Történelmi háttér
A megtorlás elmúltával, az 1960-as évektől a többi szocialista országhoz képest elviselhetőbb élet alakult ki Magyarországon. A „puha diktatúra” idő-szakában a rendszer stílust váltott. 1956 elítéltjeinek 1960-ban, majd 1963-ban általános amnesztiát hirdettek, melynek során a bebörtönzöttek mintegy 80%-át szabadon engedték. Kádár János meghirdette az úgynevezett „aki nincs ellenünk, az velünk van” elvet. Ha valaki nyíltan nem sértette meg a tabukat, akkor viszonylag háborítatlan lehetett a magánélete. A rendszer 3 tabujának megsértését viszont szigorúan büntették: Nem kérdőjelezhető meg az egypártrendszer, nem vitatható a Szovjetunióhoz való hűség, nem kérdőjelezhető meg 1956 ellenforradalmi jellege és nem lehet szólni a meg-torlásokról.
Kádár Jánosék fontos feladatnak tekintették az emberek elégedettségét, ezért mindenáron javították az életszínvonalat, mely a kínálat növekedéséhez vezetett. Megindult az ipar korszerűsítése, szerkezeti átalakítása. Terjedt a kis magánvállalkozások (maszekok) rendszere. Emelkedtek a jövedelmek, ezzel együtt a fogyasztás is. Egyre több családnak lett televíziója, háztartási gépe („fridzsider-szocializmus”). Sokan vásároltak gépkocsit (Trabant), még többen akartak, de éveket kellett várni rá. A nyugdíjbiztosítást kiterjesztették a magánkisiparra (1962) és a kiskereskedőkre is (1970), bevezették a GYES-t. Lehetővé vált háromévente nyugatra utazni. A fiatal házasok számára az anyagi jólét megteremtése fontosabb volt, mint a gyermekvállalás („Előbb a kocsi, aztán a kicsi”), ezért az 1960-as években az abortuszok száma meghaladta a születések számát. A mezőgazdaságban eltörölték a beszolgáltatást.
A háztájit és a közös gazdaságot sikeres együttműködés kötötte össze. A nagyüzem a szántóföldi növénytermesztésben lett eredményes, a háztáji pedig a zöldség- és gyümölcstermelésben járt elől. Az életszínvonal emelkedését jelezte, hogy a külföldiek „gulyás kommunizmusnak” nevezték hazánkat. A hatékonyság javítása érdekében a vezetés néhány óvatos piaci ösztönző be-vezetéséről döntött. Beindították az úgynevezett új gazdasági mechanizmust, azonban a reform eredményeit a prágai tavasz leverése után vissza kellett fogni. A korszak fő kultúrpolitikusának, Aczél Györgynek a nevéhez fűződött a 3T politikája: Támogatás (akik a rendszert szolgálták), Tiltás (akik a rendszer ellen bármit tettek), Tűrés (akik egyikhez sem tartoztak). A magánélet meghitt eseményeinek átalakításával is próbálkoztak. Az egyházi keresztelő helyett névadó ünnepséget, a templomi szertartás helyett polgári vagy
KISZ-esküvőt, egyházi temetés helyett bevezették a társadalmi szervezetek által lebonyolított temetési szertartást.
Hazánkat ebben az időszakban más szocialista országokkal összehasonlítva a szocialista tábor „legvidámabb barakkjának” nevezték. Az életszínvonal-politika azonban sokba került. A gazdaság veszteséges ágainak finanszírozása miatt felgyorsult az eladósodás. Kádárék a 70-es években nyugati kölcsönökkel próbálták elkerülni a válságot (1973 olajválság). Az újabb kölcsönöket az életszínvonal megtartására fordították, hogy ne derüljön ki az igazság: össze-omlott a gazdaság.
