A B. Jk . 1453, 1500, 1502 és 1503-ból szárm azó b e to ld á s a it11 n ag y jáb ó l ugyanazon h an g tan i sajá tsá g o k jellem zik. A legfel
tűnőbbek:
Kfn. von, vone (diai. van), vor, vore á llan d ó an van ill. var a la k b a n fordul elő.
L abializáció: pöcken (B äcker), pösten (besten).
Kfn. oe > e: gehert (gehört).
Kfn. brőt: prat, pratt.
44 Michnay 263—264.
Kfn. névm ás sie, si, sí: se, see.
Kfn. i > i e: wiert (w ird), wier (w ir).
Kfn. viir: fw er a lak b an h aszn álato s. A z e v alószínűleg az u m lau to t jelzi.
G y ak ran fo rd u ln ak elő p ra e t.-o s igealakok: vanden (plur.
1. sz.), ward, Sachen, gab, paten, patten, gieng ( = gingen), gien- gen. A haben p ra e t.-a ind. és co n j.-b an : hiet, hieten vagy hét, hetten.
Kfn. -lieh, -lieh, ófn. -lieh képző z-je e-vé v áltozik: geist- lech, weltlechen, rechtlech, ebicklech (ew iglich), etlech, haim- lech (189. 360. jegyzet).
A ge- p raefix u m néha telje se n e lm a ra d : rieht ( = G erich t).
E nklisis: dans — dan es, als es, jehs — ich es.
II. M ássalhangzók.
A m ássalh an g zó k at illetőleg á lta lá b a n a z t m o n d h atju k , hogy a kfn. m ássalh an g zó -ren d szerh ez viszonyítva nem tö rté n te k nagyobb változások. A jelölés itt is nagy in g ad o záso k at m u tat, különösen az ú. n. „orthogrophischer W e c h se l“ terü le té n .
1. Explosivák és h.
b ~ p.
Szókezdő labiális expl. a felsőném etben m ár a kfn. időben zöngétlen lenissé lett, am ire a p és b ingadozó jelöléséből k ö v etk ezteth etü n k .4' Míg az ófn.-ben a p m eglehetős sz ilá rd a n m egőrizte h a n g á lla p o tá t, m ár a klasszikus kfn.-ben p ~ 6 jelölés v álta k o z ik.45 46 A 1 2. sz.-tól kezdve a z u tá n lassan eltű n ik ez a v áltak o zás szó elején és szó belsejében, b és g a szokásos ale- m ann írásm ód. A g em inátákban is bb, gg m arad . B a jo ro rsz á g ban s a vele szom szédos vidékeken a p is gyakori, in terv o k alis h ely zetb en azonban á lta lá b a n 6-t h aszn áln ak . A B. Jk .-b en a legnagyobb k ö v etk ezetlen ség et ta lá lju k , p és 6 gy ak ran m inden szab ály nélkül v áltak o zik egym ással s á lta lá b a n a z t m o n d h a t
juk, hogy a p-s alak o k a gyakoribbak.
45 Moser i. m. 95. §.
40 U. o. 25. §.
4 5 Szókezdő p : pösem 29. 2. 4. poshaftigen 29. 2. 9. pricht 29.
2. 9. pruederlich 29. 2. 9. pabst 29. 3. 2. paiden 30. 3. 2. p an 30.
3. 5. p e y 35. 16. 6. p lu et 35. 16. 8. pleiben 38. 23. 6. púrg 107.
173. 3. prieff. 53. 50. 1. 3. 5.
Szókezdő b: babst 29. 3. 1. buli 36. 19. 4. brief f 53. 50. 15.
bindet 117. 201. 3.
A k o rai úfn. k o rszak egyéb íro tt em lékeiben a be- p ra e - fixum nál csak igen ritk á n ta lá lu n k p -t. A B. Jk .-b en gy ak o rib bak a p-s a lak o k : pelaitten 31, 7. 8. pezallen 32. 9. 3. pezallung 32. 9. 4. p e d a rff 34. 12. 3. p esenten 35. 16. 5. petrogen 36. 20. 3.
p e ste ll 36. 20. 5. pestenn 37. 20. 3. pesichrung 41. 32. 17, p e k u n - diget 46. 39. 3. belaitten 31. 6. 7. besenden 43. 34. 4., 45. 37. 5., 46. 40. 4. b esen d et 45. 38. 2.
