Külföldi robbanások

2.2.1. Robbanás egy liszt raktárban - 1785

Az elsı írásos esettanulmányt Count Morozzo készítette 1795-ben Torinoban történtekrıl. Lenyőgözı leírást hagyott az utókorra Count Morozzo. Giacomelli pékségében történt lisztrobbanást írja le teljes részletességgel. Bár a robbanás nem okozott nagyobb kárt és sérülést, ez az elsı dokumentum, ami porrobbanásról szól.

A raktárba beérkezett zsákolt lisztet helyezték el egy száraz helységben. Itt egy inas kiöntötte a zsákok tartalmát majd belapátolta a raktárba.

A raktár a pékség felett helyezkedett el. 6 láb magas, 6 láb széles és nagyjából 8 láb hosszú volt. Lapátolás közben a belapátolt liszt

egy része visszacsúszott, és a földet érés után egy lisztfelhı képzıdött. A felhı akkora volt, hogy a plafonon lévı lámpás lángja képes volt begyújtani. A robbanás több szerencsétlen tényezı együttes hatása váltotta ki: száraz nyári napon történt, a liszt alacsony nedvességtartalmú volt, illetve a helységben lévı nyílt láng jelenléte. A helység vázlatos rajza a 2.1. ábrán látható. A robbanásban az inas illetve a helység melletti házban lévı férfi

sérült meg. Az épület ablakai betörtek, illetve az ablakkeretek sérültek.

2.2.2. Robbanás egy gabonaraktárban - 1970 A robbanás egy újonnan felépült gabona silóban történt egy meleg, száraz nyári napon.

Szerencsére az esetben senki nem halt meg, viszont néhány munkás elsıfokú égési sérüléseket szenvedett. Az esemény összesen 25-30 másodpercig tartott, de ez alatt a pár másodperc alatt hat vagy hét robbanás hallatszódott. A lángok 1500 méteres távolságra eljutottak, át egy jó pár serleges felvonón, vízszintes szállítószalagokon, csıvezetékeken, szőrıkön, és az irodaépület egy részén. A robbanás 6 nagy hengeres silóban történt egyenként 2000 m³ őrtartalommal, és valamivel

kisebbekben, hét közepes kapacitású tartályban 400-1000 m³, és egy legkisebben, egy 150 m³ őrtartalmúban. A 6 nagy tárolóedénynek nem volt szellızése, míg a kisebbeknek volt szellızınyílásuk.

Az eset érdekessége, hogy csupán egy nagy tartály sérült meg a robbanásban. Ennek a tartálynak a teteje lerepült a nyomás hatására, ami csupán 0,2 bar_g volt.

2.1. ábra

2.2. ábra

Az irodaház ablakait kivéve, minden ablak kitört a légnyomás hatására. Az üzem egyik épületének tetején lévı könnyőszerkezető fal gyakorlatilag megsemmisült szintén a nyomásnövekedés miatt. A robbanás az öt serleges felvonó lábait letépte az alapról (keresztmetszete 65 cm x 44 cm).

Az esetet soha nem sikerült teljesen felderíteni. A mai napig nem tudni, hogy mi volt a gyújtóforrás. Két hipotézist állítottak fel: az egyik, hogy egy öngyulladási folyamat ment végbe, míg a másik, hogy hegesztés közben a hegesztendı felület másik oldalán lévı lerakódott por begyulladt.

2.2.3. Búzapor robbanás - 1988

Nem történt komolyabb sérülés és haláleset, mert a silók szellızése miatt a robbanás csak kicsi volt. Ez az eset figyelmet vívott ki magának, mert az eseménysor minden eleme pontosan meghatározható. A baleset illusztrálja, hogy a robbanás elfojtása hatásos tud lenni megfelelı körülmények között.

A robbanás a serleges felvonó tetején történt, amikor egyik silóból egy másikba termelték át a búzát. A robbanás bekövetkezésekor nem volt búza a serlegekben csak a szállítás során lemorzsolódott búzapor. A felvonó lábánál szellızı nyílások voltak elhelyezve, amiknek a borítása a robbanás hatására elrepült. Ennek köszönhetı, hogy a robbanás nem okozott nagyobb sérülést. A felvonó tengelye excentrikusan forgott, aminek következtében kidörzsölte a nemez tömítést és az acél fémlemezt. A dörzsölés hatására hı fejlıdött, ami képes volt meggyújtani a serlegekbıl kihulló és lerakódott port.

2.2.4. Porrobbanás malomban - 1969

1969. december 15-én az NSZK-ban az egyik malomban lisztporrobbanás következtében 5 személy súlyos halálos égési sérülést szenvedett.

