A 2010-2014. közötti időszak

A nyolcévnyi szocialista kormányzás alatt a filmes területen – a kezdeti eredmények részbeni, fokozatos erodálása miatt − felgyülemlett problémák (filmtámogatási rendszer finanszírozatlansága, a mozgóképörökség területén jelentkező anomáliák) előre vetítették, hogy az új kormányzat alapvető változásokat fog bevezetni az audiovizuális jogszabályok és intézményrendszer területén. Mindez így is történt: már az új kormányzati ciklus legelején jelentős változások következtek be az audiovizuális archívumok területén, amelyeket egyetlen szóval koncentrációként jellemezhetek. Ugyanakkor sajnálattal kell megállapítanom, hogy az új kormányzat is adós maradt az ÁSZ által javasolt középtávú stratégia kialakításával és

133 A vagyonelemek becsült értéke 500 millió forintot tett ki.

134 A NAVA éves működési költsége kb. 290 millió forint állami támogatást igényelt, amely nagyságrendileg megegyezett az MNFA éves működéséhez biztosított költségvetési támogatással.

90 elmaradt azoknak a jogszabályban rögzített feladatoknak a végrehajtása is, amely a kép- és hangarchívumok egységes nyilvántartási rendszerének megalkotását írták elő.

III. 1.3.1. Az MTVA Közszolgálati Archívum

Az új Parlament jogalkotási tevékenységének egyik legfontosabb eleme a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Rttv.) hatályon kívül helyezése és az „új médiatörvény”, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény megalkotása volt. A 2011. január 1-én hatályba lépett jogszabály vizsgálódásom szempontjából legfontosabb rendelkezésének a közszolgálati médiavagyon egyesítése és a felhasználására vonatkozó részletes szabályozás meghatározását tekintem. A négy közszolgálati médiaszolgáltató (Magyar Rádió Zrt.,Magyar Televízió Zrt., Duna Televízió Zrt., Magyar Távirati Iroda Zrt.) vagyona meghatározott körének kezelését az MTVA vette át.¹³⁵

Az új szabályozás szerint az MTVA gondoskodik a közszolgálati médiavagyon, valamint a közszolgálati médiaszolgáltató és az MTVA tulajdonába került, a közszolgálati médiavagyon körébe nem tartozó, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) hatálya alá tartozó műveket és más teljesítményeket tartalmazó fizikai hordozók (a továbbiakban együtt: Archívum) tárolásáról, megőrzéséről és felhasználásáról. Az Archívum országos gyűjtőkörű közgyűjteménynek minősül. ¹³⁶ Az archiválás és az Archívum megőrzésének, kezelésének, felhasználásának részletes szabályait az MTVA vezérigazgatója a Médiatanács egyetértésével, szabályzatban állapítja meg.¹³⁷

III.1.3.2. A NAVA státuszának új szabályozása

Az alcím szólhatott volna a NAVA és az MTVA Közszolgálati Archívumának fúziójáról is, de a valóságban egy rapid, határozott döntés¹³⁸ következetes végrehajtása történt meg, amely mögött ismételten a koncentrációs törekvést lehetett tetten érni. A jogszabályi hátteret egy

„salátatörvény”, az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi

135 Az átalakítás és a vagyonátadás részleteit a 2010. december 31-ig hatályos Rttv. átmeneti rendelkezései (149/C. § (1) bek.) és a 109/2010 (X.28.) OGY határozatban foglaltak alapozták meg. Az átadás/átvétel „mintájául” a Mktv. nemzeti filmvagyonról szóló rendelkezései szolgáltak. (Forrás: Kiss Zoltán – Szivi Gabriella A közszolgálati médiaszolgáltatás és a szellemi tulajdonjogok kapcsolódási pontjai és szabályozási környezete p. 166. Médiatudományi Könyvtár sorozat Médiatudományi Intézet 2015.)

136 2010. évi CLXXXV 100.§ (3) bek.

137 2010. évi CLXXXV 100.§ (4) bek

138 Szemben a 2009 évi MNFA-NAVA fúziós kísérlet hezitálásával, ezúttal törvényi szabályozás rendezte lényegében az összes hatásköri, fenntartói, működési és vagyoni kérdést

91 CCI. törvény 187. fejezete¹³⁹ adta, amely „a Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004.

évi CXXXVII. törvény módosítása” címet viselte. Az új szabályozás lényege, hogy a NAVA-t a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) működteti az MTVA keretei között,¹⁴⁰ a NAVA feletti törvényességi és szakmai felügyeletet pedig az NMHH Médiatanácsa gyakorolja. A jogszabály világossá tette azt is, hogy a végcél a NAVA-nak az MTVA Közszolgálati Archívumába történő integrációja.¹⁴¹

A korábbiakban tárgyalt MNFA-NAVA fúziós „kísérlet” főleg a NAVA-hoz kapcsolódó vagyoni jogok rendezésén – illetve az azzal kapcsolatos hezitáláson − „bukott meg”, ezért tanulságos áttekinteni hogyan kezelte ezt az új kulturális kormányzat:

