NFÜ, szerkesztette: Hangodi Krisztina)

2. ábra. Projektgazda szerint támogatás felhasználás Jász-Nagykun-Szolnok megyében (2004-2006) (forrás: NFÜ, szerkesztette: Hangodi Krisztina)

Az NFT I.-es időszakban az egészségügyi fejlesztések 96%-át kórházak valósították meg. Ezt támasztja alá, hogy a területiséget vizsgálva a kórházi, rendelőintézeti beruházással rendelkező települések támogatási forrásainak felhasználása dominál (3. ábra), egyenes arányban a projektgazdák kilétével (2. ábra).

Az NFT I. operatív programjai közül közvetlenül a HEFOP biztosította a fejlesztési forrásokat az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére. Az operatív programok helyzetelemzése részletesen kifejti a 2002-2004 közötti egészségügyi ellátórendszer jellemzőit. Ezáltal feltárt gyengeségekre (pl. informatikai infrastruktúra, egészségügyi infrastruktúra és egészségügyi ellátás szerkezete) válaszolt a HEFOP két konstrukciója: a HEFOP 4.3 és 4.4.

(13)

3. ábra. Elnyert támogatások összege (Ft) települések szerint 2004-2006 (forrás: NFÜ, szerkesztette: Hangodi Krisztina)

„4.3. Intézkedés: Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban:

Az intézkedés célja:

• az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés területi kiegyenlítése;

• a munkavégző képesség gyors helyreállításának érdekében a betegségek megelőzése és korai felismerése, gyógyításának és rehabilitációjának fejlesztése;

• az egészségi állapota miatt hátrányos helyzetű népesség munkaerő-piaci esélyeinek javítása;

• a munkafeltételek javítása az elmaradott régiók egészségügyi szektorában, az infrastruktúrafejlesztés és a hozzá kapcsolódó korszerű eszközökkel való ellátottság által.” (Humánerőforrás-Fejlesztés Operatív Program 2004-2006)

Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet nyert el pályázatot 1.154.526.001 Ft támogatással, mely a régiós támogatások 49%-át jelenti e konstrukció szerint. E fejlesztés által rajzolódik ki, hogy a megyeszékhely egészségügyi fejlesztése az NFT I. időszakában centrális volt, és túlnyomó részt a fent említett kórház fejlesztésére koncentrálódott.

„4.4. Intézkedés: Egészségügyi információ-technológiafejlesztés az elmaradott régiókban:

Az intézkedés célja:

• az egészségügyi információ gyors és regionális szintű rendelkezésre állásához szükséges informatikai infrastruktúra megteremtése;

(14)

• az egészségügyi vezetők számára az intézményi irányítás és költség-hatékony működtetés IT feltételeinek javítása;

• a beteg-utak lerövidítése révén a munkaképesség gyors visszanyerésének elősegítése.”

(Humánerőforrás-Fejlesztés Operatív Program 2004-2006)

Az Észak-Alföldi régióban egy konzorciumi pályázat került támogatásra 1.350.088.405 Ft összeggel, mely konzorciumban a megyéből 3 kórház vett részt: a Kátai Gábor Kórház, Karcag; a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet, Szolnok és a Jászberényi Szent Erzsébet Kórház vett részt. Így a konzorcium támogatásának 18%-a érkezett fejlesztési támogatásként a megyébe.

Ezen kívül négyféle közvetett pályázati kiírásra pályáztak sikerrel a megye egészségügyi szolgáltatói, melyek a GVOP-2.1.1, GVOP-2.1.2, GVOP-2.2.2, GVOP-3.1.1 vállalkozásfejlesztési konstrukciók voltak.

Tehát összességében elmondható, hogy az NFT I. keretén belül Jász-Nagykun-Szolnok megyébe az egészségügyi fejlesztési célok megvalósítására közvetetten és közvetlenül 1.567.281.283 Ft támogatás érkezett, melyből 90% kórházi infrastrukturális beruházás. Az egészségügyi fejlesztések forrás lehívása a megyébe érkező európai uniós összforrásnak 5%- át tette ki, mely összességében átlagosnak mondható és elsősorban a megyeszékhelyre koncentrálódott.

2.A2007-2013 KÖZÖTTI EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA

„A 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak 24,9 milliárd euró uniós támogatást allokált a költségvetés a strukturális alapokon keresztül; ezt az összeget további 4,4 milliárd euróval egészíti ki a források hazai hozzájárulása. Az összegek lehívásának keretrendszerét a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (NSRK) adja; ezen belül Magyarország összességében 15 operatív programot határozott meg: hét ágazati, hét regionális és egy végrehajtási operatív programot.” (Stratégiai jelentés 2012)

A hétéves tervezési időszakban az operatív programok monitoringjai és a külső hatások (mint pl.: a 2008-ban kitört pénzügyi, majd reálgazdasági válság) következményeként a forrás felhasználások optimális kihasználása érdekében módosítások történtek.

(15)

A negatív gazdasági folyamatok ellenére 2013. I. negyedév végéig Jász-Nagykun- Szolnok megyében a megítélt támogatások összege 237.665.934.392 Ft volt, mely a megyék országos átlagához megítélt támogatásokhoz képest 85%-os támogatás felhasználást jelent.