In te rv o k álik u s hely zetb en m indig 6-t ta lá lu n k : eben 29. 2. 1 0. haben 29. 2. 11. gaben 30. 3. 2. pegaben 32. 8, 4. petrüeben 37. 20.
6. Lieben 40. 32. 3. lebentigen 53. 50. 19. pleiben 119. 204. 4. — A sy n k o p á lt alak o k b an is m indig b van: lebt 29. 2. 4. 6a6sf 29.
3. 1. pabst 29. 3. 2., 30. 3. 2,, 30. 4. 3, vngeleubt 37. 22. 7. geerbt 38. 24. 2. lobs 41. 32. 23. gz6f 48. 42. 1. auf gibt 53. 50. 19. habt 57. 59. 4.
S zóösszetételekben in terv o k álik u s hely zetb en is lehet p: ge- poten 29. 2. 2. gepürdt 31. 5. 5. g epurdt 32. 8. 1. g ep erd t (ge
b ä rt) 32. 8. 2. gépétén 44. 35. 6. stb.
Szóvégen v áltak o zik p ~ 6, a 6-s alak o k azonban g yakorib
bak : leib 30. 3. 5. u^eih 31. 7. 4. ab sten 36. 19. 2. ob 38. 24. 7.
ap gangk 107. 173. 5. ap (ob) 107. 174. 6. weip 118. 204. 2. weib 119. 204. 4. — A z ap o k o p á lt ala k o k n á l á llan d ó an b van: lieb hab 29. 2. 2. /ze6 29. 2. 9. p/ez'6 41. 32. 24. stb.
b ~ in
A 6 szó b elsejéb en néha sp irá n ssá lesz. E z a v álto zás elő szö r k ö zépném et te rü le te n m ent végbe, m á r a 12, sz.-ban. B a jo r te rü le te n csak a 13., 14. sz.-ban je le n tk e z ik.47 A B. J k . w-s a la k ja i: o ffen w a r 29. 2. 8. offenwarer 37. 22. 5. offenw art 51.
48. 2. {-bar < kín. -baere, ófn. -bári), herwerg 8. Reg. 19..
később 6-vel is: herberg 36.).
T isztán o rto g rafik u s term észetű a 6 és w v á ltak o zása szó-47 Moser 95. §.
61. 6 6. 1. erberben 48. 42, 2. ner antburt 114. 192. 4. gebicht 11.
Reg. 85. (későbbi kéz b eto ld á sa ), von lem b u n d en (L ähm w unden) 2 2. Reg. 4. arbais (kfn. a r w e i j , ärwei3) 95. 154. 8. 15. gebalt 2 0. Reg. 245. leinbibir 13. Reg. 133. leinhater 13. Reg. 134. — U gyanúgy bochen (wochen) 2 1. Reg. 227. stb. De: w erben 50.
46. 5. verw alken 108. 177. 2. stb.
Kfn. w r, l és m agánhangzó u tá n b-vé le tt.49 Pl. gelbs 111.
186. 3. gilben 114. 193, 3. (kfn. gél, gélwes).
A kfn. p f a ffrik á ta á lta lá b a n m egm arad. Je lö lé se leggyak
rab b an ph (p p h ), előfordul azonban m in d k ét író n ál a p f is. Pl.
phenning 34. 12. 7. emphangen 35. 15. 7. 11. pharrer 37. 21. 2., 37. 22. 3. phantprieff 53. 50. 8. phineztag 105. 168. 3. p h en d e n 106. 171. 3. geopphert 194. 373. 4. ku p p h e r 207. 411. 3. coppher 218. 441. 1. pflichtig 36. 18. 2. pfarrers 38. 23. 1. p fa n d t 53. 50.
6. 7. 8. pfarrer 107. 173. 1. p fú n te n 208. 414. 5. pfennig 109. 181.
3. (a ph jelöléshez v. ö. B evezetés 1 0. 1.) w erplicht 53. 50. 3. és tr oppen 174. 323. 2 . alak o k p -jé t írásh ib án ak te k in th e tjü k .
N yom át ta lá lju k a kfn. f affrik á c ió ján a k is: en tp frö m b t 55.
