A szociális innováció jelentősége
A társadalmak elöregedése az idősgondozás terén is jelentős kihívásokat támaszt.
Miközben növekszik a gondozási igény, a források korlátozottak - az ellátórendszerek fenntartása pedig egyre nehezebbé válik. Új utakat kell találnunk olyan társadalmi problémák kezeléséhez, amelyek megoldásához a korábbi struktúrák elégtelenek - szükségessé válik a szociális innováció (Murray és mtsai 2010, Szabó 2015). Szociális innovációk azok az „új ötletek (new ideas)”, amelyek kielégítik a szociális szükségleteket és új szociális kapcsolatokat, együttműködést eredményeznek (EC 2011). A szociális innovációk megvalósulhatnak makro szinten például a szabályozásban (törvényi változások), vagy a rendszer struktúrájában (pl. az ellátórendszer szervezeti fejlesztései).
Mezo szinten az intézményi működést elősegítő valamennyi területen - pl. új források, eszközök, network, stb. kifejlesztésében, mikro szinten pedig például az egyén önálló életvitelét elősegítő új utak kialakításában. A nemzetközi MoPAct kutatás számos innovatív ötletet és már megvalósult jó példát kínál (Széman és Tróbert 2017). Az alábbiakban a jelen kutatásom nyomán megfogalmazott fő cselekvési területekhez a teljesség igénye nélkül néhány olyan európai jó gyakorlatot kapcsoltam a MoPAct (Schulmann és mtsai 2014) jó példa tárából, amelyek út utakat nyithatnak meg a hazai gyakorlatban is.
Családi gondozói státusz létrehozása
Az interjúkból és az online felmérésekből is kitűnik, hogy mindenekelőtt lényeges a gondozói szerep társadalmi elismerése és megbecsülése. Az idős hozzátartozó gondozásának felvállalásával a családtagok egyúttal jelentős terheket vállalnak - ha valamilyen okból nem tudnák ellátni a gondozói szerepet, ezek a terhek az államra hárulnak. A már erősen megterhelt szociális és egészségügyi ellátórendszerekre nézve ez súlyos következményekkel járna. Társadalmi érdek is tehát a családi gondozók támogatása, hogy szükség esetén hosszú távon is képesek legyenek e feladat megfelelő
121
ellátására. A családi gondozás mintegy "természetes" kötelességként van jelen a társadalomban, a vele járó terhek témája viszont tabu. "Erről senki nem beszél" - írta az egyik válaszadó. Hiányoznak a családi gondozás társadalmi feltételei: jogszabályi hátterének, biztonságos kereteinek kiépítése (például a munkavégzés rugalmasságának biztosítása, a munkaerőpiacon való megmaradás elősegítése), a gondozók munkájának méltó anyagi támogatása.
Információs bázis és képzés
A gondozási folyamatot befolyásoló háttértényezők közül jelentősnek mutatkozott a kutatás során az információhiány, és a gondozási feladatokkal, kihívásokkal szembeni felkészületlenség, ami felveti a gondozással kapcsolatos információs bázisok létrehozásának és a családi gondozók képzésének szükségességét. A gondozás során megélt váratlan kihívások és a kompetencia-hiány megtapasztalása jelentős stressz-forrást jelent a gondozóknak, ami egyben rámutat gondozói munkájuk
"mentorálásának", szakmai kísérésének szükségességére is. A gondozók jelentős része használja az internetet gondozási munkája során, mint tájékozódási forrást, és nyitott lenne több internetes segítség igénybevételére, ami kitágítja a gondozók támogatási lehetőségeit.
A családi gondozók internetes támogatásának nemzetközi szinten is elismert magyar jó gyakorlata a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által fenntartott WebNővér honlap, melynek legfontosabb elemei az ápolási oktatófilmek bázisa, a lelki támasz rovat, az információs adatbázis és az ápolási, dietetikai, jogi tanácsadás. (Tróbert - Asztalos - Széman 2018). Az információhiány orvoslására jó példa a portugál Ageing Geo-Information System, mely az idősödő populációról, elérhető szolgáltatásokról nem csak az időseknek, hanem gondozóiknak és az ellátórendszerben dolgozó munkatársaknak is hatékony segítség. A Care Support Centres Németországban a gondozással összefüggésben az információkon túl tanácsadást is nyújt, valamint összekötő szerepet tölt be a gondozottak és a szolgáltatások, szolgáltatók között.
