• Nem Talált Eredményt

4. Kutatási eredmények

4.1. A mintaterületek tágabb földrajzi kontextusa

4.1.1.3. A két régió összehasonlító vizsgálata

A nemzetközi összehasonlító elemzések során számos nehézségbe, illetve akadályba ütközhetünk, hiszen az összehasonlításra kerülő államok jogszabályi háttere, statisztikai adatgyűjtési módszertana eltérő lehet, így az eredmények sok esetben téves következtetések levonásához vezethetnek. Jelen fejezetben megpróbálom néhány alapvető mutató segítségével összehasonlítani a két régiót, amelyek révén érzékelhetővé válnak a két terület közötti különbségek. Az összehasonlítás alapját gazdasági és társadalmi mutatók alkotják, melyek többsége a 2018-as állapotra vonatkozik, némelyik azonban folyamatában szemlélteti a változásokat.

A népességszám-változás értéke alapján kijelenthető, hogy a két régió népessége hasonló mértékben csökkent az elmúlt 30 évben, ami viszont nem azonos folyamatok eredményének köszönhető. A Dél-Alföld esetében az elöregedés, s ennek nyomán a természetes fogyás magas értéke áll a háttérben, a Vest esetében pedig főként az elvándorlás. A két régió megyéi közül egyedül Temes volt képes népességszámának növelésére a vizsgált időszakban. A természetes szaporodás értékei alapján Békés, illetve Temes megye szélsőértékei kirívóak, előbbi negatív, míg utóbbi pozitív értelemben, Krassó-Szörény megye kivételével azonban a többi vizsgált megye többé-kevésbé hasonló értékekkel rendelkezik (3. táblázat).

A vándorlás vizsgálata, illetve a két ország közötti összehasonlítása kissé nehezebb, mint a legtöbb mutató esetében, hiszen az erre vonatkozó adatok sok esetben eltérő módszertannal készültek. A legalapvetőbb különbség, hogy a magyarországi értékek tükrözik az állandó és az ideiglenes vándorlást is, ellenben csupán a belföldi vándorlásra utalnak. Ezzel szemben, a romániai értékek elméletileg tükrözik a külföldre, illetve külföldről történő vándorlást is, az ideiglenes vándorlást azonban csupán 2008-tól tartják számon, így ezt nem tudtam figyelembe venni. Így a két ország közvetlen összehasonlítása ebben a formában igencsak problémás. A Vest régió átlagos vándorlási különbözete rosszabb, azonban mindkét régió esetében időben egyre nő az elvándorlás mértéke. Fontos megjegyezni azt is, hogy amíg a Dél-Alföld régió

esetében ezt legfőképp a belföldi migráció okozza (főleg a főváros, illetve nyugati országrészek irányába), addig a Vest régió esetében sokkal nagyobb súlyt képvisel a nemzetközi migráció.

A rendszerváltozást követő időszakban a Vest régió volt a kivándorlás által leginkább érintett romániai régió, ez egy idő után enyhült, de az utóbbi években újra felerősödőben van (CIUCIU, M.2017). A helyzetet súlyosbítja az a tény, hogy a vándorlásban résztvevők legnagyobb része a 15-24 éves korosztályhoz tartozik (IVAN,P.2015). Többek között ez is hozzájárul az öregedési index értékének lassú, de folyamatos növekedéséhez. A Dél-Alföld régióban egyértelműen látszik Békés megye népességkibocsájtó szerepe a másik két megyéhez képest, a Vest régió esetében azonban Temes inkább vándorlási célterületnek számít a belföldi vándorlásban (3.

táblázat).

3. táblázat. A Dél-Alföld és a Vest régió és megyéik főbb demográfiai mutatói.

Forrás: TeIR, KSH, Tempo Online. Saját számítás. * Románia: 1992, ** Természetes szaporodás aggregált értékei (1990-2018), *** Vándorlási különbözet aggregált értékei (1990-2018).

Egy másik feltűnő különbség a két régió között gazdasági értelemben a bruttó hazai össztermék tekintetében mutatható ki. Az Eurostat adatai alapján, a Vest régió egy főre jutó GDP értéke, a vizsgált időszak elején jóval alacsonyabb volt, mint a Dél-Alföld régióé, a különbség azonban folyamatosan csökkent, s 2006-ban a Vest megelőzte a Dél-Alföldet. Ennek legfőbb okai a Vest kedvező (nyugati) fekvése, az elérhető viszonylag képzett és olcsó munkaerő, illetve a történelmi mélységekbe nyúló kulturális – főleg német és olasz – kapcsolatok megléte. Ezen okok együttesen járultak hozzá a régió egyes részein megfigyelhető jelentős mértékű külföldi működőtőke befektetésekhez már az Európai Uniós csatlakozást megelőző, majd még inkább az azt követő időszakban (CRETAN,R.et al.2005;CRETAN,R.

