Az egész, fél és kisebb telktì gazda szabadon birja most игуан földjèt, se nem robotol, se (lézsmát nem ad s vagyonilag, tagadhatat lanúl, jobban is áll. 011, a hol a szomszéd jo példa okszerlibb gazdalko dásra birta, ha el sem vetette még az ösi haromforgasú gazdasági rendszert, mégis klìlön fart egy kis lòherèsf, gyümölcsöst, kertfélèt, nem ellensége mar a fanak, szereti a jobb lovat stb. és kis iparkodás mellett némi jóllétnek is örvend, melyct itt-ott gyermekeijobb nevel tetèsében is érvényesiti. De mêg a hol jobban sem ìparkodik, ahol 0sökönyösen megmaradt régi mivelèsi módjánúl, ott sinvs roszabh dolga. Magának dolgozik ès senkinek sem felel ròla. Tökét ha 110m is gyüjt, jobban ha nem is mivelödik, jobban él, s lehet az 1'1j nemzedék mivclödni is fog.
A közép és nagyobb birtokos azonban, ki jobbagyait elvesztvén, ha az urbéri váltsńg i'olyfán nyert tökéit azonnal okszerli bornllázńsra nem forditotta, kirc a szokatlan adi', cléggé tetemes összegèvcl egy szerre rá. nchezlllt, elökészulet nélklll àllt az új viszonyokkal szcmbon.
Még a ki némi tökével rcndclkezett, ki jobb felszcreléssel lehclövé rette magának az ,okszerllbb gazdalkodz'lst, sok bajjal volt kénytelen kiizdeni az elöbbi jobbágysàggal szembeu, mcly kötelezve többé nem levén, pénzórt som szegödött napszámba, munkára. Igy nómi kèny szeriìséggel vetette magát a nagyobb rész a terjedtebb gabonatermc lósre és nehanyjó év tctcmes arai túl is segitettèk a bajoknn, söt nagyobb jövedelemben részesítßmint addig bírt. De az újabb kor igényeinck mcgfelclö gazdasńgi szakismeretek hińnyában nem шагам clèg crö а bekövetkezett szomorú érek és bajaik irànyában a szlikségcs ellent állásra. A nagyobb jövedelcm nagyobb költckezèsre szoktatott sok gazdát, melyet roszabb idöbcn scm igen tudott megszol'itani, a kez detbcn beruhazás végett ìgénybc voti: hitcl késöbb a folyó jövedelem pòtlasára fordult, a töke nött a 'prolongatióvak a kamatok òriàsi ösz
szeggé tornyosultak és sok birtok keriilt :ii-vere's ala, és sok régi csa ládunk pusztult ki birtokosaink soràbòl, nom mindig jobb fajú altal p0 tolva7 mely gyakori pòtlás innen-oda kfzépbìrtokosaink tarsadalmi osztályának egész physiognomiàjńt is készül meváltoztatni.
Tösgyökeres régi magyar hazañaka közlìl sokan és épen a kö zép és atmenctilcg nagyobb birtokosok köziìl érezték a harmonia
_154
felbomlását viszonyaikban; de valami —— politikai szempontbòl tán diese rendö, gazdasági szcmpontbòl okvetlenul àl -bilszkcség nem engedte nekik а „német világban“ mutntni bajukat.
A szokott fényiìzé-s а vilz'ng elött Шут, nejeik es gyermekcik talán nem is svjtctték а folytonos hauyatlást, mig gyakran a feltartòzliatatlan bukás nem штата mcg nckik.
E szcmpontot leliet meg, söt el is itélni, de mindenesetrc ke vésbbé buj ha а régi дата —— mint magát ez osztály oly annyira sze rettc tekintetni - ki is dülI csak hclyébc új, elctrevalóbb, a. beállt új vìszonyokkal számot vL-tett nemzcdék lèp.
De, шамот, ép itt nem tapasztaljuk, legalább nem elég эпат—
mal, nem tömegescn ajobbrafordulást.
