A belügyminiszter 46/2020. (XII. 21.) BM rendelete
a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat egyedi szolgáltatási megállapodás útján igénybe vevő szervezetekről, valamint a központi szolgáltató által üzemeltetett vagy fejlesztett informatikai rendszerekről szóló 7/2013. (II. 26.) NFM rendelet módosításáról
A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 12/A. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 3. és 28. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 144. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterrel –,
az 1. melléklet tekintetében a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 12/A. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018.
(V. 22.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró miniszterelnök kabinetfőnökével egyetértésben
a következőket rendelem el:
1. § A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat egyedi szolgáltatási megállapodás útján igénybe vevő szervezetekről, valamint a központi szolgáltató által üzemeltetett vagy fejlesztési informatikai rendszerekről szóló 7/2013. (II. 26.) NFM rendelet (a továbbiakban: NFM rendelet) 2. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 7. §-ában szabályozott módon a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat a következő költségvetési szervek és 100%-os állami tulajdonban levő gazdasági társaságok kötelesek egyedi szolgáltatási megállapodás és közvetlen finanszírozás útján igénybe venni:]
„b) TLA Vagyonkezelő és -hasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság;”
2. § Az NFM rendelet 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
4. § (1) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) A rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter
1. melléklet a 46/2020. (XII. 21.) BM rendelethez
1. Az NFM rendelet 1. melléklet 1. pont 1.65.20. alpontja a következő 1.65.20.14. és 1.1.65.20.15. ponttal egészül ki:
(A központi szolgáltató a következő informatikai rendszerek üzemeltetéséről gondoskodik:
az e-közigazgatásért felelős miniszterrel kötött közszolgáltatási szerződés alapján a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság által működtetett:)
„1.65.20.14. a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság weboldala, 1.65.20.15. Útravaló Ösztöndíjprogram Pályázatkezelő Rendszer (UTR);”
2. Az NFM rendelet 1. melléklet 1. pontja a következő 1.82. alponttal egészül ki:
(A központi szolgáltató a következő informatikai rendszerek üzemeltetéséről gondoskodik:)
„1.82. a koronavirus.gov.hu portál és a hozzá kapcsolódó vírusinfó applikáció és azok infrastruktúrája.”
3. Az NFM rendelet 1. melléklet 2. pontja a következő 2.35. alponttal egészül ki:
(A központi szolgáltató a következő informatikai rendszerek fejlesztéséről gondoskodik:)
„2.35. az 1.82. alpontban meghatározott rendszer és azok infrastruktúrája.”
Az igazságügyi miniszter 16/2020. (XII. 21.) IM rendelete
a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet módosításáról
A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § (1) Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt e rendelet rendelkezéseit az e §-ban és a 4. számú melléklet IV. alcímében meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A joggyakorlat számítása során a veszélyhelyzet ideje alatt legalább napi négy óra munkaidőnek megfelelő tartamú részmunkaidőben történő foglalkoztatást napi 8 órás munkaidőként kell figyelembe venni.
(3) A veszélyhelyzet ideje az 5. § (5) bekezdésében és a 11. § (2) bekezdésében meghatározott határidőbe nem számít be.
(4) A 4. § (5) bekezdését nem kell alkalmazni. Az elfogadott jelentkezésről vagy annak elutasításáról az elutasítás okának megjelölésével a jelölt a jelentkezést követő 8 napon belül elektronikus úton kap értesítést. A jelentkezés elutasításával szemben a jelölt az értesítéstől számított 3 napon belül kifogással élhet.
(5) A miniszter az írásbeli és a szóbeli vizsgák időpontjait a 6. §-ban meghatározottól eltérő időszakra is kitűzheti.
(6) Az írásbeli vizsga lebonyolítása során az egyazon helyiségben egyidejűleg írásbeli vizsgát tevő jelöltek létszáma korlátozható.
(7) A részvizsga (9) bekezdésben meghatározott módon történő megtartása esetén az írásbeli feladat megoldását és a feladatlapot a vizsgabizottság tagjai elektronikus levélben kapják meg.
(8) A részvizsga lebonyolítása során egyazon helyiségben egyidejűleg a vizsgabizottság tagjain és a jegyzőkönyvvezetőn kívül csak a jelölt tartózkodhat.
(9) A részvizsga a miniszter által kijelölt háromtagú vizsgabizottság előtt elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján is megtartható (a továbbiakban: videókonferencia). A videókonferencia során biztosítani kell a személyes adatok védelmét, valamint azt, hogy a vizsgabizottság meggyőződhessen arról, hogy a jelölt külső segítséget nem vesz igénybe.
(10) Ha a részvizsgát videókonferencia útján tartják meg, a vizsgabizottság zárt tanácskozásának a részvizsga eredményét megállapító részéről és az eredményhirdetésről felvétel készül, amelyet a jegyzőkönyv elektronikus példányához csatolni kell. Ebben az esetben a jegyzőkönyvet kizárólag a jegyzőkönyvvezető írja alá.
