Külföldi gyógykezelés

Mohammed Al Fahim már idézett könyvében leírja, hogy testvérei egyszer gyufával játszottak és húgának ruhája tüzet fogott, majd pillanatok alatt fáklyaként lobogott [50].

A kislány súlyos égési sérüléseket szenvedett. A legközelebbi kórház két napi járásra volt, és hiába adta kölcsön Zayed sejk terepjáróját, amire a kórházba értek a kislány meghalt.

Az 1960-as évek elején uralkodó közegészségügyi viszonyok Abu Dhabiban még a környező emírségektől is jóval elmaradtak. Zayed sejk trónra lépése után pár év alatt minden megváltozott. Ő mindent megtett, hogy népének életszínvonala emelkedjék. Az állam ingyen lakást biztosított a helyi lakosoknak, azzal a céllal, hogy letelepítse őket.

Minden emiráti család jelentős összeget kapott, hogy azzal üzleti vállalkozásba kezdhessen. Amikor kiderült, hogy a pénzen legtöbben autót és luxuscikkeket vásároltak, megismételték az állami „ajándékot” [51]. Mi több, ingyen tanácsadókat alkalmaztak a helyi vállalkozások megsegítésére. A sejk politikájának egy másik fontos elemeként tudatosította az emberekben, hogy mindenki egyénileg is fontos. Ez ingyenes oktatást és egészségügyi ellátást jelentett, de csak az emirátik számára. Hasonlóan a felsőfokú képzéshez, ahol nem voltak még helyi egyetemek vagy fakultások, a speciális orvosi ellátásra az állam külföldre küldte állampolgárait. A külföldi gyógykezelés segítésére a HAAD-ban külön ügyosztályt (IPCC = International Patient Care Committee) hoztak létre [52]. Az orvosi dokumentációtól kezdve a vízumon át az utazás megszervezéséig

20

mindent ez az osztály bonyolított. Minthogy az anyagiakat részben az uralkodói keretből, részben a jótékonysági alapból (Zakat-fund) finanszírozták, a projektnek volt egy emberbaráti aspektusa és költségvetése sokáig nyitott volt (vagyis annyi pénz állt rendelkezésre, amennyire szükség volt) [53]. A kedvezményezettek magukkal vihettek még két hozzátartozót; gyermekek a szüleiket és még egy személyt. Az állam a gyógykezelés teljes költségén túl állta az egészségturisták összes utazási és szállodaköltségeit és még költőpénzt is biztosított. Ilyen körülmények között érthető, hogy a programot elárasztották a jelentkezők, akik – rossz esetben – társadalmi érdek-érvényesítő képességük (helyi szóval: „vaszta”) fitogtatására használták a külföldi gyógykezelést. Közben ugyanis helyben felépült egy átfogó egészségügyi ellátórendszer.

Dr. Kazi, egy volt helyi sebész írta le azt az esetet, amikor egy femorális artéria életmentő varrata után kiküldték a beteget Németországba, varratszedésre [45].

Az egészségturizmus kifejezést éppen azért érte kritika szakirodalomban, mert az utótaghoz (turizmus) kellemes tartalmak kapcsolódhattak [54]. Az emirátik kiutazására a szókapcsolat ezzel a mögöttes jelentéssel is megfelelt: egyszerre jelent meg benne az

„elitizmus”, a kiválasztottság tudata és demonstrálása, valamint a csak külföldön elérhető elit-ellátások igénye. Más szavakkal, nem átgondolt ellátás-kiszervezésről, hanem egyéni igények egyéni teljesítéséről beszélhettünk.

