Lakóhelyünk az 1950-es évek végén
1957 elején az Elnöki Tanács rendelete (1957. évi 10. tvr.) lehetőséget adott arra, hogy a tagosítások, földrendezések során sérelmet ért földtulaj-donosokat kártalanítani lehessen. Februárig kerületünkben 160 kérvényt nyújtottak be kártalanítás ügyében. Az árvízvédelmi munkákkal kapcsolatban februárban a VB megállapította, hogy „A Nagytétény dunatelepi körgát északi részét is befejezték úgy, hogy a Dunatelep 8,50 méter árvíz magasságig védett.
Természetes azonban, ha az árvízhelyzet ennél a szintnél magasabb árszintet tenne valószínűvé, akkor a szükséges kiürítési intézkedéseket meg kell tenni.”313 A Petőfi utcában az útépítést a közértboltig elvégezte az Útépítő Vállalat.
Elkészült az Akó utcában (320 fm) és a Zambelli Lajos utcában (331 fm) a víz-csőfektetés és 1-1 ejektoros közkút felállítása. A jegyzőkönyv szerint a nagytétényi park építése „a mostani pénzügyi viszonyok között” nem valósul meg.
Az 1956-os forradalom idején önkényes lakásfoglalások történtek a kerü-letben. „236 lakást, sőt még az épülettömbökhöz tartozó 8 mosókonyhát is ön-kényes beköltözők foglalták el. De beköltöztek még a kerület egyéb részein is, részben disszidálás folytán megüresedett lakásokba is.” Az önkényes lakásfoglalók döntő többsége budafoki lakos volt, akik az októberi események alatt ideiglenes kiutalásokat kaptak a Tanácstól. Ezek felülvizsgálata márciusban megkezdődött, s a törvénytelen foglalók ellen megfelelő intézkedéseket hoztak. Például vissza kellett költözniük régi lakásukba. A megalakított bizottságnak végül 520 önkényesen elfoglalt vagy disszidált lakásügyet kellett megvizsgálni.
Ebből júniusig 467 ügyet tárgyalt meg a bizottság, 327 helybenhagyó és 140 elutasító javaslattal. Június 18-ig 23 személyt távolítottak el az önkényesen elfoglalt lakásokból. 65 lett azoknak a száma, akiket a régi lakásukba helyeztek vissza.314
Az 1956/57. tanév első félévében a kerület hét általános iskolája közül a nagytétényi iskolába járt a legtöbb gyermek, összesen 777 fő. A tanulmányi eredményeket tekintve a legtöbb kitűnő bizonyítványt kapott tanuló is ide járt: 56 fő. Ez több mint duplája a két második legjobb iskolának, ahol 24-24 tanuló végezte el kitűnő eredménnyel a félévet. Nagytétényben az 56 kitűnőn kívül 78 jeles, 246 jó, 242 közepes, 74 elégséges és 60 elégtelen eredményű bizonyítványt osztottak ki az első félév végén. Az iskolából 5 tanuló disszidált, távozott külföldre szüleivel együtt. A Végrehajtó Bizottság ülésén májusban
313HU BFL XXIII. 222. a. 2. 25. kötet, 1957. február 18. VB ülés, Tájékoztató és VB jelentés. 1. oldal
314Ugyanott 1957. április 23. VB ülés, Jegyzőkönyv. 2-5. és Községfejlesztési terv. 1. oldal és Ugyanott 25. kötet, 1957. június 18. VB ülés, Jegyzőkönyv. 2. oldal
is a pedagógusok forradalom alatti magatartásáról tárgyaltak. A VB tagok ki-jelentették, hogy a nevelők között még „mindig fennáll az eszmei zűrzavar...
