Állami irányítás 2010-2014. között

Az MMK-ra épülő támogatási rendszer a későbbiekben részletezendő okok miatt 2010-re válságba jutott. Az MMK kuratóriuma és az OKM minisztere ugyan aláírt egy négy évre szóló  konszolidációt is tartalmazó  támogatási szerződést, amelyben a felhalmozott adósságállomány  szolid támogatási tevékenység mellett  elvileg feldolgozható lett volna, az új Kormány ezt nem tekintette legitimnek, így végrehajthatónak sem. Az MMK jogi értelemben 2011 nyaráig még fennmaradt, de a kuratórium érdemi döntéseket már nem hozott. Ugyanakkor a Kormány a 1008/2011. (I.17.) Korm. határozattal a magyar filmipar versenyképességét előmozdító intézkedéseket megalapozó stratégia kidolgozására 2011.

január 18-tól egy év időtartamra kormánybiztost (a továbbiakban: filmügyi kormánybiztos) nevezett ki.⁵²

A nemzeti filmipar megújítása érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló 1167/2011.

(V.26.) Korm. határozat számos fontos kérdésről rendelkezett, amely szerint a Kormány felhívta

- a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI.

törvény 29. § (3) bekezdése alapján az MNV Zrt.) útján gondoskodjon kizárólagos állami tulajdonú zártkörű részvénytársaság formájában működő gazdasági társaság megalapításáról⁵³;

- a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztost, hogy a nemzeti erőforrás miniszterrel, a közigazgatási és igazságügyi miniszterrel – az MNV Zrt. útján – a nemzeti fejlesztési miniszterrel közösen dolgozza ki a megalapítandó társaság feladatára, működésének jogi keretére és ahhoz kapcsolódóan a társaság legalább hároméves üzleti terve alapvető feltételeire, jövőbeli finanszírozására vonatkozó koncepciót;

- a nemzeti erőforrás minisztert, a közigazgatási és igazságügyi minisztert, a nemzeti fejlesztési minisztert, valamint a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztost, hogy a nemzeti filmipar megújításának koncepciója keretében dolgozza ki a Magyar Mozgókép Közalapítvány jövőbeli helyzetének rendezésével kapcsolatos stratégiát;

52 A kormánybiztos kinevezését a Kormány a 1508/2011. (XII. 29.) Korm. határozattal 2013. január 18-áig meghosszabbította, majd a 1006/2013. (I. 10.) Korm. határozattal – ezúttal határidő megjelölése nélkül  ismételten meghosszabbította.

53 A határozat mellékletében rendelkezik a létrehozandó társaság finanszírozásához szükséges forrás megteremtése érdekében indokolt átcsoportosításról

39 - a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztost, a nemzeti erőforrás minisztert és a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy a nemzeti filmipar megújításának koncepciója keretében dolgozza ki a nemzeti filmvagyonnal történő gazdálkodás stratégiáját, ennek keretében vizsgálja meg a nemzeti filmvagyon vagyonkezelői jogának az előzőekben jelöltek szerinti társaság részére történő átadásának – az MNV Zrt. által egyeztetett – feltételeit is, és nyújtsa be a Kormány részére a stratégia megvalósításához szükséges jogszabály módosítási javaslatokat.

A kormányhatározatban foglaltak végrehajtása gyors ütemben megtörtént, a rendelkezéseket az Mktv. módosításáról szóló, 2012 januárjában hatályba lépő 2011. évi CLXIX. törvény már tartalmazta. A Kormány által alapított közalapítványokkal és alapítványokkal kapcsolatos időszerű intézkedésekről szóló 1159/2010. (VII.30.) Korm. határozat által előírt felülvizsgálati eljárás megállapításai alapján szükséges intézkedésekről szóló 1316/2010.

(XII.27.) Korm. határozat  többek között  döntött a Magyar Történelmi Film Közalapítvány, valamint a Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény Alapítvány megszüntetéséről. A 1202/2011. (VI.21.) Korm. határozat döntött a Magyar Mozgókép Közalapítvány megszüntetéséről.