Nagytétény az 1963-1965-ös években
1963. március 5-én a Végrehajtó Bizottság alakuló ülésén a kerületi Párt VB és a Hazafias Népfront javaslatára a bizottság tagjai VB elnöknek Tőzsér Józsefet, elnökhelyettesének Völgyesi Józsefet és titkárának Joó Ernőt választották meg.439
A Béke termelőszövetkezet 1962. évi zárszámadásáról készült beszámoló szerint a nagytétényi gyümölcstermelő munkacsapat 269.750 Ft-os tervét 275.000 Ft-ra teljesítette. A csapat egész évben tervszerűen dolgozott, s ki-használta a gépesítés adta lehetőséget is. A beszámoló kiemelte, hogy „a brigád időt tudott szakítani a legnagyobb munkákban arra is, hogy a munkaerővel küszködő más brigádokat segítsék.”
A nagytétényi zöldségtermelő területen, a Csillag táblában a munkacsapat tervét csak 66%-ra tudta teljesíteni. A gyenge teljesítményt részben az időjárás okozta, „de a vezetőség sem teremtette meg azokat a feltételeket, me-lyekkel a tervet teljesíteni lehetett volna.” A tavaszi fagy és az őszi aszály sújtotta leginkább a csapatot. A természet adta vízlehetőséget sem tudták ki-használni, mert „a Duna vízállása az ősz folyamán olyan alacsony volt, hogy a víz kivétele teljes egészében lehetetlenné vált.”
A nagytétényi dísznövénykertészet munkacsapata 536.000 Ft-os tervét csak 429.000 Ft-ra teljesítette. A kiesés részben a munkabéralap túllépése miatt történt, valamint „a munkák tervszerűtlen megszervezése és a munkafe-gyelem lazasága” miatt.
A termelőszövetkezet családi műveléses tagjai az 1961. évhez képest 7 vagonnal kevesebb őszibarackot termeltek, melyet részben a kedvezőtlen időjárás idézett elő. A beszámoló hibának tartotta, hogy „a családi műveléses tagság, valamint a tsz rendes tagsága és vezetősége között nem a legmegfelelőbb az összhang.”
439Ugyanott 44. kötet, 1963. március 5. VB ülés jegyzőkönyve 1. oldal
Az Útkarbantartó Kirendeltség a belvízveszély megelőzése és elhárítása érdekében kora tavasszal a Hunyadi, a Zrínyi és Batthyány utcákban hóelta-karítási, elszállítási és ároktisztítási munkákat végzett.440
A Vörös Hadsereg út 57. szám alatti tanácsi rendelkezésű, személyi tulajdonú lakóházban jogvita miatt hónapok óta üresen állt a volt Bakos-féle szoba-konyha, éléskamrás lakás. A II. fokú lakásügyi hatóság intézkedése alapján a lakás rendelkezési jogát a kerületi Lakásügyi Osztály kapta meg. A házban, a fenti lakás mellett egyetlen kis helyiségben lakott Szigetvári Zoltánné tbc-s férjével és kiskorú gyermekével. A rossz körülményeket figyelembe véve a VB úgy határozott, hogy „a Nagytétény Vörös Hadsereg út 57. szám alatti házban megüresedett szoba-konyha, éléskamrás lakásnak Szigetvári Zoltánné részére történő kiutalásához hozzájárul.”441
Április elején az 1962. évi kerületfejlesztési terv teljesítését és az 1963. évi tervjavaslatot vitatta meg a Végrehajtó Bizottság. Nagytétényben 1962-ben 11 utcában 1.664 méter vízcsövet fektettek le, például a Zsák utcában, a Gyümölcs utcában, a Templom utcában és a Szabadság utcában. 3.087 négyzetméteren elkészült a Diótörő utca felújítása és befejeződött a Kancsó utca rendezése. Út-karbantartás történt a Zambelli Lajos utcában és az Érdi utcában. A nagytétényi általános iskola meszelési és mázolási munkáira 183.000 Ft-ot fordítottak. A VB szerint a nagytétényi kultúrotthon épületének külső és belső felújítása 633.509 Ft-ba került, az otthon berendezésének beszerzésére a fővárosi keretből 85.000 Ft-ot, kerületi költségvetésből 88.000 Ft-ot költöttek. A közvi-lágítás javítására 27 lámpát szereltek fel a kerületben, közülük Nagytéténybe egy sem került. A 11 jelentősebb kerületi épületjavításból is kimaradt lakóhelyünk.