Az általalńnos tespcdós, mely az orazz'ngot M49 után megszálltn, miullen egyes сватай kön-bcn és -- számos közbirtokos osztályunkban nem kevésbbé —— kisebb nagyobb mértókben szintén tìikrözödött. Az арак kedvetlenlil stétlcniil nèzfék a vilàg folyásàt, а fiúk azt шнек, eZ az elet feladata. Mig az öregek pipájuk füstjében gondjaìkat akarták tovarepiteni, в néha clgy-egy tarokkpartieval végleg сшит, а ñúk ezt ем czòlnak пешек, csakliogy а pipa. llclyctt a. finomabb szivar, a. tarokk lie lyctt a gyorsabban folyó hazurdjńték járta.
A liazafi búbánat, mely borba öltc magát az öregeknêl, а fclsar jadó ncmzcdékben nem va'ijt volt ugyan oly mély sebet, de a. borfogyasz
tás мы: nála, sem volt csekélyebb. Minden rosz vol', mit a. német csi nàlt — mondák az öi'egek — s ezért rosz az iskolája. is — folytaták az iljak; s a mig az öregck részéröl nem látszott bünuek megröviditeni s, „német ñnánczot“ еду kis muskatálylyal, az iijak részèröl sem lehetett пазу hiba. egyet kanyaritani nz ìskola kíìrlil, в keriilt is ki bclöle akár hány, ki csak azért jött lmzaJ ösi kis jószágára, hogy lires Шуе! foly fasse а tétlenséget, melyet jogosultnak tanult volt felismerni.
Elveinkben, i'ényiìzési l'ogfasztásunkban csakbamar elértlìk, egy«
némelyikben máx' túl is szárnyultuk a. nyugzitot; de abban, mi a kulföl det ily nagyobb mòrvií Íogyasztàsra képesitette: az idö bölcs és szivós felhasználásában, abban elmaradtnnk ~ a politikai tétlcnség tàrsadal mi mnnkátlansággá щам.
Е részletekbe cgyébiránt nem szabadmèlyebben bocsátkoznunk, mert belevezetnènek politikai életünk kellö közepébe, pedig erre még külön tért szentcltem.
Az igazsàg órdekèben azonban f'el lehet, söt fel is kell emliteni, hogy itt voltaképen csak az árnyoldalak voltak kiemelve. Ép c szomorú korszak vitte reménytcljesebb és erélycsebb gazdáinkat агга is, hogy az lijabb kor intézménycit tanulmányozva, meglionositásnkra is türe kedj cnek. Az 50es (тек elejóu, az clsö megdöbbenès után akàrhány
i2;—
ŕ _“'ŕg'giì W ’ i '
_155
hazafìt лапши, komoly tanulmányozás után kettös erélylyel neki feklldni а gazilaság'okszeriibb kezelésének. A munkás kéz hiányán gépek beho юза, а. föld roszabb mivclésén ok szerübbeu alkotott klìl- ès belföldi ckék, n ló- és szarvusmarhafajok javitásim tökéletesebb atyalovak s bikák beszerzése a'lltal iparlaodtak segiteni, s ha volfak is hibài aristokratiziuk nak, itt éppen ö szállt legelölasikra, az okszeriìbb guzdálkodásra épen tökegazdagabb nagyúri birtokaink czêlszerü beruházásai, jelçs i'elsze relésök, helyes kezelésök szolgáltattak jò репьи: а. kisebbeknek.
Gazdasági irodalmunk is ez твид: induit nagyobb lendlìletnek, az oiszágos gazdasági egyeslllet ez idöbenjátszott föszerepet az ország ban s kezdett hangadó lenni, ekkor keletkezett az országban а sok vide'ki gazdasági egyeslllct ‚ mely közlìl sok, попа feladatának so На megfelelni nem твои, némi inditó lökést mégis adott a földmivc lésnck s egyéb mezögazdasági iparńgaknak. Ugyancsak mezögazda sági köreinkbe gylìlt akkor az ország összes értelmisége és közgazda sági kérdések politikai hévvel vitattattak meg a központi országos cgyletbvnl а lòverseny és kiállitás s/.olgált pedig iirllgy'iil arra is, liogy ott а nép fejcdelmèvel találkozvún, egymást valahára. kölcsönösen meg ismcrjes megragadja а kczdcmènyezést, mclynck végeredményeiil az 1867-ki magyar önálló kormány életheléptetése tekinthetö.