52. 6. / ~ d
A z úfn. t és d különböző e re d e tű e k d < germ , th (pl.
das ~ gót th ata) t < germ , d , gót d (pl. T ag ~ gót dags). Idővel azonban kev ered és jö tt létre. E gyes szav ak b an pl. szóelején m ár a kfn.-ben a szab ály szerű d < gót th h e ly e tt t-t h a sz n á lta k (tausend, tauen, T rau b e stb.). A n asalis u tán i t pedig m ár az ófn.-ben d -vé le tt (la n tes ~ la n d es).50
A B. Jk . a t — d hangok következő á lla p o tá t m u ta tja : Szó elején m agánhangzó e lő tt m egm arad a d < kfn., ófn.
d < germ , th: dingen 29. 2. 1. (kfn., ófn. dinc, régi germ , thing), das 31. 5, 2,, 31. 7. 2. stb. (kötőszó daß, gót thata), dinst 30.
4, 5. stb.
M ássalhangzó e lő tt kfn., ófn. d < germ , th helyén néh a t-t ta lá lu n k : trit tail 34, 12. 1. de: driualtikait 122. 211, 2.
48 Moser 26. §.
49 U. o. 101. §.
47 A hol m ár a kín.-ben is / - 1 h a sz n á lta k d < germ, th h ely ett, o tt a B. Jk . is /-t tü n tet föl: tausent 32. 9. 2. (kfn. tusent, ófn.
thusunt, düsunt, gót thüsundi).
M agánhangzó elő tt m in d en ü tt m eg m arad t a / < kfn., ófn.
/ < germ, d: tail 34. 12. 1. tugent 36. 20. 1. todslag 52, 50. 7.
tum hait 28. 1, 5. vntugen 29. 2. 9. /ag 32. 9. 4., 46. 40. 4., 105, 168. 1. geó/ag 32. 10. 1.
S zó belsejében intervokálikus helyzetben m in d en ü tt m egm a
ra d a d < kfn., ófn. c/ < germ, /Ä: pruederlich 29. 2. 9. leiden 29.
2. 10. laidigen 37. 20. 6. pa d er (B ader) 110. 182. 1. m einayder 29. 2. 7.
Kfn. t intervokálikus helyzetben néha m eg k ettő ző d ik : geittig- kait 4. 5. 10. Geittiger 5. 6. 5. kfn. gitec, giteckeit — geizig, gierig).
N asalis és liquida u tá n d váltakozik /-vel: haldenn 59. 62. 6. (kfn. halten, gót h a ld a n), halden 109. 179. 1. sunder 29. 3. 3.
(kfn. sunder, ófn. suntar, gót sundrő), under 36. 20. 2., 41. 32.
15. gulden 32. 9. 2. henden 53. 50. 27. vnderschait 53. 50. 13.
bestentiger 37. 21. 2. pesenten 35. 16. 5. pestüntig 41. 32. 24.
lebentigen 53. 50. 19. inhalten 58. 62. 1. sentten 106. 171. 1.
Szóvégen m agánhangzó u tá n n ag y részt m egm arad a / < germ, d vagy gót th: stat, sta tfo lk 29. 2. 2. (S /ad /, kfn. stat), got 28. 2. 1. 3., 29. 2. 4. (kfn. got, gót g u th).
Suffixum ok elő tt in terv o k álik u s helyzetben a szóvégi t g y ak ra n m egkettőződik: gottes 29. 2. 2. gutten 191. 362. 2. gutter 193. 370. 3. w u tte n d e n 202. 398. 2. (kfn., ófn. wuot, gót w óds --- besessen, g e istesk ran k ).
d -t ta lá lu n k a következő szavak végén: a y d 46. 40. 2. (kfn.
eit (d), gót aiths), leid geben 121. 210. 4. de: leit geben 121.
209. 1. 2. leitt geben 122. 211. 3.
N asalis és liquida u tán te lje s következetlenséggel h a sz n á l
n ak d -t vagy /-1: sand P e te r 30. 3. 3. sand T rin itä t 121. 2 1 0. 2. sa n d Jo rg e n 32. 9. 4., 35. 15. 10. sant Jorgen 109. 180. 5. wolden (w ollten) 191. 364. 3. paid 34. 15. 2. (gót ba lth s), hand wercher 112. 190. 3. hantw ercher 43. 33. 2. hanttat 119. 204. 9. gedult 30. 3. 6, tausent 32. 9. 2. go// 32. 9. 3. (gót gulth, kfn. golt (d), ófn. gold), ver golt 33. 10. 1. gelt 35. 15. 1. wirt (wird) 32. 8. 2., 191. 362. 1. (gót w a irth a n) sent (sind) 108. 175. 4. grunt 55. 54.
