A birtokvis zonyok s a föld mivelói

Összes népességlink közül több, mint öt millió vagyis 32.0 5211 zalék foglalkozik östermeléssel. Ha pedig az iìnálló foglalkozás nélklilie ket, nagyobbára. a keresetképes koron alnl levöket leszzirnitják és viszont bányászattal s hason ágakkal foglalkozókat számon kiviil hagyjuk, épen 68.. százalékot 1е52 a népcsség azon része, mely kizárólag mezö gazdasàg таи èl, mint azt a lV. fejezetben tapasztaltuk is.

Valóban elèg t'ekintélyes töredéke nópllnknek, hogy viszonyai val tlizetesebben annál is inkàbb foglalkozzunk, miután a megelözö lapo kon termelésök eredményeivel 111111- megismerkedtllnk.

Megyénkint kntatva е viszonyt, de egyszerüség kedveért itt шаг csak az östermeléssel foglalkozók összes százalékát vevén tekintetbe, valamint а szab. királyi és kivàltsz'lgos varosokat mindenl'ltt a megyék hez szàmltva, következöleg sorakoznak а megyék azon szàzalék után, mely szerint népcsségök nagyobb része foglalkozik österméssel.

P

Az östermelŕ-ssel A1. öslpnnvlŕsscl

гонимым azi- foglnlkozók szli

zlléka az összes zalékl lz üsszes

l. Illylforllfßirdóly. Jelenlevó uépel- jelenlevö пёры

ségböl lógböl

1. Aranyos szêk . . 53.50 °/„ 17. Fclsö-Feliér шецуе . 38.0.0 0,’0

'1. Бед-0511111 ‚ . . 51.51 „ 18. Túrouz ., . 37.02 „

3. Köllalom n . . 51.24 „ 19. Alsń-Fŕhór „ . 37.37 „

4. Somogy nlegye . . 48.1! ‚, 20. Hunyad ,‚ _ 36.55 „

5. Belsö~Szolnok megye 47.28 „ 21. Kraszna. „ . 36.53 6. Doboka. mcgye . . 46.04 „ 22. Csik szék . . . 36.53 „ 7. Három 52611 . . . 45.06 „ 23. Jaìszkúu keriilet . . 36.17 „ 9

8. Maron „ . . . 44.92 „ 24. Vas mcgyo . . 36.11 „

9. Krassó mefrye . .. 44.20 „Y 25. Zaln. ., . . 35.35 „

10. Barauyu „ . . 42.48 „ 26. Mármarus „ . . 35.Hì „

11. Trenesén „ . . 42.32 „ 27. Mommy ,‚ . . 35.02 ‚‚

12. Zßránd . . . 42.21 , 28. Типы. ‚‚ . . 34.59 „

13. Nazzód vidêk . . 41.68 „ 29. ëoprouy „' . . 34.51 „

14. Liptó megye . . . 40.60 „ 30. Arva „ . . 34.30 „

15. Kükuuö „ . . . 40.11 „ 31. Ber _, . _ 34.20 „

16. Udvarhely szúk . . 40.15 „ 32. Gyò'r „ . . 34.22

Az 5slormel1isscl 36. Közóp-Szolnok meeng 33.57 ,.

37. Medgyes szék 33.51 „

38. Szatmár meg'ye ‚. . 33.34 „

54. Beszterczo vidók. . 30.96 „

55. Kb'vár „ . . 30.81 „

56. Szepes mcgye . . 30.75 ., 57. Szászscbos szŕk . . 30.76 „ 58. Bars megye . . 30.25 „

­59. Szabolci:„ . . , 30.111 „ 60. Esztergom megye . 30.01 „

61. Fchór „ 29.37 „

62. Heves ,‚ 29.37 „

63. -Haj dú kerillct . 29.33 „

64. Békós mogye 29.26 „

65. Nagysink szék . 29.26 „ 66. Топ-0111111 megyc . 28.90 „

67. ng „ 28.7% „

78. Brasaó vidék 21.39 „

Il. пите vńros é.; kerülote 3.53 0/0

6. Szcrb bx'mbági czred . 28.1.7 „ 7. Ottocsáni „ . 25.22 „ 8. Szent-Györgyl „ . 24.15 „ 9. Nélnot bánszigi „ . 22.02 „ 10. Grarliskai „ . 22.25 „

11.1. báui „ . 21.13 „

12. Titoli csajkások zárz­

lóalja . . . . . 20.92 .„

13. Román bánsńgîсил-ш 19 ь!) ._

14. Szluini czrcfl . 18.98 „ 15. Póterváradi сип"! 13.00 „

)lair e sorszámok is sokat mondo zittokintést nyújtanak ugyan és nagyon hátul mutatják ép azon megyókbot, melyek az ipar és kereske dés tekintetében jóval elöbb sorakoznak. lägyik шмяк megye sora iránt ilgyan felmorlil uémi kétely, de а. többì foglalkozások százalékszàmai nagyrészt ismòt megmagyarázzàk ezt.