Tehát a megyei fejlesztési lehetőségeket jól kihasználták a pályázók, hiszen 86%-kal több európai uniós támogatás érkezett a megyébe, mint az NFT I.-es időszakban. A 2007-2013 tervezési időszakban 3 operatív programon belül nyújtottak fejlesztési forrást az egészségügyi fejlesztésekre Jász-Nagykun-Szolnok megyében (2. táblázat).

Regionális Operatív Program fejlesztései (továbbiakban ROP)

Társadalmi Infrastruktúra

Operatív Program

(továbbiakban TIOP)

Társadalmi Megújulás

Operatív Program

(továbbiakban TÁMOP)

ÉAOP-4.1.2/A TIOP-2.2.4 TÁMOP-6.1.2/A-09/1

ÉAOP-4.1.2/A-09 TIOP-2.2.2/08 TÁMOP-6.1.2/11/1

ÉAOP-4.1.2/B-09 TIOP-2.2.2/C TÁMOP-6.2.2/A-09/2

ÉAOP-4.1.2/C-11 TÁMOP-6.2.2/A-11/1

ÉAOP-4.1.2/D TÁMOP-6.2.4/A-09

TÁMOP-6.2.4/A-11 3. táblázat. Konstrukciónkénti nyertes pályázatok Jász-Nagykun-Szolnok megyében

(forrás: NFÜ, szerkesztette: Hangodi Krisztina)

4. ábra. Elnyert támogatások összege (Ft) operatív programok szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2007- 2013 (forrás: NFÜ, szerkesztette: Hangodi Krisztina)

Megállapítható, hogy a legnagyobb támogatási arányban a pályázók a TIOP, valamint az ÉAOP pályázati lehetőségekből részesülhettek (4. ábra).

(16)

5. ábra. Elnyert támogatások összege (eFt) konstrukciónként Jász-Nagykun-Szolnok megyében (2007-2013) (forrás: NFÜ, szerkesztette: Hangodi Krisztina)

A legtöbb forrást a TIOP-2.2.4 és az ÉAOP-4.1.2/C-11 pályázati konstrukciók biztosítják, melyek a megye kórházainak fejlesztéseit foglalják magukba (5. ábra).

A fent nevezett konstrukciók Jász-Nagykun-Szolnok megyei fejlesztési forrás felhasználásának aránya pályázatonként eltérően viszonyul az Észak-Alföldi régióhoz. A ROP forrásokból átlagosan 28%-ban, TIOP forrásokból 60%-ban, valamint a TÁMOP forrásokból 20%-ban részesültek a megyei egészségügyi szolgáltatók a régiós egészségügyi intézményekhez képest. A konstrukciók összességét nézve Jász-Nagykun-Szolnok megye forrás felhasználása az Észak-Alföldi régióhoz képest 31% (3. táblázat).

(17)

Konstrukció

Forrás felhasználás aránya a megítélt támogatás alapján a régióba érkezett forráshoz képest (%)

Konstrukció

Forrás felhasználás aránya a megítélt támogatás alapján a régióba érkezett forráshoz képest (%)

ÉAOP-4.1.2/A 17% TIOP-2.2.2/C 35%

ÉAOP-4.1.2/A- 09

35% TÁMOP-6.1.2/A-

09/1

27%

ÉAOP-4.1.2/B-09 44% TÁMOP-6.1.2/11/1 28%

ÉAOP-4.1.2/C-11 38% TÁMOP-6.2.2/A-

09/2

14%

ÉAOP-4.1.2/D 6% TÁMOP-6.2.2/A-

11/1

28%

TIOP-2.2.4 45% TÁMOP-6.2.4/A-09 6%

TIOP-2.2.2/08 100% TÁMOP-6.2.4/A-11 15%

4. táblázat. Konstrukciónkénti forrás felhasználások aránya Jász-Nagykun-Szolnok megyében (forrás: NFÜ, szerkesztette: Hangodi Krisztina)

5. ábra. Projektgazda szerinti támogatás felhasználások Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2007-2013 (forrás: NFÜ, szerkesztette: Hangodi Krisztina)

A kórházi fejlesztések dominanciáján kívül az elemzések alapján az is látható, hogy nagymértékben emelkedett az egészségügyi szolgáltatók (vállalkozások), az önkormányzati tulajdonú egészségügyi intézmények részaránya, valamint ebben a hét éves időszakban már megjelentek a civil szervezetek fejlesztései is (6. ábra). A települések uniós támogatásainak

(18)

felhasználási rangsorában a megyeszékhely az első, több mint 6 milliárd forintnyi forrás lekötéssel, Karcag a második közel 2,5 milliárd forinttal, a harmadik Kunszentmárton több mint 0,5 milliárd forinttal, valamint negyedik Jászberény közel 0,3 milliárd forinttal (7. ábra).

Tehát a kórházi fejlesztések dominanciája ezen elemzés szerint is jól kimutatható.

7. ábra. Elnyert támogatások települések közötti eloszlása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2007-2013 (forrás: NFÜ, szerkesztette: Hangodi Krisztina)

Az eddigiek alapján is megállapítható, hogy a 2007-2013 tervezési időszakban megvalósított fejlesztések forrás felhasználásának aránya jelentős mértékben javult az NFT I.- hez képest. Az elnyert közvetlen támogatások összege több mint 10,5 milliárd Ft, hasonlóan az NFT I.-hez képest a kórházi, valamint a megyeszékhelyen megvalósuló fejlesztések dominálnak.

