K Ö Z L E M É N Y E K
VÉGH FERENC A „ S Z A B A D R E N D "
A X V I I . s z á z a d i d u n á n t ú l i k a t o n a t á r s a d a l o m egy elfeledett c s o p o r t j á r ó l
„ Ő k a keszthelyi seregtől el nem szakadnak, m i v e l ö k eddig is e g y e t é r t e t t e k őfelsége szolgáival, ez után is e g y e t é r t e n e k , és együtt volna, amit adnak, m i v e l egy uruk é s egy k a p i t á n y u k vagyon, egy bot alatt vannak, azon kívül semmit sem cselekszenek" - repli
kázott ö n t u d a t o s a n 1675-ben az é v s z á z a d d a l csaknem e g y i d ő s K u n Péter keszthelyi sza
bad vajda.1 Indulatait az váltotta k i , hogy Sennyey István, a v e s z p r é m i e g y h á z m e g y e p ü s p ö k e - s z a k í t v a a k o r á b b i gyakorlattal - a keszthelyi v é g v á r királyi fizetésű k a t o n á i tól és az ugyanott á l l o m á s o z ó szabad hajdúktól i m m á r k ü l ö n k ö v e t e l t e a neki j á r ó tize
det. A főpap d ö n t é s é b ő l a gyalogos tiszt és az alá t a r t o z ó mintegy s z á z fegyveres emelt szintű a d ó z t a t á s u k s z á n d é k á t vélte kiolvasni, az e l ő z m é n y e k i s m e r e t é b e n aligha alapta
lanul. Noha az eset ö n m a g á b a n is tanulságos, K u n Péter indulatoktól fűtött szavai elsődle
gesen m é g i s az okból é r d e m e l n e k külön figyelmet, mivel rávilágítanak a legtöbb végvár
ban igazolható, á m ezideig szinte elfeledett szabad katonaság létezésére és j e l e n t ő s é g é r e . A z A d r i á t ó l az E r d é l y i F e j e d e l e m s é g határáig félkörívben h ú z ó d ó v é g v á r l á n c o l a t v á raiban az u r a l k o d ó havi zsoldjáért szolgáló k a t o n a s á g , a „vitézlő rend" mellett a X V I I . s z á z a d első é v t i z e d e i b e n t ű n t e k fel a magyar n y e l v ű f o r r á s o k b a n leggyakrabban szabad l e g é n y e k n e k / h a j d ú k n a k nevezett fegyveresek. A z ú g y n e v e z e t t „ s z a b a d rend" megjele
nése mondhatni t e r m é s z e t e s velejárója volt az E u r ó p a nyugati felén ugyanekkor kibonta
kozott nagyhatalmi k ü z d e l e m s o r o z a t n a k , mely h á r o m é v t i z e d r e (1618-1648) lekötötte a H a b s b u r g - h á z erőit. A h á b o r ú s o r á n nemegyszer létében fenyegetett dinasztia - kihasz
nálva az o s z m á n o k k a l 1606ban kötött és k é s ő b b t ö b b s z ö r megújított f e g y v e r n y u g v á s t -a t ö r ö k e l l e n e s v é d e l m i rendszerre fordított k i -a d á s o k dr-asztikus lef-ar-agásától r e m é l t e z i lált p é n z ü g y i h e l y z e t é n e k stabilizálását. A k o r m á n y z a t a k ö l t s é g e k c s ö k k e n t é s t a l e g k é z e n f e k v ő b b m ó d o n : a v é g v á r a k ő r s é g l é t s z á m á n a k leszállításával, illetve a h e l y ő r s é g e k k i v o n á s á v a l érte el. A k o r á b b a n az o s z m á n e l l e n e s h a d s z í n t é r r e fordított rendszeres biro