Az 1968-ban felszerelt egyenként 15 tonna liszt tárolására alkalmas tartályokon tömítetlenségeket észleltek, amelyeket a szállító acélszerkezet építı vállalatnak ki kellett javítani. A még szerelésbıl eredı lyukak a 4 mm vastag acéllemezbıl készült oldalfalakban, a 12 méter mély silócellák teteje alatt kb. 1,1 méter mélységben voltak. A hegesztés elvégzése céljából az egyes silócellák felsı beszálló nyílásában, kb. 1,8 méterre a tetı alatt, függıállást

2.3. ábra

Porlerakódás

Hegesztıláng

bocsátottak le. Az egyes cellák 0,7x0,7 méter beszállónyílásában egy-egy automatikus mérleget szereltek fel, amelyen át mérlegelve jutott a liszt a tartályokba.

Miután az acélszerkezet építı vállalat hegesztıje, a négy elsı cellában a munkát mindegy baj nélkül elvégezte, a fal melletti utolsó cellában a függıállásról éppen elkezdte a munkát. Ekkor a hegesztés helyétıl kiinduló robbanás következett be, amely a cellák nyílásaiból magasra kicsapódó szúrólánggal járt. A nyilván rövid ideig tartó, de igen magas hıfokú és messze terjedı láng következtében mind az öt jelenlévı személy súlyos, harmadfokú égési sérülést szenvedett. Mivel a robbanás nem terjedt tovább és tőz nem keletkezett az anyagi kár viszonylag nem volt nagy.

A balesetvizsgálat megállapította, hogy minden jel lisztporrobbanásra mutat. Mivel a silókat már 14 nappal elıbb kiürítették és a lisztport mindenhonnan gondosan eltakarították csak nehezen sikerült megállapítani, hogy a robbanást elıidézı porfelhı arról a csúsztatólemezrıl származhatott, amelyen a liszt a mérlegre jutott. Még ugyanis az elızıleg hegesztett cellákban kb. 0,5 cm vastag lisztréteget találtak, a robbanás helyén ez hiányzott.

Nyilván valamilyen véletlen lökés folytán, ez az addig figyelembe nem vett lisztréteg kavarodhatott fel és okozta a porfelhıt.

Mint ismeretes a robbanáshatár eléréséhez elegendı, hogy a lisztpor tartalma 20 – 25 g/m3 legyen. A lebegtetett por robbanásának másik feltétele a kb. 600 °C hımérséklet, a hegesztés útján adva volt.

Ha a por részaránya ennél kisebb vagy nagyobb, ha a keverék nem zárt „felhı”

alakjában lebeg a gyulladási helyen vagy a hımérséklet nem elég magas, nem következik be robbanás. Ez az oka annak, hogy malomipari üzemekben, ahol a legnagyobb tisztaság esetén sem kerülhetı el pl. zsák kipergésébıl származó porfelhık, nem fordulnak elı robbanások.

Bár gyakoribbak, mint általában feltételezik, mert ha sérülés nem történik és tőz nem keletkezik a kisebb ún. ellobbanásokról még az üzem dolgozói is alig szereznek tudomást.

A malom helyiségeiben normális üzemben az ilyen robbanás nem valószínő, mert hiányzik a gyújtóforrás. Korszerő üzemben az ırlendı anyagot befogadó berendezéseken kívül, megfelelı elszívó berendezésekkel és a por lerakódásának megelızésével, a por felkavarodását kizáró üzemmód alkalmazásával a robbanás elkerülhetı. Ezzel szemben a feldolgozó, szállító – és tárolóberendezéseken belül, normális üzemben mindig számolni kell vele. Ezért minden eszközzel arra kell törekedni, hogy gyulladás ne következhessen be.

Minden olyan idegen testet amely üzem közben izzóvá válhat, vagy szikra kipattanását okozhatja, a leggondosabban le kell távolítani, a rövidzárlat vagy statikus elektromosság következtében elıforduló fényív lehetıségét ki kell zárni. A burkolt berendezéseken belül,

úgy látszik, talán az erıs légmozgás és nagy szállítási sebesség miatt a por levegı keverék gyulladása rendszerint nem jár tényleges robbanással. Külön figyelmet érdemelnek azonban az ırlemények tárolására szolgáló tartályok, amelyekben az üzem jellegénél fogva a robbanó por- levegı keverék jelenléte nem kerülhetı el, a tapasztalat szerint pedig az ilyen robbanás súlyos sérülésekkel és nagy anyagi kárral jár. Ezért silócellák és hasonló tartályok üzeme közben, fıként pedig takarítása, javítása, átalakítása esetén mindenféle gyulladás megakadályozása érdekében külön óvintézkedéseket kell tenni, amire megfelelı elıírások vannak érvényben.

