3. LECKE: ONLINE KÉRDŐÍVEK KÉRDÉSTÍPUSAI KÉRDÉSTÍPUSAI
3.1 CÉLKITŰZÉSEK ÉS KOMPETENCIÁK
3.2.3 Kérdéstípusok
A klasszikus kérdéstípusok természetesen megtalálhatók az UniPoll kérdés-tárában is, de többet sajátos designnal, illetve kisegítő lehetőséggel old meg, ezért érdemes átnézni, milyen lehetőségeink vannak:
13. ábra: Kérdéstípusok az unipollban
Online kérdőívek kérdéstípusai 31
Szöveges válasz
Szöveges válasz bekérésekor már a kérdés előállításakor el kell dönteni, hogy egysoros vagy többsoros válasz megadására adunk lehetőséget, bár ez valójában csak designt jelent. Az egysoros válaszlehetőségnél egyetlen cellát lát a kitöltő, de abba 4000 karakterig tetszőleges hosszúságú szöveg beírására van lehetősége. A TOVÁBB gomb használatával juthatunk el a kérdés konkrét össze-állításához, ahol maximalizálhatjuk a beírható karakterek számát.
14. ábra: Többsoros válasz beviteli lehetősége
A többsoros szövegbeviteli mező esetén egy sor hossza a rendelkezésre ál-ló beviteli mezővel fog megegyezni:
A 4000 karakteres korlát azonban itt is érvényes! Ettől hosszabb szöveg bevitelét nem engedi a rendszer.
A szöveges válasz lehet dátum is. Ez esetben a „Válasz dátummal” kérdés-típust kell választanunk. A kérdés szövegén és a megjegyzésen túl lehetőség van alapértelmezett dátum megadására, mely választ felkínáljuk a kitöltőnek, illetve korlátozhatjuk is a választási lehetőséget minimális és maximális dátum meg-adásával:
15. ábra: A választ dátum formában megadó kérdés készítése Természetesen a legkisebb és legnagyobb választható érték nem fog meg-jelenni, csak nem enged az intervallumon kívül eső dátumot beírni a kitöltés során.
Külön típusként jelenik meg a dátum és időpont megadására szolgáló kér-dés, melynek felépítése teljesen megegyezik az előbb bemutatott típussal.
A szöveges adatbeviteli lehetőségek között találunk e-mail cím megadásá-ra szolgáló kérdést, melynél történik egy formai(!) ellenőrzés, hogy a megadott e-mail cím formátuma helyes-e, de tartalmi ellenőrzés nincs, hogy tényleg léte-zik-e a beírt postafiók.
Kérhetünk be szöveges adatot úgy, hogy csak számok bevitelét engedé-lyezzük a „Válasz számmal” kérdéstípus alkalmazásával.
Széles beállítási lehetőséggel rendelkező kérdéstípus, ahol megadhatjuk, hogy általános számot, pénznemet vagy százalékot akarunk bekérni. Ez a
beállí-Online kérdőívek kérdéstípusai 33
tás nem jelenik meg a kitöltőnek, azonban ha elkezd gépelni egy számot, akkor a válaszsor alatt látja a formátummal együtt kiírt értéket.
16. ábra: Számformátumot bekérő kérdés
Itt is lehetőség van az alapértelmezett válasz megadására, illetve interval-lumok közé szorítani a választ.
Listatípusok
Ha nem szabadon írhatja be kérdését a kitöltő, hanem adott válaszok közül kell választania, akkor használjuk a lista típusú kérdését az UniPollnak.
17. ábra: Listatípusok
Három lehetőséget kínál fel számunkra a rendszer:
egy választ választhatunk,
több válasz megjelölésére van lehetőség,
rangsor felállítását szeretnénk megvalósítani.