A hét éves tervezési időszakban két éves akciótervek kerültek meghatározásra, mely szerinti támogatások megvalósulásai a következőképpen alakultak: a 2013. I. negyedév végén több mint 7 milliárd Ft támogatású projekt megvalósítása folyamatban van Jász-Nagykun- Szolnok megyében. Eddig 2009-2010 akciótervi időszakban a projektek 2%-a, 2011-2013 akciótervi időszakban 29%-a valósult meg a támogatási összeg szerint vizsgálva (8. ábra).

(19)

8. ábra. Akcióterv szerinti támogatások megvalósulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2007-2013 (forrás: NFÜ, szerkesztette: Hangodi Krisztina)

Mint az NFT I. tervezési időszakban, úgy a 2007-2013 közötti tervezési időszakban is megjelennek azok a pályázati lehetőségek, amelyek nem közvetlenül egészségfejlesztésre irányulnak, azaz közvetett támogatási forrást jelentenek. Ennek aránya 19% a 9 milliárd Ft közvetlen támogatáshoz képest. Ezek a pályázati konstrukciók a következőek (4. táblázat):

ROP TÁMOP Gazdaságfejlesztési Operatív

Program (továbbiakban: GOP)

Környezet és Energia Operatív Program

(továbbiakban:

KEOP) ÉAOP-4.1.5 TÁMOP-2.1.3/A-

12

GOP-2.1.1/A GOP-2.1.1-10/A KEOP-4.2.0/B/09

TÁMOP-2.1.3/C- 12

GOP-2.1.1/B GOP-2.1.1-11/A KEOP-5.2.0

TÁMOP-2.4.5/12/7 GOP-2.1.1/C GOP-2.1.1- 11/M

KEOP-5.2.0/A/09

GOP-2.1.1-08/A GOP-2.2.1-09/1 KEOP-5.3.0/A/09 GOP-2.1.1-09/A GOP-2.2.2

GOP-2.1.1- 09/A/2

4. táblázat. Konstrukciónkénti nyertes pályázatok Jász-Nagykun-Szolnok megyében (forrás: NFÜ, szerkesztette: Hangodi Krisztina)

(20)

A ROP és a KEOP pályázatokon többségében önkormányzati egészségügyi intézmények fejlesztésére került sor, míg a GOP és TÁMOP konstrukciókban az egészségügyi szolgáltató vállalkozások nyertek el támogatást.

9. ábra. Elnyert támogatások települések közötti eloszlása (2007-2013) (forrás: NFÜ, szerkesztette: Hangodi Krisztina)

Mint az előző vizsgálatok alapján (NFT I., közvetlen támogatások elemzése) a közvetett támogatásoknál is megfigyelhető, hogy a településeken történő beruházások szerinti vizsgálatnál a megyeszékhely dominál 77%-ával, melynek legfőbb befolyásoló tényezője a településen található két kórház és azok folyamatos fejlesztései. A többi településen viszonylagosan egyenlő arányban oszlanak el a fejlesztések. A további sorrend Karcag, Kunszentmárton és Jászberény, az első és a harmadik település esetében szintén a kórházi fejlesztések a meghatározóak, a másodiknál pedig az önkormányzati egészségügyi intézmény fejlesztése (9. ábra). A települési mutatót támasztja alá a projektgazda „személye” szerinti mutató is, melynél szintén a kórházi fejlesztések dominálnak 60%-kal, viszont a vállalkozói fejlesztések az összfejlesztések 24%-át adják. Azonban ha pályázatokat darabszám arányában vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy a kórházi fejlesztések 5%-ot, a vállalkozási

(21)

fejlesztések 67%-ot, az önkormányzati fejlesztések 28%-ot tesznek ki, azaz fordított arányban áll darabszám szerinti eloszlás a támogatások mértéke szerinti eloszlással.

10. ábra. Elnyert támogatások összege konstrukciónként 2007-2013 (forrás: NFÜ, szerkesztette: Hangodi Krisztina)

Az elnyert támogatások összege alapján dominálnak a KEOP pályázatok, viszont darabszámra, azaz mennyiségileg a GOP pályázatok (10. ábra).

11. ábra. Akcióterv szerinti projektek megvalósulása 2007-2013 (forrás: NFÜ, szerkesztette: Hangodi Krisztina)

A közvetlen támogatásokhoz képest más arányt mutat az akcióterv szerinti megvalósulások aránya. Ugyan a folyamatban lévő fejlesztések szintén 1 milliárd Ft feletti támogatást képviselnek, viszont már a 2007-2008 akciótervi időszakban a fejlesztések 6%-a, 2009-2010 akciótervi időszakban 18%-a, valamint a 2011-2013. I. negyedév végéig terjedő időszakban 11%-a valósult meg, tehát elmondható, hogy a közvetett támogatású fejlesztések jobb megvalósulási arányúak, mint a közvetlenek (11. ábra).