122
A gondozók kompetenciáinak bővítésére, képzésére mutat új utakat a Romániában és Lettországban megvalósult Carer+ program, vagy a Bulgáriában kiépített virtuális képzési rendszer, a CarEIn.
A demenciával élők hozzátartozóinak informálására, támogatására kiemelkedő hazai jó példa az INDA program keretein belül megvalósult információs honlap (https://inda.info.hu/), és az Alzheimer Café fórumok.
Szolgáltatásbővítés és partneri viszony
A kutatásból kitűnik, hogy a családi gondozók jelentős részének az ellátórendszer nem jelent megtartó hálót. A gondozási folyamat megkezdésekor a gondozók gyakran egyfajta "légüres térbe" kerülnek - az inadekvát szolgáltatások és a partneri viszony hiánya miatt nem tudnak kapcsolódni az ellátórendszerhez. Szükségessé válik a gondozottak és gondozók szükségleteinek, igényeinek felmérése, az azoknak megfelelő adekvát szolgáltatások kialakítása. Ehhez kötődően elengedhetetlen az egészségügyi és szociális szolgáltatások összehangolása, a két szféra összekapcsolása - olyan integrált integrált tartós gondozási rendszer kiépítése, melyben a családi gondozók nem
"összekötők" vagy "kiaknázandó erőforrások" csupán, hanem sajátos kompetenciákkal rendelkező partnerek. A családi gondozók szükségleteinek felmérésére, a számukra megfelelő szolgáltatás kiválasztása és biztosítása érdekében angol és svéd kutatók dolgozták ki a "Carers Outcome Agreement Tool"-t (COAT, Hanson és mtsai 2006), melynek központi motívuma a családi gondozók elismerése, partnerként való integrálása a formális gondozási folyamatba is.
Az igényekhez és szükségletekhez alakított, új típusú gondozási szolgáltatást nyújt például az olasz Family Nurse Programme, melyben a gondozási szolgáltatásokon és az egészségfejlesztésen túl hangsúlyos a családi gondozó partneri támogatása is.
123
A gondozottak és családi gondozók mentálhigiénés támogatása
A kutatás során lényegesnek mutatkozott az erőforrások megterheltséget mérséklő szerepe. Az erőforrások hatékony mobilizálása, felkutatása, fejlesztése, a lelki egészség megőrzése a gondozási terhek és kihívások mellett olyan feladat, amelyben számos gondozó segítségre szorulhat. Emellett a gondozási helyzet konfliktusok forrása lehet a gondozó és a gondozott, valamint a gondozó és családja, illetve munkahelye vonatkozásában. A konfliktusok megfelelő kezeléséhez hatékony megküzdési stratégiák megismerésére, elsajátítására van szükség. A kutatás megerősítette a családi gondozók és a gondozottak mentálhigiénés támogatásának szükségességét. Ez a szolgáltatás a jelenlegi ellátórendszerben egyáltalán nem elérhető.
A családi gondozók mentálhigiénés támogatására is jó példa a már említett magyar WebNővér program, az INDA honlap és a már hazánkban is elérhető Alzheimer Café fórumok. Ide sorolható a portugál Care for Carers program is, melynek célja a "gondozók gondozása" támogató programok szervezésével - Alzheimer betegséggel élő vagy stroke-ot átélt betegek hozzátartozói részére.
Kutatásom eredményei megerősítik, hogy a gondozók megterheltségének csökkentése érdekében összetett, szociális innovációkra épülő társadalmi stratégiák kialakítása szükséges. A demográfiai folyamatok és az azokból fakadó új kihívások (például a demenciák gyakoriságának nagymértékű növekedése) miatt égetően fontos az idősellátás rendszerének mielőbbi átalakítása, a szeparáltan működő szociális és egészségügyi ellátórendszerek összekapcsolása, új szolgáltatások kialakítása. A családi gondozókkal szembeni növekvő társadalmi elvárásokkal párhuzamosan támogatásuk biztosítása elmaradhatatlan.
124