Általàban azt mondhatni, hogy a mely megye'k terliletén iparo ваш) vàrosok l'eküsznek, mezögazdaság tekintetòbcn hátrább sorakoz

— 138 —

nak, làtjuk ezt legiparosabb vidékeinknél: Bresso, Szebenszek, Pest, Csongràd, Abaúj, (Szeged s Kassa там: мы).

Habár а bix-‘0k és tulajdon а társadalom bz'n'mely kereseti viszo nyai között nagy szerepet jaltszik — hiszen а töke es munka, а tözsér ès munkás közötli ellentètes állapot e nélklìl soha se élesedik vala ki annyira, mint azt napjainkban tapasztaljnk —— а. mezögazdaságnàl ez épen föfontossz'igú tényezö, mert töke nélkiìl, mely itt а termelés sub stratuma, azaz fölbirtok nélkiìl, mczögazdasági termelés nem kèpzelhetö.

Természetszerü feladatunk шпат, hogy legelöször is а b i r t o k vis z о n y o k а t szeinléljlìk meg közelebbröl, csak úgy térvén а: а. mezögazdaság körill épannyira nólkiìlözhetetlen lnnnkásokra, a.

{ша mivelöire.

Tudvalevö, mily l'oppant küllìnhség létezett napjainkig a ne me s i, úgynevezett úri vagy szabad birtok s az úrbèrivagy tclkes (ран-авт) birtok között; klilönbség, mely most шёп- tenyleg csak csekély marad ványaibnn nyilatkozil<,minök :lz ugynevezett regálêk,vagyis italmé rési, korcsmatartási, malomjog sth., melyek а nemesi birtokkal kapcso latosak leve'n, eltíirültetósök, illetöleg megváltások mind siirübben siir gettetik az orszàggyülésen, rendezé-sök talán még а lcgközelebbi tiles szak (1871 okt.) alatt vàrható. Leglényegesb részöket képezte а szölö de'zsma, melyet az 1865. XXIX. tczikk törtìlt el. Ezen а két birtoknem közötti klilönbség ugyan шаг 1848-bzm szünt meg, mègis az ötvenes èvekben készült telekkönyv tekintettel volt meg reás klìlön könyvezte az úri, klllön az urbéri birtokot.

Az 1848 elötti viszonyok ma игуан már esupán történelmi be esiiek , ismeretök mégis annyìban érdekes a. .mennyiben а birtokvi szonyok történelmi fejlò'dését таща]; s a. jelen helyzetnek magyarà

zatára. szolgálnak. '

A régi híibérsègböl magyarázható meg például sokhelytt a. köz sègeknek kcletkezése is Magyarországban. Е szerint ugyanis a birto

` kát hübèrlil nyert földesúr néptelen pusztàival el nem bánhatván, belö lök kisebb-nagyobb teriìleteket hasitott ki, melyek arészint шаг letezö, részint akkor telepített jobbágyok közé kiosztattak. A földesnraság és jobbágyság között ekként keletkezett viszony mellett мы az is, hogy а legelö példziul, az úgynevezett p а. s c u u m, közös tulajdona volt neme-Sak az egyes jobbágyoknak, hanem magànak а földesurasàgnak is, mely viszony csak az újabban keletkezett tagositás мы rendezte~

tik az okszorü gazdálkodás erlelmében *)

а’*) A birtokrendezés tárgyában lásd Lónyny M. az Akadémia stat. ós

­ neinzetgazda»ági k'ńzleményeiben I. köt. l. fiizet 1865, mely szcrint 186443- úrbéri rendezés nlá tartozń 9,068 kñzsógböl n rendczŕs 3,940 kìlzsógben, és pedig 2617-ben cgyesség ntján, 12323-an per utján ment végbe.

