A francia iskola.
A m ag a teljes tisz ta sá g á b a n a lk a lm a zott in trospekció a pszikológust sa já t belső éle té n e k v iz sg álatára korlátozza, a te rm é sz e ttu d o m á n y o k m ű szertáráb ó l m áso lt és sz á m a d a to k a t k ereső kisérletezés p ed ig a lelkiéletre kiváncsi tu d ó si az id egélel ta n u lm án y o zása felé tereli.
A z in trospekció m e g m u tatja u g y an az eszm életiséget, d e csak egy em berét. A k ísérlet ere d m é n y e álta lá n o sa b b u gyan, d e a belső élet k ö zv etlen ség érő l hallgat.
E k é t m ó d szer te h á t szétto lja és k ét eg észen elkülö
n ített tá b o rra osztja a k u tató k at.
A k a d n a k azo n b an pszikológusok, ak ik e k ét m ó d szer m erev elv á la sz tá sát, m e g o k o la tla n n a k ta rtjá k és m e g p ró b álják egyesiteni őket. B inet a kisérleti lélek
tan n e v é b e n szót em el az eszm életi tén y ek k iz á rá sa és a m in d jo b b an k o m p lik áló d ó m ű szerek b e v etett bizalo m ellen. H a n g sú ly o z z a s eg y b en p é ld á t is ad rá, hogy a k ísérletező n ek g o n d o san szám o t kell v etn ie a lan y a önm egfigyeléseivel. H isz végre is a
Kikérdező módszer.
20
b eszéd révén szellem ileg közlek ed n i tu d ó lén y ek vagyunk, m iért zárju k ki e k ö zlek ed ésm ó d h a sz n á la tát é p p e n a m in d en m ás m ó d o n h o zzáférh etetlen belső élet tu d o m án y áb ó l? M iért n e v e h e tn é tu d o m ásul s m ért ne h a sz n á lh a tn á fel a p szikológus sa já t introspekciói m ellett a la n y á n a k ö nm egfigyeléseit is ? A d jo n neki egyszerű fe la d ato k at, Írasson vele szó so ro k at, k érd ezze ki a leirt szók asszociatív e re d e tét, e m lék eztesse rá ju k bizonyos idő elteltével. P ró bálja ki szellem es k ísérletek k el érzék letein ek p o n to s
ságát, figyelm ét, o k o sk o d ásait, elvonásbeli te v é k e n y ségét, ak a ra ti m ű k ö d éseit, igy m in d en esetre g azd ag ab b lélek tan i an y ag h o z jut, m int az, m ely et p u sz ta jel-
’ a d á so k h a sz n á la tá v al szerezhet. A m ű szerek odáig egyszerű sö d n ek , hogy ren d e se n elég egy tizedm ásod- p erces időm érő a k ísérletező n él, p a p ir és ceruza az alan y n ál, és az értelem ről szóló ren d k ív ü l szelle
m es kisérleti tan u lm án y b an , m ely n ek a lan y ai a tizen- n ég y év es M argit és a tizen h áro m év es A rm a n d e , a szerző leányai, uj lélek tan i k ísérletezést lá tu n k k ib o n takozni, hol a kisérleti m ó d szer az alan y ö nm egfigyelé
sein ek felh aszn álásáv al egy lép éssel közeleb b ju t a belső élet m eg ism eréséh ez.
