A robbanóképes közeg kialakulásának megakadályozása vagy korlátozása

Alapvetı robbanásmegelızési intézkedés az éghetıanyagok semleges anyagokkal való helyettesítése, vagy az éghetı anyagok koncentrációjának korlátozása (a robbanási tartomány elkerülése).

5.3.2.2. Folyamatparaméterek

A robbanóképes közeg képzésére alkalmas anyagok helyettesítése vagy mennyiségének csökkentése:

Ha lehetséges, az éghetı anyagokat nem éghetıanyagokkal vagy robbanóképes közeg képzésére nem alkalmas anyagokkal kell helyettesíteni, pl. a finom port egy kevésbé poros, szemcsés anyaggal. Az éghetıanyagok mennyiségét a lehetı legkisebbre kell csökkenteni, pl.

azzal, hogy a szakaszos adagolás helyett folyamatos feldolgozási folyamatokat alkalmaznak.

A koncentráció korlátozása:

Ha nem kerülhetı el, hogy az anyagok kezelésekor robbanóképes közegek alakuljanak ki, akkor a robbanóképes közegeknek a készülékek, védırendszerek és elemek belsejében

veszélyes mennyiségben való képzıdése olyan mőszaki intézkedésekkel elızhetı meg vagy korlátozható, amelyek a mennyiséget és/vagy a koncentrációt szabályozzák. Ezeket a mőszaki intézkedéseket felügyelet alatt kell tartani, ha az adott folyamatra jellemzı koncentráció nincs kielégítıen a robbanási tartományon kívül. Az ilyen, pl. gázérzékelıkkel vagy áramlásérzékelıkkel mőködı felügyeletet össze kell kapcsolni riasztókkal, más védırendszerekkel vagy önmőködı vészmőködtetéssel. Ennek a szabályozási folyamatnak a megvalósításához az éghetı anyagok koncentrációját kielégítıen az alsó robbanási határ alatt vagy a felsı robbanási határ felett kell tartani. Emellett figyelembe kell venni, hogy a folyamat indításakor és leállításakor a koncentráció a robbanási tartományba kerülhet.

Ha a készülékekben, védırendszerekben és elemekben a felsı robbanási határ felett van a koncentráció, akkor a belsı részekben nincs robbanásveszély; a kilépı anyagok azonban a levegıbe való kijutás következtében robbanásveszélyt okozhatnak a készülékeken, védırendszereken és elemeken kívül. Ha a levegı készülékekbe, védırendszerekbe és elemekbe kerül, akkor ezeken belül is elıáll a robbanásveszély. Éghetı folyadékok esetén, ahol kizárható a robbanóképes köd, az a cél, hogy a koncentráció az alsó robbanási határ alatt maradjon, ha a folyadék felületén a hımérséklet mindig elegendıen a lobbanáspont alatt van.

A lobbanáspont alatt szükséges tőréshatár az éghetı folyadék kémiai tulajdonságaitól és összetételétıl függ: Éghetı gázok éghetı folyadékokban történı oldódásakor a lobbanáspont alkalmazása megtévesztı lehet. A lobbanáspont megtévesztı lehet akkor is, ha a folyadékot (pl. bitument, nehéz főtıolajat) olyan hımérsékleten tárolják, amelyen bomlás vagy lassú oxidáció mehet végbe.

Az üzemi körülmények megfelelı kiválasztásával az összes készülékben, védırendszerben és elemben gyakran elegendıen magas gızkoncentráció tartható fenn úgy, hogy a koncentráció a felsı robbanási határ felett van. Némely esetben – pl. tartályokban történı tárolásnál és ha kondenzáció léphet fel – a tartály felsı részében azonban annyira lecsökken a koncentráció, hogy a környezet robbanóképes lehet. Csak rendkívül hosszú tárolási idı után, gyakorlatilag nem lélegzı tároló tartályoknál és ha a felületi hımérséklet jóval a felsı robbanási pont felett van, akkor van a környezeti koncentráció a tárolótartályban minden helyen a felsı robbanási határ felett.

