DIENES VALÉRIA

GALILEI

á 0880

DIENES VALÉRIA

A MAI LÉLEKTAN FŐBB IRÁNYAI

I.

1 . SZ. 4. EZER. ÁRA 30 FILL.

№4ALADfí5S8

»NYVKLADÖ

HIADÄSA®!

A Galilei Füzetek célja a természettudományok, a társadalomtudomá­

nyok, a modern filozófia eredményeinek népszerű ismertetése. Első­

sorban azt az ismeretanyagot igyekeznek felölelni, melyet a középiskola hiányosan vagy elferdítve közöl vagy teljesen elhallgat.

A Galilei Füzetek minden egyes száma valamely ismeretkör bevezető, összefoglaló tájékoztatóját adja és alkalmas további behatóbb speciális tanulmányok előkészítésére.

A Galilei Füzetek egyszerű, világos, vonzó modorban vannak Írva.

32—64 lapnyi terjedelemben, 2—3 füzetenként jelennek meg, úgy hogy lehetőleg minden hónapra egy szám megjelenése essék.

Egyes szám ára 30 fillér. Minden további szám 10 fillér.

Az eddig megjelent füzetek: 1. A történelmi materializmus I. (ismerte­

tés). Irta dr. Fazekas Sándor és dr. Székely Artur. 2. A származástan mai állása. Irta dr. Kende Zsigmond. 3. A vallás keletkezése. Irta dr. Rubin László. 4. Az uj világszemlélet. Irta dr. Lóránd Jenő. 5—6. Bevezető az élet kémiájába. Irta Strophantus. 7. és 8. A mai lélektan főbb irányai I. és II.

Irta dr. Dienes Valéria. 9—10. Az anyag szerkezete. Irta Szántó Hugó. 11—14.

Valóság és matematika. Irta dr. Dienes Pál egyetemi m.-tanár. A gyűjtemény legközelebbi számai a következő kérdésekkel fognak foglalkozni: A történelmi materializmus II. (értékelés és kritika). Biológiai alapfogalmak. Bevezető a köz­

gazdaságba. Ezenkívül az alább felsorolt tárgyakról szóló fűzetek kiadása van tervbe véve:

I. A természettudományok koréból.

A tudományos teremtéstörténet.

A föld fejlődése.

Az energetika elemei.

Az energia körforgása.

Elektromos sugárzások Radioaktivitás.

Az élet keletkezése.

Az állam.

A nőkérdés.

Fejezetek a magyar történelemből a történelmi materializmus meg­

világításában.

Fejezetek a világtörténelemből a történelmi materializmus meg­

világításában.

III. A világszemléleti ismeretek és a filozófia köréből.

Filozófiai alapfogalmak.

A régi filozófia kritikája.

A bölcselet újabb irányai.

Test és lélek.

Determinizmus és indeterminizmus.

Lélekelemzés.

A monizmus.

Modem bibliakritika.

A vallás mint világszemlélet.

A tudományos világszemlélet.

A tudomány kialakulása és fejlődése A tudományos módszer.

A cél és okság kritikája.

A természetbölcselet elemei.

у, мвсщ ниса tu. si.

« — as,

A cím lap ra jz a Q u ittn e r K áro ly tó l való

A biológia fontosabb problémái.

Vitaiizmus és mechanizmus.

A célszerűség a természetben.

Az emberi test szerkezete, működése.

A baktériumok világa.

Nemi betegségek.

Az ember egyéni és faji fejlődése.

II. A szociológia köréből.

Bevezető a szociológiába.

Az emberi társadalom kialakulása.

Társadalmi fejlődés.

Az emberi gazdálkodás fejlődése.

A tőkés termelés.

A munkásmozgalmak és a szocia­

lizmus.

A család fejlődése.

DR. DIENES VALÉRIA

A

MAI LÉLEKTAN FŐBB IRÁNYAI

1.

BUDAPEST, 1914

A HALADÁS KÖNYVKIADÓ.

VÁLLALAT KIADÁSA

240880

г --- -— --- -—\ ( т е т . Л К \ D E M I A i K Ö N Y V T A R A i

V ilá g o sság k ö n y v n y o m d a ré s z v é n y tá rs a s á g , B u d ap e st, V ili , C o n ti-u tca 4. szám

M. TUD. AÜLaD ' V K M V V TÁ R A l Könyviek...ci.d.ff.u'L3£ .’■52 ■

Lélektani kutatások.

1. B e v e z e tés.

E gy leh etség es tév ed és e lo szlatásá­

val kell k ezd en ü n k . A z eszm életi*

jelen ség ek n ek m ég nincs egyetlen, összefüggő és eg észéb en fejlődő tu d o m án y a. N incsen lé lek tan o ly an értelem b en , m in t v a n m en n y iség tan , te r­

m észettan , v egytan, m ely ek n ek k u tató i leg aláb b n a g y ­ jáb ó l eg y etértő én elfo g ad o tt és re n d e z e tt tu d o m á n y ­ testh ez a d já k h o zzá eg y h an g ú lag érv én y esn ek el­

ism ert m ó d szerek k el m e g állap íto tt ered m én y eik et. A lélek tan i „ té n y e k “ n in csen ek ren d b en , n in csen ek a tu d o m á n y o s világtól egy értelm ü leg jó v á h a g y o tt szer­

v es egészbe foglalva, m ely b en m in d en ik n ek m eg v o ln a a m a g a helye, ran g ja, fo n to sság a és m ár kész, d e m ég ü res k e re te k — p ro b lé m á k — v á rn á k a m ég m eg n em talált ig azság o k at. S ő t a rra nézve sincs v ég érv én y es m eg állap o d ás, hogy m ily m ó d o n talált és m ily te r­

m észetű a d a to k a t kell m ú lh a ta tla n u l té n y e k n e k el­

fo g ad n u n k , m ás szóval nincs a lé le k ta n n a k sem eg ységes m ó dszere, sem k ö rü lh atáro lt tarto m án y a.

A v élem én y ek m eg o szlása teh át m ár an n á l a k é rd ésn él kezd ő d ik , hol és h o g y an kell a lélek tan i a d a to k a t k e r e s n i: eszm életü n k k ö zv etlen a d a ­ taib an , önm egfigyeléssel-e, v ag y id eg ren d szerü n k m o z­

g á sjá té k a ib a n kisérletezéssel-e, av ag y itt is, ott is, a m egfigyelést és k ísérletezést a tárgyhoz legcélszerűbb ará n y o k b a n k e v e rv e ? M élyülnek a v iták az egyszer

A z anyagűúlasztás és a módszerek külön- félesige.

Még nincsen egységes pszichológia.

* Az eszmélet szót a német Bewußtsein s a francia conscience szó magyar megfelelője gyanánt használjuk, melyeket rendesen a „tudat“

szóval fordítanak. ( A második füzet végétr lelátható a szövegben használt és nem

m eg h ó d íto tt tén y h alm az feld o lg o zásán ak kérdésén h o g y an legyen e leltárból tu d o m á n y ? S zab ad -e к v álasztan i s a la p té n y n e k nevezni egyet, hogy anna' ö sszetev ő d éseib ő l szerk esszü k m eg a többit, vág:

elég-e tetsző leg esen sok elem re sz ed n ü n k v alam en n y és belőlük n é h á n y elv segítségével összerakni a leik é letn ek m ost m ár re n d e z e tt m ását, v agy végül az- a lélek tan eg yetlen értelm ező m u n k ája, hogy az egy ség éb en ad o tt egyszerű eszm életi létet elem eire aprózz s az elem ek ö sszeállítása h ely ett m eg kell e lé g e d n i a n n a k em lékével, hogy szétszed és előtt ezek az ele m ek fe lo ld h atlan n ak látszó egységben v o lta k ?

V a g y talán nem is sz a b a d egyelőre ily a lte rn a tív á k at kijelölnünk, hanem

„elfo g u latlan “ tén y g y ü jtésre kell szó ritkoznunk, a n k é te k e t kell rendezni, önm egfigyeléseke gyűjteni, finom m ű szerek k el szám o k b a foglalható és ta b e llá k k á ö sszeállíth ató a d a to k a t felvenni, szorgosar figyelni állatain k at, g y erm ek ein k et, elm eb eteg ein k et a bűnö sö k et, a töm eget, a n em zetek et, jegyezni, h a l­

m ozni, rovatolni és várni a p szik o ló g ián ak m ég el n em jö tt G alilei-jét, aki lán g elm éjén ek egy ak tu sáv al, talán egy uj, m in d en h o v á bevilágító ta p a sz ta la ttal v ag y tö rv én n y el re n d d é, tudománnyá k ristály o sitja ai re n d etlen h alm azt, m ely b en m ég sem m i sincsen ai m ag a h e ly é n ? V a g y talán n em is lehet G alileit várni,, ta lá n a p szik o ló g ián ak a term észettudom ányokétól!

„k ü lö n b ö ző “ , eg észen uj tu d o m án y tip u st kell m eg ­ terem teni, uj m ódszerrel, uj elvekkel, uj célokkal kell d o lg o zn ia s a m a b e n n e u ralk o d ó fejetlen ség talán o n n a n szárm azik, hogy m in d en áro n m ás tu d o m án y o k - з tói k ö lcsö n zö tt m ó d szerrel a k a rjá k m e g alap ítan i ?„ A zt m u tatn ák -e a lélek tan i tu d o m á n y folytonos össze- és szétverődései, uj m eg uj cso p o rto su lásai és egység- telensége, hogy eb b en az ism e re tta rto m á n y b an nem

Egy jövendő lélektan lehetőségei.