B inet ilyen fela d a to k a t ád le á n y a in a k : írjunk le
h ető leg g y o rsan 20 tetsző leg es szót. A szók leírását k ik érd ezés követi, am ely b en az alan y beszám o l róla
— a m en n y ib en erre k é p e s — , m ily ö sszefüggések ju tta ttá k eszéb e a leirt szav ak at. A feleletekből egyéni-, illeive tip u sk ü lö n b ség ek d o m b o ro d n ak ki. M argit sz a vai n a g y ré sz t k o n k rétek , a k ö rn y ező tárg y ak b ó l, v aló ságos — ren d e se n nem régi — e se m én y ek em lékeiből k erü ln ek ki. A rm a n d e szav ai k ö zö tt sok az elvont szó, sok a kép zeleti m u n k a, m eseo lv asáso k , régi em lék ek ered m én y e. H aso n ló a v iselk ed ésü k m ás fe la d a to k m e g o ld á s a : p éld áu l m eg k ezd ett m o n d ato k
21
tetszőleges befejezése, a d o tt k ép h ez fűzendő m ese v agy leírás stb. ese té b e n is. A z egyéni eszm élet s a já t
sá g a in a k kik ém lelésére szolgáló kisérleti fe la d a to k egész re n d sz e ré t a d ja ez a k ö n y v s a k ét le á n y k á b a n k é t igen k ülönböző szellem i típ u sn ak — M arg itb an a m eg figyelő (o b serv ateu r) és A rm a n d e b a n a képzelő (im aginatif) típ u sn a k m eg v aló su lását látjuk.
E n n e k a m ó d szern ek term észetes v elejáró ja az, hogy egy alan n y al Statisztikai módszer.
h o ssz a sa b b a n és b e h a tó b b a n kell foglalkoznia, hisz é p p e n az egyéni a d a to k m inél % teljesebb k ih a sz n á lá sá b a n v a n a főereje. A z ily sp eciálisan feldolgozott eg y én ek a d a ta in a k álta lá n o sa b b szem pontból v ett m egítélésére v aló k az ú g y n ev ezett töm egkisérletek, iskolai k ísérletek . Binet tá rsaiv al és tan ítv á n y a iv a l sok o sztály k isérletet végez g y erm ek ek en az em lékezet, a figyelem , a szuggesztibilitás tan u lm á n y o z á sá ra . K é rd ő iv ek et k üld szét, a n k é te k e t ren d ez (p éld áu l a fejszá
m olók és sa k k játszó k lélek tan áb ó l), szóval m in d en for
m á já b a n h a szn álja egyénvizsgáló m ó d szerén ek kiegészí
tő jét : a statisztikai módszert. E m ó d szer v ag y azonos fel
a d a tso ro z a tn a k egész eg y én cso p o rttal való elv ég ezte
té sé b e n áll s ek k o r k ev és szerep ju t az alan y o k in tro sp ek ció ján ak , m ert szellem i m ű k ö d éseik rő l a fel
a d a t (p é ld á u l szám ításo k , hibás szövegek o lv astatásai, rajzo k n a g y sá g á n a k m egítélése, k é p e k leirása e m lé
kezetből) elv ég zésén ek m ó d ja szám ol be. A felad at e lk észítését azo n b a n k ik é rd e z é s k ö v eth eti, am ely b en m in d en egyén elm o n d ja b en y o m ásait, v agy terv szerű en fo g alm azo tt k érd é se k re válaszol. Ilyen k érd é s-so ro z a to k a t k érd ő iv e k e n is k ü ld e n e k szét s a b e érk ezett v á la sz o k a t o sztályozzák, értelm ezik és feldolgozzák.
E n n e k a m ó d szern ek csa k a v álaszo k n ag y sz á m a a d ja az erejét, m ert ism eretlen ala n y ellenőrizetlen introspekcióit tarta lm a z zá k s ezenfelül a k é rd é se k n e k
22
ЯЯК
m ég leg g o n d o sab b m eg fo g alm azása is re jth et m a g á b a n szuggesztiót, am ely n ek a v álaszo ló k tö b b é-k ev ésb é aláv etik m ag u k at.
T e h á t ism ét m ódszerbeli kettősség.