A kérdés megadása a szokásos módon történik, a válaszokat pedig külön sorba begépelve ugyanazon szövegdobozba írhatjuk be. Vannak beépített vála-szok is, így például a világ összes országát tartalmazó Országok, mely segítő módon Magyarországgal kezdőkdik. A másik beépített lehetőség Magyarország régiói, ahol a 7 régió neve jelenik meg válaszlehetőségként (Alföld; Dél-Dunántúl; Észak-Alföld; Észak-Magyarország; Magyarország; Közép-Dunántúl; Nyugat-Dunántúl). Ha szeretnénk magunk generálni listát (pl. irányí-tószám a hozzá tartozó településnévvel, vagy az ország főiskolái/egyetemei, vagy a főiskola szakjai), akkor az unipollt készítő csapatnak el kell küldeni ezt a listát, és ők tudnak generálni egy beépített listát belőle.
18. ábra: Egy válasz megjelölésére szolgáló jegyzékkérdés
Online kérdőívek kérdéstípusai 35
Lehetőség van alapértelmezett válasz megadására is, továbbá a szokásos módon kötelezővé tehetjük a kérdés megválaszolását.
Egy válasz esetén döntenünk kell, hogy rádiógomb formátumot vagy le-gördülő listát szeretnénk felkínálni a kitöltőknek. Rádiógombnak nevezzük azt a jelölési módot, amikor a válaszok előtti jelek közül mindig csak egy lehet kivá-lasztva. Továbbá át tudjuk alakítani a jegyzékkérdésünket félig zárt kérdéssé az
„egyéb” válaszkategória bekapcsolásával, ahol lehetőség van az egyéb felirat megváltoztatására.
19. ábra: Rádiógomb vagy legördülő lista
Ez több választ engedélyező kérdés esetén is ugyanígy lehetséges, mint ahogy a képen láthatjuk.
20. ábra: Több választ engedő listatípus
Mindkét esetben lehetőség van megadni, hogy egymás alatt legyenek-e a válaszok vagy pedig több oszlopban.
21. ábra: Többoszlopos elrendezés
A rangsoroló kérdés nagyon látványos. A kitöltő lehetőséget kap, hogy kéz-zel hozza a kifejezéseket a megfelelő sorrendbe.
22. ábra: Rangsorolás kézi átrendezéssel
Érdemes azonban erre a tényre felhívni a kitöltők figyelmét, mert ez nem egy szokványos megoldás, és nem biztos, hogy instrukciók nélkül rájönnek, hogy mit is várunk el tőlük.
Osztályozási (értékelési) típusok
Három kérdéstípust találunk ebben a kategóriában:
23. ábra: Értékelési típusok
Az első osztályozási típusnál (Likert-skála) ötös skálán lehet értékelni, ezt megváltoztatni nem tudjuk. Annyi lehetőségünk van, hogy megadjuk az alsó, a felső és a középső kategória feliratát (pl. nem értek egyet, semleges, teljes mér-tékben egyetértek).
A kérdések feltevésére is csak táblázatos formában van lehetőség. Az olyan típusú kérdésekhez ideális, amikor azonos kategóriában több tényezőre is rá-kérdezünk.
Online kérdőívek kérdéstípusai 37
Ha egyetlen kérdést szeretnénk feltenni, akkor alkalmazzuk azt a megol-dást, hogy a kérdés szövege legyen például „Kérem 1-től 5-ig értékelje, mennyi-re ért egyet az alábbi állítással!”, majd a válaszkategóriák helyémennyi-re a megjegyzés rovatba írjuk az egyetlen, de érdemi kérdésünket.
24. ábra: Példa értékelő kérdésre
Lehetőség van arra is, hogy egy kérdéshez több válaszkategóriát adjunk meg, és minden alkategóriát értékelhet a kitöltő, azaz deszkriptív jellegű kér-dést készíthetünk.
25. ábra: Értékelés Likert-skálával
Ha nem ötös skálát szeretnénk használni, hanem hetes Likert-skálát, vagy 11-es Thurston-skálát, vagy más beosztást, akkor használjuk az osztályozás csúszkán lehetőséget. Beállításként megadhatjuk, hogy hányas értéket enged-jen a csúszka, mi legyen a legkisebb érték, és melyik legyen a legnagyobb. Így például lehetőség van arra is, hogy két intervallum közötti értéket kérjünk be.