(22)

A vizsgált mutatók arányait jelentősen befolyásolja a 2013. I. félévében megjelent pályázati lehetőségek, amelyek kapcsán 2013. december 31-ig további projektek részesültek pozitív támogatói döntésben. Ezen időszakig összesen 71 projekt nyert el uniós támogatást, melyből 82% közvetlen és 18% közvetett. A közvetlen támogatás esetén ezen háromnegyed éves időszak alatt is a 7 éves időszak eredményei által meghatározott tendencia dominál, azaz a legnagyobb támogatási arányban a pályázók a TIOP, valamint az ÉAOP pályázati lehetőségekből részesülhettek. Szintén az eddig meghatározott kórházi fejlesztések dominanciája (66%) és az önkormányzati fejlesztések (33%) dominanciája jellemzi a 2013.

december 31-ig tartó időszakot. A közvetett támogatások esetében összesen 13 projekt részesült uniós támogatásban 1.030.664.907 Ft értékben, melynek 83% a megyeszékhelyen összpontosul.

Azonban 2007-2013 tervezési időszakhoz tartozó teljes érteket mutató elemzés 2016- ban készíthető el az Új Széchenyi Terv zárása és az Európai Unió felé elszámolás után (Magyar Köztársaság Kormánya, 2011).

ÖSSZEGZÉS

A két vizsgált időszakban (2004-2006, 2007-2013 I. negyedév vége) megvalósított, illetve jelenleg megvalósítás alatt álló projektek elemzése alapján megállapítható, hogy a legtöbb forrást projektgazdaként a kórházak tudták lekötni, mely meghatározza a településszintű vizsgálat végeredményét, azaz amely településen kórház található, azon a településen a megye többi településéhez képest jóval magasabb a fejlesztések aránya és a támogatásainak mértéke. Az NFT I. időszak pályázati lehetőségeit kevésbé, viszont a 2007- 2013 időszak pályázati lehetőségeit nagyobb arányban használták ki a Jász-Nagykun-Szolnok megyei projektgazdák, akiknek bővült a köre az önkormányzatokkal és civil szervezetekkel.

A 2007-2013 időszakban közel 12,3 milliárd Ft elnyert támogatás járul hozzá a megyei egészségfejlesztéshez, valamint a komplex fejlesztési mutatóihoz.

A vizsgált mutatók arányait jelentősen befolyásolják a 2013. I. félévében megjelent pályázati lehetőségek, amelyek kapcsán 2013. december 31-ig további projektek részesültek támogatásban, 5,1 milliárd Ft értékben. Tehát az egészségügyi szféra összességében 17,4 milliárd Ft támogatást fordíthatott fejlesztésekre Jász-Nagykun-Szolnok megyében.

(23)

FELHASZNÁLT IRODALOM

1. EMBER I.-PÁL V.-TÓTH J. 2013: Egészségföldrajz. Medicina Kiadó, Budapest: 373-378.

2. JÁVOR A. 2004: A rendszerváltozás és az egészségbiztosítás. Semmelweis Egyetem, Budapest.

FELHASZNÁLT FORRÁSOK

1. Humánerőforrás-Fejlesztés Operatív Program 2004-2006 a Magyar Köztársaság Kormánya, Budapest.

2. Magyar Köztársaság Kormánya 2006-2010: Új Magyarország - szabadság és szolidaritás, A Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságos Magyarországért, Budapest: 17- 22.

3. Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007: Magyar Köztársaság Kormánya, Budapest.

4. Új Széchenyi Terv 2011: Magyar Köztársaság Kormánya, Budapest.

5. Széll Kálmán Terv 2010: Magyarország Kormánya, Budapest: 26-28.

6. Nemzetgazdasági Minisztérium 2013: Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014–2020-as fejlesztési időszakra, Budapest: 39-43, 70.

7. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárság 2011: Semmelweis Terv Szakmai Koncepció, Budapest

8. Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére 2011: Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárság, Budapest (www.kormany.hu)

9. Stratégiai jelentés 2012, Központi Monitoring Főosztály, Budapest 10. www.nfu.hu

11. www.nfu.hu/nft

(24)

22 Kismarjai Balázs¹

TERÜLETI VÁLTOZÁSOK A BADACSONYI ÉS KUNSÁGI BORVIDÉKEKEN

BEVEZETÉS

A hazai szőlő- és bortermelés az elmúlt több mint két évtizedben egymás után élte át a rendszerváltozás, a kapitalizálódás, majd az európai közös piachoz, végül az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozás okozta problémákat. A kilencvenes évekig biztosnak tartott orosz piac elvesztése, majd a telített, és túltermeléssel küzdő európai piacra való belépés; az olcsó, tömeges újvilági borok térhódítása nehezen megoldható helyzet elé állította a termelőket.

Szemben a korlátozás nélküli újvilági termeléssel, az Európai Unió más utat választott.

A hangsúly a minőségre és az eredetvédelemre került. Ennek érdekében az EU tagországok termelői különböző céltámogatásokat vehetnek igénybe, melyeket a magyar gazdák is felhasználnak (Horváth 2010; Kovács 2010). E támogatások közül a hazai sajtó elsősorban a kivágási támogatást tárgyalta, noha számtalan más – felújítási, szerkezetátalakítási, borászati gépek beszerzését támogató, valamint egy EU-n kívüli országban való marketingtevékenységi – pénzügyi támogatás jelentősége fontosabb.