A Nagytétényi úti bölcsődében az új konyha megépítése nem valósult meg, mert a főváros bölcsődei nagyobbítást nem javasolt.
Az 1963. évi kerületfejlesztési tervben Nagytétény 6 utcájában 1.170 méter vízcsőfektetés és 2 két kút felállítása szerepelt. A Bartók Béla út és a Barackos út sarkán lévő közért előtti terület rendezését és az Ady Endre út szélesítését az Útkarbantartó Kirendeltség által végzendő munkaként irányozták elő.
Kerületi költségvetésből tervezték megvalósítani a Nagytétényi úti bölcsőde épületének külső és belső felújítását (150.000 Ft). A Nagytétényi Művelődési Otthon színpadának padlózatát kerületi költségvetésből kívánták felújítani.
„Az elmúlt évi általános felújítással kapcsolatban a padlózat felújítására hitelkeret hiánya miatt nem került sor.” A kerületi gázvezeték fejlesztéséből teljesen kimaradt Nagytétény, s nem került a jelentősebb épületjavítások közé sem.442
440 Ugyanott 44. kötet, 1963. március 7. VB ülés, A Béke tsz zárszámadása. 2-3. oldal, valamint a VB intézkedése. 1. oldal
441 Ugyanott 44. kötet, 1963. március 21. VB ülés, Jegyzőkönyv 9. oldal
442 Ugyanott 44. kötet, 1963. április 3. VB ülés, A kerületfejlesztési terv teljesítése. 4-19. oldal valamint az 1963. évi kerületfejlesztési terv. 5-17. oldal
Tavasszal Nagytétényben kiépítésre került a piac környékén lévő utca. Az Érdi utca felújításával a TÜZÉP-telep szállítási nehézségei mellett megoldást nyert a hosszú időn át vitatott bejárat elhelyezésének kérdése is. Elkészült a Hámán Kató utcai vizesárok mélyítési munkálata kb. 400 méter hosszúságban.
Az árok mélysége egyes helyeken 130 centiméter lett. Nagytétény központjában a lakosság kérésére egy kivilágított nyilvános órát állítottak fel. Mozaiklap burkolást és parkettázási munkát végeztek a Koltói Anna utca 1. szám alatt és új csempeburkolatot készítettek a Nagytétényi út 119. szám alatt.443
Az elmúlt években a kerületben jelentősen megnőtt az igény az általános iskolai napközik iránt. A létszám növekedésével párhuzamosan az iskolák azonban nem tudták növelni a foglalkozási termeket, a napközis csoportok zsúfoltak lettek, egy-egy csoportba 30-40 tanuló került. A kerület iskolái közül Nagytétényben járt a legtöbb gyerek napközibe, 4 napközis csoportban 144 tanulóval foglalkoztak a nevelők. A zsúfolt, gyakran levegőtlen foglalkozási termek kedvezőtlenül hatottak a gyerekek idegállapotára és magatartására.
A napköziben folyó tanulmányi munka komoly feladat elé állította a nevelőket.
Napról-napra 40 tanuló iskolai munkáját kellett figyelemmel kísérni, segíteni másnapi felkészüléseket. A magas létszám mellett az is gondot jelentett, hogy egy-egy csoportba több évfolyam (pl. V.-VI.- VII.-VIII. osztály) tanulóit osztották be. „Így bizony ahány osztály, annyi követelmény, annyi házi feladat, annyi szaktárgyi és életkori sajátosság kíván megoldást a napközis nevelőtől.”