A NAVA-t, mint országos közgyűjteményt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nemzeti vagyonként nyilvántartásba vette, és a tulajdonosi jogok gyakorlását a NAVA-hoz, mint országos közgyűjteményhez tartozó vagyonelemek tételes nyilvántartásával átadta az MTVA-nak. Az MTVA jogosulttá vált a NAVA-hoz mint országos közgyűjteményhez kapcsolódó tulajdonosi jogokat gyakorolni, illetve az intézményt működtetni. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az átadással kivezette a NAVA-t mint országos közgyűjteményt a nyilvántartásából. A NAVA működtetés céljára nyújtott állami támogatásból a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Nonprofit Kft.-nél keletkezett, a NAVA megfelelő színvonalon történő működtetését szolgáló vagyon, ideértve a NAVA működtetéséhez kapcsolódó vagyoni jogokat és követeléseket is teljes egészében és térítésmentesen állami tulajdonba került. E vagyon tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a továbbiakban az MTVA gyakorolta.

III.1.3.3. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) létrejötte

Az előzőekben taglalt jogszabályi és intézményi változások – azaz a közszolgálati televíziós és rádiós, a nemzeti hírügynökségi, valamint az audiovizuális műsorszámokra szakosodott kötelespéldány archívumok egyetlen közös közszolgálat archívumba történő integráció gyors

139Lásd: 2011. évi CCI. törvény 263.-265 §-ok

140 A Nemzeti Audiovizuális Archívumot 2005 novembere és 2011 augusztusa között a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Nonprofit Kft. üzemeltette. Jelenleg az MTVA Digitalizáicós Műhely Kft. az archívum fenntartója.

141 263.§ (4) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény a következő 4-4/C. §-sal egészül ki:

„4. § (2) A NAVA kezelésének, fenntartásának, működtetésének és az Alap a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 100. § (3) bekezdése szerinti archívumával való integrációjának részletes szabályait - a Médiatanács jóváhagyásával - az Alap vezérigazgatója határozza meg a NAVA működési szabályzatában. Az Alap vezérigazgatója a NAVA működési szabályzatát az Alap honlapján közzéteszi.

92 és sikeres integrációja − nagy veszélyt jelentettek a Magyar Nemzeti Filmarchívum – mint önálló intézmény – további működését illetően. Voltak (vannak) olyan – nem minden alapot nélkülöző, bár általam vitatott − szakmai vélemények, hogy a nemzeti audiovizuális tartalmaknak – ideértve a filmalkotásokat és a hozzájuk kapcsolódó dokumentumokat is – egyetlen központi archívumban lenne a helyük. Az MNFA „megszerzésére” irányuló törekvések hátterében azonban – legfőbb motivációs elemként − az általa kezelt nemzeti filmvagyonhoz kapcsolódó jogoknak, valamint a filmanyag hasznosításának piaci értéke állt.

Az Magyar Nemzeti Filmalap (illetve a filmügyi kormánybiztos) a filmterjesztési jogok újraszabályozása, azaz az MNF részére történő meghatározott feltételek szerinti biztosítása tekintetében sikerrel járt az Mktv. módosítása során, de a filmvagyon feletti rendelkezési jog tényleges megszerzésére még nem került sor. Ugyancsak fokozott érdeklődést tanúsított az MNFA iránt az MTVA is, jóllehet erről a nyilvánosság csak egy interjúban történt utalás formájában értesülhetett.¹⁴²

Megítélésem szerint reális volt mindkét forgatókönyv: az MNFA vagy az MNF-be olvad be, vagy az MTVA által működtetett Közszolgálati Archívum részévé válik. Végül egy harmadik megoldás született, az MNFA egy újonnan megalakuló szervezethez csatlakozott.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a 2010 végén hozta nyilvánosságra a Digitális Megújulás

− Magyarország Középtávú IKT Cselekvési Tervet (a továbbiakban: Terv), amely 2010-2014.

közötti időszakra vonatkozóan tartalmazta az információs társadalom nyújtotta előnyök és az infokommunikációs technológiák eredményeinek kiterjedt hasznosítási szándékát, a 3.2.1.3 pontjában külön is nevesítette a kulturális örökség digitális megőrzésével kapcsolatos tennivalóka. ^{143 .} A MaNDA létrehozásának szükségességét a Tervhez kapcsolódó Akcióprogram rögzítette. ¹⁴⁴ A dokumentum tartalmazta a megvalósításhoz szükséges intézkedések elemeit és a végrehajtás időbeni ütemezését. A projekt időtávja 2011. I.