dalmi s e g é l y és m á s b e v é t e l e k e l a p a d á s á v a l i n d o k o l h a t ó l é p é s e r e d m é n y e k é n t a 1570-es é v e k b e n m é g mintegy 22 000 főt s z á m l á l ó végvári k a t o n a s á g a X V I I . s z á z a d k ö z e p é r e h o z z á v e t ő l e g 17 000-re apadt. A m á r hivatalosan is csak tíz h ó n a p b a n , m i n d i n k á b b hiá
nyosan fizetett királyi k a t o n á k a k o r á b b i 120 helyett n e g y e d é v e l kevesebb, m e g k ö z e l í t ő leg 90 v é g v á r b a n teljesítettek s z o l g á l a t o t .2
A tetemes l é t s z á m c s ö k k e n t é s azonban a hadászati e r ő e g y e n s ú l y o s z m á n o k j a v á r a tör
ténő felborulásának v e s z é l y é v e l fenyegetett, ami m e g k í v á n t a az e l b o c s á t o t t v é g v á r i a k
1 Veszprémi Érseki Levéltár (a továbbiakban: VÉL) Decimae Episcopales. No. 107. (1675)
2 Pálffy Géza: A török elleni védelmi rendszer története a kezdetektől a X V I I I . század elejéig. Vázlat egy készülő nagyobb összefoglaláshoz. Történelmi Szemle, 38. (1996.) 2-3. sz. 207. o.
pótlását. K ö z p o n t i források h i á n y á b a n azonban ez csak a m a g y a r o r s z á g i h á t o r s z á g anya
gi é s emberi e r ő f o r r á s a i n a k fokozottabb k i a k n á z á s á v a l volt b i z t o s í t h a t ó , ami a gyakor
latban a birtokosok h a t á r v é d e l e m b e b e v o n á s á t jelentette, k i e g é s z í t e n d ő a királyi fenntar
tású v é d e l m i rendszert. A határ menti nagybirtokosok uradalmain r ö v i d i d ő alatt m e g e r ő d í t e t t t e l e p ü l é s e k e g é s z sora j ö t t létre, melynek lakói különféle k e d v e z m é n y e k fe
j é b e n katonai s z o l g á l a t o t láttak el és vettek részt a török p o r t y á k elleni v é d e k e z é s b e n . A D u n á n t ú l o n a B a t t h y á n y és N á d a s d y család R á b a - m e n t i , illetve a Z r í n y i e k m u r a k ö z i ura
dalmainak t e r ü l e t é n t a l á l u n k n a g y s z á m ú , katonai-polgári é l e t m ó d sajátos k e v e r é k é t ü z ő elemet, akik dominusuk m a g á n h a d s e r e g é n e k r é s z e k é n t k a p c s o l ó d t a k be a h a t á r v é d e l e m be.3 A t a l á l ó a n m i l i t a r i z á c i ó n a k nevezett j e l e n s é g azáltal idézett e l ő m é l y r e h a t ó v á l t o z á sokat, hogy ( c s a l á d t a g o k k a l együtt) a korabeli magyar t á r s a d a l o m mintegy n e g y e d é t ötödét tette f e g y v e r f o r g a t ó v á .4
A v é d e l m i k é n y s z e r a h a t á r z ó n á b a n fekvő, királyi h e l y ő r s é g g e l r e n d e l k e z ő v é g v á r a k birtokosait is nagyobb á l d o z a t v á l l a l á s r a sarkallta. A v é d e l m i rendszer pilléreit j e l e n t ő , kamarai k e z e l é s b e került fővárak (Szigetvár, Gyula, Eger) gazdag i r o d a l m á n a k á r n y é k á ban nem kapott elég h a n g s ú l y t , hogy korszakunkban a dunántúli v é g v á r a k a t k e v é s k i v é tellel változatlanul világi vagy e g y h á z i birtokosok k e z é n találjuk. A z u r a l k o d ó által fenn