A VB ülésen a hozzászólók kiemelték, hogy a kerületi napközik a nagytétényi iskola kivételével nem felelnek meg a követelményeknek. A gyerekek ebédeltetése, tanulása, valamint szórakozási, játszási lehetősége nem biztosított. „A nagytétényi iskolában kedvezőbb a helyzet, mivel külön ebédlőhelyiség áll a napközis gyerekek rendelkezésére.” Azonban a zsúfoltság itt is komoly problémát jelentett. Volt olyan VB tag, aki szerint „a napközi zsúfoltságát csak a csoportok létszámának csökkentésével lehet enyhíteni.” Mások az épület bővítését javasolták. Szili Károly, az Oktatási Osztály vezetője szerint „A nagytétényi iskola napközijének bővítése komoly problémát okoz, mivel még a politechnikai tanítás iskolán belüli lefolytatását sem tudták biztosítani helyiség hiánya miatt. Az igények kielégítése érdekében az úttörőszobát is napközi céljára használták fel.”444
Az 1962/1963. évi téli hóolvadás okozta belvíz bebizonyította, hogy a víz-elvezetés megoldása a kerület egyik fontos és sürgős feladata. A kerületben 3 vízgyűjtő területet tartottak nyilván, az egyiket Nagytétényben, a Bartók Béla úti (diósároki) árokrendszert. Nagytétény felszíni vizeinek legnagyobb része ezen az árokszakaszon folyt a Dunába. A Diósárok vízgyűjtő terület felső szakaszán a víz rendezetlenül folyt le. A vízelvezetési vonalon a Barackos
443Ugyanott 44. kötet, 1963. április 18. VB ülés, Jelentés a VB munkájáról. 4. és 6. oldal
444Ugyanott Jelentés. 1-4. oldal és Jegyzőkönyv. 2-5. oldal
úti úgynevezett „elhúzás”kivezetett a Bartók Béla útra. A Batthyány utcai új lakótelep áteresze szelvénybővítéssel felújítást nyert. A megemelt partoldal ellenére azonban itt nagyobb eső esetén a lezúduló víztömeg a lakótelepet esetenként veszélyeztette. A lakosság ezért, a MÁV engedélyével, a puszta-szabolcsi vasútvonal lábazatánál lévő gátat megnyitotta, s így a nagytétényi mezőgazdasági terület víz alá került. Az előterjesztés szerint a végleges meg-oldást „az egész árokrendszer mélyítése és egyidejű kibetonozása oldaná meg.”
Problémát jelentett a Kassai utca és a Terrachemia közötti telep vízelvezetése is. Ez a lakótelep alacsonyabban terült el, mint a villamosvasút és MÁV töltés, tehát belvíz idején a lakóépületek között magasan állt a víz. Itt a lakosság tár-sadalmi munkában árokásást végzett. Ezzel több utcát be lehetett kötni a vil-lamosvasút felépítménye alatt a 6-os út árkába áteresszel, mely a Terrachemia mögött húzódott nyílt árkon keresztül a Dunába folyt. Hasonló módon tervezték megoldani a vállalat másik oldala és a 837. utca közötti lakótelep vízelvezetését.445.
A Fővárosi Tanács Közlekedési Igazgatósága 500.000 Ft póthitelt biztosított a kerület számára a meglévő utak javítására. A keret elosztására, a fontossági sorrendet figyelembe véve, az Építési Állandó Bizottság tett javaslatot. A VB határozata szerint – két budafoki utca mellett – Nagytétényben útjavításra került sor a Batthyány utcában is 300 méter hosszú területen 200.000 Ft ér-tékben. A VB 50.000 Ft-ot tartalékba helyezett, s úgy döntött, amennyiben a tartalékösszeget nem használják fel, „azt a Nagytétényi úti járdaburkolat el-készítésére kell fordítani.”
A Végrehajtó Bizottság megbízta a VB elnökét, hogy készítsen felterjesztést a Fővárosi Tanácshoz a nagytétényi Kas-télymúzeum előtt lévő zsellérházak ügyé-ben, az ott lakó 16 család kiköltöztetése és jobb körülmények közé juttatása ér-dekében.