Azt nem kívánjuk, hogy mind a 270 pedagógus marxista legyen. Egyes pedagógusok félnek tőlünk, féljenek is, mert nem fogunk kesztyűs kézzel bánni azokkal, akik velünk is kíméletlenek voltak.”315
Júniusban a Vörös Csillag termelőszövetkezet megkezdte az aratást. A nyáron több alkalommal megismétlődő eső és zivatar ledöntötte a gabonát, ezért 80 holdból csak 15-20 holdat tudtak géppel learatni, a többit kézi erővel kellett begyűjteni. Saját erőből a tsz ezt nem tudta végrehajtani, mert sem a gyümölcsösből, sem a kertészetből nem lehetett munkaerőt elvonni, az ottani nagy munkák miatt. A Hárosi Honvédségtől kaptak segítséget, ezen kívül idegen munkaerőt is igénybe vettek annak érdekében, hogy a gabona tönkre ne menjen. Az Elnöki Tanács 1957. évi 28. számú törvényerejű rendelete alapján az 1952-ben állami tulajdonba vett ingatlanok közül többet mentesíteni lehetett. A rendelet szerint a kormány a kisebb lakóházakat, házrészeket – kivéve az osztályidegen elemekét – mentesítette az állami tulajdonba vétel alól. Akit államosításkor tőkésnek, ki-zsákmányolónak tekintettek, az a mentesítéskor is annak számított. Július elején, az egykori tulajdonosok benyújtott kérvénye alapján 6 nagytétényi ingatlant is mentesítettek. A Tanács ilyen határozatokat hozott:
„Varga Mózes Nagytétény Petőfi utca 34. sz. alatt lévő 4 lakószobás háza állami tulajdonba került. Máshol államosított házingatlana nincs. A házingatlant nem lakta. 1945 előtt magánkisiparosnál árubeszerző, 1952. II. 17-én ugyanaz. Így dol-gozónak minősülő személy. Az ingatlanra fordított 95 Ft 98 fillér beruházási költség megtérítését vállalta.” „Kray Jánosné sz. Drescher Teréz Nagytétény Landler Jenő utca 4. sz. alatti 3 szobás házilletősége került állami tulajdonba. Máshol államosított tulajdona nincs. Nevezett dolgozó volt 1945 előtt és 1952. II. 17-én is (htb.). Férje kisiparos volt. 5.000 Ft-on felüli beruházás nem terheli a házingatlant, melyet jelenleg is lakják.”316A következő hónapokban a mentesítések tovább folytak.
A júniusi tanácsülés elején a VB elnök Kádár Jánost és társait dicsérte, mert szerinte „a legnehezebb időkben álltak újra a párt élére, vették kezükbe az ország ügyeinek vitelét.” A tanácsülésen határozatot hoztak az októberi forradalom és szabadságharc elítéléséről is. A tanácstagok „elítélték az októberi ellenforradalmi eseményeket és azok résztvevőit. Egyben szolidaritásukat fejezték ki a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tevékenysége iránt.”
1956-ban a vízcső lefektetések gyakran a tanácstagok kérésének eredmé-nyeként valósultak meg. Például „Németh Márta tanácstag többszöri kérelmére valósítottuk meg Nagytétény Úttörő utcában 280 fm vízcső lefektetését.” A tisztasági fürdő tatarozására a rendes költségvetésen felül 1956-ban 7.500 Ft-ot fordítFt-ottak.317
315 Ugyanott 1957. május 6. VB ülés, Jegyzőkönyv. 6-7. oldal és kimutatás az 1956/57. tanévről
316 Ugyanott 26. kötet, 1957. július 2. VB ülés, Tájékoztató. 1-2. és Bejelentés. 1-2. oldal
317 Tanácsülési jegyzőkönyvek. 9. kötet, 1957. június 27. Beszámoló. 4-14. oldal
Az MSZMPXXII. kerületi Bizottsága 1957-től havonta információs jelentéseket készített a Budapesti Pártbizottság számára.
Júliusban a kerület üzemeiben taggyűléseket tartottak, melyeken a pártta-goknak csupán 60%-a jelent meg. Mindenhol foglalkoztak az 1956-os forradalom eseményeivel is. A jelentés szerint a nagytétényi Cipész KTSZ taggyűlésén elhangzott, „hogy mindenkinek el kell olvasni a Fehér Könyv I., II., III. füzetét és akkor látni fogják, hogy ellenforradalom volt és nem úgy beszélnek majd róla, hogy forradalom.” A kormány Tájékoztatási Hivatala 1957-ben je-lentette meg az „Ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben” című fehér borítójú kommunista propagandafüzeteket, melyek szerzői azt akarták igazolni, hogy 1956-ban ellenforradalom zajlott az országban. A kerületi Pártbizottság szerint a dolgozók „a forradalom vagy ellenforradalom kérdésében nem látnak tisztán, úgy gondolják, hogy forradalom volt, mert munkások is harcoltak.”