(11) A személyes jelenlétet igénylő vizsgáztatásban vizsgáztatóként és jegyzőkönyvvezetőként nem vehet részt az, aki a vizsga időpontjában a 65. életévét betöltötte.
(12) A jelölt legkésőbb a vizsga időpontját megelőző harmadik napon 10 óráig elektronikus levélben a vizsgát lemondhatja. A jelöltet a veszélyhelyzet megszűnését követő vele egyeztetett vizsgaidőpontra soron kívül kell beosztani.
(13) Ha a jelölt a személyes jelenlétet igénylő vizsgán nem jelent meg, és az elmulasztott vizsga napját követő négy napon belül a veszélyhelyzethez kapcsolódó körülményre hivatkozással elektronikus levélben ezt kérelmezi, akkor a veszélyhelyzet megszűnését követő vele egyeztetett vizsgaidőpontra soron kívül kell beosztani.
(14) Ha a jelölt a videókonferencia útján tartott vizsgát elmulasztja, a vizsga napját követő négy napon belül egyéb méltányolható körülmény – így különösen a jelöltet érintő súlyos betegség, baleset, egyéb rajta kívül álló elháríthatatlan ok – igazolásával elektronikus levélben méltányossági kérelmet nyújthat be a miniszternek, amelyben kérheti, hogy az elmulasztott vizsga helyett új időpontra jelentkezhessen. Ha a miniszter a méltányossági kérelemnek helyt ad, a jelöltet vele egyeztetett új vizsgaidőpontra soron kívül kell beosztani.
(15) A (12)–(14) bekezdésben meghatározott esetekben a vizsga díját ismételten nem kell megfizetni.”
2. § A jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet 17/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/K. § A jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet módosításáról szóló 16/2020. (XII. 21.) IM rendelettel megállapított 16/A. § rendelkezéseit a hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
3. § A jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet 4. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
4. § A jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet 14. § (1) bekezdésében a „4500 Ft” szövegrész helyébe a „12 000 Ft díj” szöveg lép.
5. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 4. § az e rendelet kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
Dr. Varga Judit s. k.,
igazságügyi miniszter
1. melléklet a 16/2020. (XII. 21.) IM rendelethez
A jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet 4. számú melléklet IV. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„IV. A jogi szakvizsga vizsgaszabályzatának a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő eltérő rendelkezései
1. A vizsgáztatók beosztására vonatkozó I. alcím 2. és 3. pontjában meghatározott határidőknél rövidebb határidők is megállapíthatóak azzal, hogy a vizsgáztatónak az I. alcím 3. pontja szerinti értesítés megküldésétől számított két napon belül elektronikus úton jeleznie kell, hogy a vizsgán részt tud-e venni, vagy a vizsgáztatást lemondja.
2. Ha a részvizsgát elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján tartják meg (a továbbiakban:
videókonferencia), arra a miniszter által meghatározott vizsganapokon a miniszter által meghatározott időpontban és időtartamban kerül sor. A videókonferencia összehívásának módjáról a minisztérium munkatársa a vizsgabizottság tagjait és a jelöltet a vizsgát megelőző héten elektronikus úton tájékoztatja. A minisztérium munkatársa a jelölteket részvizsgájuk kezdetének pontos időpontjáról a vizsga napján elektronikus úton tájékoztatja.
3. A videókonferencia összehívását a minisztérium munkatársa, a jegyzőkönyvvezetést a minisztérium által felkért jegyzőkönyvvezető látja el. A vizsgabizottság tagjait a vizsgabizottság elnöke videókonferencia keretében a vizsga kezdetét fél órával megelőzően röviden tájékoztatja az irányadó szabályokról, a jelöltek személyéről.
4. A vizsga megkezdését megelőzően a vizsgabizottság elnöke köteles meggyőződni a jelölt személyazonosságáról.
Ha a vizsgát videókonferencia útján tartják meg, a jelölt felmutatja személyazonosságát igazoló igazolványát, amelyről – úgy, hogy a képen a jelölt is látsszon – képernyőfotó készül, amelyet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
A vizsgabizottság elnöke további biztonsági szempontú intézkedést elrendelhet, ha a vizsga tisztaságának biztosítása érdekében szükségesnek tartja. A vizsgabizottság elnöke ezt követően röviden ismerteti a részvizsga menetét, szabályait.
5. Miután a jelölt mindegyik vizsgatárgyból vizsgázott, a vizsgabizottság a videókonferenciát a jelölt kizárásával folytatja, ahol zárt tanácskozásban értékeli a jelölt részvizsgán nyújtott teljesítményét; a vizsga eredményét a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A vizsgabizottság elnöke ezt követően a jelölttel a videókonferencia keretében szóban röviden ismerteti a részvizsga értékelését, valamint annak eredményét. Sikertelen vagy részben sikertelen részvizsga esetén a vizsgabizottság elnöke a jelöltet a vizsgaismétlésre irányadó rendelkezésekről tájékoztatja.”