Néhány halogénezett szénhidrogén folyadék, robbanóképes közeget képezhet, jóllehet a folyadéknak nincs lobbanáspontja. Porok esetén az a cél, hogy a robbanóképes közeget a koncentráció korlátozásával kerüljék el, nehezen érhetı el, mivel a por-levegı keverékek rendszerint inhomogének. A porkoncentrációnak a por összmennyiségébıl a készülékek, védırendszerek és elemek össztérfogatára vonatkozó számítása rendszerint hamis

eredményekre vezet. Elıfordulhatnak olyan helyi porkoncentrációk, amelyek nagyon különböznek az így számítottaktól.

Inertizálás:

Olyan inert gázok (pl. nitrogén, szén-dioxid, nemesgázok), vízgız vagy por alakú inert anyagok (pl. kalciumkarbonát) hozzáadásával, amelyek az elıállított termékekkel összeférhetık, megelızhetı a robbanóképes közeg kialakulása („inertizálás”). Vízgızzel való inertizálás esetén figyelembe kell venni a kondenzáció befolyását. Az inert gázokkal való inertizálás a közeg oxigénkoncentrációjának olyan csökkentésén alapul, hogy az többé nem robbanóképes. A legnagyobb megengedett oxigénkoncentráció egy biztonsági tényezıvelcsökkentett oxigénkoncentrációból származik. Különbözı éghetı anyagokból álló keverékek esetén, beleértve a hibrid keverékeket, a legnagyobb megengedett oxigénkoncentráció meghatározásához a legalacsonyabb oxigén-határkoncentrációjú komponenst kell alapul venni, kivéve ha a mérések mást adnak. A robbanóképes por-levegı keverékek összeférhetı, inert por hozzáadásával is inertizálhatók. Ez általában elérhetı, ha az inert porra vonatkozó tömegrész nagyobb 50%-nál, néhány esetben azonban 80%-nál többre lehet szükség.

5.3.2.3. Készülékek, védırendszerek és elemek tervezése és kialakítása Általános elıírások:

Az olyan készülékek, védırendszerek és elemek tervezésekor, amelyek éghetı anyagokat fognak tartalmazni, arra kell törekedni, hogy az anyagok mindig zárt rendszerekben legyenek.

Ahol csak lehetséges, nem éghetı anyagokat kell alkalmazni. Általában a folyamatos eljárásokat elınyben kell részesíteni a nem folyamatos, szakaszos munkafolyamatokkal szemben. Az egymás melletti berendezésekben a munkafolyamatokat úgy kell lefolytatni, hogy semmilyen veszélyes hatás ne lépjen fel. Ez pl. térbeli elválasztással vagy mindkét berendezés árnyékolásával érhetı el. Az éghetı anyagok további felosztása kisebb mennyiségekre, és ha mindenkor csak kisebb mennyiségő anyag van egyidejőleg jelen egy meghatározott helyen – nagyobb tömegáram esetén mindig – biztonságtechnikai elınyökhöz vezethet. A szabadtéri berendezések általában elınyben vannak az épületekben lévı berendezésekkel szemben, mindenekelıtt a természetes légmozgás miatt.

Az éghetı folyadékok szivárgásának csökkentése

A készülékeken, védırendszereken és elemeken kívüli, szivárgó éghetı anyagok miattirobbanás kockázatának csökkentése érdekében a készülékeket, védırendszereket és elemeket úgy kell megtervezni, kialakítani és mőködtetni, hogy azok szivárgásmentesek legyenek és azok is maradjanak. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy bizonyos esetekben, pl. néhány szivattyú-tömítıperselynél és mintavételi helyen, felléphetnek kis tömítetlenségek.

Ezt figyelembe kell venni a készülékeknél, védırendszereknél és elemeknél. Mőszaki intézkedéseket kell foganatosítani a szivárgás mértékének csökkentésére és az éghetı anyagok kilépésének megelızésére.