M ind az egyénvizsgáló, m ind a s ta tisztikai m ó d szer talál kü lö n p á rto ló k ra is. A z első n ek szim p to m atik u s m eg n y ilatk o z á sa Toulouse, Vaschide és Piéronh kön y v e, am ely a lé le k ta n ra e g y etlen felad atu l rója, hogy pontos egy én felvételeket k észítsen s az iskolai vizsg álato k felületes eszközeinél jobb ité lö m érték et ad jo n az e m b erek érték elésére. M eg p ró b álják a lélek tan i em b er
v izsg álatn ak p o n to s te c h n ik á já t adni, a szellem i fej
lettség m érfö ld k ö v eit jelző p ró b a fe la d ato k a t so rak o z
ta tn a k , am e ly e k n e k célja az eg y én ek pszikológiai ran g so ro zása. (B inet gy erm ek -k ritériu m ai 3— 13. évig.) E z az irá n y z a t n á lu n k differenciál-pszikológia n é v en (W . S tern ) főleg a G y e rm ek tan u lm án y i T á rs a s á g m ű k ö d é se rév én ism eretes. A statisztik ai m ó d szerek az am erik ai p szikológusoknál találn ak h a th a tó s p á rto lásra. A leg érd ek eseb b és leg g azd ag ab b an k é te k egyike az, am ely et S tan ley H all, az első lélektani la b o ra tó rium v ezető je A m e rik á b a n , re n d ezett az érzelm ekről.
A w ürzburgi iskola.
A k isérlet és intro sp ek ció eg y esitett m ó d szere m ás célo k k al és m ás e re d m én y ek k el valósul m eg K ü lp e würzburgi iskolájának
„k ik érd ező k isé rle te ib e n “ (A u sfra g e -E x p erim e n te ).
A re a k ció k isérletet dolgozzák itt fel, kiszélesítve a n n a k m ezejét az eszm életi élet m a g a sa b b re n d ü te v é k e n y ségei, a g o n d o lk o zás és az a k a rá s felé. A z a d o tt érzéki b e n y o m á sra ad a n d ó előre m eg h atáro zo tt m o z
g á s tó l'k e z d v e (A ch ) egészen az ad o tt tu d o m án y o s Az iskola módszere.
A lélektan mint egy én felvét el.
23
v agy filozófiai k é rd ésre való gondolkodó v álaszo lásig (B ühler) m in d en fokon tan u lm án y o zás alá k erü l a kísérleti alan y reak ció ja s m in d e n egyes ily v ála sz t k ik érd ezés követ, m ely b en az a la n y n a k az élm ény p e rszev eráció ját k ih aszn álv a, részletesen be kell sz á m olnia arról, h ogy m it élt á t a k é rd és v á rása, a fel
fo g ása és a v álaszo lás alatt. A kisérleti a la n y o k m a g u k is pszikológusok, önm egfigyelésben g y ak o rlo tt e m b e rek, in tro sp ek ció -ad ataik te h á t re n d esen fin o m ak és g azd ag o k s az igy felgyűlt an y a g m e g m u ta tja a g o n d o lk o d ás, az a k a rá s asszociációs m a g y a rá z a tá n a k elé g telenségét, uj p ro b lé m á k a t tév e h o n o ssá a pszikoló- giában, a szövegtelen eszm éled állap o to k s a szón- és képentuli, ábrázolatlan gondolat p ro b lém áját. (M arbe, az iskola m ostani vezetője, W att, M esser.)
V ázo lju k p éld áu l B ühler kísérleteit.
A p ro b lém a ez: m it élünk át, m ialatt Bühler kísérletei.
g ondolkozunk. B ühler oly tá rg y ra irán y itja alan y ai figyelm ét (alan y ai pszikológusok, m int K ülpe és D ürr), m ely ek irán t azo k v aló ság o san érd ek lő d n ek , a zu tán kikérdezi, m it éltek á t e tá rg y a k m eg értése s a ráju k v o n atk o zó k érd é se k re történő v álaszo lás alatt. H á ro m féle k é rd é st intéz alan y aih o z: „Igaz-e az, am it m o n d ta m ? “ „Erti-e ön azt, am it m o n d ta m ? “ „Ism eri-e ön ezt a g o n d o la to t? “ A z ala n y igennel v ag y n em m el válaszol s az u tá n elm ondja, m ilyen eszm éled é lm é n y ek en át ju to tt el a válaszolásig.