2.2.5. Alumínium por robbanása - 2006

A robbanás öntvény alumínium porlasztása közben történt. A folyamatban levegıvel történt a porítás. A levegı elhordta az alumínium cseppeket és egy kollektor fogta fel a már megszilárdult alumíniumot. A levegıt visszaáramoltatják és újra hasznosítják. Bár a gyártás során a por koncentrációja folyamatosan meghaladta az alsó robbanási határértéket, eddig soha nem történt baleset.

A robbanás az után következett be, miután a szakaszos üzemő gyártást átalakították folyamatos üzemővé. Ezzel a lépéssel egy sor veszélyes tényezıt hagytak figyelmen kívül.

A gyártott por mennyiségét megnövelték, ezzel megnıtt a koncentráció a levegırendszerben, és ugyanitt a sokkal több hı keletkezett, aminek nem volt biztosítva az elvezetése. Továbbá semmiféle robbanás gátló berendezés nem lett telepítve az intenzifikálás után.

A robbanást végül a koncentráció megnövekedése és a többlet hı okozta, ami begyújtotta az alumínium port. A gyár több eleme is súlyosan sérült, de szerencsére súlyos személyi sérülés nem történt.

2.2.6. Cukorgyárban történt robbanás - 2008

2008 februárjában az új vezérigazgató három alkalmazottal éppen az üzemet járta be, mikor nagy robajt hallottak a csomagoló üzem felıl. Néhány másodperccel késıbb egy hangos robbanás taszította arrébb ıket. A fıbejárati biztonsági ır is hallotta a robbanást és azonnal hívta a tőzoltókat. A csaknem 10 cm vastag aljzatbetont feltörte a robbanás a csomagoló épületben. A cukor pellettáló üzem fából készült teteje egyszerően lerepült az épületrıl.

A Sprinkler-tőzoltó rendszer meghibásodott, a vízvezetékek eltörtek, így az oltórendszer nem mőködött. A vizsgálat kimutatta, hogy az eset több robbanás egymás utánjaként történt. A porrobbanás a szakszerőtlen karbantartás eredményeként jött létre.

2.4. ábra Porrobbanást követı helyszíni felvételek

Az elsı robbanás, a cukrot szállító szalag beburkolása miatt történt. Az éves leállás során a szállítószalagot lefedték, hogy megakadályozzák a cukorpor kijutását a környezetbe.

Csakhogy ezzel, pont a robbanás egyik feltételét teremtették meg, megnövelték a por koncentrációját a lefedett térben. A 2.4. ábrán jól látható, hogy a burkolatot letépte a robbanás ereje.

Az elsı robbanás által keltett nyomáshullám végigsöpört a csomagolóüzemen, át az 1-es és 2-1-es siló alatt kitörve az ott álló téglafalat. A téglafal mögött lerakódott por így berobbant a forró levegıtıl egy még nagyobb robbanást elıidézve.

2.5. ábra Jelentıs porlerakódás elektromos berendezések környezetében

A cég szigorú elıírásokat tartat be a dolgozóival a nyílt láng használatáról. Szigorúan a csomagolóhelységtıl távol szabad rágyújtaniuk. A hegesztésekkor csak a hegesztési utasításokban leírt anyagokat használhatják, ezzel is csökkentve a veszélyes helyzetek számát.

A robbanást elsı ránézésre elektromos szikra okozta, mivel a vizsgálat során cukorral borított elektromos motorokat találtak (2.5. ábra).

De a robbanás a lefedett szállítószalagból indult, ahol feltehetıleg valami meleg felülettel érintkezett a cukor. A vizsgálatba bevonták a robbanáskor éppen szabadnapos munkásokat is, akik beszámoltak arról, hogy a szállítószalag motorjának csapágyai igen forróak szoktak lenni üzem közben. Egy forró csapágy pedig képes felmelegíteni, majd berobbantani a cukor porát.

A baleset 16 ember életét követelte és további 36 ember, különbözı fokú égési sérülést szenvedett.

2.2.7. Keményítıgyár robbanása - 2010 Súlyos üzemi baleset történt

egy kínai keményítıgyárban az ország északi részén, Hebei tartományban. Porrobbanás következtében 19 munkás vesztette életét. A kora hajnali óráktól délutánik folyamatosan folyt a mentés a Hebei tartományban, Qinhuangdao városban található gyárnál, ahol porrobbanás történt

egy keményítıt és szılıcukrot elıállító gyárban. A baleset idején 107 ember dolgozott, a detonáció 19 munkás életét követelte, 49 fı megsérült és 39 maradt sértetlen. A sérültek közül többen súlyos állapotban vannak, és mind a 49 embert kórházba kellett szállítani. A termelést az üzemben teljesen leállították, a robbanás bekövetkezésének okát a kormányzat által létrehozott külön vizsgálóbizottság deríti fel.

2.6. ábra