Ha szükséges, akkor szivárgásérzékelıket kell felszerelni. Különösen figyelni kell:

• A szerkezeti anyagok kiválasztására, beleértve a tömítéseket, csatlakozásokat, tömítıperselyeket és hıszigeteléseket, tekintettel a lehetséges korrózióra, kopásra és a felhasznált anyagokkal való veszélyes kölcsönhatásokra;

• A szerelvényekre és a csatlakozódarabokra, tekintettel azok üzembiztonságára. A leszerelhetı összekötıelemek számát és méreteit a lehetı legkisebbre kell korlátozni;

• A csıvezetékek sértetlenségére. Ez elérhetı pl. az ütések elleni megfelelı védelemmel vagy a megfelelı térbeli elrendezéssel. A rugalmas csıvezetékek számát a lehetı legkisebbre kell korlátozni;

• Az elfolyásra és a helyi elszívásra, azért, hogy szabályozzuk a szivárgást,

• A leszerelhetı csatlakozásokra, amelyeket tömören záró csatlakozódarabokkal kell ellátni;

• A töltési és ürítési folyamatokra. Meg kell fontolni a gızkiegyenlítı rendszer használatát. A nyílások száma és mérete a lehetı legkisebb legyen.

Koncentráció hígítás szellızéssel

A kiszabaduló éghetı anyagok és gızök hatásainak korlátozásakor nagy fontosságú a szellızés, amely alkalmazható mind a szabadban, mind a készülékeken, védırendszereken és elemeken belül. A gázok és gızök robbanásveszélyes térségeinek megállapítására és besorolására vonatkozó tájékoztató adatokat a szellızési intézkedéssel együtt az EN 60079-10 tartalmazza. Porok esetén a szellızési intézkedés rendszerint csak akkor ad kielégítı védelmet, ha a port közvetlenül a keletkezési helyen szívják el (helyi elszívás), és megbízhatóan megakadályozzák az éghetıporok veszélyes lerakódását. Porkilépés olyan készülékek, védırendszerek és elemek esetén várható, amelyek a normálüzem esetén (pl. az

átadási helyeken vagy az ellenırzı- és tisztítónyílásoknál) és zavarok esetén nyitottak lehetnek. A védelem abból áll, hogy a portermelı készülékekben, védırendszerekben és elemekben vagy enyhe vákuumot állítanak elı (általános elszívás), vagy a port a keletkezési vagy kilépési helyeken gondosan összegyőjtik (helyi elszívás).

A porlerakódások elkerülése

A porlerakódások felkavarása miatti robbanóképes közeg képzıdésének megelızése érdekében a készülékeket, védırendszereket és elemeket úgy kell kivitelezni, hogy az éghetı porok lerakódása, amennyire csak lehetséges, elkerülhetı legyen. Az elızı szakaszokban már megnevezett intézkedések mellett különösen a következıket kell figyelembe venni:

• A porszállító berendezéseket és a porleválasztókat áramlásdinamikai elvek szerint kell méretezni, különös tekintettel a csıvezetésre, az áramlási sebességre és a felületi érdességre.

• A felületeket, pl. szerkezeti elemeket, T-tartókat, kábelhidakat, ablakpárkányokat és úgynevezett holttereket a porszállító készülékekben, védırendszerekben és elemekben a legkisebb mértékőre kell korlátozni. Ez részben azáltal érhetı el, hogy burkolják a szerkezeti elemeket a lerakódási felületek csökkentése érdekében, vagy a nem burkolható lerakódási felületeket lejtısen helyezik el. A sima felületek (pl.

burkolólapok, olajfestékes mázok stb.) legalább részben megakadályozzák a por tapadását és könnyebben tisztíthatók. Kontrasztszínek alkalmazásával a porlerakódások jobban láthatóvá tehetık.

• Megfelelı tisztítási intézkedéseket kell foganatosítani (pl. sima felületek, könnyő hozzáférés tisztítási célra, központi porelszívó rendszerek, hálózati csatlakozások a hordozható porszívó számára). Különösen figyelni kell arra, hogy a port el kell távolítani a forró felületekrıl, pl. csövekrıl, főtıtestekrıl, villamos készülékekrıl.

• A szárítókhoz, granulálókhoz, silókhoz és porleválasztókhoz megfelelı feljárószerkezeteket kell választani.

5.3.3. A robbanásveszélyes térségek besorolása