_139

Némely községi határnak roppant terjcdclme általános feltìinést okoz, föleg a. külföldi szemlèlö elött. Itt is azonhan nem szabnd felej teniìnk, hogy е roppant hatàrok többnyire а sik alföldön fordulnak elö s onnan magyaràzhatók, hogy részben шаг a. tatàrjáráskor, részben а török hòditás idejében számos község elpusztulván, szàmos család kìhalván, а szolnszèd birtokok gyakran а, fenmaradt, vngy равна.

helyen keletkezett község мы fbglaltattak le; de gyakran csupán védelmi szempontból is nagyobb központra vonultak össLe a szétszórt llclységek lakóì, kiknek birtoka. az által is tetemes terliletté gyn rapodott.

A paraszt-, késöbb, bár helytelenül, jobbágyi birtokról _ inert jobbágy voltaképen а régi hübéres, a hajdani nemes e's földesúr vala -— tudjuk, hogy az шаг Nagy Lajos idejétöl fogva összes terményei kilenozedét а földesuraságnak, tizedikét а. papsàgnak volt köteles adni. A múlt нишами behozott hadi adò kivetèse jobbágyi telkek szerìnt eszközöltotvén, е telkck rendezèse végett kelt az úgynevezett ù rb é ri tö rv è n y, mely szerint а. paraszt meg nem szünt ugyan jobbágy lenni; de birtokára örökségì jogot пуст, 30 -40—80 hold'»

nyi telkét а kiszabott terhek'mellett szabadon bírta, joga. volt а. fen maradt legelöhöz, sokhelytt az urasági erdöbcn is faìzáslioz es legelte téshez, de а telek 1/2 ’/. és 1/Б -adon alòl mcgosztható nem volt. E job bágyi viszonyt а vele járó összes zaklatással едут megsziintette az 1848-diki törvényhozàs dìcsöhatározata., mely IX. czikkében az urbéri séget, а szolgálatokat (r0bot),dézsma­ és pénzbeli ñzetéseket eltörlllte, XIII. czikkében pedig а papi tizedet is megsztintette.

Ugyancsak az 1846. XV. t. czikk törulte el az ö s i s é g et is s igy mindazon bilincsek és igàk lohullottak, melyek akin' а nemes, авт 21. jobbàgy kezén levö birtokkal való szabad rendelkezêsi jogot korlá.

toltàk vagy megakasztottúk volt. '

És а törveny ezen határozatai szerint, melyeket az 1849 utàn követnezett absolut kormány sem töriìlt el, ma шаг minden honpolgár szabndo: rendolkezik az öseitöl öröklött vagy saját szcrzeménye ntàn nyort fïildb.:tokka.l. Legf'eljcbb а hitbizományi ès holt kézen levö birtok kópez valamennyire kivételt. De valamint атм csak vógrondeletileg s а fcjedelem belecgyezése mellett szabható meg és csakis а birtok elidege nìtésèben és terheltetésében korlátolhatju а haszonélvezö hitbizomá nyos tnlajdonost; ugy а többi klilönbse'g а bil'tokokban nem is jogozi mökre vonatkozik 5 та а régi úrbél'es époly jogczimcn, ép oly sz abad rendelkezèsi joggal biria. földjót és юты, mint а hnjdani Rildcsnr. A papságì, а. kinostúrì ós alapitványi jószágok pedig szintc'n csak а bir юно гГКЫОЗЁ személy гагу testlilef, vagy épcn az állam külön jogai тазу kötelcvettségci мы vannak :ltrnhàzz'lsi jogaìkban megszoritva

-~ 141) —

az illetö testülct vagy hatósàg, az állnmbirtoknúl pc'ldàul а 161-1'ёпу110—

zás beleegyezésc mellctt, pedig ép oly szabadon eladhatók vagy 1011101 hctök, mint bármcly 1111'15 birtok.

A í'öldbirtok jogczìmét jclcnlcgàltalábau а. tele k kö nyv 1511 zolja. Csak а ше1у helyckcn tclekkiinyv nom lètezik, vagy а törvény szabta felszólalzìsì lxatáridö be nem tnrfatott, szokott nomosak adàsve vésnél, de tcrheltotósnél is az 1840. XXI'. t. czikkcn alapuló hitcles

összeiràs 5 amlak kimutatz'lsa követoltctni, hogy а birtokos elödeì. 3:1 év óta tulajdonjoggal shàborìtlanul birjńk 112 illctö fekvíi sòget.