„Kívánatos volna a zsellérházak lebontása városrendezési szempontból is, mert a kö-zeljövőben az elég jelentős beruházási költséggel helyreállított Kastélymúzeum megnyitja kapuit és igen nagy idegenforgalomra kell számítani. Későbbiek során a Kastélymúzeum előtt lévő terület társadalmi munkával barokk kertté építhető ki – melynek tervei a Kastélymúzeum vezetőségének birtokában van -, ami a Kastélymúzeumnak mintegy egységes szerves része lenne.”446
A Nagytétényi Kastélymúzeum helyreállítása, restaurálása több lépcsőben történt. Az első időszaki kiállítás a legépebben maradt nyugati szárny egyes helyiségeiben már 1948-ban megnyílt, majd 1952-ben az egész nyugati
445 Ugyanott 44. kötet, 1963. május 2. VB ülés, Előterjesztés. 1-3. oldal
446 Ugyanott 44. kötet, 1963. május 13. VB ülés, Jegyzőkönyv. 8. és Bejelentés. 1. oldal
szárnyban nyitották meg a bútorkiállítást. A gyermekotthon kitelepítése után 1953-ban kezdték meg az ottani állagbiztosító munkát. 1956-57-ben szerkezeti munkákat végeztek a gyermekotthonban. 1962-ben alápincézték a nyugati szárnyat, majd elkészült a keleti szárny „fedélszerű nyeregtetővel, cseréppel fedve, kosáríves nyílásaiban acélszerkezetes üvegezett nyílászárókkal.”
A homlokzati szobrok kifagyott, repedezett, letört és leeséssel fenyegető részeit kicserélték és jobb minőségű kőbe faragták. A nyugati oromzat szobrait Grantner Jenő (Tél) és Győry Dezső (Ősz)
készítették. A szobák 18. és 19. századi falképeinek aprólékos és hosszadalmas helyreállítási munkáiban több falkép-res-taurátor vett részt. A kastély parkjában a megmaradt szobrokat és obeliszkeket kiegészítve és újrafaragva felállították.
„A düledező kerítést a régi formákkal kő-betonból építették meg. Az eredeti helyére
visszatett kertkapuval a kastély és a kerítésen kívül álló gloriett kapcsolata ismét helyreállt.” Az elkészült keleti szárny emeletén 1964. június 6-án nyílt meg az első kiállítás. A gótikus pincében 1968-ban rendezett kályhakiállítással, majd a lapidáriummal (kőtár) az egész épületet átadták rendeltetésének. A múzeumot 1968-ban 26.818-an látogatták meg.447
A Nagytétényi út 296. szám alatti, az FMSZ által használt üzlethelyiséget teljes egészében az FMSZ részére utalta ki a Tanács, háztartási gépek kölcsönzése céljára. A Nagytétényi út 295. szám alatti MÉH-átvevőhely áthe-lyezésére határozatot hoztak és cserehelyiségül a Nagytétényi út 311. szám alatti volt Smicsek és Kádár-féle helyiséget jelölték ki. A MÉH helyére bérlőnek az Elektromos KTSZ-t jelölték meg rádió, televízió és egyéb gépek javítása céljából. Az Egészségügyi Osztály július 6-án a „Nefelejcs” cukrászda fagylalt-árusítását megtiltotta, s a „Beugró” italboltot bezáratta.
A Kereskedelmi Osztály 1964. évi tatarozási és felújítási tervjavaslatában 22 kerületi közértbolt szerepelt, köztük 5 nagytétényi (Zambelli Lajos utca 27., Bartók Béla út 57., Vörös Hadsereg út 61., Botond utca 3. és Deák Ferenc utca 17.). A Tanács VB jegyzőkönyveiben ebben az időben egy ideig a 6-os számú főút nagytétényi szakaszának neve hol Vörös Hadsereg útként, hol már Nagytétényi útként szerepelt.448
Az első félévi tanácstagi beszámolókon gyakran kerültek szóba a kerület közlekedésével kapcsolatos problémák, „melyek hosszú évek óta foglalkoztatták a lakosságot, s a HÉV felszámolása és a FVV beindulása óta lényegében megszűntek.