Az nj hazai kormánytòl senki el nem vitathatja a leghazañbb, lcgkomolyabb törekvéseket. De njjá. tcrcintcni és rögtön az sem tudott s паштет a fcnt ecsetclt szomorů viszonypkkal állván szemben életbc léptetésckor, csak remélnilnk szabad móg, hogy, habár lassan, mégis biz ton намеками lépésröl lépésre jobb, iìdvösebb, megfelelöbb gazdasági és társadalmi viszonyok felé.
6. A vadászat’és halászat.
Mind а vadászat mind а. halászafmás-más szempontból tekinv tendö kezdetleges {Шаром társadalmakban és míveltebb országok ban. De még vz ntóbbiakbnn is annyi a kiìlönbség állapotaik között, а mennyi az ingyen adta tei-mészeli adomány és az okszeru termelés között létezhetik.
Gyér лаками, rengetegekkel boi'ílott térségcken a. vadá szat, úgyszólván, egyedlili keresetf'orrásàt képnzi a. többnyire még ‚ vad népeknek, silriì népességet nem enged keletkezni, mert megfosz шва а lnkosságot élelmétöl, tökekópzést nem mozdìt elö, mert az elej«
lett vadnak húsrészei el nem tarthatók, legfeljebb böre, szarva s agan свай, fogai stb. liasználhatòk cserceszköziìl. A llol mai царей; mòg ily vadáïznépekct találunk fóldgömbtinknek Europátòltávol esö egyné mcly vidékein, ott а polgárosultság is lcgalantabb fokon állÍ a Тогда.—
lom kczdetlegcs terménybeli снеге, az éllség és Ielpußztulála folyton
— 156
ijesztö rémek, melyek egyébiránt oda. hatnak, hogy a. vadàszat mie' löbb átváltozzék földmlvelésse és engedje meggyökerezni, állandó lak helyek keletkezesével а civilisatiot is.
Nem sokkal különben áll a. halászattal, mely hasonfokú miveltséggel biró,. többnyìre vándornépeknél csak l'olyamokban, ten geren pedig leginkább csak partmentében íizhctö. Haladottabb, fö leg tengerrel biro országokban а tengeri halászat kììlön iparzig, mely milliók befektetesét igenyli hajókban es eszközökben, s а, 1101 szintoly kevéssé lehet` szó kezdetlegességröl, mint nein lehet ily országok bnn kizáró életmódnak neveznia. vadászatot, mely mindamellett nem
ciak tökebernházást kivim, hanem egyúttal ertektermelö is.
Körillbelöl ugyanazt állithatni mindkettöröl, de fökép az 61105 vizü halászalról, hogy а 1101 be nem éri а termeszet adta. vnd puszti итал, hanem minda. halakat, mind a vadakat neveli mintegy, ott nem tartozik többé az östermeléshez; hanem kif'ejlett,t111lományos alapokou nyugvò iparág. A hol pedig, mint а tengeri l1alászat,esak а termèszet adományai foglalására czéloz, ott viszont afelszerele's s be ruházás tökeigényei l'olytán iparzig s közbensö helyet foglai az öster melés ès ipar között, kulön szaknevelést kiváu, külön néposztàlyt ne vel s habár а tennelésre közvetleniìl, _ а terlneszeti anyag szapori tása мы _ nem is czéloz, mégis anemzeti vagyonosodásnak egyik termékeny tényczöje.
De nem mondhatni-e ugyanezt а hazui vadásznlról és halàszat ról is? Elmondhatni igen, de eddigelé, fájdnlom, свай tagadólag. A fo l y a, m- s tó h а 1 á s z ato t illetöleg ugyanis mindeddig semmi tör vény nem rendelkezett. Halbösègröl hires folyamaink ebbeli hirök rég elveszett, a. hal pedig, melyan meg egy-ket évtizeddel шит pénzbe lileg megbeeslìlhetö értéke, 'egy-két várost kivéve, alig volt, ma már fényüzési czikké vált hazánkban!
