„De mi férfiak férfiak maradjunk S nők a nők: szabadok, kedvesek S mind ember – mert az egyre kevesebb.”
(József Attila: Thomas Mann üdvözlésére) A nemek genetikai különbségei vitathatatlanok, ugyanakkor a gender szerepeket a társadalom szabja meg. Az egyenlőbb esélyek nem jelentik automatikusan az egyenrangú férfi-női kapcsolatokat. Mindez érvényes a nem fizetett és fizetett munka világára is.
Elmondható, hogy a háztartási munkamegosztás még mindig többnyire a hagyományt követi, de már kirajzolódik egy kiegyenlítődés felé mutató tendencia. A változást egyrészt demográfiai folyamatok, másrészt a fokozódó gazdasági kényszer is sürgeti.
A férfiak kenyérkereső szerepe korábban kiszorítja a nőket a munkaerőpiacról, azonban a demográfiai változások, a nők tömeges munkába állása, a személyes motivációk, az anyagi függetlenség iránti igény is növekvő női munkaerő-piaci jelenlétet eredményez.
A növekvő, szélesedő kettős teher kumulálódik az életpályájuk során, amely fontos befolyásoló tényezője a munkaerő-piaci aktivitásnak.
A felelős vállalat koncepció ma már nem csak a fizikai környezetre, hanem az alkalmazottakra is kiterjed. Ennek kapcsán jelennek meg a befogadó, családbarát, sokszínű munkahelyek, amelyek számára az emberi erőforrás különös értéket jelent.
Az egyenlő esélyek biztosítása, azok formalizáltsága következetes folyamatot kell, hogy tükrözzön. Mindezeknek az operatív HR-tevékenységekbe történő adaptálása folyamatos figyelmet igényel, amely a vezetők elkötelezett támogatása nélkül nem valósul meg.
A szervezeteknek általában elsődleges célja a profitmaximalizálás és a különböző pénzügyi mutatók teljesítése. Ugyanakkor bizonyított, hogy a motivált és kiegyensúlyozott munkavállalók a munkahelyen is jobban teljesítenek, és az elvándorlás csökken. Azonban olyan körülmények között, ahol a leépítés, illetve szűkös gazdasági helyzetben a túlélés a fő cél, a „soft” tényező többnyire háttérbe szorul. Az is nehezen teljesíthető, hogy a munkaerőt megtartsák, így a szociális-gondoskodó dimenzió nem priorizált szempont. Tehát egy „ördögi kör” látható: kizárólag a pénzügyi célok teljesítése háttérbe szorítja azt az erőforrást, amely hajtóereje lehet a magasabb teljesítménynek és jobb üzleti eredménynek. Mindezek alátámasztják, hogy az utóbbi években a humán erőforrás szerepe jelentősen megnőtt, és a munkavállalóra irányuló figyelem és erőfeszítés meghozza gyümölcsét.
Javaslatok:
A nők munkaerő-piaci versenyképességének javítása érdekében megfontolandók az alábbi elgondolások:
Kampány a harmonikus szerepmegosztásért
Atipikus foglalkoztatás támogatása, világos jogi szabályozási rendszer
Gyermekgondozási intézmények támogatása és rugalmassá tétele
Női munkaerő-piaci szolgáltató központ kialakítása
Családbarát Munkahely Díj felülvizsgálata, újragondolása
Képzési lehetőségek biztosítása, támogatása a gyermekgondozási időszak alatt
A gyermekvállalási időszak alatt kapcsolattartás a munkavállalókkal, és a visszatérés megkönnyítése érdekében reintegrációs gyakorlatok terjesztése
Esélyegyenlőség HR-tevékenységekbe való adaptálása, ahhoz mérőszámrendszer kialakítása
A ki nem használt értékek, erőforrások felismerése a vállalatok számára; azok befektetésként való kezelése
Jövőbeli célkitűzések:
A kutatás elvégzése, az adatok feldolgozása után elmondható, hogy az elvégzett vizsgálat jó kiinduló alap további elemzések elvégzéséhez. Az irodalmi és empirikus kutatások alapján egyértelművé vált, hogy nagyon komplex és összetett témát ölel fel a nők munkaerő-piaci helyzetének elemzése. A kutatás jövőben történő megismétlésén túl megfontolandók az alábbi elképzelések is:
Mivel a kutatás két nagyszámú mintát és számos aspektust takar, célszerű részterületekre bontani, és azokon további, mélyebb elemzéseket elvégezni.