4

lesznek jók, leg aláb b is nem leszn ek jó k m in d en ü tt a term é sz e ttu d o m á n y o k b an sik eresek n ek bizonyult m an ő v erek , hogy itt a v a ló ság uj k ere sé sm ó d o t a k a r k ik én y szeríten i az em beri elm étől, olyan újat, m int v o ltak a te rm é sz e ttu d o m á n y o k m a te m a tik a ila g form u- lá zh ató e re d m é n y e k re v ezető kísérleti m ódszerei az esetleges m eg fig y elések en alap u ló és a k ö znapi n y e l­

ven k ifejezett sp ek u láció k h o z k é p e s t?

Ilyen k é rd é se k e t su g alm az a lélek tan i tu d o m án y o k m ai sokfélesége, fén y ein ek re n d e tle n h alm o zó d ásáb ó l folyó „ v á lsá g a “ , a m esterek , az iskolák, a m u n k á so k összeütközései. H a a lélek tan n ak , m ely a szellem i élet , te rm é sz e ttu d o m á n y a a k a r lenni, uj tu d o m án y fajt kell m eg a la k u lá sá v al terem tenie, ak k o r ezt az uj tu d o m á n y t tárg y a a filozófiával, m ódszerei a te rm é sz e ttu d o m á ­ n y o k k al ta rtjá k m ajd ro k o n ság b an . E tárg y és e m ó d ­ szerek azo n b a n n em te rm ettek eg y m ás sz á m á ra s e g y ­ m ásh o z fo rm áló d ásu k lén y eg es áta la k u lá su k k a l fog járni. E m ó d szerek az an y a g tu d o m án y ai sz ám ára k észü ltek és az eszm életi élet vizsg álatára ered eti fo rm á­

ju k b a n nem alk alm asak . E s m a körülbelül annyi jogunk v an egységes lélektan n év en nevezni az eszm életről szóló v izsg áló d áso k at, m int lett v o ln a G alilei és L avoisier e lőtt anyagtannak nev ezn i az összes term é sz e ttu d o m á n y o ­ k at. A lé le k ta n egyelőre igen különböző tárgyú, igényű és é rté k ű v izsg áló d áso k h a lm a z á n a k neve, m ely n ek tu d o m á n n y á a la k u lá sá b a n a belső szerv ező ­ d é sse l é p p úgy eg y ü tt fognak járni az elág azáso k , m int a h o g y an az a n y a g ta n n a k nevezh ető ism ereth al­

m az fizika, kém ia, term észetrajz, biológia, p a le o n to ­ lógia stb. á g a k ra bom lott, am in t m ódszereivel tárg y ai is m e g h a tá ro z ó d tak .

E felo sztó d ást m ár a lélek tan i vizsg álato k m o stan i te rü le té n e k á tte k in tése is jövendöli. E terü let n ag y és h a tá ra i b izo n y talan o k , leg aláb b is v itásak . A lig van

ism eret-tarto m án y , m ellyel ne volna érintkezése. A ps:

hofizika, p szih o k ém ia és pszihofiziológia dolgozni a h a tá rte rü lete k e n s h ajla n d ó k m a g u k a t pszikológián.i tekinteni. M ásfelöl a szociológiával h a tá ro s ré szek e;

a töm eglélektan, a n ép lé le k ta n terü letein is folyton sa k a villongások. A társa d a lo m tu d o m á n y o k ma.

elutasítják, m ajd segítségül hívják az eszm életi áll.

p o to k ta n u lm án y o zását. A gon d o lk o d ás lé lek tan a észr»

v étlenül m egy át egy em pirikus lo g ik áb a s egy lélel ta n i a la p ú ep isztem ológiába. A z intro sp ek tiv lélekta k ö zv etlen ség re tö rek v ő leírásai bizonyos p o n to n ti átö m len ek a lirizm usba, a szem élyes önvizsgálatba egész v o n alo n ö sszefolynak az „ o k k u lté n a k neve zett je len ség ek m a m ég k ev éssé elő reh alad t tanúim é n y o zásáv al, a m etapszikológiával.

E h a tá rte rü lete k e n belül, az eszm életi tényekr irányuló in tro sp ek tiv és kisérleti k u ta tá so k tartóm é n y á b a n sin csen ek sem tiszta felosztások, sem módi szeres v ag y elvi egységesség, sem összefüggésükben á tlá to tt ered m én y ek , s az eszm életi tén y e k k észült tu d o m á n y á n a k b iro d alm áb an járv a, m in d en ü tt az z b en y o m ásu n k , m in th a lég k ö réb en két ellen tétes elen k ü zd en e a term ék en y ítő h atalo m ért, a m atem atik a m int a kisérleti tén y ek k v an tita tív rendelk ezésén ek v ág y a, s a m etafizika, n em m int elvontságokbó k o n stru áló tu d o m án y u tán zás, h an e m m int a tények belső ta rta lm isá g á n a k m inél k ö zv etlen eb b és te lje ­ sebb m e g tu d á sá ra való törekvés.* A m a z kiváltk ép en követeli a kisérletezést, de a szám beli összefüggések k eresése a kisérlet lá m p á sá t a k a ra tla n u l és sokszor ö n tu d atlan u l az eszm életi a d a to k hely ett azo k n a k testi m eg n y ilatk o zásai felé forditja, a tu lajd o n k ép en i

* A mindenkori metafizikák e lényeges elemének kidomboritását lásd : Bergson, Beüezetés a metafizikába. Modern könyvtár. Fogarasi Béla fordítása.

6

lélektani té n y t h o m ály b an h ag y ja s ezzel a psziko- lógia sú ly p o n tjá t a fiziológia felé viszi. E m ez az ö n ­ m egfigyelés m ély ítésév el a k a r a lélek tan i állap o to k m inél b en ső b b m eg ism erésére jutni, az eszm élet tu d o ­ m á n y a in a k főforrását, e re d m én y ein ek legfőbb e lb írá­

lóját az in tro sp ek ció b an találja. A k v a n tita tív v agy leg aláb b a form ális re n d é rt a k ö zv etlen ség és hűség fo k o zásáv al a k a r k árpótolni, a k én y elm es kisérleti fö ltételek ért so k o ld alú ság o t, sőt teljesség et k ín ál cse­

rébe. B izonyos terü le te k e n egyik, m á su tt a m ásik irán y zat ju t uralom ra, de b árm ely ik n y o m ja is el a m ásik at, m indig érezh ető az eln y o m o ttn ak k ára, e g y e n ­ sú ly b an p ed ig belső összeférh etetlen ség ü k m iatt n em tu d n a k m arad n i. Ú gy látszik, m in th a ahhoz, hogy a lélek tan tu d o m á n y lehessen, n em n élk ü lö zh etn é az elsőt, d e ahhoz, hogy a lélek tu d o m á n y a lehessen, n em leh etn e el a m á so d ik nélkül. M égis az első m indig eltereli tárg y átó l, a m áso d ik m indig kifosztja form uláiból. V aló szín ű leg ez a főoka a lélek tan i tu d o ­ m á n y o k sokféleségének, bizonyos m ó d szerek gyors felv irá g z ásán a k és elv irág zásán ak , bizonyos e re d m é ­ n y e k elle n tm o n d á sa in a k s a n n a k a sokfejüségnek, m ely a lé lek tan ala k u ló b a n levő testét legjobban jellem zi.

K im eritő k é p e t n em a d h a tu n k erről a félig k észet is rom boló s folyton uj eszközökkel p ró b álk o zó tu d o ­ m án y o s tevékenységről, m ert a lé le k ta n n a k annyi ág a és m estere v an , hogy h a v ala m e n n y it em liteni a k a rn é k , fü zetü n k k ata ló g u ssá válnék. V iszo n t az ed d ig m o n d o ttak b ó l az is világos, hogy a k ö v et­

k ező k b en egy m eg alak u lt lélek tu d o m án y alap elem eit sem s z a b a d k ere sn ü n k o ly an értelem b en , m int k e re s­

h etjü k a M ate m a tik a cim ü füzetb en a m ennyiségek, a kém iai fü zetb en a veg y ü letek tu d o m á n y á n a k elem eit.

N em a d h a tu n k itt sem ax ióm ákat, sem ala p tö rv é n y e ­

7

két, sőt a la p fo g a lm a k a t sem , m ert a lélektani tudo­

m án y o k n a k nincs egységes fogalom rendszere, nincse­

n e k eg y értelm ü leg elfo g ad o tt alap tö rv én y ei. M ielőtt p e d ig lé le k ta n i ered m é n y e k k ö zlésére gondolnánk, m eg kell m o n d a n u n k , hogy lélek tan h ely ett lélektani tu d o m á n y o k v a n n ak , m elyek eg y m ást igen külön­

b ö ző en értékelik, eg y m ás e red m én y eit k étségbevonják s e tu d o m á n y o k a t leg aláb b is fel kell sorolnunk, m ielő tt ta rta lm u k elm o n d á sá b a fognánk.