A füldesúri jogok ezen még el nem törölt maradványa. а folyam part birtokosának juttatja а halászali jogot, melyet egymásra árverez ve vált meg mai napig is az ezzel foglalkozò iparos, de többé 115123.
kat nem halásznak se а. Tiszábòl se а Dunából, mint az 113511162 mondáskint i'enmaradt svámos, ez úton meggazdagodott patri cins családaink közötl. A szerzödésileg kikötött haszonbèrt meg kell ñzetni s igy könnyll egy pár mög tehetös s hagyományos idök ага ez lìzletnek élö, vagy nagy élelmességel ebbe vágott üzletember monopolistikus cselszövényeinek, rávenni az illetöket, hogy peldául а ' Tokajtòl Szolnokig, innen Szcgedig s Titelig fogott hal helyben ne legycn elárnsitható, hanem Pestre szálittassek, а hola nem fenyes
logńsokat csvkö/.lö helybeli halászoktól annzil kevésblnê kell félni;
mert az egyre марш-0110 111111 si közönseg nmúgy is megadja az мы.
-— 157—
Ninos is aztán 1vńsidö, nem is kimélik uztán se az ikrát, se а gombostünyi halat, hanem a mi csak a legsüriìbb szemll hálóba be-.
akad, az mind jo préda, s ki gondolna а jövö nemzedékre, mikor та gunk se lakhatunk 111111- jo se hallal, se а ki ntána élni akar_pénzzel.
Kormányunk, igaz, akart volna {igyelmet fordítani ez армады vagy az östermelés ezen nemére is. A tudományos Akadémia pályá.
zata folytán jelent is meg koszorúzott pályamll a. mesterséges halte пишем-(51, söt az 1860/70-diki költségvetésekben nehány ezer forint az országgylìlés által is megszavaztatott e czélra, de eredmény eddigelé vajmi kevés látszik. A Szepességröl hallani ugyan, hogy egy ottani g kisérlot jó eredményekkel biztat, hanem a. posti állatkerttel évck 6ta huzódnak az alkudozások azon kormánysegély kiadásn iránt, melyet e társulat а haltenyésztèsbe fektetni kiván ; de а mer _ úgy làtszik _ а kormány által nem tekintetik elegge biztositottnak.
A mily ildvüseknek kell egyébiráut tekintenllnk а kormánynak oz tîgyre irányzott intézkedóseit, ép oly kevéssé láthatjuk bennök, vagy várhatjuk töllik a kellö eredmènyt, melyet csak oly halászati törvény _ ismét szigorú végrehajtási;` képzelve melléje _ érhet el valamennyire, mely az óvást megtartatni, a. fogyasztásra. пене amúgy sem nagyon értékes, de а szaporulatra nézve megbecslllhetetlen te nyészanyag s арго hal kìmélésû elrendcli.
Hogy idönkint szárazabbra fordúlò éghajlatunk, folyamszabályo z'ásaink в az àlló vizek lecsapulása itt is befolyással vannak, azt tagadni senki sem fogja. Nem lehèt ugyanis számba nem venni, hogy mind e felsorolt körlilmény egyre fosztja. meg folyamaink halát az ivási he lyektöl, melyeket azok nagyrészt sekélyebb, csendesebb vizekben ke resnek; de a hol, ha mégis мамами, ugyancsak óvási törvény hiá nyában annàl kényelmesebben fogatnak, szigonyoztatnnk, szòval размыта]:
Bármily óhajtandò volna adatokkal birnnnk évi halfogyasztá sunk iránt, arra, viszonyainkat ismcrvc, alig reméllletünk egyhamar.
Haladò lépés volna azonban, még pedig el is érlietö lépés, ha legalább azon haszonbèrek összegei volnának ìsmeretesek, melyek éven át, leg nagyobbrészt földesuri rcgálét képezö folyòinkban s állò vizeìnkben ñzettetnek. Már ez is oly adat volna., mely halászatunk értekére leg alább következtetni engedne, holott ma. toljes, áthatlan sötètben tapo
gatózunk. ч `
Nèmileg elönyösebben állunk tengeri halászatunkra nézve, dc csakis adatok dolgában, inert nz viszont csak a. ñumei s llorvát rövid partmontòre szorulva oly csekély, hogy más tengorparti :'lllumok ebbeli számaival nem úllják ki még az összchasonlitást sem, nomhogy ver senyröl lelictne szö.