Így külön vizsgálható terület a háztartási munkamegosztás, nők foglalkoztatása, családbarátság, atipikus foglalkoztatás stb.
A kapott kutatási eredményeknek megfelelően új kutatási terület is bevonható.
A kvantitatív információk további feldolgozása klaszterelemzés során valósítható meg. A klaszteranalízis célja lehet a munkaadói és női munkavállalói minta minél jobb megismerése, feltérképezése, amelyre pozicionáltan lehet megoldásokat tervezni. Csoportkialakítás tényezői az alábbiak lehetnek:
A munkáltatóknak szóló kérdőívben:
o demográfiai jellemzők (válaszadó neme, családi állapota, van-e gyermeke, életkora, szervezetben elfoglalt helye, képviselt szakterület)
o szervezeti jellemzők (foglalkoztatotti létszám, szektor, tulajdonforma, településtípus)
A munkavállalóknak szóló kérdőívben: demográfiai jellemzők (családi állapot, van-e gyermeke, életkor, lakóhely, iskolai végzettség, illetve beosztás, élettárs/férj iskolai végzettsége, illetve beosztása, egy főre jutó nettó havi átlagkereset)
A kutatást célszerű kiterjeszteni nemzetközi (leginkább a közép-kelet európai) térségre is a hasonló társadalmi-gazdasági környezet miatt. A meglévő külföldi (főleg lengyel) kapcsolatok kiváló alapot jelenthetnek ennek.
IRODALOMJEGYZÉK
A munkavégzés és a családi kötöttségek összeegyeztetése 2005. Központi Statisztikai Hivatal, Élet-színvonal- és Emberi erőforrás-statisztikai főosztály, Munkaügy-statisztikai osztály, Buda-pest, 2006, pp. 10-11.
Andorka, R. (2006): Bevezetés a szociológiába. Osiris, Budapest, p. 304, 308, 339, 472, pp. 331-335., 340-341, 354-355, 361-362, 495-497.
Balázs, Gy. – Veres, R. (2009): A globális válság hatásai a vállalatokra – nemzetközi kitekintés.
VÁLSÁGKEZELÉSI KUTATÁS, Mit tesznek a vezetők és a HR-esek recesszióban?. DGS Global Reserch, 2009. február 4., konferencián elhangzott előadás, http://www.dgsglobal.
hu/letoltesek
Bálint, M. – Köllő, J. (2008): A gyermeknevelési támogatások munkaerő-piaci hatásai. esély, 2008/1, pp. 3-27.
Benda, J. (2008): Családbarát munkahely.
Bércziné, J. J. (1998): Piackutatás a gyakorlatban. CO-NEX Könyvkiadó Kft., Budapest, p.25., pp.65-76.
Bereczky, K. (208): A magánélet és a munka egyensúlya a vezetők körében. Munkaügyi Szemle, 52. évf., 2. szám, pp. 96-98.
Blaskó, Zs. (2005): Dolgozzanak-e a nők? A magyar lakosság nemi szerepekkel kapcsolatos véle-ményének változásai 1988, 1994, 2002. Demográfia, 48. évf., 2-3. szám, pp. 159-186.
Borbíró, F. – Juhász, B. – Nagy, B. – Pál, K. (2007): FÉRFIBESZÉD – CSALÁDRÓL ÉS MUN-KÁRÓL. Tanulmány, FIONA Fiatal Nőkért Alapítvány, www.fiona.org.hu/downloads/
ferfibeszed_zarotanulmany.doc, pp. 13-14, 73-74.
Dara, P. (2009a): Válságban a vezető és a HR-es. In: HVG HR Plusz 2009, pp. 88- 94.
