Környezeti eredetű szennyező anyagok

A toxikus fémek, ionok és egyéb elemek közül a legfontosabbak, az élelmiszerlánc-felügyelet által is monitorozottak az ólom, a kadmium, a higany, a szervetlen ón, és az arzén; ezen túlmenően réz, cink, nikkel, és alumínium vizsgálatok is történnek. Viszonylag kevés élelmiszer fémszennyezettsége haladja meg a határértéket, a kifogásolt minták aránya összességében kevesebb, mint 1%.

Az EFSA értékelése szerint – a halak és tengeri állatok kivételével – az élelmiszerekben talált higany szintek kevésbé aggályosak. A nem tengeri eredetű élelmiszerekben a higany alacsonyabb kockázatúnak tekintendő. A higany a vízi táplálékláncban erős feldúsulást mutat, így a ragadozó, hosszabb élettartamú tengeri halakban jelentős szinteket érhet el. Ez a rendszeresen sok halat fogyasztó emberek számára egészségügyi kockázatot jelenthet.⁹ Magyarországon higany tartalom miatt kifogásolt minta nem fordult elő és a nehézfém szintek továbbra is csökkenő tendenciát mutatnak.

Az ivóvíz (beleértve az ásványvizeket) helyenkénti jelentős, többnyire természetes eredetű arzén tartalma, és az ivó- és itatóvízre vonatkozó szigorú határérték betartása sok gondot okoz számos országban, így Magyarországon is.

A fémek közül különösen a kadmium szennyezés ellenőrzésére indokolt figyelmet fordítani, beleértve a műtrágyák kadmium tartalmát is. Ezzel ugyanis elszennyeződhet a talaj, és emelheti az ott termesztett növények szennyezettségét. Az Európai Unió lakosságának átlagos kadmium terhelése már jelenleg is megközelíti, egyes esetekben el is éri az EFSA által ajánlott maximális eltűrhető kadmium beviteli értéket.¹⁰

Noha a toxikus fémek és elemek szúrópróbaszerű vizsgálata csak elvétve, néhány esetben adott kifogásolt eredményt, toxikus hatásuk miatt monitorozásuk szükséges.

Dioxinok és PCB-k

9 http://ec.europa.eu/food/food/chemicalsafety/contaminants/information_note_mercury-fish_12-05-04.pdf

10 Cadmium dietary exposure in the European population. EFSA Journal 2012;10(1):2551.

http://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/2551.htm

24

Az emberi szervezetbe kerülő PCB-k és dioxinok fő expozíciós forrásai az élelmiszerek (több mint 90%), azon belül elsősorban a zsírt, vagy olajat tartalmazó állati eredetű termékek. A dioxinok és dioxinszerű PCB-k élelmiszerekkel történő bevitelének felmérésére korábban végzett vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy az étrendi bevitel az EU lakosságának jelentős hányadánál megközelítette, esetenként meg is haladta az elviselhető napi beviteli értéket¹¹, az EFSA legutóbbi felmérése szerint¹² azonban az expozíció lényegesen csökkent az elmúlt évtizedben.

A környezet és az élelmiszerek poliklórozott szennyezettségének legjobb indikátora a női tej, illetve a humán zsírszövet. A WHO 1988 óta már négy nemzetközi vizsgálatot szervezett az anyatej poliklórozott szintjeinek nyomonkövetésére, Magyarország minden vizsgálatban részt vett. A vizsgálatok az első három felmérésben egyes klórozott szénhidrogén típusú növényvédő szerek maradékain túlmenően az összes-PCB és a dioxin szintek meghatározására terjedtek ki. A negyedik vizsgálati körben a dioxinszerű PCB-k mennyiségét is meghatározták. A magyar női elegytej PCB és dioxin tartalma az európai országokkal összehasonlítva minden esetben a legkisebb volt. Ez jó egyezést mutat a hazai élelmiszerek vizsgálati eredményeivel, melyek hasonlóan csak kismértékű szennyezettségre utalnak. A mért szintek a poliklórozott vegyületek felhasználásának világméretű korlátozása következtében minden országban folyamatosan csökkennek. A 2006-ban végzett negyedik vizsgálat eredményei szerint a magyar országos reprezentatív női elegytej minta összes-PCB tartalma zsírra számítva már csak 18,32 μg/kg, és az egyedi tejmintáknak csak mintegy harmad részében detektálható PCB kongener. A magyar női elegytej minta dioxin (7 PCDD + 10 PCDF) koncentrációja a 2002-es eredményhez képest 28%-kal csökkent, jelenleg 4,92 μg WHO TEQ/kg zsír¹³.