-158
V a d à s 1. а t u n k, noha az az l-Luropàban találhatò vadak majd valamennyi nemére kiterjed, noha föúrl rendünkuek, sokhelytt közép osztályunkuak kiváló s legkedveltebb sportját képezi, olyan, hogy nemzetgazdaságilag, úgyazólván, még számba sem хёщеп.
Az инв-ат nagy idöbeu а köznép мы értbetctlen „ zabad ság“ szó talz'm legelüször is abban nyert magyarázatot, hogy az ösi törvény áltnl valamennyire _ bàr uagyrészt l'cudalis irányban _ vé dett vadászati korlàtokat Мите, szabad levén akkor minden, tehàt az
„úr vadja.“ is. Ugynn e jelenséget találjuk cgyébiránt kiilföldün is valamennyi erösebb mozgalomban, hol а núp csakhamar az urasági crdönek в benne а. vadnak rontott. капищ; is az :BO-es évek gyàszos ideje sok cgyéb okszeriìen szabadabb mozgàssal egyiitt ez indokolliat lan túlcsnpásnak is elejét vette; de az швом, úgynevezett „alkot mányos“ idöben a. dertire-borúra szabad нищим ismét lábra kapott s зима nem is akadt hatalom, mely komolyan csak mcg is kisérelte volna. кантоны. Ily idöben pnsztnl minden, az okszer'ubb vadrenyész
«тек elmúlik шее kedve is a tenyésztéshez, mely idövel, kültséggel, sok türelempròbával jàr s nia-holuap ott_lesziìnk vadas téreinkkel, а hova folyóinkkal, tavainkkal шаг nagyrészt cljutottuuk, szóval oly pusztulás elött, melynél a védö в óvó törvénynek nem lesz mit òvnia, védnie.
Pedig méga. vadàsztörvény is egyre késik*), noha az országgyll léa elé terjesztése 6ta legalább llárom év múlt el _ mert egyèb, ta gadhatlanúl még fontosabb küziigyiìnk clintèzèsét, vagy meghozatalàt mindeddig gátolta.. De még ha. meg is hozatik, vajjon lesz-e oly Маш sa, melyet а birtokviszonyok s vadászati jogok méltányos kiegyen lltése végett várhatunk. A szabadelvüség czlme alatt ellene emelt ne hézsègeket aligha. lehetne ugyanis elt'ogadni, s ha mai tixrsadalmunk ban, mely a közös jò szempontjábòl és érdekében anyi egyénì mvg szoritást kénytclen mogszenvednì, egy pár választó kgyvesztésétöl való félelńllìnkben bizonyos birtoknagyságot, illetöleg minimumot sem Àkarnnk elfogadni, melyen а. vadászat iizhetö legyen, akkor kzìr a tür vény шедшими is bajlódnunk, тег: az ily törvény által elérhetö credmênyt, t. i. а vad teljes clpnsztulása fclè valo crélyes törekvést most is tapasztaljuk.
A vadászatnak ugyanis az a nagy baja, hogy élvezet is, szen vedély is, és nemzetgazdasàgi fontossága többnyire csak üriìgynek te kintctik arra. nézve, hogy néhány jogosultnak számàra. ez élvezetet biz
tositsa. Pedig nem kell épen túlnagyra becslilnlink a. vadászat nemzet gazdasági fontosságàt, valaminthogy nálunk, böven levén meg elede llink, még ilyenné alig is emelkedett föleg helytclen iìzésénél fogvn;
i; lllöküzben tárgyaltntott а кёръ'йчеКШйзЬап, oly штатом: foglnlvńn ишемию, melyek, lmvégrclnajtatnnk, д li-gjoblmt eugedikromèlnünk.
_1:39
mégis a7. egth csakhamar beláiïhatjukJ llogy egy-két holdnyi birtokon nclucsuk vadtenyésztésröl, de még jogosult vadejtésröl se lehet szó, oly törvény tehát, mely megszoritásokat ne foglalna magaban, mcg scm hozható.
