4. A kutatás helye, anyagai és módszerei
4.2. A kísérletek lebonyolításának módszerei
Azon kísérletek beállítását ismertetem, amelyeknek az eredményei részletesen megjelennek, illetve értékelésre kerülnek az 5. pontban, ahol a kutatómunka eredményeinek ismertetése és megvitatása szerepel.
A hajtatott paradicsom termésképzésének értékelését ıszi és tavaszi hajtatásban egyaránt vizsgáltuk az elmúlt másfél évtized során.
1991-1992 -es ıszi hajtatási idıszakban egy helytelenül idızített (un. provokatív) kísérletet állítottunk be. Az ültetési idıpont helytelen megválasztásával kívántuk pontosan meghatározni, számszerősíteni a késı ıszi (november) és a téli (december, január) hónapok káros hatását a paradicsom virágzására, kötıdésére.
A kísérlet beállításának fontosabb paraméterei:
kiültetés: október 11.
tenyészterület: 120 x 40 cm (2,1 növény/m2) alkalmazott fajták: Floriset F1 és Jandero F1
A késıbbiekben a hazai hajtatási gyakorlatban lényegesen nagyobb gazdasági jelentıségő tavaszi hajtatásban vizsgáltuk a termésképzésre ható környezeti tényezık hatását.
Ezen kísérletekbıl az 1999-es, 2001-es és a 2002-es évek részletes elemzését mutatom be. A három kísérleti év fontosabb idıbeli jellemzıit a 10. táblázat tartalmazza.
10. táblázat A kísérletek beállításának fontosabb jellemzıi
Kísérlet beállításának éve 1999 2001 2002 Vetés idıpontja 12. 04. 01 09. 01. 25.
Kiültetés idıpontja 01. 27. 03. 27. 03. 25.
Virágzás kezdete 02. 25. 03. 29. 03. 26.
Szedés kezdete 05. 03. 05. 27. 05. 27.
Állomány bontása 07. 22. 08. 08. 08. 05.
Tenyészidı a vetéstıl a szedésig (nap) 230 216 145 Állománysőrőség (növény m-2) 2,1 2,1 2,1
Ismétlések száma 6 5 8
Vizsgált fürtök száma növényenként 10 10 10
Vizsgált hibridek száma 4 4 2
Egyedileg is vizsgált növények száma 24 20 16
A kísérleti parcellák elrendezését, a fajták ismétléseit, a 14. a 15. és a 16. ábrák, szemléltetik. A növényállomány szimplasoros elrendezésben volt kiültetve. Az ábrákon arab
számokkal jelöltem a fajtákat és római számokkal az ismétléseket. 1999-ben 7, 2001-ben 8 és 2002-ben 10 növényt ültettünk ki ismétlésenként, az ábrákon szemléltetett elrendezésben.
Minden ismétlésbıl egy-egy növényt választottunk ki véletlenszerően, melyeken aztán a megfigyeléseket végeztünk.
4/VI 1/V 4/II 3/II
3/VI 2/IV 3/III 1/II
1/VI 3/V 1/III 4/I
2/VI 1/IV 2/ III 3/I
4/V 3/IV 4/III 2/I
2/V 4/IV 2/II 1/I
É
14. ábra A kísérletek ismétléseinek elrendezése 1999-ben
4/IV 4/III 4/II 1/II
3/V 2/IV 3/II 2/I
1/V 3/III 1/III 3/I
2/V 1/IV 2/III 4/I
4/V 3/IV 2/II 1/I
É
15. ábra A kísérletek ismétléseinek elrendezése 2001-ben
2/IV 1/III 4/II 3/I
3/IV 4/III 1/II 2/I
1/IV 2/III 3/II 4/I
4/IV 3/III 2/II 1/I
É
16. ábra A kísérletek ismétléseinek elrendezése 2002-ben A 17. ábra. ábra paradicsom növényállományt mutat be tavaszi hajtatásban.
17. ábra Hajtatott növényállomány termıidıszakban
A kísérletekben alkalmazott fajták mindegyike folytonnövı paradicsom hibrid volt. A hibridek jellemzését a forgalmazó által kiadott katalógusok, illetve az OMMI leíró fajtajegyzék alapján ismertetem (11. táblázat).
11. táblázat Az 1999-ben vizsgált fajták jellemzése, a kísérletben feltüntetett sorszámuk szerint
Fajta neve 1 Gabor F1 2 Hardy F1 3 Enrika F1 4 Fanny F1
Tenyészidı igen korai közép késıi közepes közepes
Növény-magasság közepes-magas közepes közepes-magas
közepes-magas
elıtt egyszínbıl érı egyszínbıl érı egyszínbıl érı egyszínbıl érı
Megjegyzés hajtatás hajtatás hajtatás
hajtatás, szabadföldi támrendszer (Royal Sluis, 1999; Kovács, 2000) 2001-ben a következı fajták kerültek beállításra a kísérletben (12. táblázat).