447Borsos László: A Nagytétényi Kastélymúzeum. 69-70, és 72 -74. oldal Magyar Műemlékvédelem 1969-70, Tanulmányok Budapest, Akadémiai Kiadó, 1972
448XXIII. 222. a. 2. 45. kötet, 1963. július 11. VB ülés, Jelentés a VB intézkedésekről. 1-2. oldal és Tervjavaslat. 1. oldal
Javasolták azonban, hogy a villamosjáratokat rendszeresen indítsák, ne legyen torlódás. A forgalom zavartalan lebonyolítása érdekében javasolták Budatéténytől Nagytétényig dupla villamosvágány kiépítését, valamint a Budafok-elágazásnál lévő kettős MÁV sorompónál alul- vagy felüljáró megépítését.”449
Nyáron az Óhegyen leégett egy családi ház, s az abban lakott két család hajléktalan lett. Az egyik a rokonához költözött, a másik család problémájának megoldása érdekében a Tanács a főváros segítségét kérte. A kerület a VIII.
kerületben kapott egy szoba-konyhás összkomfortos lakást, mellyel a család lakásproblémáját meg tudták oldani.
Pedagógus napon a nagytétényi általános iskolából 800-800 Ft jutalomban részesültek: Szakmári István, Rábai Béla, dr. Ihász Mihályné, Hradeczky Hilda, Auer Imre, Jurányi Gizella, Szabó Árpádné, Harkai Jenőné, Szabó Lászlóné.450 Sok probléma adódott a kerületben, Nagytétényben is a köztisztasággal.
Rendszertelenül és ritkán járt a szemétgyűjtő kocsi, a kitett szemetet gyakran otthagyták, borravaló kierőszakolására törekedtek. Ennek egyik oka az lehetett, hogy az egész kerület területéről mindössze 2 kocsi gyűjtötte a szemetet. A különböző problémák megoldására az illetékes osztályok sokszor nehézkesen intézkedtek. Például a nagytétényi cukrászda emésztőgödrének a szennyvize az utcára folyt. Az ezzel kapcsolatos intézkedés is sokáig húzódott. Végül az Igazgatási Osztály vezetőjének erélyes fellépésére az Egészségügyi Osztály azonnal leállította a vízhűtéses fagylalt gyártását, mely az emésztőgödör gyors megtelését idézte elő. A Március 15. utca és a Nagytétényi út sarkán lévő esővízcsatornában folyó bűzös víz okának kiderítése is sokáig tartott. Itt is az Igazgatási Osztály vezetője intézkedett. Utasította a Fodrász KTSZ-t, hogy a hajmosóvizet ne az esővízcsatornába öntsék, mivel azt feltételezte, hogy az is oka lehet a bűzös víznek.
A VB megvitatta a Mezőgazdasági Állandó Bizottság tájékoztatóját a házikertek gondozásáról és a gyümölcsfelvásárlás megszervezéséről. A nagy-tétényi hegyközségben növényvédelmi teendőket ellátó brigádot szerveztek.