E zek a k isérletek k é t dolgot v á la sz ta n a k szét a g o n d o lk o zás té n y é b e n : az elképzelést (V o rstellen , R e p resen tatio n ) és m a g á t a m inden k ép zeleti elem től m en t tu d ato sság o t, a gondolatot. A sem szókkal, sem k ép ek k el n em tám o g ato tt, a fel nem öltöztetett, am orf g o n d o lato t m u ta tjá k a szellem i tev ék en y ség lényeges, vivő, lendítő elem én ek . A belső és külső beszéd, a sz a v a k b a ö n té s arrav aló , hogy eg y m ással és m ag u n k
-24
k ai m eg é rte ssü k m ag u n k at, a g o n d o lat k ia lak u lása m ég fo rm u lá z a tlan elem ek ö sszeh atásáb ó l történik.
E n n e k az am orf g o n d o latn ak értelm ezése, leírása, főbb típ u sa in a k m e g h a tá ro z ása a kísérleti a n y ag fel
d o lg o z á sá n a k további feladata.
E tipusokból eg y n éh án y . Szabdlytudat. Ilyen sz a v a k b a ö n thető, d e fo rm u lázatlan u l m egjelenő ta rta lom : „A h, tu d o m m ár, h o gyan szokás az ilyenfajta p ro b lé m á k a t m egoldani, igen, m á r é rte m .“ — Viszony - tudat. A z ala n y érzi, h ogy a kisérleti m o n d a t logikai sz e rk e z eté t k im o n d atlan u l tudja, hogy form ája egy
„v ag y -v ag y “ egy „ebből fo ly ő lag “ stb. k ap cso lás. — Intenció. A z előzőnek speciális esete. P é ld á u l együttes, fo rm u lázatlan b en y o m áso m K a n t filozófiájáról. ígéret- k ép en , leh ető ség fo rm á já b a n m in d e n ró la elm o n d h ató tu d á so m a t ta rta lm a z za , d e sem m i sincs b en n e form u- lázva, sőt áb rázo lv a sem .
A m ó d szer érté k é t kétség b ev o n ják . W u n d t h e v esen kikel ellene és látszó lagos k ísérletn ek (S ch ein ex p erim en t) m o n d ja az alan y in tro sp ek ció ját ily m ó d o n k ih aszn áló kísérletet. N em sz a b a d k ísérletn ek nevezni — úgy m o n d — o ly an je le n ség ek elő id ézését, m ely ek n ek a kísérletező n em lá th a tja a k ezd etét, n em k ö v eth eti a m en etét, n em v aló síth atja m eg ism étlő d ését s n e m o k o zh at b en n e tetszőleges v álto záso k at.
A w ürzburgi iskola k ísérleteit azo n b a n c sak ak k o r lehet ezek k el a tö k életlen ség ek k el vádolni, h a nem fogadjuk el, hogy az alan y elbeszélése m eg b izh ató an értesíth eti a k ísérletezőt az általa előállított eszm életi állapotokról.
H a a b e széd et érv én y es kö zlek ed ési e sz k ö zn ek tekintjük, a k k o r a kísérletező tu d h a tja a fo ly am at k ezd etét, k ö v eth eti lefolyását, előidézheti ism étlő d ését és o k o zh at b en n e
változáso-A módszer értéke.
A módszer kritikái.
23
k á t, m ert m inderről a szók k ö zv etítése révén értesül.
Igaz, h ogy c sak közvetve, jelek által értesül s m ag át az eszm éled fo ly am ato t k özvetlenül n em követheti.
A z o n b a n az ily k özvetlenül n em k ö v eth ető álla p o to k n a k ism eretes jelek n y o m án való tu d o m ásu lv étele a te rm é sz e ttu d o m á n y m in d en ág á b a n elfo g ad o tt k i
segítő eszköz s az eszm éled jelen ség ek e setéb en m ég m eg v an az a tá m a sz té k is, hogy a pszikológus m ag át a kísérleti p ro b lé m á t sa já t előleges k özvetlen intro- sp ek ció jáb ó l m eriti s az ala n y önm egfigyelései ala p já n a tőle m e g tu d o tt eszm életi á llap o to k at u tána-intro- sp iciálh atja. E p ro b lé m a a d ó előleges és ez értelm ező u tólagos k ö zv etlen in trospekció az alanytól k a p o tt k ö zv etett in tro sp rek ció b a is életet ö n t és k ö zelebb h o z z a a n n a k ta rta lm á t a k ísérletezőhöz, m in t p u szta jel-á tte v é sek és fogalm i értelm ezések teh etn ék , m e ly ek k el a term é sz e ttu d o m á n y o k b an m egelégszünk.