E felso ro lásb an v ezető szem p o n to t kell v á la sz ta n u n k s ezt a k ö v etk ező k é rd é s fogja szolgáltatni: hol k e re ssü k a lélek tan a n y a g á t és m ily eszközökkel fér h o zzá eh hez az anyag h o z a tu d o m án y o s k u tatás?

A tárgy és a m ó d szer k é rd ése ez, m ely a lélektani k u ta tá so k terén több v itá n a k forrása, m in t a többi tu d o m án y o k b an . T á rg y u k , az eszm életi élet, kö zv et­

lenül re n d e lk e z ésü n k re áll, egy-egy p é ld á n y á t m in ­ denki m a g áv al hordja, d e a k özvetlenség egyetlen- séggel jár, az önm egfigyelés m indig a szubjektív ítéletek veszély e felé evez. A k isérletezést m eg az id e ­ gen eszm életek h o zzáférh etetlen ség e s az a k én y szer teszi n ehézzé, hogy m in d en kísérleti ténym egálla- p itá s an alo g ik u s k ö v e tk e z te tésen nyugszik, m ellyel a kísérleti alan y külső m eg n y ilatk o zásaib ó l an n ak eszm életi á lla p o ta ira m eg y ü n k át. A lélek tan term észet- tu d o m án y i igényei (kisérletező kedve, form ulázó h a j­

lam a, m érései) te h á t bizonyos fokig ellen tétb en á lla­

n a k e tu d o m á n y filozófiai term észetév el, m égis m ó d ­ szerén él fogva az előbbihez, tá rg y á n á l fogva az utóbbihoz kell ragaszkodnia.

Ez a belső an tag o n izm u s fogja vezetni átte k in ­ tésü n k et. V á zlato s, rö v id m eg jeg y zések b en kell fel­

v o n u ltatn u n k a lélek tan i an y ag k eresés m ó d jait és v á z la tu n k nem lesz k im eritő ; m ert a fiatalság a tu d o ­ m á n y b a n sem jelen t szegénységet, h an em bőség et és

8

ren d etlen ség et, n em azt jelenti, hogy nincs p ro b lé m a és ered m én y , h a n e m azt, hogy túlságos sok v a n , hogy tisztázatlan o k , hogy n eh éz ő k et összefoglalni, m ert nem lehet ő k e t egym ásból bevezetni.

S zerk esztő és elem ző lélek tan .

A so k szo ro sság első o k a a b b a n k eresen d ő , hogy m ég a rra n ézv e sincsen m egegyezés, m inő eszm életi tén y v ag y elem legyen az, m ely n ek kezd ő p o n tu l, k i­

in d u lásu l kell szolgálnia a többi té n y m eg értése c é ljá ­ ból, n e m értü n k egyet ab b an , m it tek in tsü n k az eszm életb en egyszerűnek, m it ö sszetettn ek , m it készen elfo g a d h a tó n a k és m it m ag y a rá z an d ó n a k . V á jjo n az eszm életi életet v alam i eg y szerű n ek gondolt és „é rz e t“- n ek n ev e z e tt elem jövés-m enéseiből k ép zeljü k -e össze- ra k o ttn a k és szö v ev én y esség ét egyszerű elem ek h a l­

m o z ó d á sá n a k , uj m eg uj m in ő ség eit ezen elem ek ö ssz e o lv a d á sá n a k tek in tsü k -e? Ilyen m a g y a rá z atra c s á b íta n a k az ato m izm u sn ak és a m ech an izm u sn ak a te rm é szettu d o m án y o k terén m ár elért sikerei. V a g y in k áb b valam i m in d en eszm életiség et b u rk o ltan ta r ­ talm azó, bensőleg gazdag, d e szétszed etlen lelki- állap o to t v együnk-e eg y szerűnek, m elyből a lelki szö v ev én y esség n em h alm o zó d ással, h a n e m szerte- sugárzással szü letn ék ? Ilyen m a g y a rá z a to k ra in d it az élet jelen ség ein ek , a fejlő d ésn ek k ö zv etlen szem lélete.

A k é t a ltern ativ a k é t tu d o m án y o s h ajlan d ó ság o t je le n t, m ely ek a különböző lé le k tan o k b an felv áltv a n y o m ják el egym ást. E gyik elvileg elégedett, h a m eg alk o tta a v izsg álan d ó tény elem ek b ő l é p ite tt u tá n z a tá t, m ásik a k k o r n y u g szik m eg, ha egyszerű k ezd ő eg észén ek szé tb o n y o litá sá b a n elju to tt a v izsg álan d ó té n y t alkotó szálak ig s igy m eg látta, h o gyan ere d e tén y az eg é sz ­ ből. E gyik szerkeszt, m ásik elem ez és a la p já b a n véve

9

az v álasztja el őket, hogy az egyik m ár eleve k ü lö n ­ álló elem ekből valónak, teh át m ár a term észet által m eg elem ezettn ek hiszi az eszm életi életet s igy az e m b ern ek csak ki kell v álasztan i a legkisebb téglát, m elyből a n a g y o b b ak is ö sszerak h ato k , az u tá n m ár c su p á n ép íten i kell. A m ásik p ed ig úgy veszi észre, hogy az a d o tt eszm életi v aló ság nem áll elem ekből, h an e m eg y szerű s a szö v ev én y esség et az em beri m egism erés elem ző m u n k á ja viszi bele, a tulajdon- k ép en i k u ta tá s te h á t az elem ezésb en , vagyis az ele­

m ek m eg te re m té séb e n rejlik.

A z egyik a 18. és 19. szá z a d asszociációs lé le k ta n á ­ b an (H um e, J. Mill és J. St. Mill stb.) ju t érv én y re s e red eti és h ip o tétik u s tisz ta sá g á b a n nem ak a r egyebet, m int érzések és id eák szö v ev én y es társu lásaib ó l érteni m eg a lelki életet; az elem zést k é szen váró elem ek et szed szét, azaz csak n évleg elem ez, igazi lélektani atom izm us, m ely az eszm életet p szihikai atom ok találk o zó h ely én ek tekinti és b előlük a k a r m inden belső élm ényt összeállítani.

A m ásik irányzatot, k o rán tsem h asonló elvi tiszta­

sággal, a skót filozófiai iskola R eid és H am ilto n írá­

sa ib an találjuk, m ely az asszociációs lélek tan n al éles összeü tk ö zésb e került. S aki figyelm esen olvassa ]. St.

Mill v itairatát H am ilto n ellen, az m eg lep etv e látja, hogy a m ai pszikológiák, sokszor m ég az asszociációs elm életek is, é p p e n azokon a p o n to k o n a d n a k H a m ilto n n a k igazat, m ely ek en Mill-lel szem b en elfog­

lalt állásp o n tja a k k o r a le g ta rth a ta tlan a b b n a k látszott.

(Z ieh en , E bb in g h au s.)

A m ai pszik o ló g iák b an ez a k ét tu d o m án y o s h a j­

la n d ó sá g m ajd m indig keverve, k ü lönböző ará n y b a n ö sszeo lv ad tan m utatkozik. E n n ek m in d en esetre az az oka, hogy a kész elem ek et feltételező irán y k ed v ező b b kísérleti an y ag o t ád, az eszm élet eg yszerűségét sző ­

lő

vev én y esség g é elem ző felfogás p ed ig h iv eb b en s z á ­ m ol be a belső életről, k ö zv etlen eb b ü l foly a n n a k megfigyeléséből. így az asszociacionizm us la ssa n k é n t az id eg ren d szer m o z g á sjá té k a in ak kísérleti ta n u lm á ­ n y o z á sa felé terelő d ik s m o zd u latlan eszm élet-ato m o k , érzetek és ideák h e ly ett a m ozgalm as, változó reflex v álik a társuló, ö sszerak ó d ó és szétszóródó végső elem m é, m elyből m a g a az érzéki észrev ev és is a la ­ kul. (B echterew .) A m ásik irán y zat, m ikor teljes elvi tisztaság g al és ö n tu d ato sság g al ju t kifejezésre, egy m o d ern filozófiának v álik alkotó g o n d o latáv á, m ely a spekuláció e lv o n tság ain ak h ely éb e a v aló ság k ö z v e t­

len szem léletét a k a rja tenni s m u n k á já t a belső élet szem léletén kezdi. (B ergson.) A m a z o n az utón, a testi m eg n y ilatk o záso k ta n u lm á n y o z á sa felé hajló lé le k ta n ­ b an ism ételten m egjelenik a m a te m a tik a i form ulák h a sz n á la tá n a k rem én y e (P av lo v ), em ezen az eszm éle- tiség lén y eg esen ö sszeférh etetlen n ek látszik a m en n y i­

séggel s a lé le k ta n n a k k ik ü szö b ö lh etetlen m etafizikai allűrjei d o m b o ro d n a k ki. E k étfelé sugárzó k eresés m eg értésére, m ely n ek szögében terü l el az egész pszikológia, m eg kell n ézn ü n k a k ülönböző te rü le te ­ ket, m ely ek en e k ét sugár k e v e ré k e n y ú jtja a k u ta tó k ­ n a k a világosságot.

Introspektiv és kísérleti lélek ta n .