На 8. földndò idciglen behozz'lsa. utàn késziìlt telekkönyvek kevésbbé hevenyészre kész'lìlnek vala s a. тиши-101105011 kivui birtoka.

nagyságát, becsértèkét, jövedelmèt is összhangzafosan а földkönyv kivonatàval magukban foglalnz'lk: birtokviszonyaink iránt 15 sok kal alaposabb tudomással birna'luk. Bátran állithatnì игуан is, hogy а, 1<а1а521ег és telckkönyv akkor kósziìlt volna leghelyesebben, ha.

cgymást kiegészìtvc egy intézményt alkotnak. A telekkönyvnek nem csupán adòssági lajstromnak kellene lenni, hancm а fîildbil'tokos tulaj doni jogczimén kiviìl birtoka nagyságàt és terlìlctét stb. kellene kìmu tatni, а katasztcmck pedig nem csupán adńsorozatnak kellene lcnni,

hanem karöltvc 21 telekkünyvvel, számon és nyih'án tartani a birtok változásokat s а mêrnöki és jogi alupo'n készlllt telekkönyvi kivonat пак, illetüleg bírtokivnck, még helyescbbcn pedig а térképnek nyilvà nos oknlányul és alapul kellene szolgálni minden névcn nevczcndö birtokváltozásnàl, vétclnél s eladásnál ép úgy, mint hitelnyitásnàl, adó kivetésnél vagy örökbehagyásnàl.

Mezögazdasàgi birtokviszonyainkra nézve csodálatos, statistìkai ismereteink hézagosságára nézvc jellemzö adatul emlithetö fel, hogy az 1857-diki népszámlálàs csupàn а magyar anynországra nézve 2.037,000 Fóldbirtokost tllntctctt ki, holott az 1870­diki, nagyobb gonddal készlìlt ily munkálat а magyar korona összes 01'szágaira nézvc csak 1.075,00() földbirtokost állapit meg.

Ismerve pedig viszonyainkat, melyek szerint 1857 óta Hokkal in kább а birtokok felaprózása, semmint tömöriìlésök kapott.' làbrn, egyet а két szàm köziìl okvetlcniìl llibásnak kellenc mondanunk. Es talán senki se Говна nekiink 1052 nèven venni, ha а rég0bbithibáztatnók, még pedig annál 15 inkàbb, miután az 1870-dikiszámlàlz'ls sokkal részletcsh volt az osztályzatok iblállìtzìsábqn 5 а birtokoson kìvül hnszonbérlöt, tisz tet, évcs szolgát ós napszámost 15 megklilönböztctctt.

Nom szabad azonban felejteniink, hogy az utolsó népszàmlàlás ('sak а f'ökeresct szerintì foglalkozàs mcgkiilönböztetését kìva'mta 5 ìgy csak ugyzm megeshctctt, hogy sok ezel' ember, ki fïìldbìrtokán kivìil cgyéh kercsettel bir, azt mondvàn be, (1111 а vidók kiscbb kézmiìveseinòl ok

-141

vetlenlìl számos esetben történt), kiesctt a fîìldbirtokosok soraból s igy a birtokosok száma 1857-hcz kópest talz'm még sc tekinthetö egészeu helyesnek.

° Erösbiti е nézetet a magyar kir. pénziìgyi ministeriumnak egyik munkálata, mely az 1867-r0 megallapitott egyenes adók ercdmůnyei 110k statitikai atnézetét nyujtván, csupan Magyarország földbirtokosait 2.030,990-ben, Erdélyêt 636,818-Ьап, Horvát-Szlavorszagòt 192,665-0011 úllapitja meg skimutatvan egyúttal az általuk bi1-t holdszàmot, kitiln teti, hogy еду—еду birtokosra csik atlag.

Magyarországban . 17.82 hold termö terìilet Erdélyben . . . 14.97

Horvat-Szlavországbm 16.16 ‚‚ „ n

Mig a birtokosokrúl altalaban, a földmivelö uépröl meg klilön szólhatnánk, érdekes megvizsgz'nlni magát a f ö l d b i 1- t o k ot 11111011 bözö nagysagú terjcdclmében, e birtokokhoz viszonyitva késöbb mi velési módjukat és birtokosaik állapotait.