142Részlet az MNO által 2011. április 27-én készített interjújából: az archívum és filmbeszerzési igazgatóság vezetője arra a felvetésre, van-e szó róla, hogy a Magyar Nemzeti Filmarchívum (MNFA) is beolvad a közszolgálati archívumba, azt válaszolta: ez ésszerű és racionális döntés lenne, hiszen az MNFA legnagyobb vásárlója a közszolgálati média. Az intézmény a Nemzeti Erőforrás Minisztériumához tartozik, de örülnének egy ilyen irányú kezdeményezésnek – fogalmazott. Forrás:

http://mno.hu/belfold/letrejott_a_legnagyobb_hazai_audiovizualis_archivum-173426

143 http://infoter.eu/attachment/0003/2700_digitalis_megujulas_cselekvesi_terv.pdf

144 2.09. pont: Az akció célja, hogy Magyar Nemzeti Digitális Archívum létrehozásával – az Európai Unió tagállamaihoz hasonlóan – a kormányzat a magyar kultúra által létrehozott valamennyi alkotást, a szépirodalomtól a képzőművészeten át a filmművészetig biztonságosan, digitálisan rögzítse, és hozzáférhetővé tegye egy központi nyilvános felületen. A cél nem csupán az alkotások többszörösen biztosított digitális megőrzése, hanem a jelenleg szétszórt és részben zárt archívumok anyagának elérhetővé tétele valamennyi érdeklődő számára, a jogdíjjal nem terhelt alkotások esetében díjmenetesen, szükség esetén pedig online díjfizetés mellett. Az Archívum törekszik a minél szélesebb körű szabad felhasználás megteremtésére a nemzeti és uniós szerzői jog keretei között. Mivel a kultúra szövete naponta új alkotásokat hoz létre, a gyűjtemény is folyamatosan új alkotásokkal gyarapszik. Ezek rögzítése és archiválása szintén a létrejövő Magyar Nemzeti Digitális Archívum feladata.”

93 negyedévétől 2013. IV. negyedévéig terjed, a megvalósításért a NEFMI Kulturális Államtitkársága volt a felelős az NFM-IKÁT közreműködése mellett.

2010 novemberében − a kultúráért felelős államtitkár kezdeményezésére − 12 alapító taggal (NEFMI, Országos Széchényi Könyvtár, Szépművészeti Múzeum. Petőfi Irodalmi Múzeum, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár, Magyar Mozgókép Megismertetéséért Alapítvány, Magyar Nemzeti Múzeum, Éghajlat Könyvkiadó Kft., RC Invest, Magyar Nemzeti Galéria, Magyar Országos Levéltár) megalakult a Nemzeti Kulturális Digitális Dokumentációs Klaszter, amelynek egyik alapfeladata a magyar nemzeti kulturális örökség egységes elektronikus adatbázis (azaz a MaNDA) létrehozásával kapcsolatos fejlesztési célkitűzések megvalósítása volt.

Első lépes annak eldöntése volt, hogy a projektet milyen szervezeti formában működtessék.

Felmerült új szervezet (költségvetési intézmény, vagy non-profit gazdasági társaság) létrehozásának lehetősége, ezt azonban a prognosztizált magas költségek, illetve a létrehozással kapcsolatos várhatóan hosszas procedúra miatt elvetették. A másik megoldási lehetőségnek az kínálkozott, hogy a projektet egy már meglévő szervezetbe integrálják. Itt elvi szinten felmerült a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Nonprofit Kft., mint lehetséges befogadó szervezet. A Kft. tulajdonosi jogait azonban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolta, irányítását pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium látja el. E körülmények miatt a MaNDA projekt Neumann Kft.-én belüli működtetése esetén a kulturális tárca szakmai irányítása nem lett volna biztosítható¹⁴⁵, a felmerülő egyéb kérdésekről (finanszírozás, személyi ügyek) nem is beszélve, tehát ezt a lehetőséget is elvetették. A legkézenfekvőbb megoldásnak egy már meglévő, a NEFMI közvetlen irányítása alatt álló, költségvetési formában működő intézmény feladatkörének MaNDA projekttel történő kibővítése mutatkozott. A NEFMI irányítása alatt számos olyan közgyűjtemény működött, amely több éves tapasztalattal rendelkezik a kulturális tartalmak digitalizációja terén. Olyan intézményt kerestek, amelynek profilja, szervezeti adottsága leginkább lehetővé tette a projekt beillesztését, mégpedig oly módon, hogy a MaNDA átfogó digitalizációs funkciója kellő hangsúlyt kapjon. Így esett a választás a Magyar Nemzeti Filmarchívumra (MNFA), amely ugyancsak hosszabb ideje foglalkozik audiovizuális tartalmak digitalizálásával, szervezete viszonylag kicsiny, nem túlzottan tagolt, feladatköre viszonylag egyszerűen bővíthető. A következő lépés az MNFA alapító okiratának módosítása volt. Az első változat 2011.

februárjában készült el. A Nemzetgazdasági Minisztériummal történt egyeztetés során

145 Hasonló tapasztalatokat már szerzett a NEFMI jogelődje a NAVA működtetésével kapcsolatban.

94 felmerült, hogy a tervezett névváltozás (új elnevezés: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet) miatt két jogszabály, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény, valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997.

évi CXL. törvény módosítására is szükség van. A jogszabályok módosítására a 2011. évi LX.

törvénnyel került sor. A MaNDA új alapító okirata 2011. augusztus 15-én lépett hatályba.