Igen kellemetlenül érintette a magyarországi szőlővertikumot a piacok megnyitása. A hazai borexport képtelen volt a telített nyugati – Európai Uniós, észak-amerikai – borpiacon szélesebb szeletet hasítani magának, ugyanakkor mára egyértelműen kijelenthető, hogy az eddig biztos várként tekintett belföldi piac bástyái is megroggyantak a korlátozás nélkül beáramló olcsó, dél-európai és dél-amerikai borok hatására (Tarján 2004; Gazda 2005; HNT 2006; Farkas – Geönczöl 2007; Kovács 2010; Kabai 2010). E sorok írásakor napvilágot látott sajtóhírek szerint Magyarország a következő évben nettó borimportőrré válik, köszönhetően a tavaszi fagykároknak, valamint olyan, az egész vertikumot meghatározó problémáknak (pl.

felvásárlási árak), melyek tárgyalása nem tartozik e tanulmány keretei közé. A fentebb említett események hatására nagymértékű változások játszódtak borvidékeinken. Jelen tanulmányban két hazai borvidék, a Badacsonyi és a Kunsági borvidékek birtokméreteinek

1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék

E-mail: balazs.kismarjai@gmail.com

(25)

23

változásait elemzem. Célom, hogy a tanulmány végére választ kapjak arra a felvetésre, miszerint az uniós kivágási támogatások jelentős szerepet játszottak a két borvidék területi változásaiban.

Ezen vizsgálat alapjául a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT), valamint a Badacsonyi és Kunsági borvidék Hegyközségi Tanácsa által részemre átadott adatsorok, illetve a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által végzett szőlőfelmérések adatai szolgálnak.

Az eltérő metodikai módszerek alapján dolgozó HNT és KSH adatai egyáltalán nem fedik egymást, emiatt a tanulmány számításainál a HNT adatait vettem figyelembe. Amennyiben szükséges volt a KSH adatainak használata, azokat külön jeleztem. Kisebb mértékben használtam az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) tanulmányaiban fellelhető információkat, illetve a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) adatait.

1.ABADACSONYI BORVIDÉK

Borvidékeink közül az egyik legjelentősebb múlttal rendelkező szőlőtermő terület a Badacsonyi. A teljes területével Veszprém megyében fekvő borvidéket délről a Balaton, nyugatról a Keszthelyi-hegység, északról a Déli-Bakony határolja a Tapolcai- és a Káli- medence peremén, keletről pedig a Balaton-felvidék zárja a Kővágóörs-Révfülöp vonalon. A földrajzi koordináta-rendszerben az északi szélesség 46,8-46,9°-a és a keleti hosszúság 17,4- 17,5°-a között elterülő borvidékhez tizenhat település tartozik: Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca; ezek négy hegyközséget alkotnak (Badacsony, Badacsonyi Borfalvak, Káptalantóti-Csobánc, Szent György-hegy).

A remek éghajlati adottságú borvidék, melynek vulkanikus talajai kiválóak a szőlőtermelésre (Kádár 2007), sajátos szőlőfajtáival jelentős termelési, piaci potenciállal rendelkezik. A termelőszövetkezetek (a Tapolcai és a Kővágóörsi), szakszövetkezetek (Szigligeti Hegyközségi Szakszövetkezet és a Badacsonyi Szőlősgazdák Hegyközségi Szakszövetkezete), valamint a Nemesgulácsi Ipari Szövetkezet és a Badacsonyi Állami Gazdaság által fémjelzett rendszerváltás előtti birtokszerkezet mára a múlté. A szövetkezetek

(26)

24

szétesése, majd a kárpótlási folyamat egy rettentően elaprózott birtokstruktúrát hozott létre.

Ez a birtokrendszer, valamint a kellő anyagi ráfordítás hiányában elöregedő ültetvények okozta problémák, a rendkívül alacsony felvásárlási árak a 2000-es évek elejére szinte kilátástalan helyzetbe sodorta a borvidéket.² Pedig múltja, neve elegendő potenciált jelentene egy dinamikus fejlődés számára.

2.AKUNSÁGI BORVIDÉK

A három megye (Pest, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok) területén elhelyezkedő borvidéket délen az országhatár, nyugaton a Duna, északon a Gödöllői-dombság és a Mátraalja lankái, keleten pedig a Tisza süllyedéke keretezi. A földrajzi koordináta- rendszerben elfoglalt helye az északi szélesség 46,0-47,6º-a között található. Az Ős-Duna pleisztocén hordalékkúpjának homokja a szőlőtermelés szempontjából a XIX. század végén jutott nagyobb szerephez, amikor a filoxéra pusztítása után a szőlőgyökértetű által nem kedvelt talajokon hatalmas lendületet kapott a szőlőtelepítés. A nem minden esetben megfelelő alanyok, valamint a területre jellemző szélsőséges időjárás (tavaszi fagykár, nyári- nyári végi aszály) azonban állandó kihívás elé állították a gazdákat.