2. fre w n t 119. 204. 8.
A z ap o k o p ált alak o k b an n asalis és liq u id a u tá n leginkább d -1 ta lá lu n k : m it dem m u n d 29. 2. 6. aus dem land 31. 7. 3.
w old (wollte) 33. 11. 3, hend (plur.) 39. 25. 5. w u r d 41. 32.
4. w erd 41. 32, 16. de: fre w n t 119. 204, 8. fre w n te n 119.
204. 4. gefrew nterr 37. 21. 3. stu n t (kfn. stu nde, ófn. stunta) 166.
307. 1.
A „deutsch“ szó 788 óta latin szövegekben f/i-val fo rd u l elő: ,,theodisca lin g u a“ s először csak a n y elv re vonatkozik.
M aga a szó a régi ném et theoda (gót thiuda, ófn. diót, kfn. d iet
= V olk)-ból szárm azik. N o tk ern él ta lá lu n k először d-t (1 0 0 0 k ö rü l): diutisc. A 12. sz.-ban egym ás m e lle tt h a sz n á ljá k a diutesc, diutsk, tiusch alak o k at, m elyek m o stm ár a ném et n é p re is v o natkozhatnak. A z úfn.-ben egész a 18. sz.-ig a teutsch a la k h a sz n á la to s.51 A B. Jk .-b en az I. kéz leginkább a d -s, a II. kéz pedig a t-s ala k o t h a sz n á lja . P l. Deutsch 34. 1 2. 1, d eu tsch er 38. 24. 3. tewtscher 105. 167. 1. tew tczscher 105. 167. 4. te u tsc h 118. 203. 4.
t ~ z.
Kfn. t szóelején w e lő tt az úfn.-ben z-vé lesz,52 A B. Jk .-b e n a régi alak o k m ellett m ár ú ja k is e lő fo rd u ln ak : p etw u n g e n 39, 25. 2. tw inget 203. 401. 4. czwingen 125. 217. 3., 191. 363. 3.
A kfn. tz, z a ffrik á ta m in d en ü tt m egm arad. A jelö lésb en ném i k ö v etkezetességet is ta lá lu n k : szóelején leginkább z, a II. kéznél g y ak ran ez áll: zauhrer 29. 2. 7. zin sen 30. 3. 1. z w a y 30. 3. 3. 4. zw aintzig 32. 10. 2. zaichen 35. 15. 5. czw en 108. 176.
2. stb. S zóbelsejében és szóvégen leginkább tz (II. kéz t e z ) á ll:
w itze 28. 2. 3. k ü r tz 29. 2. 1. yetzlich en 29. 2 .A. h ertzen 29. 2. 3.
gantz 29. 2. 6. 11. ichtz 29. 3. 2. k e rtze n 31. 7. 6. setezen 105. 167.
3. sy te ze n 105. 168. 1. stb. de: ganz 31. 6. 7. ganzen 27. 1. 15.
churczlich 103. 165. 5.
k ~ g .
Szóelején a felsőném etben nem e se tt egybe a k és g.53 A B. Jk .-b en a szókezdő kfn. g leginkább m eg m arad : gegen 29. 2. 10. geklagt 29. 2. 11. gar 29. 3. 2. ge6/ag 32, 10. 1. C sa k
51 Kluge: Etym. Wb.
52 Paul: D Gr. II. 214. §.
5S Moser i, m. 99. §.
4 9 szó rv án y o san fo rd u ln ak elő k-s alak o k : ken (gegen) 203. 403. 1., 205. 406. 1. kegen5i 205. 406. 2. keigenw urtikait 171. 315. 3.
krichisch (griechisch) 209. 417. 1. 2.
g ~ j v á ltak o zást ta lá lu n k a következő szóban: yech 37. 20.
6. gech, gäch, gaech 134. 237. 6. stb. (kfn. gache gách, úfn.
Jä h z o rn ).