Dara, P. (2009b): Mit tesznek a vezetők és a HR-esek recesszióban?. A Válságkezelési Kuta-tás eredményei. 2009. február 4., előadásanyag, http://www.dgsglobal.hu/system/files/
private/V%C3%A1ls%C3%A1gkezel%C3%A9si%20Konferencia%20-%20Dara%20 P%C3%A9ter%20el%C5%91ad%C3%A1sa.pdf
Debreceni, E. – Komka, N. (2004): A nők foglalkoztatási helyzete és a nők foglalkoztatási esély-egyenlőségét célzó aktivitások a fővárosban. Fővárosi esélyegyenlőségi módszertani füzetek sorozat, Fővárosi Esélyegyenlőségi Módszertani Iroda műhelye, Budapest, pp. 22-31.
Dózsa, Gy. – Hermann, I. (2009): Kis megtakarítás nagy felfordulással. Figyelő, 19. szám, 2009.
május 7-13., pp. 32-33.
Durbin, S. (2002): Women, power and the glass ceiling: current research perspectives. In Stewart, P. (ed.): Work, employment and society. A journal of the British Sociological Association, Volume 16, Number 4, December 2002, SAGE Publications, London, Thousand Oaks, New Delhi, pp. 755-759.
Fóti, J. – Lakatos, M. (2006): Foglalkoztatottság és munkanélküliség, 6. A munkaerőpiac változá-sai 2001 és 2005 között, Országos Foglalkoztatási Alapítvány, pp. 14-15, p. 19, 43.
Frey, M. (2001a): Állapot-felmérés a munkaidő-rendszerek és foglalkoztatási formák flexibilizálásának hazai helyzetéről. In: Frey, M. (szerk.) (2001b): EU-konform foglalkozta-táspolitika (A hazai foglalkoztafoglalkozta-táspolitika átalakítása a közösségi gyakorlatnak megfelelően).
Tanulmánykötet, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest, pp. 407-432.
Frey, M. (szerk.) (2001b): EU-konform foglalkoztatáspolitika (A hazai foglalkoztatáspolitika át-alakítása a közösségi gyakorlatnak megfelelően). Tanulmánykötet, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest
Frey, M. (2003): A gyermeknevelési támogatásokat igénybe vevő és a családi okból inaktív személyek foglalkoztatásának lehetőségei és akadályai. In: Lenkei, G. (szerk.) :Demográfia, foglalkoztatás, női munkavállalás. Stratégiai füzetek, Miniszterelnöki Hivatal, Kormányzati Stratégiai Elemző Központ, Budapest, 2003, pp. 111-137.
Frey, M. (2005): Nők munkaerőpiacon – a rugalmas foglalkoztatási formák iránti igények és lehe-tőségek. Budapest, 2005/3, pp. 23-24., p. 8., 10., 30.
Frey, M. (2009): Nők és férfiak a munkaerőpiacon – a Lisszaboni Növekedési és Foglalkoztatási Stratégia céljainak a tükrében, In: Nagy, I. – Pongrácz, Tné (2009): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről. TÁRKI Szociális és Munkaügyi Minisztérium, pp. 27-51.
Garadnay, T. – Koltai, L. (2009): Szöveggyűjtemény FOGLALKOZÁS SPECIÁLIS HELYZETŰ CSOPORTOKKAL, EGYÉNEKKEL előadáshoz. BudapestEsély Műhelye, Budapest
Garai, P. – Juhász, G. (2007a): Az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásának lehetőségei a társadalmi különbségek csökkentésében, I. rész. Munkaügyi Szemle, 2007/1, 51.évf., pp.
12-16.
Gyulavári, T. (2004b): Az Európai Unió szociális dimenziója. III. rész: Nyitott koordináció, Fog-lalkoztatáspolitika. OFA Kht., pp. 205-231.
Horváth, A. et al (2006): Az esélyegyenlőség ismertsége és érvényesülése Magyarországon – Kü-lönös tekintettel a nemek közötti esélyegyenlőségre – . Kutatási előzmények – jelenlegi helyzet.
SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány, Budapest, pp.29-41., p. 102., 105, 122, 134.
How do Europeans feel about demographic change? Replies to Commission’s Green Paper underline importance of work-life balance. 2006 March, In: Social Agenda. Flexicurity: greater flexibility and employment security. The European Commission’s magazine on employment and social affairs, Issue No 13, 2006 March, pp.13-14., http://einclusion.hu/2007-09-16/
wim-kok-jelentes/
http://www.humanerok.hu/page29.php (letöltve: 2008. 10. 20.)