A borvidékhez 107 település³ tartozik, melyeket 31 hegyközségbe⁴ vontak össze. A szocialista gazdaság szövetkezetei pillanatok alatt széthullottak a borvidék területén. Noha ezek szerepe Kunságban kiemelkedően fontos volt – hiszen koordinációs, integrációs feladatokat láttak el (gépi munka, felvásárlás, feldolgozás, tárolás) – a lakosság azonnal

2 Szóbeli közlés a Badacsonyi borvidék Hegyközségi Tanácsának elnökétől (Kismarjai 2004).

3 Bácsalmás, Bácsszőlős, Csikéria, Jánoshalma, Kelebia, Kéleshalom, Kunbaja, Kunfehértó, Mélykút, Tompa, Abony, Albertirsa, Bénye, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dány, Gomba, Hernád, Inárcs, Jászberény, Jászszentandrás, Kakucs, Kóka, Monor, Monorierdő, Nagykáta, Nagykőrös, Nyársapát, Ócsa, Örkény, Pilis, Tóalmás, Tápiószentmárton, Tápiószele, Újlengyel, Apostag, Dunapataj, Dunavecse, Dömsöd, Harta, Solt, Ráckeve, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Tököl, Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák, Kunszentmiklós, Orgovány, Páhi, Szabadszállás, Ballószög, Bugac, Felsőlajos, Fülöpjakab, Helvécia, Jakabszállás, Kecskemét, Kerekegyháza, Kiskunfélegyháza, Kunbaracs, Kunszállás, Ladánybene, Lajosmizse, Akasztó, Bócsa, Csengőd, Imrehegy, Fülöpszállás, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Pirtó, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi, Tázlár, Balotaszállás, Csólyospálos, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Móricgát, Szank, Zsana, Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Kocsér, Lakitelek, Nagyrév, Nyárlőrinc, Szelevény, Szentkirály, Tiszaalpár, Tiszajenő, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszakécske, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug

4 Akasztói, Bácsalmás-Bácsszőlősi, Bénye-Gombai, Bócsai, Cegléd és környéke, Cibakháza, Csengődi, Felső- Bácskai, Halasi, Helvécia, Homokgyöngye, Imrehegyi, Izsáki, Keceli Város, Kecskeméti Mathiász János, Kerekegyháza, Kiskőrös Város, Kiskunfélegyházi, Kiskunmajsai, Lakitelki, Nyársapáti, Orgoványi, Páhi, Solti Aranykulcs, Soltszentimre, Soltvadkert, Strázsahegyi-Szárazhegyi, Szentkirályi, Sziget, Tabdi, Tiszaugi

(27)

25

feloszlásukat kívánta, amint erre lehetőségük volt. A bejáratott rendszer ezáltal összeomlott, és a mélypont egyik pillanatról a másikra bekövetkezett. Nem csoda, hogy a térség a borhamisítás központjaként tett szert kétes hírnévre, melytől azóta is csak nehezen tud megszabadulni. Ugyanakkor a Budapesthez való közelsége, az itt megtermelt nagy mennyiségű asztali- és tájbor⁵ lehetőséget ad(na) a hazai piac jelentős szegmensének lefedéséhez.

3.A KUTATÁS ALAPÉVE:2001

Magyarországon a legelső ültetvényfelmérést a XIX. században, 1872-ben hajtották végre, majd 1961 és 1963 között a másodikat. Hosszú szünet után a 2000. évi CXLIII.

törvény előírása alapján 2001. július 15. és október 15. között újra felmérték a hazai szőlőket (ekkor a gyümölcsösökkel közösen), mely felmérés jelen kutatás alapadatait szolgáltatja.

A felmérés szerint a hazai szőlők területe 92 782 ha, az országos átlagos birtokméret pedig a HNT adatai szerint ekkor 0,6783 ha volt. Jelen tanulmány által vizsgált két borvidék közül a Badacsonyi területe ekkor 1812 ha, átlagos birtokmérete az országostól közepesen eltérő, 0,4245 ha volt, amellyel a 22 borvidék közül a 17. helyet foglalta el. A Kunsági borvidék területe 2001-ben az összes szőlőterület 30,2 %-át foglalta el a maga 28 022 ha-s területével. Az itteni birtokok átlagmérete 0,8703 ha, mely az Egri, Mátraalji és Balatonboglári borvidékek után a negyedik legnagyobb.

Mivel az adatokat a HNT az általa meghatározott birtokméret kategóriákba sorolja, az átlagos méretű ültetvények a Badacsonyi borvidék esetén a 0,3001-0,5000 ha kategóriába, a Kunsági borvidéknél pedig a 0,5001 és 1,0000 ha közé esnek. A könnyebb feldolgozhatóság érdekében az ezen kategóriákba tartozó birtokokat még az átlagos, illetve annál kisebb méretű birtoktestek közé számítottam. Az 1. függelék alapján kijelenthető: a Badacsonyi borvidék 4269 ültetvénye közül az átlagnál kisebb, vagy azzal megegyező méretű ültetvény 3640 darab volt, ez a birtokok 85,26%-a.⁶ Az átlagnál nagyobb ültetvényekből csupán 629 volt, azaz 14,73%-a az összes birtoknak. A Kunsági esetében – az össz birtokszám 30 439 db – átlagos, vagy annál kisebb méretű ültetvényből 23 594 darab volt, a birtokok 77,50%-a. Átlagnál

5 Új megnevezését tekintve (földrajzi jelzés nélküli) Bor, illetve Oltalom alatt álló földrajzi jelzéses bor (OFJ).