A z elvi k ettősség, m ely a szerk esztő és elem ző m u n k a v á lto g ato tt hang- súly o zásáb ó l szárm azik s m ely első tek in tetre alig látszik tö b b e t jelenteni, m in t azt, h ogy az eszm életi m egfigyelés a d a ta it k étfélek ép leh et tu d o ­ m á n n y á szervezni, m ély a n ta g o n iz m u ssá feslik a k u ta tó k kezéb en . É s a lélek tan i v izsg á la to k n a k egé-

A hiizvetlensíg és a túr- gyiasság ellentéte.

szén speciális term észetét m u tatja az, hogy ellen­

té tb e n a fizikával, m ely n ek sem tárg y v álasztásán , sem k u ta tá sm ó d já n n em m ó d o sit lén y eg eset a kérdés, hogy m ech an ik ai v ag y en erg etik ai h ip o tézissel élünk-e azu tán , itt a szerk esztő m ó d szer a k isérlet felé, az elem ző az önm egfigyelés felé visz, a k isérlet k iv ált­

k é p e n a testi m eg n y ilatk o záso k , a m egfigyelés p ed ig az eszm életi jelen ség ek v iz sg á la tá b a terel. Ez a szét­

ta rtá s a lé le k ta n n a k belső ere d e tű tu lajd o n ság a, m ely abból szárm azik , hogy m inél „o b je k tív a b b “, tárgyia- sab b a k a r lenni az eszm élet vizsgálata, an n ál ink áb b ki v an téve a n n a k a v eszélynek, hogy hűségéből v eszt és viszo n t m inél h ivebb ak a r lenni a közvetlen m egfigyelés ad ataih o z, an n ál kö zeleb b áll hozzá, hogy az á lta lá n o sa t az egyénivel, az o bjektivot a szubjektív­

vel összetévessze. Innen a tiszta m ó d szerek tévedései, innen a k ülönböző a rá n y ú m ó d szerk ev erék ek . Innen az is, hogy a pszik o ló g u so k m ég a b b a n sem egyez­

n ek m eg, h o n n an kell m eriteni az a d a to k a t és m ily feltételek k ö zö tt sz ab ad v alam ely a d a to t m eg állap íto tt lélek tan i té n y n e k tekinteni.

A leg term észeteseb b , sőt egyedül lehet ség esn ek látszó sz án d ék az eszméleti jelen ­ ség ek b en k eresn i a lélek tan an y ag át. E z a tö rténetileg idő seb b felfogás, A riszto telész a lélekről szóló könyve ó ta L ocke, Berkeley, S pencer, Bain, Mill ezt v allo tták , D escartes, M alebranche, L eibniz, M aine d e Biran ezzel éltek. A m o d ern lélek tan főem berei kö zö tt is olyanok, m int W illiam Jam es, R ichet, R ibot, m int B rentano, Z ieh en , L ip p s e n n ek a hívei. T erm é sz e tes k ö v e tk e z ­ m énye, hogy az önm egfigyelés — introspekció — tu d o ­ m án y o s k u ta tás-m ó d szerré em elkedik, m ert eszm életi tén y közvetlenül csak a n n a k hozzáférhető, aki eszm éli.

A m egfigyelés v o n atk o zh atik az ép p e n v ég b em en t él­

m én y re a n n a k g yorsan elhangzó perszeüeráció-ja alatt, Introspekció.

12

v agy rég en v ég b em en t eszm életi je len ség ek em lékeire, m ely e setek b en a m egfigyelést a ta p a sz ta ltn a k leíró, illetve elem ző v ag y m ag y arázó , illetve rek o n stru k tiv elm o n d á sa követi. E lőnye, hogy b e n y ú lh a t egészen a k ö zv etlen ü l adottig, sőt kivételes ese te k b e n a k ö z ­ v etlen ü l a d o tta t tu d v a élheti s ez az in trospekció legintenzivebb foka, a lélektani intuíció. V eszed elm e, hogy e k ö zvetlenséggel a pszikológus csak szem é­

lyes ad a ta ih o z férhet s igy k isértésb e jöhet, hogy egyéni v ag y típus - sa já tsá g o k a t általán o s tö rv én n y é em eljen. E bből az állandó tév ed és-alk alo m b ó l folyó elég telen ség ek s a kísérleti m ó d szerek k el a term észet- tu d o m á n y o k b a n elért sikerek eg y ü ttes h a tá s a a la tt indul fejlő d ésn ek a 19. század végén a kisérleii pszikológia.

Kisér[et H a a lé lek tan az eszm életi jele n sé g e k tudo- --- m án y a, a k k o r a kisérleli lélek tan fe la d a ta eszm életi állap o to k eg y ü tteseit és eg y m á su tá n ja it te rv ­ sz erű en idézni elő legcélszerű b b en arra, hogy tö r­

v é n y e ik e t kiolv ash assu k . M inthogy azo n b a n a p sz ik o ­ lógus ö n m a g á n v ég zett kísérletein ek a d a ta it a p ro b lem a ism eretéből s a m eg o ld ás m in ém ü ség én ek v árásáb ó l szárm azó elfogultság m eg h am isíth atja, célszerűbb a lélektani k isérletet m ás eg y én ek en végezni, kik a k ísé r­

let célját n em ism erik. így v izsg álatain ak m ezeje sokszorozódik, s ered m én y ei n em függnek oly k ö z­

v etlen ü l egyéni élm ényeitől. A kísérletező k ed v te h á t eltereli a p szikológiát az önm egfigyeléstől, m ás e sz­

m é letek külső m eg n y ilatk o zásai felé fordítja é rd e k lő ­ d é sé t s m inthogy a k isérletezéssel a te rm é sz e ttu d o m á ­ n y o k b a n ö sszen ő tt szám o lás és m érés é p p e n e külső m eg n y ila tk o z á so k b a n találja a m egfelelő any ag o t, az első kísérleti pszik o ló g u so k a lé le k ta n n a k a fiziológiá­

v al h a tá ro s területein fognak m u n kához, pszihofiziku- sok lesznek.

13

Pszihofizika. A pszihofizika azt a felad ato t tűzi ki, hogy k v a n titatív összefüggést állapitson m eg az inger és az érzet között. K iindulópontja a W eb er-féle törvény, m ely m ég nem érzetet, csu p án ingert m ér, s azt állítja, hogy az érzet foko zásáh o z szü k ség es in ger-toldalék ará n y o sa n nö az ingerrel.

A z érz e tn e k itt c sak an n y i a szerep e, hogy észlelhető m inim ális v á lto zásáv al h atá ro z z a m eg e to ld alék n a g y ­ ságát. K ésőbbi v izsg álato k m ás fo rm u lák at te tte k az eg y szerű ará n y o ssá g h ely éb e s e form ulák, h a k ü lö n ­ böző k v an titatív kifejezéssel is, de m ind azt m ondják, hogy m inél erősebb az érzetokozó inger, an n ál „n eh e­

z e b b “, vagyis an n ál n ag y o b b in g ern ö v esztésb e kerül az érzetet m ég feljebb fokozni, csak a „m in él-an n ál“

m atem atik ai fo rm ája változik. A W eb er-tö rv én y teh át ingert viszonyít in g e rh e z ; F ech n er ingert érzethez ak a r viszonyítani, m ennyiségi viszonyt k eres k ö zö ttü k s ehh ez az érzetet is m érnie kell. A z ingerrel n em m ér­

heti, m ert é p p e n ahhoz való v iszo n y át keresi. É rzetet érzettel fog teh át m érni, egységei leszn ek a m inim ális érze tn ö v e k ed é se k n övő ingerek h a tá sa alatt. E zek et a lép cső zetesen ad ó d ó érzetm in im u m o k at m en n y isé­

g ek n ek és h o zzá egyenlő m en n y iség ek n ek p o sztu lálja s k é t tetsző leg es erejű, d e egyn em ű érzet k ü lö n b ség ét egyiktől a m ásikhoz v ezető m in im u m -lép ések sz á m á ­ val teszi egyenlővé. E p o sz tu lá tu m árá n az érzetet is sz ám o k b an fejezi ki és a W eb er-féle tö rv én y első egyszerű fo rm áján ak felh aszn álásáv al k a p ja a jól ism ert logaritm ikus törvényt, m ely szerin t az ingernek geom etriai sor szerin t kell növ ek ed n ie, hogy az érzet aritm etik ai sor szerint nőjön.

F ech n er érzetm érő p o sz tu lá tu m a ellen B ergson igen súlyos ellen v etések et tett

£s3af‘-jében,* m elyek nem k a p ta k cáfolatot.

Magyarul Idő és Szabadság címen. Filozófiai Írók Tára.

A pszihofizika nehézségei.

14

T V

A z ellen v etés g yökere az érzet m érh ető ség én ek , érze­

tek m ennyiségi ö sszeh aso n litásán ak ta g a d á sá b a n s a n n a k k im u ta tá sá b a n rejlik, hogy k ét nem azonos érzet egyenlőségét, v ag y k ét érzet k ü lö n b ség én ek n a g y sá g á t tu d o m á n y o sa n nem leh et m eg állap ítan i.