M ás o ldalról az ere d m é n y e k v éd ik a k ísé r
letezés e n eh éz és sok ó v a to sság o t igénylő m ódját.
A z ala n y n em ism eri reak ció in ak m érő -szám ait s e z ek n ek a szá m o k n a k n ö v ése v ag y csö k k en ése m égis p o n to sa n m egfelel a b e m o n d o tt in tro sp ek tiv a d a to k szö v ev én y esség én ek v agy tö b b é-k ev ésb é fárad ság o s v o ltán ak . A z izo m m ű k ö d ésére figyelő eg y én (m usz- k u láris tip u s) m o zg ás-v álasza g yorsabb, m int a szen- zoriálisan beállított, t. i. a hivó b e n y o m á sra figyelő em beré. M in d k ettő n él rö v id eb b azé, aki a gyors re a g á lá sra ö sszp o n to sitja figyelm ét. A zav aró h a tá so k k al k e v e rt reak ció k h o sszab b ak , a v á ratlan u l b eálló szó rak o zo ttság , a felism erés tu d ato s k o n statá- lása, a v álasztás, m in d h o sszab b ítja a reakció-időt.
V ég ü l az a d a to k objektiv é rté k é n e k ig azo lására szol
g á ln a k a k ü lö n b ö ző és egym ásról n em tudó a la n y o k in tro sp ek ció in ak m egeg y ezései is.
A m ó d szer n eh ézség ei azo n b a n ta g a d h a ta tla n o k .
26
É rzék en y m ű szer ez, m ely ren d k ív ü l finom a d a to k a t ad, d e k ö n n y e n rom lik és igen sok k ö rü ltek in tést k ív án a k ezelése. A m ily en m esszem en ő k leh etn ek e re d m én y ei a v a to tt k ezek b en , oly v ask o s tév e d é se k re vihet a jára tla n , g o n d atlan , v ag y elfogult k u ta tó k ezében. A z önm egfigyelés a d a ta in a k tisztázása, a k é rd é se k elterelő szuggesztióinak, a k a p o tt v álaszo k h ib ás é rtelm ezésén ek elk erü lése m eg an n y i n ag y o n k én y es fe la d a t s a m ó d szer sikere a legnagyobb tu d o m án y o s b ecsü letesség et és tu d ó s-m o rált k ö vetel m in d az alanytól, m in d a kisérletezőtől. V é g érv én y es m e g á lla p itá so k ra eg y m a g á b a n nem elegendő.
Pezihopatológiai m ódszerek.
A kik érd ező m ó d szern ek ezen elvi b ev allo ttság g al való a lk a lm a z ása ellen tá m a d ó k r itik á k ^ azo n b an n em a k a d á ly o z zá k m eg, hogy a la p já b a n véve v álto zatlan u l to v áb b ne szerep eljen oly terü letek en , hol k e v ésb é szisztem atik u san a lk a lm a z o tt form ái m á r rég en m ű k ö d é sb e n v a n n a k s ahol a m egism erés sürgető v olta n em en g ed i m eg a túlságos m ó d szer
beli ag g ály o sk o d ást. A z elm eb eteg ek eszm életi z a v a rait m in d ig k ik érd ezéssel tu d ta m eg a pszikológus és m ó d szeresen terv szerű k ik é rd e z é st kellett a lk al
m azn ia, csak a v á laszo k é rte lm ezéséb en volt m ég tö b b esh ető ség a tév ed ésre, m ég több szü k ség az ó v ato sság ra.