A birtokok összes вшита: *)

Magyarországban . . . . . . 1.922,327 hold

Вишь-11011 . . . . . . . . 563,938

п 71 п

D

Üsszesmi "2.513,2mî10 _

térfogatuk :

tvnnä terméketlen {Sani-151.111

Magynm'mágbnu . . . :14.027,0:11 2.780.429 30.807.900 Erdélyben . . . . . 9.440,941 339,985 9.789.929 дышит . . 422477370 9.120.414 40.057599”

E birtokok kiìzött nagysúguk szerint van:

Magyarorszúgban Erdólyben Összzeseu 5 holdig 1'­.~4azenalól . . . 1.108.993 335,407 1.444,400

0-101 10 помад . . . 500.903 130,098 '043,091

15 „ 30 ‚, . . . 199,248 _ 61,371 260.019

30-tól 50 „ . . . ­ 58,004 19,276 77,280

00 „ 100 „ . . _ 23,704 0,072 30,330

100 l, 200 ‚, . . . 9,302 2,003 11,365

200 „ 000 „ . . . 7,740 1,500 9,240

500 n 1,000 ,‚ . . . 3.779 723 4,502

1,000 „ 3,000 _, . . . 3,258 624 3,382

3,000 „ 5,000 „ . . . 673 141'» 818

5,000 „ 10,000 „ . . . 401 9-1 495

10,000 llolllonfclíil . _ . . 106 65 231

*) l-lzvn (-.1 a мятыми számok a pónzíigyi igazgatósa'ignk :îltal „(нашедшие bo a magyar kir. pénzíìgyi minister-inni felhivása iìilytán. liul aznk канат levé“

видишь, Dr. K о g l о 1' min. tìtkalr szivvsségéhül, K a н t ó w s и k у Szz'untiszt. sznrgal mas iîsszez'sllitása szerint kurliltvk kozcmbo kellö llaszm'llat уйдем. A'l. :in_vag oly éralßkus н wlllig vgyellíili o. 11011111011 lnazánkbnli, ilgy ling-y mim'fl részlutesobb 170226—

tón-le. akńr a 111. k. pánziìgyi lninißtvrillm últal kíìzvotlunül, akeir :itvngwlén fulytz'm az отпад-он magyar kir. „мышам hivatal rószéröl, valóbau óhajtamlú ès lié-.zag

~ potló miivut 10g-11:1 képezni.

-­142- .

.A birtokok паша. tehát, mely összc nem tevesztendö а birtnko sok számával, —— egy ¿s ugyanazon birtokos több birtokot, söt több ше gyébcn is birhatvàn7 — гсппёвиетезеп mcghaladja а. birtokosok тащат.

Miután pedig cz adatuk az 1565)-ikì fíìldadúkivctési helyreigazitás (rectificatie) alapjím gylijtettck, tehàt а uépszúmlùlás idejévcl összees nek, а fentcbbì adatokkal kombinúlva. azon birtosok szàma, kik едут}!

több fb'ldbirtokkal bimak Magyarországban . . . 060,000-ге Erdélyben . . . 190,000-ге rúgna.

de csak is megközelitölvg, а mennyiben а birtok fogalma., mely (агу köz ség hatàrában fekvö több tagot -— babàr nem parczellát is -— jelent het, szabatosan megállupítva. nincs.

Az cmlitett hivatalos каштаны fentcbbi birtokokat ugyan eme felosztàs Szerint mcgyénkint sorolja. fol. Itt игуан csak а sommázatok излете szoritkoztam, mindamellctt elég e sommák is агга, hogy né mi összevctésnck alapul szolgàlllasszmak.

Abirtokok osztàlyozása nagyságnk szerint önkénycsen történt игуан s ucm felel mcg egészcn az úrbéri birtoknàl eddig szokásos alosztályozásuak7 mely szerint egy-cgy úrbèri tclek (sessio)-igaz, hogy megyék szerint kiìlönbözöleg', — mègìs köriìlbelöl 40 holdnyi átlagban volt elfogadva, és 1/«_., '/. és "в telek szerint felapròzva. A számos hatúrszabàlyozàs, а sok helytt kcrcsztlilvitt segregatìo és commas satìo azonban e törtéuclmi felosztás bccsèt nagyban csökkentették s igy bátran beérhetjtik emez osztályozással, némi összevetést koczkáz сап-аи, illetöleg következtctéseket vonván c számokból, melyek, ha.

egészen meg sem is állják helyöket, mint elsö kìsérlet s további anyagnak hiáuyával talán elfogadhatóknak fognak bizonyulni.