Júliusban a kerületi lakosság többségét az árvízveszély foglalkoztatta,
„mert minden évben több családot kellett a lakásaikból kiköltöztetni, azonkívül több hold szántóterületet is elöntött a víz. Egyébként a Duna gátja kb. 1 méter emelkedést bír még el. Az első számú biztonsági szolgálat el van rendelve.”
Október elején Nagytétényben falragaszokat és kézzel írt röplapokat találtak. „Mindennap 4-5 ilyen cédulát szedtek össze a munkásőrök kedden, szerdán és csütörtökön. Pénteken nem találtak, de szombaton éjjel és vasárnap hajnalban kb. 500 darab gumival nyomott röplap volt a forgalmasabb helyeken elszórva. Mivel a munkásőrök kint jártak, mindet összeszedték. Hajnalban három 12-13 éves fiút fogtak el, akik a röplapokat terjesztették. Jelenleg még kihallgatják őket, hogy megtudják, kik az irányítók. A röplapok tudatos helyesírási hibákkal vannak írva. Szövegük: Vesszenek a kommunisták!, Le a piszkos Kádárral!, Minden rendőrt felakasztani!, Az oroszok menjenek haza!”318 Az 1956/57-es tanév végén az általános iskola eredménye 3,5 lett. A 769 osztályozott tanulóból 98 kapott kitűnő bizonyítványt. Osztályismétlésre 10, pótvizsgára 42 gyermek bukott. 67 diák végezte el a 8. osztályt, közülük 20-an gimnáziumb20-an, 10-en technikumb20-an, 28-20-an kereskedelmi, ipari iskoláb20-an tanultak tovább. A tanév folyamán komoly gondot okoztak minden iskolában az állandóan mulasztó tanulók. Szülői hanyagság, nehéz szociális helyzet, ne-hezen nevelhetőség mind közrejátszott az igazolatlan mulasztásokban. Nagy-tétényben a sok igazolatlan mulasztás miatt 7 tanuló lett osztályozhatatlan.
Az 1957. évi községfejlesztési tervből az első félévben, a VB jelentése szerint, több nagytétényi beruházás megvalósult. Az Akó utcai és Zambelli Lajos utcai vízcsőfektetésen kívül a Zambelli Lajos utcában 1.300 négyzetméteren útépítés is történt. A Bartók Béla út melletti 70 lakást magába foglaló lakótelep építésére 1.583.000 Ft-ot használtak fel. A Nefelejcs cukrászdában és a
318XXXV. 27. 1957/b./6. öe. Információs jelentés, október 8. 1-2. oldal
Szabadság utca 1. sz. alatti Falatozóban WC-t létesítettek. A Malinovszkij út 51. szám alatti vendéglőben megvalósult a konyha kövezése, gázrezsó, tűzhely beszerzése és a vízvezeték bekötése. A Vörös Hadsereg út 51. szám alatti sü-tőipari mintabolt falazatát csempézték. Ezeken kívül folytatódott az általános iskola bővítése.319
Az Alkotmány 8. évfordulója alkalmából Nagytétényben gazdag program várta az ünnepelni, szórakozni vágyó lakosságot. Augusztus 19-én délelőtt a Petőfi moziban 100 fiatal tekintette meg az „Őrs a hegyekben” című szovjet filmet. A kultúrotthonban ismeretterjesztő előadást szerveztek, s előadónak Parragi György Kossuth-díjas újságírót kérték fel. A meghirdetett előadáson mintegy 200 érdeklődő jelent meg. Azonban „Parragi György nem jelent meg és így az előadást megtartani nem tudtuk, de a Bolgár Követségtől kihozott filmet levetítettük a megjelenteknek.” Este sikeres Gazdabált tartottak a kul-túrotthonban.