Hunyadi, L.- Mundruczó, Gy. – Vita, L. (1997): Statisztika. Aula Kiadó, Budapest HVG HR Plusz 2009
Keveházi, K. (2009): A nők és férfiak közötti egyenlőtlenségek, a nők munkaerő-piaci hátrányai.
In: Garadnay, T. – Koltai, L.: Szöveggyűjtemény FOGLALKOZÁS SPECIÁLIS HELYZETŰ CSOPORTOKKAL, EGYÉNEKKEL előadáshoz. Budapest Esély Műhelye, Budapest, pp. 33-42.
Koltai, L. – Vucskó, B. (2010): Munkakalauz a dolgozó szülőknek. Budapest, Esély Nonprofit Kft., Budapest, p. 14., 21.
Koncz, K. (1985a): A nők bővülő foglalkoztatását kísérő feminizálódás jelensége és történelmi folyamata. In: Koncz, K. (1985b): Nők és férfiak, Hiedelmek és tények. Magyar Nők Országos Tanácsa, Kossuth Könyvkiadó, pp. 151-165.
Koncz, K. (1985b): Nők és férfiak, Hiedelmek és tények, Magyar Nők Országos Tanácsa, Kossuth Könyvkiadó, p. 243.
Koncz, K. (1987): Nők a munkaerőpiacon. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, p. 25.
Koncz, K. (2008c): Nők a munkaerőpiacon. Számvetés a rendszerváltástól napjainkig az Európai Unióban érvényesülő tendenciák és követelmények fényében. Budapesti Corvinus Egyetem, Women’s Studies Központ, Budapest, p. 298.
Korintus, Mné (2009): A gyermekgondozási szabadsággal kapcsolatos kérdések Magyarorszá-gon és az Európai Unió néhány tagállamában. In: Nagy, I. – Pongrácz, Tné (2009): Szerepvál-tozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről. TÁRKI Szociális és Munkaügyi Minisztérium, pp. 65-78.
Köszöntjük a nőket! Statisztikai tükör, KSH 3. évf., 2009/19
Lakatos, J. (2001a): A férfiak és nők munkaerőpiaci helyzete, In: Frey, M. (szerk.) (2001b): EU-konform foglalkoztatáspolitika (A hazai foglalkoztatáspolitika átalakítása a közösségi gyakor-latnak megfelelően). Tanulmánykötet, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest, IV.
pillér: Nők és férfiak esélyegyenlőségi politikájának megerősítése, pp. 465-487.
Lakatos, J. (2001b): Visszatérés a munkaerőpiacra a gyermekgondozási idő után. Statisztikai Szemle, 79. évf., 1. szám, pp.56-63.
Lenkei, G. (szerk.) (2003): Demográfia, foglalkoztatás, női munkavállalás. Stratégiai füzetek, Mi-niszterelnöki Hivatal, Kormányzati Stratégiai Elemző Központ, Budapest
Łobodzińska, B. (ed.) (1995): Family, Women, and Employment in Central-Eastern Europe.
Greenwood Publishing Group, Inc., Westport, United States of America Malhotra, N. K. (2001): Marketingkutatás. Műszaki Könyvkiadó, p. 52.
Molnár, L. (1981): A munka szerepe a nők életútjában. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 80-82, 108-109, 112-117, 154-156., p. 89, p. 106, 132, 135, 158.
Nagy, B. (2007): Szervezet, menedzsment és nemek. AULA Kiadó Kft., Budapesti Corvinus Egye-tem
Nagy, I. – Pongrácz, Tné – Tóth, I. Gy. (2001): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzeté-ről 2001. TÁRKI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága
Nagy, I. – Pongrácz, Tné (2009): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről. TÁRKI Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Népességfogyás Magyarországon. 2011. november 6., http://hu.wikipedia.org/wiki/
N%C3%A9pess%C3%A9gfogy%C3%A1s_Magyarorsz%C3%A1gon
Nők és férfiak munkakörülményei. Megyék és ágazatok. Nagyító alatt a BérBarométer Adatbázis.
MSZOSZ/SZGTI Alapítvány, Budapest, 2008, pp. 117-128.