E zen elvi jelen tő ség ű ellen v etésen kívül a k ísérletezés is n eh éz hely zetb e hozta a pszihofizikát. A tö rv én y n ek hitt szám beli összefüggésekről kiderült, hogy eg y é­

n en k én t s az eg y én ek érzelm i állap o tai szerint v ál­

toznak, hogy ép ség b en tartásu k h o z fárad ság - és k im erü lés-tö rv én y ek et kell keresni (D elboeuf, M osso, A m eline), hogy az érzetek „erő ssé g e “ m ellett m ás

„n ag y sá g o k “ h o zz á k e v ere d é sé t és zav aró h a tá sá t is tek in tetb e kell venni (G . E. M üller), hogy végül az érzetet nem sz a b a d egyszerű á lla p o tn a k tekinteni, m ert m ih ely t eszm életi té n n y é válik, m á r ezzel szö ­ v ev én y esü l (V a n B iervliet), hogy a k ísérletek a lk a l­

m áv al ítéletek k el v an k ev erv e és tőlük elv á la sz th a ­ ta tlan (F oucault) s igy a tiszta érzet p u sz ta fikció a v aló ság o s érzetn ek p ed ig leh etetlen m érő szám o l tulajdonitani.

A pszihofizika az érzetek erősségét m érte.

A pszihometria az eszm életi állap o to k tar­

tamát m éri. A la p té n y é t a reakció-kisérlet szolgáltatja.

Ez a k isérlet a n n a k m e g h a tá ro z ásá ra való, hogy m ennyi idő telik el az ad o tt inger fellép ése és a reák ö v etk ező m ozgás-válasz között. E red etileg az asztro n ó m iai m egfigyelések p o n to sítá sá ra szolgált;

a bolygó átv o n u lá sá n a k p illa n a ta u g y an is nem az, am it a m egfigyelő feljegyez, h a n e m an n á l e m eg ­ figyelő reakció-idejével k evesebb. M ikor a reakció- k isérlet a d a ta it ö n m ag u k ért k ezd ik tan u lm án y o zn i (E xner), ak k o r alak u l a pszihom etria. M ár H elm holtz h a sz n á lta e k isérletet az idegingerlés terjed ési sebes­

sé g é n e k m e g h a tá ro z ásá ra és D o n d ers tette át először Pszihometria

15

szo ro sab b értelem b en v e tt lélek tan i területre. A kísér­

lethez k ét m ű szer kell, egy é rzék en y krono szk ó p és egy p rezen táló k észülék. A z inger m eg jelen ése (pl.

Írott szó, rajz, színes k árty a, stb.) a p re zen táló k észü ­ lékkel k ap c so la to s ára m o t zárja, ez az ára m m ű k ö ­ d ésb e h o z z a a kron o szk ó p o t, a reag áló m ozgás (pl.

a m utatóujj felem elése egy gom bról, m ely az áram o t zárv a ta rto tta ,) az ára m o t m eg szak ítja s ezzel a k ro n o szk ó p o t m egállítja, m ely te h á t ép p e n az inger- és m ozg ás-v álasz k özött letelt időt m érte m eg. A reak ció -id ő t a H ip p -féle kro n o szk ó p ezredm ásod- p e rc e k b e n (a = m p.), az A rso n v al-féle p ed ig sz á z a d ­ m á so d p e rc e k b en adja. E lőre tu d o tt b e n y o m ásra ad o tt s előre m eg h atáro zo tt m ozgás-válasz reakció-ideje átlag 1 5 0 A p szih o m etria fe la d a tá n ak tekinti m eg ­ állapítani a reakció-idő összefüggéseit a m egszokással, e lfárad ással, ingererősséggel, o rv o sszerek h atásáv al, a k itű zö tt reak ció -felad at m in em ü ség év el stb. K iterjesz­

k ed ik a percepció-idő, ap p ercep ció -id ő , választás-idő, asszociációk, logikai fo ly am ato k stb. id ején ek m érésére.

Pszihofiziológia. E kísérleti vizsg álato k h a rm a d ik ága a pszihofiziológia vagy egy lépéssel tov áb b a fiziológiai pszikológia. C élja az eszm életi jelen ség ek és az id eg ren d szer s á lta lá b a n az egész szerv ezet m ű k ö d é se kö zö tt ö sszefü g g ések et állap itan i m eg.

A lk a lm a s k észü lék ek segítségével (sy p h y g m o g rap h , p leth y sm o g rap h , algesim eter, stb.) tan u lm án y o zzák az eszm életi álla p o to k n a k és te v é k en y ség ek n ek pl. figyelem , szellem i m u n k a stb. h atását, a lélek- zésre, az érv erésre, a v érk erin g ésre, a szív m ű k ö d ésre, a kiv álasztó -szerv ek , m irigyek m ű k ö d ésére, táp lálék o k felv ételére, feld o lg o zására és le a d á sá ra. (M osso, Sergi, Sario, M ac D ougall, F lo u m o y , L eh m an n stb.).

A k ísé rle te k ed d ig i általán o s e red m én y e az, hogy az

16

eszm életi állap o to k h u llám zásain ak m eg v an a m aga v isszav erő d ése a szerv ezet m in d en m ű k ö d é sé b e n s e m ű k ö d é se k g y a k ra n az eszm életre is v isszah atn ak , az o n b a n á ltalán o s k v an tita tív tö rv én y b e az egyéni k ü lö n b ség ek rendkívüli n a g y ság a m iatt egyelőre nem foglalhatók.

Néhány pszihofizio- lógiai eredmény.

M egem lítünk egy-két speciálisabb ered m én y t. A szellem i m u n k a k e z ­ d e tb e n gyorsítja a s z ív v e ré s t; h a h o ssz a d a lm a s, a k k o r lassítja m ind a szívverést, m ind a h ajsz á le d é n y ek b e n való vérkeringést. A v érn y o m ást a szellem i m u n k a 20 m m .-rel, a testi m u nka30 m m .- rel em eli. F ejszám o lás a la tt a lélekzés felületesebbé v álik (Binet, H en ri), a szem izm ok fárad n ak , a p u p illa tágul, a szem len cse lap o so d ik , a szem ten g ely ek d iv er­

g á ln a k (H einrich). A z u jjak is fá ra d n a k (M. D ougall), a kézizm ok k ezd ő d ő m o zg áso k at végeznek, m ely ek m egfelelnek a szellem i m u n k a an y ag áu l szolgáló fo rm ák n ak , esetleg írásjeg y ek n ek (B echterew ). A z agy kitágul, a fej egész térfo g ata k iseb b ed ik a szellem i m u n k á b a n (M osso). D e n em csak a szellem i m u n k a h at ki az organ izm u sra, h a n e m az organizm us v álto zásai is v issz a h a tn a k a szellem i m u n k ára. A testi fára d sá g m eg ro n tja a re á k ö v etk ezö szellem i m u n k á t (B ethm ann), a p u b e rtá s k o rá b a n m in d k ét nem nél, m en stru áció k a la tt a nők n él la ssú b b a k a szellem i élet reakciói (W o iceh o v sk y ). A m u n k a és p ih en és célszerű v á lto ­ g a tá s á ra von atk o zó érd e k e s ered m én y , hogy a szám o lás közb en fé ló rá n k é n t ta rto tt 5 p erces szü n etek ja v ítjá k a további m u n k át, 10 p erces szü n etek m ár k e v e se b b ja v u lá st o k o zn ak és 20 p ercen felüli szünet m á r gyengiti a m u n k á t az ú jab b a lk alm azk o d ás n e h é z ­ ségei m iatt.

V e ra g u th , Y oung és m áso k ö sszefüggést ta lá lta k bizonyos érzelm i állap o to k s a bőrfelület elektrom os

17

v ezető k ép esség e, illetve a bőr statik u s p o ten ciál­

v á lto z á sa i k ö zö tt (A . G regor, W . R ad eck i, E. A b ra- m ow ski). E p sziho-elektrom os tén y ek n e m csak a bőrfelületen, h an em a m irig y -k iv álasztáso k b an is jelen t­

keznek. M ás k u ta tó k szo ro san a szellem i élet és az agy a lk a tá n a k összefüggéseit keresik, lokalizálni p ró ­ b álják az egyes eszm életi tev ék en y ség ek et, keresik az intenziv szellem i élet fiziológiai m egfelelőjét.

G ia rd a n eu ro n -n y u lv á n y o k a t körü lv ev ő viaszszerü a n y a g n a k a m y élin -n ek g azd a g sá g á v al hozza össze­

függésbe az erős, k itartó és kiváló szellem i m u n k á ra való k ép esség et. B erger v a k o n ta rto tt és felnőtt m ac sk á k ag y át boncolja s a p szih o o p tik ai centrum ot visszafejlődve, a Nissl-féle g ran u láció k at a szokottnál csek ély eb b m en n y iség b en ta lá lja ; T o ro p o ff az agy occipitális részén ek fokozatos k io p e rá lá sa u tá n találja, hogy előbb a form ák, a z u tá n a m ozgások, a zu tán a m egvilágitások észrev ev ésére válik az állat képtelenné.

A z általán o s p ro b lém a azo n b an m indig u g y a n a z : m ily m egfelelések talá lh a tó k az eszm életi jelenségek s a fiziológiai jelen ség ek k ö zö tt?