6A KSH felmérése alapján 5204 ültetvény volt ekkor található a borvidéken (KSH 2002).

(28)

26

nagyobb szőlős 6844 db volt, a borvidék területének 22,50%-a. A számok egyértelműen jelzik, hogy a két borvidék közül a Badacsonyi sokkal elaprózottabb birtokszerkezettel rendelkezett a 2001-es felmérés idején.

Ha a fenti számokat összevetjük a területi adatokkal, akkor látható, hogy az átlagos méretnél kisebb, vagy azzal megegyező méretű birtokok a Balaton-menti borvidék szőlőiből 763,3802 hektárt birtokoltak, tehát annak csupán 42,12%-át. A több mint 5,5-ször kevesebb számú, átlagnál nagyobb birtok fedte a Badacsonyi borvidék 1048,8998 hektárnyi területét, azaz majdnem 58%-át. A legtöbb, szám szerint 1343 db, birtok területe 0,1501 és 0,3001 hektár közé esett, ugyanakkor összesen 314,4790 hektárjával nem ez a kategória adta a legnagyobb birtokterületet. Bár az 1,0001-5 hektáros ültetvényekből csupán 188 db volt található a borvidéken, ezek területe összesen 374,3686 hektárt tett ki. Érdemes kiemelni, hogy a 112 db legkisebb ültetvény területe a borvidéknek mindössze 0,16%-a (2,8581 ha), míg a 3 legnagyobb birtoké a terület 5,46%-a (összesen 99, 0575 ha).

Az alföldi esetében a kisméretű birtokok 7352 ha területtel bírtak (az összterület 27,40%-a), míg az átlagosnál nagyobbak 19475 ha-t, ami a teljes terület 72,59%-a.

Ellentétben a Badacsonyival, a Kunsági borvidéken a legtöbb birtok (6160 db) az átlagosnál nagyobb méretű, az 1,0001 és 5,0000 ha közötti kategóriába esik, és magasan a legnagyobb területet foglalják el a borvidékből, annak 41,11 százalékával. A borvidék esetében érdemes kitérni a legnagyobbakra. Ilyen, 100 ha-nál nagyobb méretű birtokkal a Badacsonyi borvidéken nem találkozunk. Kunság területén 11 ilyen gazdaságot írtak össze, melyek az összes birtoknak csupán 0,04 %-át adják, ellenben területük 1495 ha, azaz a borvidék 5,57%- a. Ezzel önmagukban nagyobb a részesedésük a négy legkisebb (0,0000-0,5000 ha) kategória 12 251 db birtokánál, melyek csupán a borvidék 4,24%-át teszik ki.

Megállapíthatjuk tehát, hogy a 2001-es szőlőösszeíráskor hiába a Badacsonyi borvidék rendelkezett elaprózottabb birtokviszonnyal; a nagyobb területi szórás, valamint a szélesebb birtokméreti skála miatt a Kunsági borvidék birtokszerkezete sokkal egyenlőtlenebb.

(29)

27 4.VÁLTOZÁSOK 2001 ÓTA

2001 óta felgyűlt adatok – a hegyközségi tanácsok által évente szolgáltatott, illetve a KSH 2009. évi újabb teljes körű szőlőültetvény felmérése – lehetővé teszik, hogy a területi változásokra vonatkozó kérdéseinkre választ kapjunk.⁷ Magyarország szőlőültetvényeinek területe az elmúlt tíz évben 91420,6 hektárról (KSH 2002) 69724,9 hektárra (HNT előzetes adat) csökkent, tehát majd’ 24%-al lett kevesebb.⁸ A 22 borvidék közül csupán hétnek nőtt a területe, míg a többinek különböző mértékben csökkent. A Badacsonyi borvidéké – ahogyan az 1. ábrán látható – a 2001-es 1812,28 hektárról 1626.12 hektárra zuhant, ami 11%-os csökkenés.

1. ábra. A Badacsonyi borvidék területi változása, 2001-2010.

Forrás: Hegyközségek Nemzeti Tanácsa adatszolgáltatása alapján saját ábrázolás

Az ábrán látható elképesztő méretű visszaesés, ami a 2002-es és a 2003-as éveket jellemzi, csakis hibás adatszolgáltatással magyarázható. A KSH ezen időszakra vonatkozó adatai a borvidékre 1808 ha (2001), illetve 1813,81 ha (2002), ami kiegyensúlyozott méretet jelez.⁹

Ugyanezen időszakban a Kunsági borvidék területe 26 827 hektárról 23168,31 hektárra esett, ami több mint 13,5%-os csökkenést jelent. Érdekes, hogy a vizsgált időszakban mindkét borvidék csekély visszaeséssel indult – itt most tekintsünk el a Badacsonyi borvidék

7 Az Európai Tanács 357/79/EGK rendelete 1979 óta kötelező jelleggel írja elő tagországai számára tíz évenként a szőlőültetvények összeírását; KSH 2010.

8 Ezen értékeknél azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a 2008-ban lezajlott kötelező regisztráció miatt az ültetvényterületet 500 m²-ről 1000 m²-re növelték. A változtatás következtében országosan mintegy 8000 hektár szőlő került házikert kategóriába (Kádár és Nyers 2009).