Augusztus 20-án délelőtt a Petőfi moziban 168 fiatal tekintette meg az elő-zetesen megbeszélt „Kisdobos” című szovjet film helyett a „2x2 néha 5” című magyar filmet. A gumigyári sportpályán röplabda és labdarúgótornát rendeztek.
A döntőt, melyet a Baross S.K. nyert meg, 800 néző tekintette meg. A nagytétényi sportpályán Spartacus – Nagytétény barátságos labdarúgó-mér-kőzést tartottak 800 szurkoló előtt. A kultúrotthonban 30 fő részvételével villámsakkversenyt rendeztek. Nagyon sokan látogatták meg a hagyományos nagytétényi búcsút is.320
1957 nyarán a kormány rendeletet adott ki a hitoktatásról (1957. évi 21.
kormányrendelet). A rendelet a vallásoktatást az emberek magánügyének tekintette, az azon való részvételt mindenki számára lehetővé tették. Azt be-folyásolni, megakadályozni senkinek sem volt joga. „Ám az atrocitások, aka-dályozások, az erőszakosságok és lemorzsolások a régi módon és keretben tovább folytak. A hittanóra beosztása, a helyiség, az ütközések, a rendszeres zavarása a hittannak napirenden vannak továbbra is. Hiába, kutyából nem lesz szalonna.”321
Augusztus végén az oktatás helyzetét tárgyalták a tanácsülés résztvevői.
Megállapították, hogy a napközi otthonok élelmiszerellátása nem megfelelő.
Az egyik tanácstag ellenőrzése során például azt tapasztalta, hogy a gyerekek 2 dl tej helyett csak 1 decit kaptak. „A Gyermekélelmezési Vállalat nem tudja, vagy nem akarja megoldani azt a problémát, ami a gyermekek élelmezésével kapcsolatban fennáll.” Javasolták, hogy a nyersanyagnormát 6 Ft-ról 7 Ft-ra emeljék fel. Erre azonban nem került sor. A nagytétényi általános iskola épí-tésének elhúzódását Molnár Béláné VB elnök az 1956. októberi események okozta problémákban látta.
319 XXIII. 222. a. 2. 26. kötet, 1957. augusztus 13. VB ülés, Beszámoló. 5-12. és Jelentés. 1-5. oldal
320 Ugyanott 26. kötet, 1957. augusztus 27. VB ülés, Jelentés. 1-3. oldal
321 Shvoy Lajos: Önéletrajz. i.m. 100. oldal
Az 1957-58. tanév a bővítésre került nagytétényi iskolában zavartalanul meg-kezdődhetett, az épület átadására azonban később került sor. Erről az iskola évköny-vében ez olvasható: „Közel 4 millió forint beruházással 2 esztendei munka után elké-szült a terjedelmében kétszeresére bővült új iskola, melyet 1957. november 27-én
avat-tuk fel ünnepélyes keretek között. Az új épületszárny mellett korszerűsítették, ill.
átalakították a régi épületet is. Így az egész iskola központi fűtést kapott.”Az átadott épület a kerület legkorszerűbb iskolája lett. Rendelkezett mindazokkal a feltételekkel, melyek egy modern iskolát azokban az években jellemezték: tor-naterem, öltözők, zuhanyozók, napközi otthon, ebédlő, konyha, tanulószoba, út-törőotthon, könyvtár, szertárak.
1957-ben megkezdték az úttörőcsapatok új alapokon történő megszervezését.
A beszámoló elismerően szólt a nagytétényi iskola igazgatójáról és Mondovics Enikő pedagógusról, akik arra törekedtek, hogy az iskolában „Gyökeret verjen a megújhodott úttörőmozgalom.” A pedagógusok munkakedvének javulását eredményezte az április 1-jei hatállyal végrehajtott bérrendezés, mellyel fizetésük havonta átlag 200 Ft-tal emelkedett. Az 1952-ben megszüntetett félárú utazási kedvezmény visszaállítását is örömmel fogadták a nevelők.322 Szeptemberben Nagytétény közellátásában gondok jelentkeztek. Élő- és vágott baromfit, halat egy közértbolt kivételével sehol sem lehetett kapni.