M ind a p szihofizikában, m ind a p szih o m etriáb an , m in d a pszihofizío- lóg iáb an n ag y k iterjed ésű és sok k ö te te t m egtöltő szorgos m u n k á ssá g o t fejtett ki W u n d t és lipcsei iskolája. C élja volt a la p a n y a g o t gyűjteni egy m a jd a n m eg alak ítan d ó pszikológiához. A z érzetből a k a rt k i­

indulni. D e egészen m ásk én t, m int az angol assziocia- cionisták s u tá n u k a francia ideológok. N eki az érzet n em egyszerű eszm életi ad at, m ely et ú g y ahogy van, el kell fogad n u n k , hogy belőle a belső életet felépít­

sük ; neki az érzel kísérleti objektum , szö v ev én y es m egnézni való, m ely n ek vizsgálni kell a feltételeit, lefolyását, k ö v etk ezm én y eit, m ely n ek m eg kell írni a term észetrajzát, a tu d o m án y át. A z an y ag i és eszm életi

A lipcsei iskola.

18

világ érin tk ező p o n tja, m elyben e k é t ta rto m á n y össze­

ren d e lt elem eit m eg kell találn i s m ely n ek finom g ép ezetét részletesen szét kell szedni, hogy m e g é rt­

hessük. A lipcsei lab o rató riu m b an m eg m érn ek rajta m in d en t, am it c sak m érh e tő n e k ta lá ln a k : in ten zitását, k v alitásait, küszöbét, felső h atá rá t, felfogás-m ezejét, k ü lönböző tu lajd o n ság -so ro zataib ó l m e g állap íto tt „di­

m en zió it“ stb. stb. és kísérletet kisérletre halm ozva m en n ek a részletek részleteibe s a m érnivalók fino­

m ításáv al m ind k özelebb v éln ek férkőzni a lélek tan alapjaihoz.

U g y an ez a felap ró zás a reak ció id ő k m éréséb en . A 150°-nyi teljes reakcióidő m ég öt részre oszlik, m ely ­ n ek egyes részeit is m eg kell határozni. A k ísér­

let k iterjeszk ed ik ö sszetetteb b lelki tén y ek id ején ek m é ré sé re is. így készül W u n d tn á l a m ajd an i lélek­

tan első fejezete a P h ilo so p h isch e S tu d ien óriási a n y ag h alm azáb ó l. Irányzata, m ódszerei n em egy k e ­ m én y k ritik á b a n részesü ltek s az utolsó év tized pszi- k ológiája igen sok e re d m é n y é n ek érté k é t k é tsé g b e ­ vonja.

E zek b en az irán y o k b an a hangsúly, h a n em is k izárólagosan, leg aláb b is tú ln y o m ó an a k ísérletek fiziológiai, m érh ető o ld alára esik. M in d en ü tt az a cél, hogy m ű ­ szerrel felvehető tén y ek m ű szerrel felvehető e re d m é ­ n y e k e t a d ja n a k eszm életi á ttételen keresztül. S zám ­ a d a to k g yűlnek fel, azo k aritm etik ai k ö zep ét v agy k ö zép ső é rté k é t ta b e llá k b a foglalják s a tab ellák b ó l ig y ek ezn ek n u m erik u s tö rv én y szerű ség et kiolvasni.

A p o n to sság v á g y a s az alan y eszm életi álla p o ta i­

n a k k e v é sb ev ev ése a kísérleti szem élyt zárt fülkékbe szigeteli, a h o n n a n c sak áram szak itó vagy csengető v ag y m ás je lad ó g o m bok rév én k ö zlek ed ik a k ísér­

letezővel, aki n em érd ek lő d ik a la n y á n a k szem élyes E kísérletek anti-

inltospeküv vonása.

19

b en y o m ásai iránt. H ol v ag y u n k a belső világ át el*

m erü lten szem lélő pszikológustól, itt az elektrom os telepek, k ro n o szk ó p o k s h atá rta la n u l kom p lik áló d ó és finom odó m ű szerek k ö z ö tt? H a a m az volt a lélek ­ tan , sza b a d -e m ég ezt is igy n ev ezn ü n k s h a en n ek kell ad n u n k e nevet, v an -e jo g u n k am azt is u g y an ­ ezen a n é v e n em legetni ? H a a kísérlet a fiziológia felé viszi az eszm életre kiváncsi k u tató t, lehet-e ak k o r kísérleti pszikológia? S h a az önm egfigyelés veszélybe h o zza a v izsg áló d ás o b jek tiv itását, lehet-e ak k o r a lélek tan b ó l tu d o m án y ?

Kísérlet és introspekció egyesítése.

A francia iskola.

A m ag a teljes tisz ta sá g á b a n a lk a lm a ­ zott in trospekció a pszikológust sa já t belső éle té n e k v iz sg álatára korlátozza, a te rm é sz e ttu d o m á n y o k m ű szertáráb ó l m áso lt és sz á m ­ a d a to k a t k ereső kisérletezés p ed ig a lelkiéletre kiváncsi tu d ó si az id egélel ta n u lm án y o zása felé tereli.

A z in trospekció m e g m u tatja u g y an az eszm életiséget, d e csak egy em berét. A k ísérlet ere d m é n y e álta lá n o ­ sa b b u gyan, d e a belső élet k ö zv etlen ség érő l hallgat.

E k é t m ó d szer te h á t szétto lja és k ét eg észen elkülö­

n ített tá b o rra osztja a k u tató k at.

A k a d n a k azo n b an pszikológusok, ak ik e k ét m ó d ­ szer m erev elv á la sz tá sát, m e g o k o la tla n n a k ta rtjá k és m e g p ró b álják egyesiteni őket. B inet a kisérleti lélek­

tan n e v é b e n szót em el az eszm életi tén y ek k iz á rá sa és a m in d jo b b an k o m p lik áló d ó m ű szerek b e v etett bizalo m ellen. H a n g sú ly o z z a s eg y b en p é ld á t is ad rá, hogy a k ísérletező n ek g o n d o san szám o t kell v etn ie a lan y a önm egfigyeléseivel. H isz végre is a

Kikérdező módszer.

20

b eszéd révén szellem ileg közlek ed n i tu d ó lén y ek vagyunk, m iért zárju k ki e k ö zlek ed ésm ó d h a sz n á la ­ tát é p p e n a m in d en m ás m ó d o n h o zzáférh etetlen belső élet tu d o m án y áb ó l? M iért n e v e h e tn é tu d o ­ m ásul s m ért ne h a sz n á lh a tn á fel a p szikológus sa já t introspekciói m ellett a la n y á n a k ö nm egfigyeléseit is ? A d jo n neki egyszerű fe la d ato k at, Írasson vele szó so ro k at, k érd ezze ki a leirt szók asszociatív e re d e ­ tét, e m lék eztesse rá ju k bizonyos idő elteltével. P ró ­ bálja ki szellem es k ísérletek k el érzék letein ek p o n to s­

ságát, figyelm ét, o k o sk o d ásait, elvonásbeli te v é k e n y ­ ségét, ak a ra ti m ű k ö d éseit, igy m in d en esetre g azd ag ab b lélek tan i an y ag h o z jut, m int az, m ely et p u sz ta jel-

’ a d á so k h a sz n á la tá v al szerezhet. A m ű szerek odáig egyszerű sö d n ek , hogy ren d e se n elég egy tizedm ásod- p erces időm érő a k ísérletező n él, p a p ir és ceruza az alan y n ál, és az értelem ről szóló ren d k ív ü l szelle­

m es kisérleti tan u lm án y b an , m ely n ek a lan y ai a tizen- n ég y év es M argit és a tizen h áro m év es A rm a n d e , a szerző leányai, uj lélek tan i k ísérletezést lá tu n k k ib o n ­ takozni, hol a kisérleti m ó d szer az alan y ö nm egfigyelé­

sein ek felh aszn álásáv al egy lép éssel közeleb b ju t a belső élet m eg ism eréséh ez.

B inet ilyen fela d a to k a t ád le á n y a in a k : írjunk le­

h ető leg g y o rsan 20 tetsző leg es szót. A szók leírását k ik érd ezés követi, am ely b en az alan y beszám o l róla

— a m en n y ib en erre k é p e s — , m ily ö sszefüggések ju tta ttá k eszéb e a leirt szav ak at. A feleletekből egyéni-, illeive tip u sk ü lö n b ség ek d o m b o ro d n ak ki. M argit sz a ­ vai n a g y ré sz t k o n k rétek , a k ö rn y ező tárg y ak b ó l, v aló ­ ságos — ren d e se n nem régi — e se m én y ek em lékeiből k erü ln ek ki. A rm a n d e szav ai k ö zö tt sok az elvont szó, sok a kép zeleti m u n k a, m eseo lv asáso k , régi em lék ek ered m én y e. H aso n ló a v iselk ed ésü k m ás fe la d a to k m e g o ld á s a : p éld áu l m eg k ezd ett m o n d ato k

21

tetszőleges befejezése, a d o tt k ép h ez fűzendő m ese v agy leírás stb. ese té b e n is. A z egyéni eszm élet s a já t­

sá g a in a k kik ém lelésére szolgáló kisérleti fe la d a to k egész re n d sz e ré t a d ja ez a k ö n y v s a k ét le á n y k á b a n k é t igen k ülönböző szellem i típ u sn ak — M arg itb an a m eg ­ figyelő (o b serv ateu r) és A rm a n d e b a n a képzelő (im aginatif) típ u sn a k m eg v aló su lását látjuk.