2019). A dél-alföldi megyékhez viszonyított hátrányosabb helyzetén először Temes, nem sokkal később Arad volt képes változtatni, majd Békés megye viszonylagos stagnálásának köszönhetően a másik két romániai megye is leelőzte és majdnem utolérte Csongrád-Csanád megye szintjét 2017-ben. A hét megye közül 2000-2018 között Békés és Csongrád-Csanád megye csak 78%-kal, míg Temes 297%-kal tudta növelni fajlagos GDP értékét, miközben Bács-Kiskun 115%-kal, míg a másik három romániai megye átlagosan 230%-kal (8. ábra).

8. ábra. A Dél-Alföld és a Vest régió GDP/fő (PPS) reálértékei, 2000-2018 Forrás: Eurostat, saját szerk.

Az egy főre jutó bruttó hazai termék értéke alapján mind Romániában, mind Magyarországon a periferizáció, illetve a polarizáció jelei mutatkoznak régiós és megyei szinten egyaránt, hiszen mindkét országban, a régiók sorrendjének viszonylagos stabilitása ellenére a közöttük lévő egyenlőtlenségek folyamatosan növekedtek. Ugyanakkor az eltérés a két ország között számottevő. Magyarország esetében 57%-os, ezzel szemben Románia esetében 356%-os növekedés figyelhető meg régiók szélsőértékei, míg előbbinél 134%-os, utóbbinál 326%-os növekedés a megyék szélsőértékei közötti különbségeket tekintve 2000 és 2018 között (9. ábra). A területi különbségek tartósságára utal Magyarországon, hogy a vizsgált 18 év alatt az első és utolsó öt megye helyzete gyakorlatilag változatlan volt. Romániában az első és utolsó öt megye sorrendjében érdemi változás nem történt a vizsgált időszakban, hazánkkal ellentétben azonban nagyobb léptékű átrendeződésekre is volt példa a szélsőértékeken belül, mind pozitív (felzárkózás: pl. Tulcsa, Szilágy megye), mind negatív (lecsúszás: pl. Kovászna, Hargita, Vráncsa megye) értelemben. A szélsőértékek közötti különbségek növekedése figyelhető meg pl. a népességszámot, az öregedési indexet, illetve az 50-nél több főt foglalkoztató vállalkozások számát tekintve is. Emellett, ha megvizsgáljuk a GDP koncentrációját vizsgáló Hirschman-Herfindahl-index, illetve a GDP területi eloszlását vizsgáló Hoover-index értékeinek változását, akkor a polarizálódás folyamata figyelhető meg (DUSEK T.–KOTOSZ B.2016) (4. táblázat).

9. ábra. A magyar NUTS-2-es régiók maximum és a minimum GDP/fő értékeinek különbségei 2000-2018.

Forrás: Eurostat, saját szerk.

MAGYARORSZÁG ROMÁNIA RÉGIÓK

2000 2018 2000 2018

HHI (GDP) 0,239 0,267 0,137 0,151

HHI (Nép.) 0,166 0,174 0,130 0,130

Hoover-index 16,4% 17,1% 12,32% 16,28%

MEGYÉK

HHI (GDP) 0,145 0,162 0,062 0,078

HHI (Nép.) 0,072 0,076 0,031 0,032

Hoover-index 19,6% 20,8% 15,1% 20,7%

4. táblázat. A Hirschman-Herfindahl- (HHI) és a Hoover-index értékek a magyar és a román régiók és megyék szintjén, 2000-2018.

Forrás: saját szerk.

A két régió összehasonlító vizsgálata alapján megállapítható, hogy az országon belüli helyzetük némileg különbözik, tekintve a Dél-Alföld „átlagos” és a Vest „előkelő” helyzetét tükröző gazdasági és társadalmi mutatók értékeit, illetve azok időbeli változását. Ezen különbségek azonban nagyban függenek nem csupán az objektív indikátoroktól, melyek tekintetében leginkább Temes megye kiugró értékei az „egyediek”, hanem az országon belüli relatív helyzetüktől egyaránt. Mind Magyarországon, mind Romániában a vizsgált mutatók tekintetében regionális és megyei szinten is nőttek a különbségek a vizsgált időszakban, melyre mindkét régióban található példa mind negatív, mind pozitív értelemben. Ha Európai Uniós szinten hasonlítjuk össze a két régiót, figyelembe véve a centrum-periféria viszonyrendszert, számos tekintetben szembesülünk a hasonló jellemzőkkel (ANNONI,P.et al.2018), valamint a hasonló társadalmi, gazdasági és környezeti tényezőkkel szembeni sérülékenységgel (EURÓPAI

BIZOTTSÁG 2008;ESPON2014;WEBBER,D.J.et al.2018;SENSIER,M.et al.2016). A régiókon belül megfigyelhető különbségek a legtöbb vizsgált mutató tekintetében nagyobbak, mint a két régió közötti különbségek, tehát az összehasonlítás nem ütközik különösebb problémába. A mintaterületek régión belüli pozíciójának jellemzése azonban helyi szintű vizsgálatokat igényel, melynek eredményeit a következő fejezetben tárgyalom.