tartott h e l y ő r s é g m e g j e l e n é s e ugyanis a v é g v á r a k tulajdonjoga t e k i n t e t é b e n nem idézett elő változást. A k i r á l y r a felesküdött fegyverforgatók j e l e n l é t e m i n d a z o n á l t a l nem mente
sítette a birtokosokat a v é d e l e m m e l összefüggő terhek v i s e l é s e alól. Ő k e t v á r u k állagá
nak m e g ő r z é s é n túl t o v á b b r a is katonaállítási k ö t e l e z e t t s é g terhelte.5 A h e l y ő r s é g létszá
m á n a k g y a r a p í t á s á r a azonban a v é g v á r a k t a r t o m á n y á n a k v é d e l m i i g é n y e is ö s z t ö n z ő l e g hathatott, hiszen annak j ö v e d e l m e i kizárólag a birtokos c s a l á d o ( k a ) t illették. A k ö z ü g y és m a g á n é r d e k eme s z e r e n c s é s ö s s z e f o n ó d á s á n a k e r e d m é n y e k é n t a X V I I . s z á z a d első évtizedeitől a l e g t ö b b d u n á n t ú l i v é g v á r b a n a király által fenntartott h e l y ő r s é g mellett megtaláljuk a birtokosok által kiállított, szabad r e n d ű fegyverforgatókat is.6
3 Tóth István György: Jobbágyok, hajdúk, deákok. A körmendi uradalom társadalma a 17. században. Bu
dapest, 1992. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 115.) 21-36. o.; N. Kiss István: Katona
parasztság. Földesúri hadszervezet a Zrínyiek és a zágrábi püspökség birtokain - X V I I . század. Hadtörténelmi Közlemények, 20. (1973.) 319-330. o.; Uő.: A végvári katonaparasztság szerepe és sorsa a felszabadító hábo
rúkban Délnyugat-Magyarországon. In: Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699).
(Szerk. Bodó Sándor és Szabó Jolán.) Eger, 1989. (Studia Agriensia 9.) 47-55. o.; Uő.: A muraközi régió ket
tős katonai szerepe a 17. században. Végváriak és katonaparasztok. In: Végvárak és régiók a X V I - X V I I . szá
zadban. (Szerk. Petercsák Tivadar és Szabó Jolán.) Eger, 1993. (Studia Agriensia 14.) 123-144. o.; Varga János:
Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban, 1556-1767. Budapest, 1969. 289-308. o. A ka
tonaparasztság változatos struktúráira a regularizációs törekvésekkel összefüggésben áttekintést ad Czigány István:
Reform vagy kudarc? Kísérletek a magyarországi katonaság beillesztésére a Habsburg Birodalom haderejébe, 1600-1700. Budapest, 2004. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Millenniumi Könyvtára 4.) 84-95. o.
4 A militarizáció hátterében meghúzódó okokról ad áttekintést Pálffy Géza: Magyarország két világbiroda
lom határán (1526-1711). In: Magyarország története. (Főszerk. Romsics Ignác.) Budapest, 2007. 431. o., i l l . a militarizációra külön magyar és horvát modellt javasolva Uő.: Türkenabwehr, Grenzsoldatentum und die Militarisierung der Gesellschaft in Ungarn in der frühen Neuzeit. In: Historisches Jahrbuch, 123. (2003.) 111-148.0.
5 Végh Ferenc: Birodalmak határán - a Balaton partján. Keszthely végvárváros a X V I - X V I I . században.
Budapest, 2007. 151-154. o.