A kiterjedt dioxinszennyezéssel járó 2007, 2008. és 2011. évi élelmiszer-biztonsági események (dioxinos sertéshús, dioxinnal szennyezett guar-gumi) arra figyelmeztetnek, hogy a dioxinok rendszeres ellenőrzése mind a takarmányokban, mind az élelmiszerekben továbbra is fontos, az uniós ajánlásoknak és monitoring terveknek megfelelően. A téma kiemelt kezelését indokolja az is, hogy az expozíciós tanulmányok szerint az Európai Unióban a napi dioxinbevitel megközelíti, esetenként meg is haladja az el-viselhető napi beviteli értéket.

Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-ok)

A policiklikus aromás szénhidrogéneket (PAH) sokféle termékben kimutatták, de szintjük – egyes halkonzervek kivételével – csak elvétve haladta meg a jogszabályi határértéket. Lehetséges rákkeltő hatásukra tekintettel szélesebb körű vizsgálatuk indokolt, elsősorban a kritikus termékcsoportokban.

Javasolt továbbá a PAH képződés veszélyével járó technológiák és termékek célzott ellenőrzése az

11 Reports on tasks for scientific cooperation. Report of experts participating in Task 3.2.5: Assessment of dietary intake of dioxins and related PCBs by the population of EU Member States. 2000. http://ec.europa.eu/dgs/health_consumer/library/pub/pub08_en.pdf

12 EFSA: Update of the monitoring of levels of dioxins and PCBs in food and feed. EFSA Journal 2012;10(7):2832.

http://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/2832.htm

13 WHO: Biomonitoring of human milk http://www.who.int/foodsafety/chem/POPtechnicalnote.pdf

25

uniós szabályozásnak megfelelően, illetve intézkedéseket kell tenni a környezetbe jutó PAH vegyületek mennyiségének csökkentésére, a további környezet-szennyeződések megelőzésére.

Radioaktivitás

A környezetben, így élelmiszereinkben is folyamatosan jelen van egy nagyon kis mértékű radioaktív szennyezettség, amely általában a természetes eredetű háttérsugárzásból ered. A csernobili balesetet követően ez kis mértékben megemelkedett, azonban később visszatért az eredeti szintre. Az élelmiszerek radioaktív szennyezettségét a VM Radiológiai Ellenőrző Hálózat (VM REH) mérőállomásai folyamatosan ellenőrzik. A VM REH feladata az élelmiszerek, takarmányok valamint a vadon élő szervezetekből nyerhető élelmiszerek radioaktivitásának ellenőrzése, valamint a mezőgazdasági termelést befolyásoló közegek és az export-import monitorozása. Korabeli jelentések és archív minták újramérése alapján a tej és takarmány radioaktivitás adatok egészen 1971-ig, a zöldségek 1959-ig követhetők vissza.

A vizsgált mesterséges eredetű izotópok együttes dózisjáruléka elenyésző, ami a táplálékkal a szervezetbe jutott természetes izotópoktól származó dózisnak mindössze 0,4%-a¹⁴. Az aktivitáskoncentráció értékekből is adódik, hogy az élelmiszer-fogyasztás kapcsán akkumulált dózist jelenleg a természetes izotópok határozzák meg. A VM REH mérőállomásai munkájuk során egészségre ártalmas, kiugróan nagy radioaktív koncentrációjú élelmiszert nem találtak.

Megfigyelhető, hogy a 90Sr megjelenése növényi eredetű mintákban és azokban a tejtermékekben jellemző, amelyek az előállítási technológiából adódóan dúsítási folyamaton mennek át, pl. a sajtok és tejporok.

A környezet-ellenőrző tevékenység keretében végzett mérések arra utalnak, hogy a nukleáris létesítmények közelében számolni kell mesterséges eredetű radioizotópok jelenlétével (pl. 125I és 131I), tehát a folyamatos ellenőrzésre szükség van. Ezeknek az izotópoknak a mennyisége, jelenleg nem jelent számottevő kockázatot a létesítmények közelében élők egészségre.

14 Varga B., S. Tarján, M. Süth, B. Sas: Radionuclide Monitoring Strategy for Food-Chain in Hungary, Journal of Environmental Radioactivity, 86 (2006)

26