Tagadhatatlan ugyzmis7 hogy az 5 holdon alóli s 5 holdig ter jcdö birtokok паду száma között ott szcrcpel а nagyobb városok kö zelében létezö, roppantúl felaprózott kerti, kiiltelki birtok is. Bìzo zonyitja ezt Buda-Pest, Ó-Buda példája hol ugyanis 32.540 holdnyi terlllet 14.609 birtokra oszolván, ogy-ogy birtokrà. átlag csak 2.2 hold esik. Minöamcllett alig штанин, ha. а, lcgkiscbb (5 lxoldon alúli s eddig terjedö) birtoktól kezdve а 30 holdig terjedöt ki s (р ага. szt) bi rtokn ak nevezzlik, ebbe csvén a még létezö úrbérì telkek legna.

gyobb része s лаву szánmkban még a fcnti észrevétel sem fog magy kiilönbözetet okozni.

А 30 holdtòl 200 holdig terjedö birtokot nevczhethök k i s k ö z è p b i r t o k n а k, melynek legnagyobb штаны а birtokos még maga végzi а. munkák kisebb-nagyobb részèt.

A 200 --1000-ig terjedö birtok volna а v al ó di k ö z é p b i r­

tok, melynek tulajdonosa а fellìgyeletet és kezelèst maga viszi és gazdatisztre még nem szorul; de maga többè nem is dolgozik.

_143

Az 1000 holdnál már a nagy vagy az u r a (l al m i I) i r t 0 k kezdö dik, melynek neve a. legnagyobbig megmarad ugyan, és általában tiszti személyzet által kezeltetik, mégis némi megkülönböztetés végett a 10,000 holdon felül terjedő birtokot la'tifu n din m n ak lehet el nevezni, régi és visZonyaink által jogosult czíme szerint. .

Ha ez osztályozást elfogadjuk, következő csoportok alakulnak:

Magynrországbln Erdélyben

n. ki s (paraszt) birtok (5-30 hold) . . . . . . 1.815,234 532,876 2l, k i н k ö Z é p birtok (BO-'200 11.) . . . . . . 91,070 27,911 n v n l ó dí k ö z ó р bírtok(200-l,000 ll.) . . . . 11,525 2,223 nz u r a. d a l mi birtok (LOGO-10,000 h.) . . . . 4,332 863 az uradalmi l a. ti fu n «l i u m (10,000 holdon felül) . . 166 65

E szempontból tekintve azonban a birtokszam nem elegendő, ha ugyan a birtokosok által nem helyettesíthetjük, n mit a fentebb kimu tatott különbözet alapján nem lehet. Más segédszerliez kell tehát folya modnunk, mely talán abban kínálkoznék, ha az illető birtokok számat a. terjedelmük középszáma által nyert holdszámmal szorozzuk, hogy így legalább azt lássuk, a terület mely része van az illető osztályok kezén, megjegyeztetvén, hogy az összeg kihozasa végett a részletes igazítás a legkisebb s legnagyobb birtoknál eszközöltetett.

Ily csoportosítás és arányszámitas szerint esik

Magyarországban Erdélyben

a kis (paraszt) birtokra . . . ll.607,960 hohl 3.419,929 hold

a kis közép „ . . . 5.2oo,ooo „ 1.54o,ooo „ a valódi közé? ‘„ . . . 5.500.000 „ - 1.160,ooo „

az uradalmi „ . ‚ . 11.800,000 „ 2.440,000 ,.

a lntil'nndiumokra . . . . 2.700,000 „ 1.230.900 ,.

Összesen mint 11-159ЬЬ—36.80т60_ь„— v9.7l§9,tl2.9_„

Vagyis az összesföldbirtokokból

n. kis (paraszt) birtok kezén van . . . . 31.6 °/° 34.9 °/„

n kis közép ,. ., ., . . . . 14.1 ., 15.7 „

:L valódi közép „ .‚ ‚‚ . . . . 14.9 „ 11 .9 „

az uradalmi ., .. ‚. . . . . 32.0 ,. 24.9 ,‚

:1 latifundiumok . . . . . . . . 7 .Il „ 12.6 ,.