Hasonló helyzet alakult ki a zöldségellátás terén is. Két nagytétényi bolton kívül a többi közértüzletbe alig került zöldségáru. Ez „a lakosság napi főzéshez szükséges zöldáru szükségletét semmiképpen sem elégíti ki.” A Földműves-szövetkezet üzletei közül áruval legjobban a nagytétényi Vas-műszaki bolt és a Vörös Hadsereg út 45. szám alatti kisáruház lett ellátva. Az utóbbi átprofilozás miatt „csak méteráruval, cipőáruval, kötött és rövidáruval és kismértékben bú-torféleségekkel foglalkozik.” A többi bolt ellátását hiányosnak tartották. Például
„a diósároki boltnál a vezető az árut Nagytétényből cipelte kerékpárral, mint egy maszek.”
A Vendéglátópari Vállalat legrosszabb egysége a Malinovszkij út 51. szám alatt működött. „Itt a kiszolgálás ellen, az ital és ételminőség ellen (büdös húsok, vizezett borok, pénz visszaadási manőverek), a tisztaság és higiénia ellen annyi kifogás merült fel, hogy a Rendőrkapitánysággal egyetértésben ja-vasoljuk a teljes személyzet lecserélését.” A vállalat másfél éve megszüntette a Vörös Hadsereg út 38. szám alatti vendéglőjében a közétkeztetést. A lakosság egy részének gondot okozott ennek hiánya, ezért a Tanács Kereskedelmi Osztálya arra kérte a vállalatot, hogy Nagytétényben a közétkeztetést oldja
322Tanácsülési jegyzőkönyvek. 10. kötet, 1957. augusztus 29. Jegyzőkönyv. 4-13. oldal és Nagytétényi Általános Iskola 1958/59. tanévi évkönyve. 4. oldal
meg. A kerület sütőüzemei által forgalmazott kenyerek, péksütemények mi-nősége leromlott. Mindkét nagytétényi sütőüzem legtöbbször tömött, sületlen árut hozott forgalomba. A Kereskedelmi Osztály felhívta a Sütőipari Vállalat figyelmét arra, hogy fokozottabban ellenőrizzék az üzemeikben készült pékáruk minőségét.
Szeptemberben újabb 12 államosított ingatlan mentesítését fogadta el a Végrehajtó Bizottság, melyek közül 2 nagytétényi volt: Károlyi István Landler Jenő utca 3. szám alatti 6 szobás ingatlana és Hollósi Erzsébet Bartók Béla út 2051. hrsz. alatti 5 szobás háza.323
Szeptember 20-án a VB az 1957. évi 10. sz. tvr. alapján a kerületi mezőgaz-dasági ingatlanok és épületek tulajdoni és használati viszonyainak rendezéséről tárgyalt és hozott határozatokat.
A Törekvés termelőszövetkezet, mely 1956. október 1-jén 256 kat. hold 231 négyszögöl területtel rendelkezett, 1956 decemberében feloszlott. A földdel rendelkező tagok részére 197 kat. hold 1151 öl területű ingatlant adtak ki. A 199 tulajdonos közül 166 Nagytétényben lakott. A jegyzőkönyv szerint az ingatlanokat 1957. március 1-jei hatállyal kapták vissza a volt tsz-tagok. Néhány név a 166 közül: Chilkó Lajosné, Eisner Jakab örökösei, Grósz Ferenc, Grósz Gáspárné, Grünwald Béla, Hamál Libor, Hasszán Ferenc, Heitzmann Ferenc, Herczeghalmy Nándorné, Höfflinger Jakabné, Karl Mátyásné, Spiller Mária, Spiller György, Wittmann Ferenc, Szlatoszlavek Anna és társai, Ugrób Ferenc, Tichy József, Tafferner Antal, Szokol József, Száraz Ferenc, özv.
Pentz Istvánné stb.