A lélek tan i tu d o m án y o k fejlődésében igen n ag y szerep ju t a p ato ló g ián ak . E n n ek az az oka, hogy a norm ális e szm életb en az összes tén y ező k eg yensúlyozott össze- m ü k ö d é se fo ly tán nem leh et a vizsg álan d ó elem et vagy tev é k e n y sé g e t a többitől ra d ik á lisa n elszigetelni s a p szikológus körülbelül úgy áll az egészséges
A p>~ihopatológia fontossága.
27
lélek előtt, m int a histológus állan a a nö v én y i vagy állati te st előtt, m ely n ek m ű k ö d é sé t csak élő szö v e
v én y e ssé g é b e n n é z h e tn é és n em g y a k o ro lh a tn a rajta viviszekciót. A b eteg ség ilyen viviszekciót végez az eszm életen , n em c su p án félretcl, h an e m k ih asit belőle v alam it, túloz v agy lefokoz b en n e egy-egy te v é k e n y séget, m eglevő összefü g g ések et m egszüntet, e g y ü tt
m ű k ö d ő ele m e k e t szétv álaszt s ezzel a lélektani k isé rletezésb e is beviszi a te rm é szettu d o m án y i kisérlet leg h a sz n o sa b b fegyverét, az elszigetelést. A z e lm e
beteg , aki elv esztette em lék ezetét, ak in ek m u n k a- k é p te le n n é v á lt az a k a ra ta , aki hallucinál, aki szo m n am b u la, stb., az ö n k é n t ad ja m eg zav art te v é k e n y sé g é n e k v iz sg á la tá ra a szü k ség es kísérleti fel
té telek et s az elm eg y ó g y ászati klin ik ák ebből a szem p o n tb ó l n éz v e igazi lélek tan i lab o rató riu m o k , m e ly ek b en a term é sz e t m a g a állíto tta fel a p ro b lé m á k a t és a d ta m eg a k ísérletezésre h asz n á lh a tó tu d o m á n y o s a n y a g o t (R ibot).
A ie rm é sz e ta d ta k e d v ező b b kisérleti a n y a g é rt a z o n b a n itt a k ik érd ezés n eh éz
ségeivel fizet a pszikológus. A z egyszerű lab o rató riu m i k ik érd ezés legtöbbször nem h aszn álh ató , a m e g z a v a rt eszm életek m ag u k ró l a d o tt ta n ú b iz o n y ság ai nem m indig sz a v ah ih ető k s au ten tik u s v álaszo k egyszerű tu d o m án y o s érték elése h ely ett itt ho sszas és v á ra tla n b eszélg etések n ek szintétikus kép éb ő l, a beteg szav ain ak , g esztu sain ak , kifejező m o zg ásain ak eg y ü ttes m eg ítéléséb ő l s m in d ezek n ek a róla felvett fiziológiai a d a to k k a l tö rtén ő szem b esítéséb ő l kell az ig azán v é g b em en t eszm életi á llap o to k m eg ism erésén ek k ia la kulnia. E h h ez járu l az, hogy a b eteg ritk á n ism eri összes eszm életi { zav arait, elfelejtette azok ered etét,
„ö n k ív ü letb en “ éli át m e g n y ilatk o zásaik at és csak egészen sa játság o s létek tan i feltételek k özött tu d ró lu k
A kikérdezés nehézségei.
28
A hipnotizmus mint lélektani módszer.
beszám olni (pl. h isztériáso k a h ip n o tik u s állap o to k v alam ely fokán).
C harcot, m ajd R ichet, P ierre Jan et és m ég so k an a k ikérdezés" g y a k ra n lek ü zd h etetlen neh ézség eiv el sz e m b en a h ip n o tik u s á llap o tb an lá itá k a b eteg esen szűk em lék ezet k iterjesztésén ek eszközét, m ely az alan y belső életén ek és m ú ltján ak m eg ism erésére olykor elk erü lh etetlen ü l szü k ség es és k ed v ező feltételek et ad m ind a b eteg m eg ism erésére, m ind a b eteg ség éb e való b e a v atk o zásra. Ja n e t rendkívül tan u lság o s lélektani fo g alo m alk o táso k ra Janet vizsgálatai.