E n n e k a m ó d szern ek term észetes v elejáró ja az, hogy egy alan n y al Statisztikai módszer.

h o ssz a sa b b a n és b e h a tó b b a n kell foglalkoznia, hisz é p p e n az egyéni a d a to k m inél % teljesebb k ih a sz n á lá ­ sá b a n v a n a főereje. A z ily sp eciálisan feldolgozott eg y én ek a d a ta in a k álta lá n o sa b b szem pontból v ett m egítélésére v aló k az ú g y n ev ezett töm egkisérletek, iskolai k ísérletek . Binet tá rsaiv al és tan ítv á n y a iv a l sok o sztály k isérletet végez g y erm ek ek en az em lékezet, a figyelem , a szuggesztibilitás tan u lm á n y o z á sá ra . K é rd ő ­ iv ek et k üld szét, a n k é te k e t ren d ez (p éld áu l a fejszá­

m olók és sa k k játszó k lélek tan áb ó l), szóval m in d en for­

m á já b a n h a szn álja egyénvizsgáló m ó d szerén ek kiegészí­

tő jét : a statisztikai módszert. E m ó d szer v ag y azonos fel­

a d a tso ro z a tn a k egész eg y én cso p o rttal való elv ég ezte­

té sé b e n áll s ek k o r k ev és szerep ju t az alan y o k in tro sp ek ció ján ak , m ert szellem i m ű k ö d éseik rő l a fel­

a d a t (p é ld á u l szám ításo k , hibás szövegek o lv astatásai, rajzo k n a g y sá g á n a k m egítélése, k é p e k leirása e m lé­

kezetből) elv ég zésén ek m ó d ja szám ol be. A felad at e lk észítését azo n b a n k ik é rd e z é s k ö v eth eti, am ely b en m in d en egyén elm o n d ja b en y o m ásait, v agy terv szerű en fo g alm azo tt k érd é se k re válaszol. Ilyen k érd é s-so ro z a ­ to k a t k érd ő iv e k e n is k ü ld e n e k szét s a b e érk ezett v á la sz o k a t o sztályozzák, értelm ezik és feldolgozzák.

E n n e k a m ó d szern ek csa k a v álaszo k n ag y sz á m a a d ja az erejét, m ert ism eretlen ala n y ellenőrizetlen introspekcióit tarta lm a z zá k s ezenfelül a k é rd é se k n e k

22

ЯЯК

m ég leg g o n d o sab b m eg fo g alm azása is re jth et m a g á b a n szuggesztiót, am ely n ek a v álaszo ló k tö b b é-k ev ésb é aláv etik m ag u k at.

T e h á t ism ét m ódszerbeli kettősség.

M ind az egyénvizsgáló, m ind a s ta ­ tisztikai m ó d szer talál kü lö n p á rto ­ ló k ra is. A z első n ek szim p to m atik u s m eg n y ilatk o ­ z á sa Toulouse, Vaschide és Piéronh kön y v e, am ely a lé le k ta n ra e g y etlen felad atu l rója, hogy pontos egy én felvételeket k észítsen s az iskolai vizsg álato k felületes eszközeinél jobb ité lö m érték et ad jo n az e m ­ b erek érték elésére. M eg p ró b álják a lélek tan i em b er­

v izsg álatn ak p o n to s te c h n ik á já t adni, a szellem i fej­

lettség m érfö ld k ö v eit jelző p ró b a fe la d ato k a t so rak o z­

ta tn a k , am e ly e k n e k célja az eg y én ek pszikológiai ran g so ro zása. (B inet gy erm ek -k ritériu m ai 3— 13. évig.) E z az irá n y z a t n á lu n k differenciál-pszikológia n é v en (W . S tern ) főleg a G y e rm ek tan u lm án y i T á rs a s á g m ű k ö d é se rév én ism eretes. A statisztik ai m ó d szerek az am erik ai p szikológusoknál találn ak h a th a tó s p á rto ­ lásra. A leg érd ek eseb b és leg g azd ag ab b an k é te k egyike az, am ely et S tan ley H all, az első lélektani la b o ra tó ­ rium v ezető je A m e rik á b a n , re n d ezett az érzelm ekről.

A w ürzburgi iskola.

A k isérlet és intro sp ek ció eg y esitett m ó d szere m ás célo k k al és m ás e re d ­ m én y ek k el valósul m eg K ü lp e würzburgi iskolájának

„k ik érd ező k isé rle te ib e n “ (A u sfra g e -E x p erim e n te ).

A re a k ció k isérletet dolgozzák itt fel, kiszélesítve a n n a k m ezejét az eszm életi élet m a g a sa b b re n d ü te v é k e n y ­ ségei, a g o n d o lk o zás és az a k a rá s felé. A z a d o tt érzéki b e n y o m á sra ad a n d ó előre m eg h atáro zo tt m o z­

g á s tó l'k e z d v e (A ch ) egészen az ad o tt tu d o m án y o s Az iskola módszere.

A lélektan mint egy én felvét el.

23

v agy filozófiai k é rd ésre való gondolkodó v álaszo lásig (B ühler) m in d en fokon tan u lm án y o zás alá k erü l a kísérleti alan y reak ció ja s m in d e n egyes ily v ála sz t k ik érd ezés követ, m ely b en az a la n y n a k az élm ény p e rszev eráció ját k ih aszn álv a, részletesen be kell sz á ­ m olnia arról, h ogy m it élt á t a k é rd és v á rása, a fel­

fo g ása és a v álaszo lás alatt. A kisérleti a la n y o k m a g u k is pszikológusok, önm egfigyelésben g y ak o rlo tt e m b e ­ rek, in tro sp ek ció -ad ataik te h á t re n d esen fin o m ak és g azd ag o k s az igy felgyűlt an y a g m e g m u ta tja a g o n ­ d o lk o d ás, az a k a rá s asszociációs m a g y a rá z a tá n a k elé g ­ telenségét, uj p ro b lé m á k a t tév e h o n o ssá a pszikoló- giában, a szövegtelen eszm éled állap o to k s a szón- és képentuli, ábrázolatlan gondolat p ro b lém áját. (M arbe, az iskola m ostani vezetője, W att, M esser.)

V ázo lju k p éld áu l B ühler kísérleteit.

A p ro b lém a ez: m it élünk át, m ialatt Bühler kísérletei.

g ondolkozunk. B ühler oly tá rg y ra irán y itja alan y ai figyelm ét (alan y ai pszikológusok, m int K ülpe és D ürr), m ely ek irán t azo k v aló ság o san érd ek lő d n ek , a zu tán kikérdezi, m it éltek á t e tá rg y a k m eg értése s a ráju k v o n atk o zó k érd é se k re történő v álaszo lás alatt. H á ro m ­ féle k é rd é st intéz alan y aih o z: „Igaz-e az, am it m o n d ­ ta m ? “ „Erti-e ön azt, am it m o n d ta m ? “ „Ism eri-e ön ezt a g o n d o la to t? “ A z ala n y igennel v ag y n em m el válaszol s az u tá n elm ondja, m ilyen eszm éled é lm é ­ n y ek en át ju to tt el a válaszolásig.

E zek a k isérletek k é t dolgot v á la sz ta n a k szét a g o n d o lk o zás té n y é b e n : az elképzelést (V o rstellen , R e ­ p resen tatio n ) és m a g á t a m inden k ép zeleti elem től m en t tu d ato sság o t, a gondolatot. A sem szókkal, sem k ép ek k el n em tám o g ato tt, a fel nem öltöztetett, am orf g o n d o lato t m u ta tjá k a szellem i tev ék en y ség lényeges, vivő, lendítő elem én ek . A belső és külső beszéd, a sz a v a k b a ö n té s arrav aló , hogy eg y m ással és m ag u n k -

24

k ai m eg é rte ssü k m ag u n k at, a g o n d o lat k ia lak u lása m ég fo rm u lá z a tlan elem ek ö sszeh atásáb ó l történik.

E n n e k az am orf g o n d o latn ak értelm ezése, leírása, főbb típ u sa in a k m e g h a tá ro z ása a kísérleti a n y ag fel­

d o lg o z á sá n a k további feladata.

E tipusokból eg y n éh án y . Szabdlytudat. Ilyen sz a ­ v a k b a ö n thető, d e fo rm u lázatlan u l m egjelenő ta rta ­ lom : „A h, tu d o m m ár, h o gyan szokás az ilyenfajta p ro b lé m á k a t m egoldani, igen, m á r é rte m .“ — Viszony - tudat. A z ala n y érzi, h ogy a kisérleti m o n d a t logikai sz e rk e z eté t k im o n d atlan u l tudja, hogy form ája egy

„v ag y -v ag y “ egy „ebből fo ly ő lag “ stb. k ap cso lás. — Intenció. A z előzőnek speciális esete. P é ld á u l együttes, fo rm u lázatlan b en y o m áso m K a n t filozófiájáról. ígéret- k ép en , leh ető ség fo rm á já b a n m in d e n ró la elm o n d h ató tu d á so m a t ta rta lm a z za , d e sem m i sincs b en n e form u- lázva, sőt áb rázo lv a sem .