12. táblázat A 2001-ben vizsgált fajták jellemzése, a kísérletben feltüntetett sorszámuk szerint
Fajta neve 1-2 Daniela F1 3 Monika F1 4 Fanny F1
Tenyészidı közép-korai igen korai-korai közepes Növény-magasság
közepes-magas magas közepes-magas
Lombsőrőség közepes sőrő nyitott közepes
alak
(Kovács, 2002; De Ruiter Seeds, 2004) Az oltás hatásának vizsgálatát az elıbbiekben ismertetett kísérletekkel együtt végeztük
termésképzés szempontjából fontos fenológiai fázisokra és a termés beltartalmi értékeire a 2001. és a 2002. évi kísérletek eredményein keresztül mutatom be.
A 2001. évi tavaszi hajtatási kísérletünket a folytonnövı fajtakörbe tartozó Daniela F1 hibriddel állítottuk be, amelyhez alanyként a Beaufort fajtát használtuk.
január 14. Beaufort vetés január 17. Beaufort vetés
• január 20. Beaufort, Lemance F1 vetése március 27. kiültetés
május 16. elsı szedés augusztus 12. utolsó szedés
A 2002. évi kísérletet Lemance F1 hibriddel állítottuk be, amelyhez alanyként szintén Beaufort fajtát használtunk. A kísérlet beállításának fontosabb adatai:
január 17. Beaufort vetés
• január 21. Beaufort vetés
• január 25. Beaufort, Lemance F1 vetés
• március 13. Lemance F1 kiültetése március 25. oltott növények kiültetése május 27. elsı szedés
• augusztus 5. utolsó szedés
Mindkét hajtatási kísérletben az állománysőrőség 2,1 növény/m2 volt, amelyet 120 cm-es sortávolsággal és 40 cm-es tıtávolsággal állítottunk be. Az oltott és saját gyökerő növényeket 4-4 ismétlésben ültettük ki. Minden ismétlésben 2-2 növényt jelöltünk ki véletlenszerően részletesebb, fürtszintenkénti vizsgálatra. A tenyészidı során az oltott és a saját gyökerő növények tápanyag- és vízellátásában nem tettünk különbséget és a növényvédelmi és fitotechnikai munkákat (kötözés, hónaljhajtások eltávolítása, levelezés) is ugyanúgy végeztük el.
Szabadföldi támrendszeres (18. ábra) illetve ipari fajtákkal (19. ábra) végzett kísérleteink esetében a tenyészidı során több alkalommal szedtünk mintát és meghatároztuk a beltartalmi értékeket. A több év során végzett kísérleteink jellemzı paraméterei az alábbiak voltak:
A támrendszeres kísérlet fontosabb jellemzıi:
Vetés: április 1-5. között Kiültetés: május 8-11. között
Virágzás kezdete: május 22-30. között.
Tenyészterület: 140+40 cm ikersor és 30 cm tıtávolság
18. ábra Támrendszeres termesztés
Az ipari fajtákkal folytatott kísérlet fontosabb adatai:
Vetés idıpontja: március 28 és április 5.
Kiültetés idıpontja: május 9-11. között
Szedések: augusztus 10. és szeptember 5. között heti gyakorisággal Tenyészterület: 140+40 cm ikersor és 40 cm tıtávolság
19. ábra Ipari paradicsom növényállomány a betakarítás elıtt.
Hajtatásban, a szabadföldi támrendszeres termesztésben és az ipari célú determinált fajtákkal végzett kísérletekben 2001 után szereplı fajták (az ezt megelızı kísérletek fajtáit a 11. és 12. táblázatok tartalmazzák) jellemzı paramétereit összefoglalóan a 13. táblázatés 14.
táblázat mutatja be.
13. táblázat. Táblázat A kísérletekben szereplı determinált fajták jellemzése
Bogyó
14. táblázat. A kísérletekben szereplı folytonnövı fajták jellemzése
C: Kladosóriumos foltosság (Fulvia fulva, rasszok: 0, A, B, C, D, E) F: Fuzáriumos hervadás (Fusarium oxysporum f. sp. lycopersici)
Fr: Fuzáriumos csúcs- és gyökérelhalás (Fusarium oxysporum f. sp.
radicis lycopersici
N: Gyökérgubacs fonálféreg (Meloidogyne sp. kivéve M. hapla) St: Szürke levélfoltosság (Stemphylium sp.)
Tm: Dohánymozaik vírus (Tobacco Mosaic Virus) V: Verticilliumos hervadás (Verticillum sp.) W: Ezüst levelőség (Silvering)
P: Gyökérparásodás (Pyrenochaeta lycopersici)
A könnyebb áttekinthetıség miatt az egyes vizsgálatok, kísérletek rövid leirását, ahol ezt indokoltnak tartom az eredmények ismertetése, megvitatása (5. pont) elıtt megadom.