6 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) P 235 Festetics család keszthelyi levéltára. Gersei Pethő család. 34. cs. No. 125. (Keszthely, 1623); Zala Megyei Levéltár (a továbbiakban: Z M L ) I V . H . a . Processus civiles. Id. Fasc. 5. No. 4. pag. 10-12. (Szigliget, 1640); Ivánvi Béla: Zalaszentgrót története. (Kéz
irat) [1964.] 154. o. (Szentgrót, 1644)
A z érintett v á r b i r t o k o s o k szabad legények kiállításával t u d t á k a legkisebb anyagi rá
fordítással n ö v e l n i az adott v é g h e l y v é d ö s e r e g é t . U t ó b b i a k a t a h e l y ő r s é g n é v j e g y z é k é b e beírt királyi k a t o n á k t ó l e l s ő d l e g e s e n az k ü l ö n b ö z t e t t e meg, hogy - mint majd látni fog
j u k - nem havi zsold, hanem az általuk m ü v e i t föld (főként szőlő és s z á n t ó ) földesúri j á r a d é k o k alóli m e n t e s s é g e fejében forgatták kardjukat. E katonacsoportnak nagy s z á m á n és elterjedtségén túl l e g i n k á b b az a tény k ö l c s ö n ö z j e l e n t ő s é g e t , hogy a l k a l m a z á s u k r é vén a v é g v i d é k e k g e n e r á l i s a i nagy létszámú fegyveres erő fölött d i s z p o n á l h a t t a k , anélkül azonban, hogy ez a k a m a r á k s z á m á r a külön kiadási tételt jelentett volna. Erről t a n ú s k o d nak K u n P é t e r szavai is: a szabad r e n d ű fegyveresek is az adott v é g h á z b a n s z o l g á l ó kirá
l y i k a t o n á k élén álló, az u r a l k o d ó által kinevezett (fő)kapitány p a r a n c s n o k s á g a alá tartoz
tak, j e l e n t ő s e n n ö v e l v e a B é c s b ő l , az Udvari H a d i t a n á c s (Hofkriegsrat) által k o o r d i n á l t v é g v i d é k e k fegyvereseinek létszámát.
*
A X V I I . s z á z a d d e r e k á n a D r á v á t ó l é s z a k r a fekvő n é g y v é g v i d é k i f ő k a p i t á n y s á g b a szervezett királyi k a t o n a s á g k e r e t l é t s z á m a i r ó l a bécsi s z é k h e l y ű k ö z p o n t i k o r m á n y s z e r vek ( m i n d e n e k e l ő t t az Udvari H a d i t a n á c s és az Udvari Kamara) i r a t a n y a g á b ó l viszony
lag pontos k é p e t n y e r h e t ü n k .7 A v é g h á z a k iratos katonái mellett ú r b é r m e n t e s s é g fejében szolgáló f e g y v e r e s e k r ő l ellenben átfogó összeírás nem maradt fenn, hiszen őket - eltérő birtokosaik r é v é n - k ö z p o n t i l a g nem tartották nyilván. A „ s z a b a d rend" l é t s z á m v i s z o nyaiba bepillantást e n g e d ő k e v é s forrás lelőhelyeként így az ő k e t a l k a l m a z ó földbirtokos c s a l á d o k a r c h í v u m a i j e l ö l h e t ő k meg. A l e g v á l t o z a t o s a b b i r a t e g y ü t t e s e k b e n található s z ó r v á n y a d a t o k ö s s z e g y ű j t é s e viszont m é g egy adott v é g v á r e s e t é b e n is fáradságos és időrabló v á l l a l k o z á s , nem is s z ó l v a egy v é g v i d é k valamennyi v é g h á z a e s e t é b e n e l v é g z e n d ő - túlzás nélkül é v e k b e n m é r h e t ő - k u t a t ó m u n k á r ó l . S z e r e n c s é n k r e azonban a v é g v á r r e n d s z e r f e n n á l l á s á n a k utolsó évtizedéből h á r o m olyan, a maga n e m é b e n p á r a t l a n összeírás is fennmaradt, amely bepillantást enged a „ s z a b a d rend" l é t s z á m v i s z o n y a i b a , a X V I I . s z á z a d végi d u n á n t ú l i k a t o n a t á r s a d a l o m látleletét is adva egyúttal.