A m ó d szer érté k é t kétség b ev o n ják . W u n d t h e v esen kikel ellene és látszó ­ lagos k ísérletn ek (S ch ein ex p erim en t) m o n d ja az alan y in tro sp ek ció ját ily m ó d o n k ih aszn áló kísérletet. N em sz a b a d k ísérletn ek nevezni — úgy m o n d — o ly an je le n ­ ség ek elő id ézését, m ely ek n ek a kísérletező n em lá th a tja a k ezd etét, n em k ö v eth eti a m en etét, n em v aló síth atja m eg ism étlő d ését s n e m o k o zh at b en n e tetszőleges v álto záso k at.

A w ürzburgi iskola k ísérleteit azo n b a n c sak ak k o r lehet ezek k el a tö k életlen ség ek k el vádolni, h a nem fogadjuk el, hogy az alan y elbeszélése m eg b izh ató an értesíth eti a k ísérletezőt az általa előállított eszm életi állapotokról.

H a a b e széd et érv én y es kö zlek ed ési e sz ­ k ö zn ek tekintjük, a k k o r a kísérletező tu d h a tja a fo ly am at k ezd etét, k ö v eth eti lefolyását, előidézheti ism étlő d ését és o k o zh at b en n e változáso-

A módszer értéke.

A módszer kritikái.

23

k á t, m ert m inderről a szók k ö zv etítése révén értesül.

Igaz, h ogy c sak közvetve, jelek által értesül s m ag át az eszm éled fo ly am ato t k özvetlenül n em követheti.

A z o n b a n az ily k özvetlenül n em k ö v eth ető álla p o ­ to k n a k ism eretes jelek n y o m án való tu d o m ásu lv étele a te rm é sz e ttu d o m á n y m in d en ág á b a n elfo g ad o tt k i­

segítő eszköz s az eszm éled jelen ség ek e setéb en m ég m eg v an az a tá m a sz té k is, hogy a pszikológus m ag át a kísérleti p ro b lé m á t sa já t előleges k özvetlen intro- sp ek ció jáb ó l m eriti s az ala n y önm egfigyelései ala p já n a tőle m e g tu d o tt eszm életi á llap o to k at u tána-intro- sp iciálh atja. E p ro b lé m a a d ó előleges és ez értelm ező u tólagos k ö zv etlen in trospekció az alanytól k a p o tt k ö zv etett in tro sp rek ció b a is életet ö n t és k ö zelebb h o z z a a n n a k ta rta lm á t a k ísérletezőhöz, m in t p u szta jel-á tte v é sek és fogalm i értelm ezések teh etn ék , m e ­ ly ek k el a term é sz e ttu d o m á n y o k b an m egelégszünk.

M ás o ldalról az ere d m é n y e k v éd ik a k ísé r­

letezés e n eh éz és sok ó v a to sság o t igénylő m ódját.

A z ala n y n em ism eri reak ció in ak m érő -szám ait s e z ek n ek a szá m o k n a k n ö v ése v ag y csö k k en ése m égis p o n to sa n m egfelel a b e m o n d o tt in tro sp ek tiv a d a to k szö v ev én y esség én ek v agy tö b b é-k ev ésb é fárad ság o s v o ltán ak . A z izo m m ű k ö d ésére figyelő eg y én (m usz- k u láris tip u s) m o zg ás-v álasza g yorsabb, m int a szen- zoriálisan beállított, t. i. a hivó b e n y o m á sra figyelő em beré. M in d k ettő n él rö v id eb b azé, aki a gyors re a g á lá sra ö sszp o n to sitja figyelm ét. A zav aró h a tá ­ so k k al k e v e rt reak ció k h o sszab b ak , a v á ratlan u l b eálló szó rak o zo ttság , a felism erés tu d ato s k o n statá- lása, a v álasztás, m in d h o sszab b ítja a reakció-időt.

V ég ü l az a d a to k objektiv é rté k é n e k ig azo lására szol­

g á ln a k a k ü lö n b ö ző és egym ásról n em tudó a la n y o k in tro sp ek ció in ak m egeg y ezései is.

A m ó d szer n eh ézség ei azo n b a n ta g a d h a ta tla n o k .

26

É rzék en y m ű szer ez, m ely ren d k ív ü l finom a d a to k a t ad, d e k ö n n y e n rom lik és igen sok k ö rü ltek in tést k ív án a k ezelése. A m ily en m esszem en ő k leh etn ek e re d ­ m én y ei a v a to tt k ezek b en , oly v ask o s tév e d é se k re vihet a jára tla n , g o n d atlan , v ag y elfogult k u ta tó k ezében. A z önm egfigyelés a d a ta in a k tisztázása, a k é rd é se k elterelő szuggesztióinak, a k a p o tt v álaszo k h ib ás é rtelm ezésén ek elk erü lése m eg an n y i n ag y o n k én y es fe la d a t s a m ó d szer sikere a legnagyobb tu d o m án y o s b ecsü letesség et és tu d ó s-m o rált k ö vetel m in d az alanytól, m in d a kisérletezőtől. V é g érv én y es m e g á lla p itá so k ra eg y m a g á b a n nem elegendő.

Pezihopatológiai m ódszerek.

A kik érd ező m ó d szern ek ezen elvi b ev allo ttság g al való a lk a lm a z ása ellen tá m a d ó k r itik á k ^ azo n b an n em a k a d á ly o z zá k m eg, hogy a la p já b a n véve v álto zatlan u l to v áb b ne szerep eljen oly terü letek en , hol k e v ésb é szisztem atik u san a lk a lm a z o tt form ái m á r rég en m ű k ö d é sb e n v a n n a k s ahol a m egism erés sürgető v olta n em en g ed i m eg a túlságos m ó d szer­

beli ag g ály o sk o d ást. A z elm eb eteg ek eszm életi z a v a ­ rait m in d ig k ik érd ezéssel tu d ta m eg a pszikológus és m ó d szeresen terv szerű k ik é rd e z é st kellett a lk al­

m azn ia, csak a v á laszo k é rte lm ezéséb en volt m ég tö b b esh ető ség a tév ed ésre, m ég több szü k ség az ó v ato sság ra.

A lélek tan i tu d o m án y o k fejlődésében igen n ag y szerep ju t a p ato ló g ián ak . E n n ek az az oka, hogy a norm ális e szm életb en az összes tén y ező k eg yensúlyozott össze- m ü k ö d é se fo ly tán nem leh et a vizsg álan d ó elem et vagy tev é k e n y sé g e t a többitől ra d ik á lisa n elszigetelni s a p szikológus körülbelül úgy áll az egészséges

A p>~ihopatológia fontossága.

27

lélek előtt, m int a histológus állan a a nö v én y i vagy állati te st előtt, m ely n ek m ű k ö d é sé t csak élő szö v e­

v én y e ssé g é b e n n é z h e tn é és n em g y a k o ro lh a tn a rajta viviszekciót. A b eteg ség ilyen viviszekciót végez az eszm életen , n em c su p án félretcl, h an e m k ih asit belőle v alam it, túloz v agy lefokoz b en n e egy-egy te v é k e n y ­ séget, m eglevő összefü g g ések et m egszüntet, e g y ü tt­

m ű k ö d ő ele m e k e t szétv álaszt s ezzel a lélektani k isé rletezésb e is beviszi a te rm é szettu d o m án y i kisérlet leg h a sz n o sa b b fegyverét, az elszigetelést. A z e lm e­

beteg , aki elv esztette em lék ezetét, ak in ek m u n k a- k é p te le n n é v á lt az a k a ra ta , aki hallucinál, aki szo m n am b u la, stb., az ö n k é n t ad ja m eg zav art te v é ­ k e n y sé g é n e k v iz sg á la tá ra a szü k ség es kísérleti fel­

té telek et s az elm eg y ó g y ászati klin ik ák ebből a szem p o n tb ó l n éz v e igazi lélek tan i lab o rató riu m o k , m e ly ek b en a term é sz e t m a g a állíto tta fel a p ro b lé ­ m á k a t és a d ta m eg a k ísérletezésre h asz n á lh a tó tu d o m á n y o s a n y a g o t (R ibot).

A ie rm é sz e ta d ta k e d v ező b b kisérleti a n y a g é rt a z o n b a n itt a k ik érd ezés n eh éz­

ségeivel fizet a pszikológus. A z egyszerű lab o rató riu m i k ik érd ezés legtöbbször nem h aszn álh ató , a m e g z a v a rt eszm életek m ag u k ró l a d o tt ta n ú b iz o n y ­ ság ai nem m indig sz a v ah ih ető k s au ten tik u s v álaszo k egyszerű tu d o m án y o s érték elése h ely ett itt ho sszas és v á ra tla n b eszélg etések n ek szintétikus kép éb ő l, a beteg szav ain ak , g esztu sain ak , kifejező m o zg ásain ak eg y ü ttes m eg ítéléséb ő l s m in d ezek n ek a róla felvett fiziológiai a d a to k k a l tö rtén ő szem b esítéséb ő l kell az ig azán v é g b em en t eszm életi á llap o to k m eg ism erésén ek k ia la ­ kulnia. E h h ez járu l az, hogy a b eteg ritk á n ism eri összes eszm életi { zav arait, elfelejtette azok ered etét,

„ö n k ív ü letb en “ éli át m e g n y ilatk o zásaik at és csak egészen sa játság o s létek tan i feltételek k özött tu d ró lu k

A kikérdezés nehézségei.

28