Tagosítás, földrendezés vagy más módon kártalanítás nélkül igénybe vett ingatlanok kártalanításával kapcsolatban 26 lakos, köztük 14 nagytétényi kérvényt nyújtott be a Tanácshoz. 250 és 950 négyszögöl közötti földterületet kapott vissza például Domonits Ferenc, Leheti József, Hüll Ferencné, Hajduk Mária, Kleman Tamás stb. Kleman Gábor és Feymann István óhegyi lakosok gyümölcsösük és a rajtuk lévő épületek tulajdonjogát kapták vissza.
Az államnak felajánlott vagy elhagyott ingatlanok jogcímén 76 személy nyújtott be földvisszajuttatás iránti kérelmet. Közülük 36 nagytétényi lakos kapott ingatlant. Például:
„A nagytétényi 1936 hrsz. 935 öl ingatlant özv. Tichy Józsefné Nagytétény Landler Jenő utca 6. szám alatti lakosnak juttatja. 1950 őszén területüket a Vörös Csillag tsz igénybe vette és eddig megfelelő csereterületet nem kaptak és ezért kellett most megfelelő csereterületet kijelölni, melyet 1957. október 1-jei hatállyal veheti birtokba.”
„A nagytétényi 1508/2 hrsz. 369 öl szántó művelésű ingatlant csereképpen juttatom lemondás címén Hasszán Tamásné Nagytétény Batthyány utca 56.
szám alatti lakos részére 1959. október 1-jei hatállyal. Az említett ingatlant
323 XXIII. 222. a. 2. 26. kötet, 1957. szeptember 10. VB ülés, Jelentés. 2-7. és Bejelentés. 1-2. oldal
Szokolay István lakos bérli. A bérleti díját az 1958-59. évre tartozik az új tulaj-donosnak megfizetnie...”
A nagytétényi…. 2 kat. hold szántó művelésű ingatlanból 1 kat. holdat juttat Kray János Nagytétény Landler Jenő utca 4. szám alatti lakosnak az elhagyott ingatlana helyett 1957. október 1-jei hatállyal.”
„A nagytétényi 2240/1 hrsz. 429 öl gyümölcsös ingatlant tagosítás kiegészítés címén Barotányi Györgyné Nagytétény Vörös Hadsereg út 32. szám alatti lakosnak juttatja 1957. október 1-jei hatállyal.”
A Végrehajtó Bizottság 14 nagytétényi lakosnak földvisszajuttatás iránti kérelmét elutasította, mivel nem élethivatásszerűen foglalkoztak földműveléssel és 1 kat. holdnál nagyobb ingatlannal rendelkeztek. Például Szelmann Ignác és Stift János is. Ezenkívül 5 személy kérelmét azért utasították el, mert in-gatlanukat a 600/1945 F.M. rendelet alapján elkobozták. Foglalkozott a VB az úgynevezett „ősi föld” visszaigénylési kérelmekkel is. „Ősi földön” az eredetileg birtokolt, az ősöktől örökölt földet értették. A 22 nagytétényi lakos által benyújtott igényt a VB elutasította, mert állítólag a tagosításkor igénybe vett ingatlanaik helyett a csereterületet a kérelmezők megkapták.
Közéjük tartozott például Markó Gyula plébános, Huber Antal és neje (Zambelli Lajos utca 43.), Medgyesi János (Gyümölcs utca 7.), Wittmann Józsefné (Ady Endre út 28.), özv. Szokol Józsefné (Hársfa utca 6).324
Szeptember közepén és október elején 13 nagytétényi lakos állami tulajdonba vett házingatlanát mentesítette a Tanács Végrehajtó Bizottsága. Többek között Radeczky Jánosné Kiss János utca 2. szám alatti 3 szobás, Gerényi Jánosné Deák Ferenc utca 28. szám alatti 2 szobás, Schwarcz Miksa és neje Malinovszkij út 54. szám alatti 7 szobás, Wittmann János és Wittmann Jakab Ady Endre út 10/b. szám alatti 2 szobás, özv. Pentz Gáspárné, Szórád Istvánné, Pentz Gáspár és Pentz Endre Templom utca 2. szám alatti 3 szobás házingatlanát.325
Tél előtt az alapvető élelmiszerekből (liszt, cukor, tejtermék, hús) a boltokban a teljes szükséglet a lakosság rendelkezésére állt. Egyedül tojásból volt hiány, melynek pótlására tojásport hoztak forgalomba. A nagytétényi iskola kazánja elromlott, s a tanulók közül többen a hideg őszi időjárás miatt megbetegedtek.