és elem zések re v ezető hires gyógyításai, m ely ek b en e h ip n o tik u s állapotig tág íth ató k érd ező m ó d szern ek m in d e n ü tt jelen ték en y volt a szerepe, egészen uj lélek ta n n a k v e te tté k m eg alap ját. A h isztérik u s szem élyi
ség felb o m láso k (m ely ek et a szép iro d alo m is é szre
v ett) b e p illa n tá st n y ú jta n a k lelki életü n k eszm életlen réteg ein ek szerk ezetéb e, a p szik asztén ik u s cselekvés*
k é p te le n sé g e k (klasszik u s p é ld á ju k H am let) p ed ig a k a ra tu n k g é p e z e tén e k m eg értéséb en segítenek.
E zek a vizsg álato k so h asem irá n y u ln a k a lelki életből m e sterség esen k im e tsz e tt és elszeg én y ített ele
m ek re, h a n e m m indig az eszm élet eg észén ek m a g a ta rtá sá ra , irán y zatára, a b eteg elm e te rm é sz e tad ta sz a k a d á sa in a k , k ih a g y á sa in a k a belső élet eg észéb en a d o tt v issz a h a tá sa ira s az itt u ralk o d ó d inam ikus h a tá s o k a t ig y ek ezn ek kikém lelni. (P é ld á u l a rö g eszm ék szerep e a h isztériáb an és a p sz ik a sztén iáb an .) M indig a lelki v ilág teljesség én ek h u llá m z á sa it m u ta tjá k s e m o zg alm ak at terem tő a la p h a jla n d ó sá g o k k al m a g y a rázn ak . B eteg eg y é n e k hü leírásáv al k ez d ő d n e k s az egészség es lélek fő jelenségeinek m eg v ilág itásáig ju tn a k egy előbb m ag y arázó , az u tá n ö sszehasonlító, m ajd lefokozó elem zés utján. A z eszm életet nem
ossze-29
k e re se tt és v iszonyaik segítségével ö sszeép ített elem ek ren d szerén ek , h an e m eg y m á st segitő v ag y eg y m ással ütk ö ző te v ék en y ség ek m ozgó eg y e n sú ly á n a k m u tatják . A lé le k ta n n a k uj felfogása, uj tu d o m án y o s b eo sztása, uj m a g y arázatfo rm ái k erü ln ek ki belőlük, m ely ek m ás o ld alo n m ás m ó d sz e re k k e l’ elért ered m é n y e k b en is ig azo lásra lelnek.
E n n e k az irá n y z a tn a k egyik m a igen virágzó és n á lu n k is n agyon ism eretes k iá g a z á sa a F reud-féle iskola, m ely n ek ered m én y ei, bizonyos tú lzáso k tó l el
tekintve, C h arco t és főleg Ja n e t ered m én y eit tá m o g a tjá k és m egerősítik.
A z állandó klinikai m egfigyeléssel ö ssze
k ap cso lt k ik érd ezés te h á t bizonyos, az eg észség es eg y én lé le k ta n á ra n ézv e igen szuggesztiv elm eb ajo k b an , é p p e n az eszm életi eg y en súly m eg in g o ttság a folytán beljebb tu d h atolni a lelki élet m egfigyelésébe, m in t norm ális esetek b en . A z a v a ra ik ra eszm élő p szik asztén ik u so k n ál h aszn ált ráb eszélő k ik érd ezéstő l k ezd v e a főleg h isztérik u so k n ál a lk a l
m a zh ató hipnózisig s ezen á t a b eteg á lm a in a k és v elü k összefolyó szo m n am b u lik u s á lla p o ta in a k m e g figyeléséig a k ik é rd e z é s m in d beljebb hatol az esz m é letbe s a n n a k oly réteg eit is m e g n y ilatk o zásra birja
m a zh ató hipnózisig s ezen á t a b eteg á lm a in a k és v elü k összefolyó szo m n am b u lik u s á lla p o ta in a k m e g figyeléséig a k ik é rd e z é s m in d beljebb hatol az esz m é letbe s a n n a k oly réteg eit is m e g n y ilatk o zásra birja