A k m ár az ófn.-ben bizonyos v á lto z á st szenvedett. Az északi felsőném et te rü le te n tenuis a s p ira ta ( k h ) , a déli felső
ném etben pedig a ffrik á ta ( ky) le t t.55 — Szókezdő k az I. kéznél m in d en ü tt m egm arad. A II. kéz g y ak ran h a sz n á lja a szókezdő k helyén a e h -1. H ogy a eh itt a ffrik á tá t vagy tenuis a s p irá tá t jelöl-e vagy csupán o rto g rafik u s te rm é sz e tű jelölés, m inden h an g tan i jelen tő ség nélkül, nem d ö n th e tjü k el. M ár a korai úfn.
k o rszak elején túlnyom óan k h a sz n álato s s a 15. sz. végétől kezdve ez az á lta lá n o sa n u ralk o d ó h an g.50 így v alószínűtlen, hogy a c/z-nak m ás h an g érték e lenne, m int a &-nak. Pl. chunig 103. 165. 2. chuningk 103. 165. 3. churczlich 103. 165. 5. ch ú m p t 107. 172. 1. 3. chamer 108. 176. 1, chint 118. 204. 2. chraft 191.
363. 6. de: kunigkliche 103. 165. 7. ka m er 108. 175. 5.
Szóbelsejében m in d en ü tt m egm arad a g: dingen 29. 2. 1. vntugen 29. 2. 9. gegen 29. 2. 10. kunigen 29. 3. 3, angel tugent 36. 20. 1. stb.
A kfn.-ben a m edia ab so lu t szóvégen te n u issá l e t t:57 tac — tages. A B. Jk .-b en te lje s k ieg y en lítő d ést ta lá lu n k : kunig 29.
3. 4., 30. 4. 2. mag 30. 4. 2., 40. 30. 3. tag 32. 9. 4. 35, 15, 10.
gebtag 32. 10. 1. iartag 33. 10. 3. krieg 41. 32. 20. ding 46. 39. 3.
Kfn. -ec, -ic suffixum > -ig: gegenwärtig 31. 5. 3. ledig 31.
5. 5. schuldig 32. 10. 2. gerechtigkait 36. 20. 5. mächtiger 37. 21.
3. kündig 37. 21. 6. stb.
A kfn. -ec suffixum ban g és eh (sp irán s?) v á ltak o zn ak : manichen 34. 14. 3. manicher 30. 4. 2. manigerlay 53. 50. 13., 54. 50. 5. manigen 128. 226. 2.
A eh ~ g v áltak o zás m ás szav ak n ál is elő fo rd u l: nächster 185. 347. 3. negste 145. 260. 6. negsten 186. 347. 2. nagsten 22.
Reg. 266.
84 Kedvelt alak a keleti középnémetben (Moser i. m. 21. 1.).
85 U. o. 99. §.
80 U. o.
57 Paul: Mhd. Gr. 64. §.
D id ov ác z G y ö r g y : A b u da i jo g k ö n y v h a n g t a n a . *
Szóvégi k < kfn. c < germ , k r u tá n c/i-vá lesz: hantw erch 43. 34. 1. mit w erchenn 42. 32. 11. hantw ercher 43. 33.. 2. hant- werich 45. 37. 1. (kfn. were, werch, germ, w érka).
E gyébként á lta lá b a n m egm arad a kfn. k s néha meg is k ettő - ző d ik : s ta tfo lk 29. 2. 2. fo lk 31. 6. 3., 37. 20. 1. kra n cken 28. 2. 3.
(kfn. kranc (&]).
A kfn. c ~ g k iegyenlítődésének a n a ló g iá já ra g-t ta lá lu n k a következő szóban: krangkait (kfn. kranc [&]) 28. 1. 4. A g a z o n ban a rákövetkező k h a tá sa a la tt is lé tre jö h e te tt.
h.
S zóelején és szóbelsejében tisz ta hehezet: herren 29. 3. 4.
gehorsam 30. 3. 3. peuolhen 59. 64. 7. an slahen 33. 12. 2. ge
schehen 31. 6. 4. uor iehen 29. 2. 5. verlihen 39. 25. 2. hoher (kf.) 193. 369. 2.
In terv o k álik u s h elyzetben a h h ián y o zh at is: gesehen ist 31.
6. 7. gen (gehen) 31. 7. 6., 32. 7. 2. ee fe/jer,/ 35. 15. 10., 40. 32. 3.
fürsteer 39. 25. 4, ee (Ehe) 53. 50. 15.
Szóvégén m agánhangzó u tá n vagy m ássalh a n g z ó k a p cso la to k b an a h sp irán ssá ( e h ) lesz: noch (kfn. no h) 29. 2. 2. ge-schech 41. 32, 3. richter (kfn. re/z/-ből) 4 1 .3 2 . 8. erhöcht 41. 32. 9.