A nagytétényi lakosság téli szórakozási lehetőségének bővítése érdekében a Vendéglátóipari Vállalat a Nefelejcs cukrászdában televíziós készüléket szerelt fel. Ez nagy dolog volt abban az időben. A televízió hivatalos adása 1957. május 1-jén indult meg. Hetente 3 alkalommal tartottak adásnapot.
Két napon filmet, egy napon pedig színházi előadást vagy sportműsort láthattak a TV-nézők. A TV készülék ára több mint 5.000 Ft-ba került.
Egy ipari munkás átlagkeresete havonta 400-1500 Ft körül mozgott.
A kultúrotthon változatos programokkal várta az érdeklődő tétényieket.
Havonta kétszer ismeretterjesztő előadásokat tartottak, irodalmi esteket,
324Ugyanott 26. kötet, 1957. szeptember 20. VB ülés, Határozat. 10-53. oldal
325Ugyanott 27. kötet, 1957. október 8. VB ülés, Bejelentések. 1-3. oldal
könyvismertető ankétokat szerveztek, valamint nyelvtanfolyamot indítottak.
Minden szombat este táncmulatságot tartottak, s készültek a hagyományos szilveszteri és farsangi bál megrendezésére is.
Az 1956. évi földrengés következtében a templom toronyrésze életveszélyessé vált. Tatarozását a XI. kerületi Tatarozó Vállalat végezte. A katolikus egyházközség a VB-hez fordult, s arra kérte, hogy a helyreállítási költségekhez járuljon hozzá. A VB határozata alapján a Tanács a községfejlesztési alapból 15.000 Ft-ot biztosított a tatarozási költségekhez.326A templomtorony javításával és külső tatarozásával kapcsolatos végelszámolás felülvizsgálata 1958. november 4-én történt meg a nagytétényi plébánián. Tekintettel a torony veszélyességi állapotára, annak lényeges javítását a Fővárosi Tanács veszélyelhárító osztálya saját költségén kivitelezte 75.000 Ft összegben. A renoválással kapcsolatos többi munkára és a külső tatarozásra pedig a XI. kerületi Tatarozó Vállalat nyújtott be 23.906 Ft követelést.327
Az 1958. évi közmű és úthálózat fejlesztési terv alig tartalmazott nagytétényi beruházást. Például a vízszolgáltatás terén összesen 3.200 fm vízvezetéket terveztek lefektetni a kerületben, ebből Nagytétény részesedése mindössze 130 fm lett. Szennyvízcsatornázásból teljesen kimaradt lakóhelyünk. 23.400 négyzetméter út porolajozása szerepelt az előterjesztésben, ebből nagytétényi utcákra csupán 2.400 négyzetméter jutott. A parkok építéséből, fejlesztéséből is kimaradt a kerületnek ez a része.
Az influenzajárvány miatt októberben sokan hiányoztak az iskolákban.
Nagytétényben például előfordult, hogy a tanulók 50%-a hiányzott az iskolából.
Ennek ellenére a tanítás nem szünetelt.
Novemberben a Vörös Hadsereg út 36. szám alatt üzlethelyiséget utalt ki a Tanács egy rövidáru kiskereskedőnek. A Deák Ferenc utcában elkészült az új makadám út 110.730 Ft értékben és a Barackos út újrahengerlése 70.000 Ft értékben. A Szabadság utca páros oldalán és a Vörös Hadsereg útján
Novemberben a Vörös Hadsereg út 36. szám alatt üzlethelyiséget utalt ki a Tanács egy rövidáru kiskereskedőnek. A Deák Ferenc utcában elkészült az új makadám út 110.730 Ft értékben és a Barackos út újrahengerlése 70.000 Ft értékben. A Szabadság utca páros oldalán és a Vörös Hadsereg útján