A típus hátránya, hogy a kitöltő nem látja a végértéket, csak azt tapasztalja, hogy a csúszkát húzva megjelenik, melyik értéknél jár, és nem tudja a minimum értéktől alacsonyabbra, illetve a maximális értéktől magasabbra húzni a csúsz-kát.
26. ábra: Értékelés csúszkával
Az értékelő kérdések harmadik lehetősége a csillagokkal történő osztályo-zás, melyet leginkább tetszésünk kinyilvánítására tudunk használni. Működés közben, miközben húzzuk a csúszkát, a csillagok alatt egy kis segédnégyzetben megjelenik, hogy hányadik csillagnál járunk.
27. ábra: Csillagokkal történő értékelés A csillagok számát be lehet állítani a „Skála elemeinek száma” sorban.
Táblázattípusok
A táblázattípusok technikailag hasonlítanak az előző osztályozáshoz, hiszen a szempontokat megadjuk a sorokban, de itt minden oszlopnak saját elnevezé-se van.
Három formában készíthetünk táblázatos kérdést:
soronként egy választható értékkel,
soronként több választható értékkel,
cellánként legördülő listával.
Online kérdőívek kérdéstípusai 39
28. ábra: Táblázattípusok
Soronként egy választható érték megadására mutat példát az alábbi kép.
29. ábra: Egy válaszlehetőség táblázattípusnál
A rendszer segíti a választást, és színnel jelöli, hogy épp melyik sor melyik oszlopánál jár az egér, melyet láthatunk a képen is.
Soronként több válasz is megjelölhető:
30. ábra: Több választ engedő táblázatos kérdés
A harmadik táblázattípus minden sor minden cellájában megengedi a le-gördülő listát. Jól használhatjuk például regisztrációs űrlapok készítése során:
31. ábra: Legördülő lista táblázatos kérdés esetén A kérdéstípusoknak – mint láthattuk – nagyon széles tárát kidolgozták az UniPollban. A kérdéstípusok között, ha nem találjuk meg a számunkra megfele-lőt, úgy tűnhet, hogy még az „Egyéb” típus választásával van lehetőségünk az egyéni kérdés megalkotására, de ez az utolsó kérdéstípus csalóka. Az „Egyéb elem – szöveg” kategória nem egy kérdés, csak egy szöveget tartalmazó elem, amely arra szolgál, hogy utasításokat, esetleg megjegyzéseket adhatunk a fel-használónak. Tulajdonképpen ezzel lehet a kérdéseken kívül szövegdobozt be-ékelni a kérdőívünkbe.
A bemutatott lehetőségekkel átvettük a kérdőív-összeállítás minden lépé-sét, a lehetőségeket ismerve összeállíthatjuk saját kérdőívünket.
3.3 ÖSSZEFOGLALÁS, KÉRDÉSEK
3.3.1 Összefoglalás
A fejezet rávilágít, hogy az online kérdőívek esetén nemcsak kérdésekben kell gondolkodni, hanem komoly jogosultsági problémák vetődnek fel, a kérdőív fejezetekre és oldalakra tagolódik. A tanult kérdőív-készítési módszereket (pl.
ugró utasítások) konvertálnunk kell gondolkodásunkban az online rendszerek világára, hogy feltételes kérdésekkel irányítva csak adott kérdések jelennek meg a kitöltők számára.
A fejezet bemutatja az unipoll rendszerén keresztül a kérdéstípusokat, mely kérdéstípusok egészen hasonlóak a többi online rendszer esetén is.
3.3.2 Önellenőrző kérdések
1. Mi a szerepe a fejezeteknek?
2. Mikor érdemes oldalmegjelenítési feltételt szabni?
3. Hová lehet elhelyezni a kérdésre vonatkozó instrukciókat?
4. Gondolja végig, mely esetekben ajánlott kötelezővé tenni egy kérdés ki-töltését!