Farkasvölgyi Antal, a hegyközség vezetője elmondta, hogy a brigád jól dolgozott, s a megrendelők is elismerésüket fejezték ki. Nehézséget az jelentett, hogy a permetezőgépek javításával minden évben gondjuk akadt, mert a gépek javítására nem találtak vállalkozót. Az Óhegyen lévő, s évek óta jól működő IV. számú begyűjtőt 1963-ban nem nyitották meg. Arra hivatkoztak, hogy évről-évre csökkent az ide szállított barack mennyisége, valamint elszállítási nehézségeik is vannak. „Az Óhegyen lévő utak olyan rosszak, hogy szállítás közben az áru összetörik, minőségileg kifogásolhatóvá válik.”451
449 Ugyanott Jelentés a tanácstagi beszámolókról. 3. oldal
450 XXIII. 222. a. 2. 44. kötet, 1963. június 27. VB ülés, Jegyzőkönyv 2.. oldal és Oktatási Osztály előterjesztése 3. oldal
451 Ugyanott 45. kötet, 1963. július 25. VB ülés, Tisztasági Bizottság jelentése. 2. oldal, valamint Tájékoztató. 3., 5. és Jegyzőkönyv. 8. oldal
A magánélet eseményeinek átalakítása kerületünkben is megkezdődött. A népművelési munka helyzetéről készült jelentés beszámolt az egyént és családot érintő ünnepségek új formáiról. „Kerületünkben ismertté váltak és kezdenek elterjedni a modern, polgári jellegű névadó ünnepségek, esküvők és temetések. Ugyancsak a kisdobos, úttörő, KISZ avatások, személyi igazolványok ünnepélyes átadása stb. Kezd tért hódítani az a felismerés, hogy nem az egyházi szertartás az egyetlen lehetséges ünnepi alkalom az emberi élet nagy és jelentős fordulóiról való megemlékezésre.”452
A XXII. kerület úthálózatának hossza 1.200.000 négyzetmétert tett ki, ebből 1962 végéig a kiépített, illetve burkolt utak hossza mindössze 280.818 négyzetméter volt. Az országos 6-os és 7-es fő közlekedési útvonalakat Nagy-tétényben a Dózsa György út, a Bartók Béla út és az Ady Endre út kötötte össze. Ezeket ekkor forgalmi utaknak is nevezték. A Dózsa György út csak a XIII. utcáig lett kiépítve, „forgalma azonban megköveteli az út külső szakaszának a Balatoni műútig történő kiépítését.” A Bartók Béla utat közlekedésre alkalmas burkolattal csak a Barackos útig látták el. Ezt a 13-as buszjárat hurokjáratába kötötték be. „E szakasztól felfelé a Török utcáig terjedő út igen rossz állapotban lévő makadámút, melynek javítása feltétlenül szükséges.” Az Ady Endre út külső szakaszának szélesítési munkáit 1963-ban megkezdték
A kerületben 4 vízszegény területet tartottak számon, ahol a lakosság kútjai elapadtak. Nagytétényben a Szabó- és a Dunatelep „ásott kútjainak vize a száraz évek következtében elapadt vagy fertőzötté vált.” A közlekedéssel kapcsolatban a kerület kommunális helyzetét elemző beszámoló kiemelte, hogy a villamos és a HÉV között „lényeges különbség tapasztalható: nemcsak kényelmesebb és olcsóbb az utazás, hanem a kocsik is tisztábbak, karbantartottak és megszűnt a dohányzás.” 453
Augusztus 20-a alkalmából Nagytétényben gazdag program várta a lakosságot:
Augusztus 18-án este békenagygyűlést tartottak a Művelődési Otthonban, melyen közreműködött: Török Erzsébet Kossuth-díjas énekművész, Kistétényi Melinda a Zeneművészeti Főiskola tanára, Keres Emil Jászai-díjas színművész és a Budafoki Munkásdalkör. 19-én este reggelig tartó bált rendeztek. 20-án délelőtt térzenét tartottak az iskola udvarán, este népdal- és nótaest műsorát
Augusztus 18-án este békenagygyűlést tartottak a Művelődési Otthonban, melyen közreműködött: Török Erzsébet Kossuth-díjas énekművész, Kistétényi Melinda a Zeneművészeti Főiskola tanára, Keres Emil Jászai-díjas színművész és a Budafoki Munkásdalkör. 19-én este reggelig tartó bált rendeztek. 20-án délelőtt térzenét tartottak az iskola udvarán, este népdal- és nótaest műsorát