A magyar filmszakmai támogatási rendszerrel kapcsolatos egyes feladatok megosztásáról szóló 1203/2011. (VI.21.) Korm. határozat jóváhagyta a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) által a filmtámogatás új rendszerével, illetve a hazai filmipar működésével összefüggő feladatok megosztása tárgyában kötött megállapodást, egyben felhívta a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy a megállapodás alapján szükség szerint készítse elő a vonatkozó kormányrendelet módosítását.⁵⁴

A filmszakma állami irányításával kapcsolatos hatáskörök részben a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI.6.) Korm. rendeletből vezethetők le, amely szerint az emberi erőforrások minisztere a kultúráért való felelőssége keretében előkészíti a muzeális intézményekre, a könyvtárakra, a közművelődésre és a levéltárakra, a művészettámogatásra, a mozgóképszakmára és a kultúra finanszírozására vonatkozó jogszabályokat, továbbá a kultúráért való felelőssége keretében a Magyar Művészeti

54 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről

40 Akadémia elnökének közreműködésével kidolgozza a Kormány kultúrpolitikáját és felel annak megvalósításáért és érvényesítéséért.

Az OKM-t váltó NEFMI, majd EMMI a kulturális stratégia kidolgozásával adós maradt, a filmművészetre vonatkozó szakmai koncepció kidolgozásáról nem is beszélve. Álláspontom szerint a tárca elvesztette a tényleges befolyását a filmművészet és filmipar szakmai felügyelete felett, bár néhány terület jogszabályi rendezése (nem filmgyártású célú tevékenységek támogatásáról szóló miniszteri rendelet megalkotása, illetve az „art” besorolás szabályainak meghatározása) a tárcánál maradt.

A filmszakmai terület irányításának „igazi” letéteményese a 1008/2011. (I.17.) Korm.

határozattal létrehozott nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztosi poszt tulajdonosa, Andrew G. Vajna lett, akinek feladata a mozgóképkultúra megőrzésével, fejlesztésével, továbbá az audiovizuális alkotómunka állami támogatásával, valamint a magyar filmipar versenyképességének előmozdításával kapcsolatos stratégia kidolgozása volt.

E feladat végrehajtásához a kormányhatározat számos feladat- és hatáskört rendelt, ezek közül talán a legfontosabbak: a hazai filmipar jogi, gazdasági és intézményi feltételrendszerének felmérése, elemzése és értékelése; a mozgóképszakmát érinti lehetséges vagyongazdálkodási feladatok meghatározása, az állami (közalapítványi) tulajdonban álló filmes portfólió hasznosítására irányuló koncepció kidolgozása. A kormánybiztos véleményezési és részvételi joggal rendelkezik a mozgóképszakmát érintő kormányzati egyeztetéseken, közreműködik az ezzel kapcsolatos kormány-előterjesztések előkészítésében.

A fenti kormányhatározatban foglaltak is azt tanúsítják, hogy a Kormány továbbra is nagy figyelmet fordított a mozgóképszakma kérdéseire, a kérdés csupán az, hogy ezen feladatok miért nem a kultúráért felelős tárca feladat- és hatáskörei között jelentek meg. A kérdésnek különös nyomatékot ad az a tény, hogy a kormánybiztos tevékenységét a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium segítette, a kulturális tárca még ezen, „kiegészítő” szerepkörben sem jelenik meg.

Az eredetileg egy évre szóló kormánybiztosi megbízatás több alkalommal is meghosszabbításra került⁵⁵, immár határozatlan időre szól. A kormánybiztos tevékenységi köre is változott némiképp, most már  az elért eredményekre támaszkodva  „a hazai filmipar és filmkultúra további fejlesztésének és gazdagításának elősegítése, valamint a terület hatékony működtetése érdekében szükséges kormányzati koordináció ellátása” a fő feladata.⁵⁶

55 Lásd: 1508/2011. (XII.29.) Korm.hat, 1006/2013. (I.10.) Korm.hat.; 1360/2014. (VI.30.) Korm.hat., 1211/2016. (IV.26.) Korm.hat.

56 Idézve a 1360/2014. (VI.30.) Korm.hat 1. pontjából

41 A kormánybiztos munkáját 2014-től a Miniszterelnökség segítette, 2016 áprilisától már szakmai irányítót is kapott a miniszterelnök kabinetfőnöke személyében⁵⁷.

A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. alapító/tulajdonosi jogait az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján gyakorolja.⁵⁸ A mozgóképszakmai hatóság a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala.

Az egyes mozgóképszakmai hatósági feladatok ellátása érdekében a Hivatal működteti a Nemzeti Filmirodát. A Nemzeti Filmiroda szervezetének és feladatainak részletes szabályait a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.