Közelebbről nézve pedig e számokat, kitünik, hogyafelosztas az egyes birtokos osztályok között elég aranylatos, mert ha például a fel jebb némi erőszakkal, bár indokoltan szétválasztott k ö z é p b i rt o k százalékszamait együvé adjuk, kitünik hogy

Magyarországban Erdélyben

n. kis birtok . . . . . . . . 31.00 ,-01 34.9°/.~ot n. közép birtok . . . . . . . 29.0 „ 27.6 ,.

a nagy birtok . . . . . . . 32.0 „ 24.9

a. legnagyobb birtokpedig . . . П „ 12.6 д

_144

Bàrmily tannlságosak legyenek egyébiránt e IQzaimok, végleg dön' töknek 11cm szabad azokat clfogadnunk. Itt cgycs egyéni szclnpontbùl tárgyaltattak a viszonyok, melyek szerint а kis, közep és паду birtok fo galma lön megàllapitva. De senki sem fogja tagadni, hogy mindez ekko ráig nálunk csakis önkényes f'elfogzison alapul èpú gy, mint az amanagy érdekü kimutatásnak alapul ell'ogadott osztàlyozás maga. Nom fogja.

azonban senkì, a. ki földmivelési viszonyainkat ismeri, tagadni azt sem, hogy ideje volna. valahára. világot hozui e homályos kérdèshe, es ha. az egèsz országra nèzve mcgńllapitani nem is tudjnk, megyi'm kint ès а. hasonlók ììsszevonása. által vidékenkint killeriteui, mit koll jen kis, küzép és nagy birtok alatt érteni. E ke'rdés pcdig korántsem 0ly

meddö, mint elsö pillanatra látszik. Mindezen klllöu osztàlyzatú ~bir tok elöször mcgismerieti'i,a fogalmat magyarázó elnevezésre, kifejezésre szorul а szakirokalomban; mort nem követclhetui, hogy lapokra terjedö circumscrìptióval éljen a. tudomàny, ha. egyikmásik birtok osztályt akarja, megjelölni. Azontúl pedig mind e birtok kiìlön keze les alatt áll, de kiilön kezelést igényel is, sinint ilyen kulön kell, hogy tárgyaltassék; kiilön szeinpont alá, csik jöredelmczöségi, adóztatàsi s :'iltalános nemzetgazdasági, söt birtokosainál fogva, társadalmi 13212111 pont alá is, és 1gy csakugyan helyèn volna azen megismertetö jclekre nèzve tisztàba. jönni, melyek а megklilönböztetést megállapitják s mind az emlltett szempontból nagyfontosságuak.

A birtokviszonyok érdekes illustratiòjánl szolgàl továbbà e bir tokoknak t e r 111 è s z e t ti k szerinti felosztása.

Van pcdig 1600 С] ölés holdakbzm:

Magyarorszdgbln Erdélyben днями-п

koruna és kinestári birtok . . ‘2.269,245 453,767 2.723,012 kiizalnpitvhlyi birtok . . . 369,076 16,861 385.937 városi én küzsúgi „ . . . 3.692,547 2.633,135 6.325.682

egyházi „ . . . 1.090,995 197,617 1.288.612

hitbizományi „ ' . . . 445,711 17,641 403,352

maga'm „ . . . 28.940,386ń_ 6.470.908- 35.411.224

01ml@ _ . 210.807,00) 0,780,029 40.507,88”

Itt az àltala'mos számokon kiviìl szintén szüksòges а viszonyszà mokat is megtekinteni. A -magyar-erdúlyi összcs birtok közlil (melynek mennyisége holdakban cgyùttal alapszámnl темен) van:

:1. koruna (es kinestńr kczůn . . . . . . 6.10/0 4.70„

köznlapítványok hirtokálmn . . . . 1.0 „ 0.1 „ városokm'il (es közsůgoknůl . . . . . 10.3 „ 26.9 „ :1.7. egyháznńl . . . . . . . . . 2.9 „ 2.0 „ hithizomány alntt . . . ~. . . . . 1.2 „ 0.2 „

nmgánosokmil . . . . . . . . 78.5. 66.1„

_145

A holt kèzen levö birtok tehát Magyarországban közel 8 millió, Erdélyben több mint 3 т1|110 hold, vagyis az összes földbirtoknak Magyarországban 21.5, Erdélyben épen 33.9 szàzalékát, átlag, mond hatni, ogy negyed тё5261йёр021, közte az egyházi vagyìs papi k'ézen levö birtok amott majd 3 itt 2%, összesen pedig 1.280,00 hold!