Egy 1701 februárjában, F o r g á c h Simon győri f ő k a p i t á n y - h e l y e t t e s utasítására készült, magyar n y e l v ű j e g y z é k nemcsak a v é g v i d é k tíz v á r á b a n s z o l g á l a t o t teljesítő iratos kato
nák, hanem a „ s z a b a d rend" létszámát és - ritka k i v é t e l k é n t - a k a t o n á k n é v s o r á t is meg
adja.8 A minden bizonnyal a feloszlatandó végvári k a t o n a s á g m e g a d ó z t a t á s á n a k s z á n d é kával, t á j é k o z ó d á s k é p p e n készült összeírás elárulja, hogy a B é c s v é d e l m e s z e m p o n t j á b ó l kiemelt j e l e n t ő s é g ű győri v é g v i d é k v á r a i b a n alig kilenc h ó n a p p a l annak f e l s z á m o l á s a előtt t é n y l e g e s e n 1619 magyar (és ismeretlen s z á m ú n é m e t ) v é g v á r i katona mellett
mintPáljfy Géza: A modern hadtörténetírás további kutatásra váró iratanyagáról. Az Udvari Haditanács X V I -X V I I . századi iratai. Hadtörténelmi Közlemények, 119. (2006.) 2. sz. 538-559. o.; Fazekas István: Az Osztrák Állami Levéltár nyomtatásban megjelent segédletei. Levéltári Közlemények, 69. (1998.) 1-2. sz. 195-219. o.
Konkrét adatok a X V I I . századból: Takács Sándor: A magyar gyalogság megalakulása. Budapest, 1908. 244-312. o.
8 M O L P 287 Forgács család levéltára. Series I I , Fasc. HH. (43. cs.) fol. 144-226. A kiadásra érdemes, va
lóban unikális forrás keletkezésének körülményeire 1. Czigány István: Gróf Forgách Simon, a király katonája.
In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. (Szerk. Hausner Gábor.) Budapest, 2005. 127. o.
egy 875 szabad r e n d ű , azaz zsoldban nem r é s z e s ü l ő fegyveres s z o l g á l t .9 U t ó b b i kontin
gens legnagyobb s z á m b a n V e s z p r é m b e n (226), az öt Balaton m e l l é k i v é g h á z központjá
nak s z á m í t ó Keszthelyen (223) és P á p a (159) v á r á b a n á l l o m á s o z o t t . A generalatus k ö z pontja, G y ő r k i v é t e l é v e l valamennyi v é g h á z , m é g a török uralom alól csak 1687-ben felszabadult Palota e s e t é b e n is igazolható szabad fegyveresek j e l e n l é t e , ami j ó l mutatja, hogy széles k ö r b e n elterjedt gyakorlatról van s z ó . A „ s z a b a d rend" h a d á s z a t i j e l e n t ő s é g é t l e g i n k á b b az világítja meg, hogy ö s s z l é t s z á m u k a t é n y l e g e s e n s z o l g á l a t t e v ő vitézlő rend felét tette k i . A z 1690-es é v e k b e n j e l e n t ő s e n átalakult v é g v i d é k h e l y ő r s é g e i n e k keretlét
s z á m a jelenleg nem ismert, de b e c s l é s ü n k szerint a szabad k a t o n a s á g azt mintegy ne
g y e d é v e l egészíthette k i .