A történelmi kapcsolatok okán az Egyesült Királyság szerepelt elsőként a célországok között. A választásban a célország szakmai ismertsége és elismertsége lehetett a meghatározó faktor. Az idevágó szakirodalom szerint az esetek felében a szakmai és nem-szakmai reputáció döntött a célország vonatkozásában, akár a financiális, minőségi és biztonsági szempontok ellenére is [55]. Hasonlóan az olaj-koncessziókhoz, az amerikaiak mindent elkövettek, hogy itt is átvegyék a britek privilegizált helyzetét [56]. Az agresszív marketing részeként nagy publicitást kapott a híres-emberek külországi gyógykezelése:

„Zayed sejk veseátültetésen esett át Cleveland Clinic-en” [57], jótékonykodása nyomán

„Zayed sejkről nevezték el a Johns Hopkins új Gyermekonkológiai tömbjét” [58]. Az egyik üzleti modell részeként, helyi szakmai felhajtókat (hivatalosan betegküldő szakembernek, vagy brókernek nevezték őket) alkalmaztak, akiknek bizonyos százalékot visszaosztottak. A kétszintű egészségügy – egy a tömegeknek és egy a fizetőképes

21

kereslet kielégítésére – tett lépésként vezető helyi szakemberek vándoroltak a magánszférába (ún. „belső agyelszívás”) [59].

Egy másik üzleti modellben a technológiai és működtetési tapasztalat (know-how) jön helybe partneri- vagy államközi együttműködés keretében. Az előbbire példa a Cleveland Clinic Abu Dhabi, ahol egy magánkórház kívánna közellátási feladatokat teljesíteni.

Államközi együttműködésben Dél-Korea exportálná egészségturizmusát Dubai Health Care Citybe [60]. Itt maga Dubai válhat ellátási célhellyé az egész Közel-Kelet, Pakisztán és akár India fizetőképes kereslete számára [61]. A világszínvonalú ellátás ígérete a terv kulcspontja. Ez illik Dubai reputációjához, amely a különlegességet emeli ki, és nem az olcsóságot [62].

Dubai reputációja vonzza a sebészturizmust is. Svéd, majd olasz, újabban szaúd-arábiai gyermek szívsebész teamek adják egymásnak a kilincset [63]. Az évente háromszor egy-két hétre vizitáló munkacsoportok szükségszerűen csak alacsony rizikójú, válogatott beteganyagot láthatnak el és a munkájuk során elsősorban maximális biztonságra törekszenek. Vagyis pl. nem nyúlnak a magas rizikójú, komplex, nagy eszközös- és munkaráfordítást igénylő kórképekhez [64]. A betegpopuláció közel kétharmadát jelentő újszülött- és hat hónapnál fiatalabb csecsemő beteganyag eleve kiesik, ugyanis ezek a betegek nem várhatnak az ellátással az éppen esedékes vizitre. A kongenitális szívbetegek külföldi műtétje és a beutazó sebészteamek ellen ugyanazokat az érveket sorakoztathatjuk fel. (1. táblázat)

1. táblázat: A betegek külföldre küldése és a beutazó sebészturizmus összevetése Betegek külföldre küldése Beutazó sebészturizmus Financiálisan

22

Szakmailag kedvezőtlen

Az ellátási folyamat egysége (continuity of care) sérül: az ellátás fázisai földrajzilag vagy időben elkülönülnek (a beteg és/vagy a kezelő team hazautazása után más veszi át a kezelést) Rövidtávú,

A fentiek miatt a rendszer diszkriminatív, mert a betegek között nem-szakmai elvek mentén szelektál

A betegek külföldi gyógykezelésének gyakorlata jelentősen visszaszorult a new yorki World Trade Center elleni 2001. szeptember 11.-i terrortámadások után. Az események következményeképpen megnehezült a légiközlekedés, szigorodtak a vízumszabályok. A turizmus lecsökkent. A bizalmatlanság légkörét az arabokkal szembeni nyílt ellenszenv váltotta fel [65]. Az egészségturistákat egy megváltozott, többirányú előítéletből felépített közhangulat várta a fogadó országokban, ahol azt érezhették, hogy immár nem kaphatnak meg mindent a pénzükért. Úgy gondoljuk, hogy a helyi szívsebészet megalakításában a 2000-es évek elejének légköre nagy szerepet játszott. Az SKMC-ben már 2003 elején megtették a lépéseket a felnőtt szívsebészet beindítására és 2005 nyarán felmerült a kongenitális szívsebészet igénye is. Az értekezésünk tárgyát képező szakellátás innen eredeztethető.

23