9 2003-as évre nem jutottam a Badacsonyi borvidékre adathoz.

(30)

28

feltehetően hibás adataitól, – és 2005-ben érte el legnagyobb kiterjedését: a Badacsonyi 1802,98 ha, a Kunsági 28207,32 hektárral, majd elindult a tendenciózus csökkenés, amely napjainkig tart.

2. ábra. A Kunsági borvidék területi változása, 2001-2010.

Forrás: Hegyközségek Nemzeti Tanácsa adatszolgáltatása alapján saját számítás

A csökkenés egyértelműen negatív – lassan a hazai szőlő- és borgazdaság létét veszélyezteti (Kádár és Nyers 2009) – azonban a birtok-koncentrálódás folyamatával mutatkoznak pozitív jelek is. 2001-ben a Badacsonyi borvidéken 4269 birtok volt, ez a szám azóta folyamatosan csökken. 2006-ra már csupán 3944 üzem létezett, három évvel később 2786 darab, 2010-ben pedig már csak 2634 birtok volt a területen (2. függelék). Az átlagos birtokméret ekkor a borvidéken 0,6173 hektár (országosan 1,0581 hektár), ami 45%-os növekedést jelent a 2001-es évhez képest. A szórás értéke ennek ellenére jelentősen nőtt:

0,3116-szoros. Azaz, hiába a birtokok átlagméretének növekedése a Badacsonyi borvidéken, ez jelentősen elmarad az országos folyamatoktól. Másik vizsgált borvidékünkön, a Kunságin, az üzemszámokat tekintve hasonló folyamat játszódott le. A 2001-ben számolt 30 438 db birtok gyorsan csökkenni kezdett, 2006-ra már csak 21 561 darab, 2010-ben pedig pusztán 14 295 szőlőbirtok volt a borvidéken. Növekedett az átlagos birtokméret is. Ugyan a borvidéken mindig is az országos átlag fölött volt ez az érték, 2001 óta a különbség csak tovább nőtt. 2010-ben a már említett országos átlagnál (1,0581 ha) több mint fél hektárral nagyobb volt: 1,6207 ha.

(31)

29

Az átlagos birtokméret ismeretében, valamint a 2. függelék adatai alapján nyilvánvaló a birtok-koncentrálódás folyamata. A hasonló 1. függelék adataival való összefüggések könnyebb vázolhatósága érdekében a 2. függeléknél az átlagos és annál kisebb, illetve az azoknál nagyobb birtokok felosztását az 1. függeléknek megfelelően hagytam. A Badacsonyi borvidéken igen jelentősen csökkent a két legkisebb kategóriába tartozó birtokok száma, 751- ről 109-re, ezzel együtt az általuk birtokolt terület is (56,3751 ha-ról 8,2128 ha-ra; ez már csupán 0,50%-a a borvidék területének). Ennek oka főleg a birtokméretben rejlik, amely kifizetődő gazdálkodásra teljesen alkalmatlan; illetve az ültetvényterület fentebb már említett adminisztratív növelésében. Jelentős csökkenést mutat a 0,1 hektárnál nagyobb, de fél hektárnál kisebb birtokok száma. A 2001-es adatokhoz képest ezekben a kategóriákban összesen 922 birtok tűnt el, ami azt eredményezte, hogy a 0,5 hektárnál kisebb birtokok száma egy évtized alatt másfél ezerrel csökkent a Badacsonyi borvidéken. Az ezen gazdaságok által birtokolt szőlőterület pedig 473,1424 hektárra csökkent, ami a borvidéknek immáron kevesebb, mint 30%-a.

Jóval kisebb mértékben csökkent itt az átlagnál nagyobb méretű birtoktestek száma. A fél és egy hektár közötti ültetvények közül 73, az egy és öt hektár közti birtokok közül pedig mindösszesen három tűnt el. Ennek megfelelően részesedésük – hektárban kifejezve – némiképp visszaesett, azonban a szőlőterület teljes csökkenése miatt százalékos arányuk 11%- al növekedett (26,11%-ról 37,11%-ra). Ugyanakkor majdnem duplájára nőtt az öt és tíz hektár közötti birtokok száma, a 2001-es 12 darabról 21-re emelkedett a számuk. Tulajdonosaik jelentősen növelték területüket, hiszen tíz év alatt majd’ 57 hektárral emelkedett a birtokukban lévő szőlőültetvények nagysága, ami megduplázta borvidékből való részesedésüket.

A köztes időszakban ugyan ingadozott a birtokok száma, de 2010-ben is ugyanúgy 14 darab 10 és 30 hektár közti üzem volt, mint 2001-ben (2006-ben 11 db, 2007-ben 13 db ilyen méretű birtok volt). Ugyan az általuk elfoglalt terület pár hektárral csökkent, de részesedésük az összterület csökkenése miatt gyakorlatilag nem változott. Hasonló ingadozást, ámde mégis növekedést mutat a legnagyobb, 30 hektárnál nagyobb birtokok száma. 2010-ben öt ilyen, a Badacsonyi borvidéken hatalmasnak tekinthető birtok található. Tulajdonosaik számottevő mértékben növelték meg a kezükön lévő szőlők területét (99,0575 ha-ról 206,6208 ha-ra), ami részesedésüket 12% fölé emelte.