Röviden összegezve a mozgóképszakma állami irányításával kapcsolatos áttekintést elmondható, hogy a 2004 – 2010. közötti időszakban a közigazgatási feladatok a kultúráért felelős tárca (NKÖM, ill. OKM) kezében összpontosultak, de természetesen egyes részkérdésekben folyamatos együttműködés valósult meg más tárcákkal. (Pl. adóügyekben, költségvetési és vagyoni kérdésekben a Pénzügyminisztériummal.) Az is megállapítható, hogy ezen időszakban fennállt a folyamatos párbeszéd a kormányzat és a filmszakma képviselői között, jóllehet az nemcsak az együttműködésről, de  főként az állami támogatások folyamatos csökkenése okán  jelentős konfliktusokról is szólt.

A 2010-ben bekövetkezett kormányváltás a kultúra  benne a filmszakmai terület  államszervezeten belüli pozícióját is megváltoztatta. A kultúráért felelős tárca egy olyan nagyméretű, és szerteágazó területeket magába foglaló intézmény lett⁵⁹, amelyben a kultúra jelentőségéhez képest jóval kevesebb figyelmet kapott. A filmes területen felhalmozódott problémákkal való „bajlódás” (adósságrendezés, szervezeti átalakítások) nyilván nem volt vonzó a tárca számára, de mint az az Országgyűlés Kulturális és Sajtó Bizottsága 2011.

november 3-án „filmszakmai”⁶⁰ napján elhangzottakból kiderült, a Kormány sem a NEFMI közreműködésével képzelte el a filmszakma megújulását. A megbeszélésen ugyanis a tárca kulturális államtitkára  óvatosan fogalmazva bár  kormányzati döntésnek nevezte, hogy a filmszakma átalakítása és a filmfinanszírozás jövője a kulturális államtitkárság helyett a filmügyi kormánybiztoshoz került.

57 Lásd: a 1211/2016. (IV.26.) Korm.hat. 1. pontjában foglalt rendelkezést

58 Lásd: az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. §-a

59 A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI.6.) Korm. rend. 48. §-ában foglaltak szerint az emberi erőforrások minisztere 15 (!) szakterületet irányít, ill. felügyel.

60 A napirend hivatalos megnevezése:”Tájékoztatás a magyar filmes támogatások, filmfinanszírozás, filmgyártás helyzetéről”

A Bizottság tagjain túl részt vettek a megbeszélésen: Szőcs Géza NEFMI államtitkár, Andrew G. Vajna kormánybiztos, Havas Ágnes MNF vezérigazgató, illetve a filmszakma 10 képviselője.

42 Mint mondotta, ezt a döntést ö maga kudarcként élte meg, amelynek okául részben a filmszakma „hallgatását” tette felelőssé.⁶¹

Kétségtelen, hogy átalakítás során egykor rendkívül agilis filmes szakma érdekérvényesítő szerepe nem volt tapasztalható, az egykor alapvető kritériumnak tekintett szakmai önigazgatás felszámolását  tisztelet a kivételnek⁶²  rezignáltan (vagy nagyon is tudatosan, gondolva a

„jövőre”) vették tudomásul. A Mozgóképszakmai Kerekasztal immár nem létezett, a Magyar Filmművészek Szövetsége e szándéka ellenére sem talált hangot az új állami szereplőkkel. A szakma jó részének „hallgatása” érthető volt, hiszen az előző kormány által bevezetett hitelkonstrukció bedőlése sok filmest egzisztenciális válsággal fenyegetett, melynek megoldását csak az új kormánytól, nota bene A.G.Vajnától remélhették. Bár a Mozgóképszakmai Kerekasztal összehívására nem került sor, de a filmtörvény módosítása okán a már említett „filmszakmai napra” a néhány közismert filmes (rendezők, producerek, forgalmazók) meghívást kapott, akik felszólalásaikban főleg az általuk képviselt szűkebb területek érdekeit hangoztatták. Csak néhány felszólaló „vette a bátorságot” az átalakítással kapcsolatos kritikának, főleg a folyamatos szakmai képviseleti részvétel hiányának megfogalmazására.

Így tehát filmszakma állami irányításában beállott döntő változásokat a filmügyi kormánybiztos vezényelte le a KIM támogatásával, a NEFMI jószerivel csak szemlélője volt az eseményeknek. A folyamat a MaNDA mint kulturális közgyűjtemény Miniszterelnökséghez csatolásával tetőzött be.

I.2.4. Az állami támogatás elosztását végző szervezetek