De a vadàszatu ak még nemzetgazdasági oldala sem megvetendö.
Számokkal iigyan eddigelé alig rendelkezünk, mégis, ha, csak uagy jábòl tekiutjuk is az általa termelt értékeket, csinos összegecskêkre
akadunk. A „Vadaszà és Versenylap“ buzgó szerkesztöje ugyanis iparkodott számilag összeállitani a Magyarországban egy évben ejtett vadak mennyiségét. Teljcs eredményre, igaz —- és viszonyaink között természetesen -- nem jutott, mert kötelezve senki sem levén, csak az küldte be az adatokat, kinck~arra kedve levén, különben is följvgyez te azokat; külön e czélra, még a szenvedélyes vadaszbirtokos sem
akart fáradni. `
A mégis bckerlilt adatok azonban, noha az országnak,csak kis terére tcrjedöknek ismerhetjilk el, mégis tekiutélyes összegct mutat nak, föleg, ha a darabszamhoz mérsékelt bccsárakat osatolunk.
Ejtetctt ugyanis Magyarország-Erdélybeu 1869-70-ben:
szarvas . . . . 351 darab = köríilbelöl 10,000 frt.
dámvad . . . . 230 „ —— „ 8,000 „
а: . . . 904 ‚, = ‚, 13,500 ‚,
vaddisznó . . . 188 „ = „ 8,400 ,.
nyůl . . . . . 29,798 „ = ., 23,800 „
siketfajd . . . . 39 ‚, = ,‚ 130 „
nyirfajd . . . . 26 „ = „ 50 ,‚
császármadár . . 945 „ = ., 1,000 „
fáczány . . . . 10,936 „ = „ 15,000 „
fogoly . . . . 14,233 „ = „ 4,900 „ furj . . . 5,302 „ = ‚‚ 1,060 ‚‚
vadkacsa. . . . 1,610 „ = „ 800 „
erdei szalonka . . 1,519 „ = ‚, 1,500 .
vizi szalonka . . 594 „ = „ 60 и
Összescu = 1161011ЕЛЗГЁ7ЮОО
Nevetségesen csckély árakat szabtuuk itt a vadnak, mégis, ha hozzavetjlìk, hogy talan egy ötödéröl Magyarorszagnak kei-ult be adat, hogy pèldaul csak faczàny éi enkintZU- 30,00() frt ára liozatik be Morva»
в Csehországból, könnycn belatjuk, hogy legalabb is fél millió érték kel-111 èvenkint a vadászat általforgalomba, oly összeg,melynél cseké lyebbért akàrhányszor kell törvényhozàsunknak még haszuosaknak ismert beruházásoknál is fukarkodni s mindenesetre olyan, melyet okszerti kczelés mellett legalább is meg lehetne négyszerezni, nem tekintve azon elöuyt, melyet ez ,egészséges tàpszernek tágabb körökbe való elhatàsa nyújtana. Hogy a bemondott 30 medve, 49 farkas, 1235 róka, 212 nyest, 1609 menyèt, 6:35 borz stb. nem felel meg ugyan
-160
a valóságnak, de börévcl szintén tekintélyes összeget képvisel, szinte fölösleges emliteni.
Eléggé bizonyitja pedig ez adatok helytelensègét поп ragado zók hivatalosan kilnutatott mennyiségc, lnelyekért а. kormányjutalma kat (идиш) fizet.
Elejtetett ugyanis lööö-ban 1869-ben
Magyarországban . . 19 medve 195 farkas 29 medve 287 iarkas
Erdélyben . . . 13 „ 115 „ 64 ‚, 269 „
Összesen . . 32 „ à 310 „ “SMHŕ _556 À
18M-ben pedig Magyarország-Erdélyben cgylìtt
. 134 medve 269 farkas, tehút átlag 23szor annyi medve és 6--8-szor annyi farkas, mint a „У. és Versenylap“
kimutatásàba kerlìlt. Miután pedig az ily пав-у vadak följegyzése mégis rendesebben foly, mint az apróbb vadaké, könnyli elgondolni, meny nyivel nagyobb értêket képvisel a vadàszat, mint rendesen fel szokott vétetni.