Hogy-az imént látott különbözö nagysagú s kiìlörkbözö tel-mé szetü birtokokon nem egy és _ugyanazon rondszer szerint folyhat а gazdálk odás, az magától érthetö. Söt а. g а 2 d а 5 á. gi r e n d s 2 е rt Magyarországon nem is lehet az cgész országra nézve ogy megfclelö névvel jélezni. Már а földnek _ kezdetben felmutatott _ klilönféle alakzatánál , а hegység ó sikság klilönbözöségénél Гоша tcl'mészetes, hogy a gazdàlkodási mòd is sokféle, sokfèle meg akkor is, ha csak а

„községszerte divò“ általános gazdàlkodási rendszelïe _ mely a föld- ­ adòideiglennek szolgált alapńl _ vagyunk tekintcttel s немцу nagyobb íîìldbirtokos okszeriien berendozett, а kiìlföldi legjobb дата:

sàggal is bátran vel'scnyzö gazdálkodását számon kivlìl hagyjuk.

A kizárólag hegyi, fösulyt az erdészetre foktotö gazdasági rend szereket s módszereket itt szintén nem tokintve, a Magyarország belse jében, а. hegyek övezte nagy medenozében, fölcg podig а magyar 211101 dön üzött gazdàlkodást mégis bizonyos egyformaság jellemzì, melyet bátran az exten s i v , roszul magyarúl „kulteljes“ szóval lehet jelle

mezni. . '

A kis parasztbirtokon, mely számszerint legtöbb, ha. terliletére nézve nem is legnagyobb, az ugynevezett h ат m а s fo r g à s van még min dìg alkalmazásban. Az ily rendszernél a gazda földjét három részre osz`tva, egy-egy rèszt elsö evben búzàval vagy rozszsal, másodikban va lamely tavaszival vetì be, hal'madikban pedig ngarnak liagyja., még pedig rendszerint feketc trágyanélkiìli ugarnak. Az ugar aztán а tar lóval egyiìtt többnyire még legelönl szolgàl. Az alföld jobb talajàn két

öszi vetés után jön kukoricza, minden ngar nélklll ; а repcze után buza, bárha'csak nagyobb ès rcndezettebb gazdaságokban а rendes vetés

forgás. Kapás- és kereskedelmi növények: dohány, kender stb. az ily kìsebb gazdaságokban ritkán vannaka. vetésforgásba Íölvéve, hanem csak úgy, mint а lassan mégis mindinká-bb lábra kapò luozernások és lóherések, а, káposztás és egyéb vetemény külön földteruletre

esnek. `

De ha bajos is az országszerte divò, illetöleg vidékek szerint el cltérö gazdálkodásì mòdszert jellemezni, a, feljebb liasznált extensiv szót шаг 05а1‹ azért is fen kell tartanunk, mert egèsz gazdàlkodásunk oly irányú, hogy mine'l nagyobb tèrröl, minél csekélyebb mnnka ruel тес: aránylag lehetö sok hasznothuzzon; vagyis, hogy kevús tökével és шпината], inkúbb az ìgénybc vctt. tér nagysàga мы bozza meg azon

квьнтп HAzÁNK é. NÉPE. 10

_ 146 _

jövedelmet, melyet több tökével, de sokkal több munkával és fàradság gal is kiscbb téren képes felmutatni a haladottabb kiìlföldnek szńmos jól

berendezett gazdasága.

-Еппе11 okai nagyrészt Íîildrajzi helyzetlinkbenßránylag gyér vagy egyenlötlenül elosztottnépcsséglìnkben, rêszben égliajlati viszonyaink ban és fölegtökeszegónysógllnkben1­ejlenck,1mgyrúszt а2оп11а.11‚ nem ta gadllatni nèpüuk indolentiája, csekély munkakedve _ 1101111 munkaké pessége elismert kitlìnüsègiì _ szakismcrcti 5 általános lniveltségi 111 ёшуа 15 0110211211011 1121811, hogy mezögazdasúguuk nem àll azon 1011011, ше1уге több erömcgfeszitéssel, értclmiséggcl és munkássàggal villet

11111 volna. '

Kiviláglik az némileg, ha а mczögazdaságnàl foglalkozò osztàlyo kat tanulmànyozzuk és а birtokosokon kivlìl a. föidmivclès körlìl fog lalkozó vezetö és dolgozó m 11 11 k à 5 о 11 at közelcbbröl tekintjtlk, mei-t

Kiviláglik az némileg, ha а mczögazdaságnàl foglalkozò osztàlyo kat tanulmànyozzuk és а birtokosokon kivlìl a. föidmivclès körlìl fog lalkozó vezetö és dolgozó m 11 11 k à 5 о 11 at közelcbbröl tekintjtlk, mei-t

In document 914.591 Этим (Pldal 172-189)