Noha az említett ö s s z e í r á s csak a Duna és a Balaton között fekvő f ő k a p i t á n y s á g v á r a iban s z o l g á l ó fegyvereseket vette s z á m b a , m é g i s l e h e t ő s é g nyílik a s z o m s z é d o s kanizsai v é g v i d é k v á r a i b a n s z o l g á l ó „ s z a b a d rend" l é t s z á m á n a k m e g h a t á r o z á s á r a is. 1696-ban ugyanis a D u n á n t ú l többi m e g y é j é h e z h a s o n l ó a n d i k á t o r o k j á r t á k be Zala településeit is, k ö z t ü k a Balaton m e l l é k i v é g h á z a k a t (Keszthely, Szigliget, C s o b á n c , Tihany), melyek a - V e s z p r é m megyei V á z s o n n y a l k i e g é s z ü l v e - a győri v é g v i d é k e n belül ö n á l l ó v á r k ö r z e tet alkottak (3. sz. t á b l á z a t ) .1 0 M i n t láttuk, az öt h e l y ő r s é g e t fél é v t i z e d m ú l t á n újra ö s s z e írták, ami s z e r e n c s é s átfedést e r e d m é n y e z e t t , lehetőséget adva a k u t a t ó n a k az adatsorok ö s s z e v e t é s é r e .1 1 J ó l l e h e t a Z a l á b a n m ű k ö d ő rovok az a d ó a l a n y o k n é v s o r á t nem, csak te
l e p ü l é s e n k é n t összesített s z á m u k a t tüntették fel, azok m é g i s á r u l k o d ó a k . S z e m b e t ű n ő ugyanis, hogy azokon a királyi h e l y ö r s é g ü várral is r e n d e l k e z ő t e l e p ü l é s e k e n , ahol az 1701 eleji ö s s z e í r á s n a g y s z á m ú szabad r e n d ű fegyverest regisztrált, ott az öt évvel ko
rábbi conscriptio annál alig valamivel kevesebb szabados {libertinus) létét rögzítette.
E s e t ü n k b e n ezeknek a szabadosoknak a földesúri s z o l g á l t a t á s o k alól bizonyos m é r t é k ű vagy idejű m e n t e s s é g g e l r e n d e l k e z ő j o b b á g y o k k a l t ö r t é n ő a z o n o s í t á s á t nagy s z á m u k eleve m e g k é r d ő j e l e z i .1 2 Tihanyban p é l d á n a k okáért 24, C s o b á n c b a n 18 libertinust írtak össze, Keszthelyen pedig nem kevesebb, mint 223 (!) főt soroltak ebbe a t á g a n é r t e l m e z hető t á r s a d a l m i k a t e g ó r i á b a (4. sz. t á b l á z a t ) .1 3
K é z e n f e k v ő b b a l t e r n a t í v a e libertinusok és a m á r megismert „ s z a b a d rend" megfelel
tetése, amihez V e s z p r é m megye portalajstroma m e g g y ő z ő b i z o n y í t é k o t is szolgáltat. A z 1701. évi ö s s z e í r á s b a n 59 szabad r e n d ű fegyveressel regisztrált V á z s o n y t ugyanis
-Az adatpárt az egyes végházak aktuális szolgálattevőinek tételes összesítésével nyertük. Más eredményre jutott Czigány 2004. 175. o.
10 Végh 2007. 79-85. o.
1 1 M O L Magyar Kamara Archívuma (a továbbiakban: M K A ) E 158 Conscriptio portarum. Tom. L I V . (1664.d.) fol. 665v-775v. (A továbbiakban: Portaösszeírás) Keletkezésének körülményeire Bakács István: A dicalis összeírások. In: A történeti statisztika forrásai. (Szerk. Kovácsics József.) Budapest, 1957. 76-79. o.
„Szabados (libertinus): a földesúri szolgáltatásoktól való bizonyos mértékű és idejű mentességgel ren
delkezők, akik a szabadabb jogállást és kedvezőbb adózást megegyezés szerinti pénzösszeg fejében nyerték el.
Tágabb körben ide sorolhatók a hajdúk, az új telepesek, az inscriptionalisták, a gazdatisztek, a lelkészek, a falu bírája, a taksás jobbágyok, a falusi iparosok, sőt bizonyos értelemben az agilisek is." Veszprém vármegye ösz-szeírásai 1696, 1715, 1720. (Közzéteszi Boross István és Madarász Lajos.) Veszprém, 2002. (A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 17.) (A továbbiakban: Veszprém vármegye összeírásai) 362. o. Mind a mai napig nélkülözhetetlen feldolgozás Csapody Csaba: Szabadosok (libertini) 1514-1848. Századok, 74. (1940.) 405-426. o.
1 3 Portaösszeírás, fol. 670v-671r., fol. 674v., 679v.