A vadászattal s llalászattal foglalkozó népcsségröl alig szòlhatni.
Az egyedllli nzámadat7 mely e tekintetben rendelkczésllkre áll, azon sovány rovat, mely а népszámlálás alkalinábòl töltetett be, kitlintetvén, hogy vadászattal ès lialászattal foglalkozik:
Magyarországban . . . . . . . . 4,028
Erdélyben . . . . . . . . . . . 87
Fiume és kerületében . . . . . . . . 90 Horvát-Szlavonországban . . . . . . . 256 A lmtárörvidékon . . . . . . . . . Aíïńń
Összeseu . . 4,932 ember.
Szinte fölösleges említeni, hogy mestersége után élö v a. dá s z talán alig van e csekély szám között is egy-két egyén. Avadászatot 11:3—
lunk,mint sportot, lìzi а nagy úr, a földbirtokos s а ki дивана lfogva. te heti, a polgàr, per abusum pedig a sok tìlosba járó parasztvadász. Mèg a hivatásszerü vadász is erdész inkább, vagy e minöségben van alkal шита, az uraságoknál itt-ott még vadász czimén szereplö komornyikot _vagy in_ast pcdig remélhctöleg senki sem fogja. ide sorozni.
Maradna tehát a fentebbi számnak túlnyomó nagy része a. halá szatnak. Ez külön iparág, ища; czéh volt, melyben szintúgy meg van a ‘mester meg а segèd és az inas ; de а. kik talán épen csekély szà muknál fogva nem voltak aszàmlálás alkalmàval klilön каштане.
A tiszai halász költöink мы megénekelt alakja, nem tudom, szerepelt-e e szàmban ‘P Tény az, hogy mèg létezik s lélekvesztöjén napo kat és heteket tölt a kiöntések között tavaszszal, akár szigonyt vetve, яка: hálót bol-itva свай horoggal nem igen dolgozván, ha nagy ár volt, kullínben kaszálni, kapálni jár, mint bármely ogyéb földmi
_161
velö. Állò vizeink kiszáradása s nàdasaink pusztulása а pákúszt is clpusztitották s kórdés akad~e inêg példz'my катит széles ez ország ban, mely faját fentartaná.
7. A bányászat.
Az östermeléshez vagy az ipnrhoz számitsuk-e а bányàszatot, vagy mindkettöhöze? A {ша gyomràból kel'illnek ugyan tamé nyci, de csak részben кем alakban. A sò és köszén, az igaz, csak а vágatz'ist s elszállitást igènylik s azonnal fogyaszthatók, de а vasércz ezel ugyan kevésre melletnénk, ha ki nem olvasztjuk. Igy van а tübbi fémeknek is legnagyobb részévcl, а kobaltot решат csak klìlföldön (Angliában) választják el egyèb ásványrészcitöl, szinaranyat Val-gy штаты meg alig embex'emlékezct alatt шиш, azt is свай kis щепу
nyiségben. ì
Átalakitásra van tehát szilkség а legtöbb esetben s igy méltán az iparhoz számithatni, mely számtalan terményeiben szintén nem közvetlen fogyasztásm alkalmas gyál'tmányokat szolgáltat. Az оша lyozás cgyébiránt se nagyfontosságú, amúgy is ш 11е1уеп leszllnk kénytclcnek vele foglalkozni : emitt, inkább а terlìletet tekintve, mclnd az mivcltetik, атом (az ipar fejezetében) egycs àgait 8 terlnclvénycit tuzetesebben szemügyre véve. i
Voltaképen а bányászatnak minden fontossága mellett scm kell nngyobb tért szentelnünk, épen ez levéu stat-iskai szempontból sokkal bchatóbban tárgyalva, mint közgazdasàgunk sok egyéb ága, mclyckre
Voltaképen а bányászatnak minden fontossága mellett scm kell nngyobb tért szentelnünk, épen ez levéu stat-iskai szempontból sokkal bchatóbban tárgyalva, mint közgazdasàgunk sok egyéb ága, mclyckre