Palasik-Sipos (szerk.): Házastárs? Munkatárs? Vetélytárs? A női szerepek változása a 20. századi Magyarországon. Napvilág Kiadó, 2005
Pongrácz, Tné – Murinkó, L. (2009): Háztartási munkamegosztás. Azonosságok és különbségek Európában. In: Nagy, I. – Pongrácz, Tné (2009): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről. TÁRKI Szociális és Munkaügyi Minisztérium, pp. 95-116.
Powell, G. N. (1999): Gondolatok az üvegplafonról. Legújabb trendek és a jövőbeni kilátások. In:
Nagy, B. (2007): Szervezet, menedzsment és nemek. AULA Kiadó Kft., Budapesti Corvinus Egyetem, pp. 74-95.
Riedmann, A. et al. (2006): Working time and work-life balance in European companies. Estab-lishment Survey on Working Time 2004-2005, European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions, Dublin, Ireland, pp. 3-11.
Rugalmas munkabeosztás a Siemensnél. Humánpolitikai Szemle, 17. évf., 2006/03, pp. 80-85.
Sári, N. (É.n.): Családbarát munkahelyek – a gyakorlatban. http://www.cvcentrum.hu/
careercenter/csaladbarat-munkahelyek----a-gyakorlatban-2-2-69-647 (letöltve: 2008. 10.
20.)
Spéder, Zs. (2001): Gyermekvállalás megváltozott munkaerő-piaci körülmények között. In:
Nagy, I. – Pongrácz, Tné – Tóth, I. Gy. (2001): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2001. TÁRKI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága, pp.
46-64.
Szabó, K. (2002): Kommunikáció felsőfokon. Kossuth Kiadó, Budapest
Székely, J. (2009): Válságkezelő és Gazdaságélénkítő Csomag–Munkahelymegtartás és foglalkoz-tatás-bővítés. Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára, VÁLSÁGKEZELÉSI KUTATÁS, Mit tesznek a vezetők és a HR-esek recesszióban?, DGS Global Reserch, 2009.
február 4., konferenciaelőadás, http://www.dgsglobal.hu/letoltesek
Ternovszky, F. (2005a): Munka, nők (férfiak), család. I. rész. Munkamegelégedettség, női egyen-jogúság. Munkaügyi szemle, 49. évf., 2005/09, p. 17.
Ternovszky, F. (2005b): Munka, nők (férfiak), család. II. rész. Nők-bérmunka-család. Munka-ügyi szemle, 49. évf., 2005/10, p. 21, 23.
Tésits, R. (2004): Az atipikus foglalkoztatási formák területi vizsgálatának elméleti alapjai. Hu-mánpolitikai Szemle, 15. évf., 2. szám, pp. 12-22.
The State of Work-Life Balance in Hong Kong Survey. Assessing the Impact of the Economic Downturn, 2009 Summary of Research Findings, Winnie Ng and Shaun Bernier, 2009 October, Community Business, communitybusiness.org
Tomcsányi, P. (2000): Általános kutatásmódszertan. Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, Budapest
Tóth, O. (1997): Working Women, Changing Roles, Changing Attitudes. The Hungarian Quarterly, 1997 Spring, Volume 38, pp. 69-77., published by The Society of the Hungarian Quarterly, Budapest
Tóth, O. (2001): A családi élet és a fizetett munka harmonizálása. In: Frey, M. (szerk.) (2001b):
EU-konform foglalkoztatáspolitika. (A hazai foglalkoztatáspolitika átalakítása a közösségi gyakorlatnak megfelelően) Tanulmánykötet, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Bp., pp. 489-511.
Töttős, Gy. (2009): A család barátja. In: HVG HR Plusz 2009, pp. 156-161.
VÁLSÁGKEZELÉSI KUTATÁS, Mit tesznek a vezetők és a HR-esek recesszióban?. Kutatási összefoglaló, DGS Global Reserch, 2009 február, http://www.dgsglobal.hu/system/
files/private/V%C3%A1ls%C3%A1gkezel%C3%A9si%20Kutat%C3%A1s%20-%20 Mit%20tesznek%20a%20vezet%C5%91k%20%C3%A9s%20a%20HR-es ek%20 recesszi%C3%B3ban.pdf