A királyi előterjesztések mellett az országgyűlési tanácskozások többi tárgyait az ország kívánalmai és sérelmei (postulata et gra-vamina Regni, postulata regnicolarum) képezték. Az utóbbiak a pozitív törvényszegések s jogsértések miatt emelt s azok orvoslását sürgető kérelmek és indítványok voltak.
A sérelmek összeállítása az alsó táblán történt és pedig akkép, hogy e végből a tábla bizottságot küldött ki. Az általa előterjesztett javaslatot az alsó tábla elfogadván, a főrendekhez küldötte át, kik azt cenzúra alá vették s észrevételeiket az alsó táblával közölték.
Többszöri üzenetváltás után mindkét tábla megegyezésével történt meg a sérelmek végleges összeállítása (compilatio gravaminum).
Országgyűléseinken a tanácskozások megkezdésekor rendszerint szenvedélyes viták tárgyát képezte az a kérdés, hogy a királyi pro-positiók minden egyéb tárgyat megelőzőleg tüzessenek-e ki tanács-kozásra, avagy előbb a rendek indítványai s kívánalmai vétessenek-e tárgyalás alá. Gyakran megtörtént ugyanis, hogy a. királyi előter-jesztések tárgyalása után az országgyűlést hamar berekesztették, a nemzet kívánalmainak és sérelmeinek előterjesztésére nem került a sor. Vagy pedig, miután a sérelmek csak legutoljára lettek tár-gyalva s előzőleg a királyi propozíciók feletti hosszas vita sok időt vett igénybe, a rendek kívánalmainak és sérelmeinek beható tárgya-lására elegendő idő nem maradt s a megyei követek az országgyűlés helyén való hosszas és költséges tartózkodás miatt bosszankodva és kimerülve, a sérelmek részletes tárgyalásába nem bocsátkoztak, hanem a javaslatokat hallgatag vagy rövid megjegyzések kíséreté-ben végzési erőre emelték.
Szóval azon vitás kérdés, hogy a királyi propozíciók vagy a rendek kívánalmai tárgyaltassanak-e előbb, akkép lett megoldva, hogy a kettőnek, illetve a két kategóriába tartozó országgyűlési tárgyaknak kapcsolatos tárgyalása egy országgyűlésen végzendő el.
31 Így, mint Beöthy Ákos találóan jegyzi meg,1) az újabb időben oly gyakran hangoztatott junctim már rendi országgyűléseink tárgya-lási rendjében is feltalálható, amennyiben törvényeink a sérelmek és királyi propozíciók tárgyalási kapcsolatát világosan előírják.
Amíg az országgyűlési bizottság Kollár munkájával foglalko-zott, addig a diéta a követeléseket és sérelmeket tárgyalta. A fő-rendek, akik hajlandók voltak az előterjesztések tárgyalását meg-kezdeni, felszólítják a rendeket, hogy siessenek a' sérelmek és elő-terjesztések összeírásával, nehogy a királynő sokáig várjon a fele-letre.2) A nádor ajánlja az egybegyűlt rendeknek, hogy a sérelmek-kel foglalkozzanak délután, az előterjesztéseksérelmek-kel pedig délelőtt.
A rendek erre nem hajlandók. Kölcsönösen megegyeznek, hogy választmányok foglalkozzanak a sérelmekkel és követelésekkel, mű-ködésükről számoljanak be a rendeknek. Az országgyűlés augusztus
9-től szeptember 3-ig foglalkozott, a sérelmekkel. Szlávi József a hadi-és jogi-, Skerlecz Miklós Dalmát-, Horvát- hadi-és Szlavonország, Vörös Antal protonotárius a szabad kir. városok sérelmeinek és követelései-nek az előadója.3) A főrendek augusztus végén már megunták a sérelmek tárgyalását.- A törvényes két hónap is már eltelt. Végre szeptember 3-án elkészülnek a sérelmek és követelések. Paksy János püspök a főrendi küldöttség szónoka a rendeket az előterjesztések tárgyalására buzdítja. Csak egy szempontot említ, amely a rendeket az előterjesztések tárgyalására bírhatná, t. i. a nép szomorú hely-zete, amely az országgyűlési terheket viseli: az a nép, amelynek sorsa a rendek szívén fekszik s amelyről a gyűlés, folyamán a sérel-mek tárgyalásánál oly sokszor megemlékeztek.4)
A rendek az összegyűjtött sérelmeket és követeléseket az 1764 szeptember 14-iki felterjesztéshez csatolják. A fontosabb sérelmek és követelések: A királynő az országban lakjék, annál is inkább, mert budai palotája már kész. Az országgyűlés ezentúl Budán tar-tassák meg. Az 1715 :XIV. és 1751 :VH. tc. megtartását sürgetik, t. i. ezen törvények szerint a királynak az országgyűléssel együtt kell az ország sérelmeinek orvoslásáról gondoskodni. A nádor tör-vényeink szerint a hadsereg vezére, ez a kötelesség a nádori méltó-sággal szorosan összefügg. A királyok azonban ezt a törvényt nem t a r t j á k meg. A rendek a sérelem orvoslását kérik. A király az érseki
.1) Beöthy Ákos: A magyar államiság fejlődése. 3 köt. Bp., 1900. II. 207. 1.
2) Diarium. 6. Sessio.
3) Diarium. 12. Sessio.'
4) i. m. 26. Sessio.
és püspöki székeket ne hagyja üresedésben és ne töltse azokat be idegenekkel. A királyi adományok a régi formában adassanak ki.
A helytartótanács ne avatkozzék az igazságszolgáltatásba. A taná-csosokat a birtokos és megyei ügyekben jártas nemesekből nevez-zék ki. A tárnokmester helyeztessék vissza régi hivatalába. A ma-gyar kir. udvari kamara és kancellária legyen független. Nevezzék ki a koronaőröket. Az apátságokat magyarokkal töltsék be, hogy így az alapítók szándékának megfeleljenek. Alkalmazzanak magya-rokat a só-, áulerakó-, harmincad-hivataloknál, továbbá a hadsereg-nél. A magyarokat a tiszti méltóságokból kizárják és idegenekkel töltik bé. Magyar ügyekben magyar tanácsosok működjenek. A sza-bad kereskedelem állíttassék vissza. A rácok, örmények, görögök ne kereskedhessenek barmokkal, mert nekik csak az árukereskedelem van megengedve. Állíttassanak sólerakodó helyek és a só árát ország-gyűlésen kívül ne emeljék. A katonaság, amely az országban tartóz-kodik, úgy helyeztessék el, hogy a gyalogság a várakban, a lovas-ság a falvakban nyerjen elszállásolást. Továbbá kérik Lubló várá-nak és a tizenhárom szepesi városvárá-nak, majd az 1741:XVHL és 1751:XXIV. tc.-nek megfelelőleg a Bánság, Kraszna, Zaránd, Kővár, Közép-Szolnok visszacsatolását. És még sok más sérelem és követelés.5)
A királynő szeptember 19-én már válaszolt a sérelmekre. »A sé-relmeket és követeléseket megvizsgálja és ha azok az ország érdekét előmozdítják, akkor, amennyire anyai jósága engedi, a rendek kíván-ságát teljesíti.«6)
A magyar országgyűlések a közigazgatási egyesítést (reinkor-poráció) állandóan követelték, de az udvar következetesen ellenezte.
A század első felének merev elutasító álláspontját az államtanács is a magáévá tette."Amikor az 1764-i országgyűlés rendjei a sérel-mek és kívánságok között a visszacsatolást is felhozták, Stupan ezt a kérdést a legkényesebbek közé sorozta. Ez a pont, mondotta, a leg-fontosabbak közé tartozik, ebből közigazgatási és gazdasági szem-pontból egyaránt súlyos következmények származhatnak. Nyíltan nem utasították el a kérést, hanem kitértek előle: amennyiben a közjó megengedi, igyekezni fognak a rendeket megnyugtatni. Ami-kor 1761 elején Kaunitz rendszerbe foglalta a visszacsatolás kérdé-sében folytatott politika alapelveit, azt mondotta, hogy a magyar királyság különálló részeit ne csatolják az anyaországhoz, a magyar befolyást ezekre a részekre mindenképpen akadályozzák meg, a
mo-5) Orsz. levéltár, Lad. o. Fasc. B. Nr. 1-től.
e) Lad. O. Fasc. A. Nr. 6.
33 narchia egységesítését itt kezdjék, hogy az anyaországot azután annál könnyebben alakíthassák át.
Miért ellenezte az államtanács az ország területi kiegészülését?
A nagy cél a monarchia egysége, ennek legnagyobb akadálya a ma-gyar rendiség volt. Ha a visszacsatolás megtörténik, a mama-gyar ren-dek befolyásukat a visszacsatolt részekre is kiterjesztik. Az udvar az átalakítást a különálló részeken kezdte, ahol a rendiség vagy nem volt (a határőrvidéken és Temesvárott) vagy sokkal gyengébb
(Erdélyben), mint Magyarországon.7)
A rendek még kétszer terjesztették fel a sérelmek és követelések nagy halmazát, de csak a harmadik rezolúció volt némileg kielégítő.
7) Ember Gy.: Magyarország és az államtanács, Századok, 1935. Pótfüzet, 570. 1.