Harmadik hipotézisemben a tanulmányi eredményességre fókuszáltam, s feltételeztem, hogy a sportiskolák tanulóinak a tanulmányi eredményesség tekintetében jobb eredményt érnek el, mint a hagyományos középiskolák tanulói (év végi osztályzatok, szubjektív tanulmányi eredményesség, Országos kompetenciamérés 10. évfolyamos eredményei alapján).
A tanulmányi eredményesség vizsgálatához elsőként megnéztem a diákok tanulmányi átlagait a következő tantárgyakból: magyar irodalom és magyar nyelvtan, matematika, történelem, az elsőként és másokként tanult idegen nyelv (ha van), biológia, kémia, földrajz és fizika (amennyiben az adott évben már nem rendelkeztem jeggyel, az utolsó tanult félévben megszerzett érdemjegyet kértük tőlük megjelölni). Emellett a tanulók teljes előző év végi tanulmányi átlagának vizsgálatára is sor került.
17. táblázat: tanulmányi eredmények az egyes iskolatípusokban (SHTE, N=3015) Sportiskola Nem sportiskola Szignifikancia
Magyar irodalom 3,70 3,96 0,000***
Magyar nyelvtan 3,64 3,96 0,000***
Matematika 3,27 3,59 0,000***
Történelem 3,61 3,81 0,000***
Idegen nyelv 1. 3,87 4,10 0,000***
Idegen nyelv 2. 3,77 4,03 0,000***
Biológia 3,79 3,88 0,043*
Kémia 3,69 3,66 0,386
Földrajz 3,83 4,02 0,000***
Fizika 3,56 3,73 0,000***
Teljes átlag 3,84 4,05 0,000***
*p<0,05; **p<0,01; ***p<0,001 Az eredmények alapján szinte minden tantárgyban jobb eredményt értek el a hagyományos köznevelési intézmények tanulói. Csupán a kémia tantárgy esetében nem mutatkozott jelentős különbség a két csoport között.
A tanulmányi eredményesség tekintetében a szubjektív tanulmányi eredményességek megítélésére is sor került. Ennek keretében a diák saját véleménye,
valamint szülei és tanárai szerinti tanulmányi eredményességét is megvizsgáltam.
Valamennyi esetben szignifikáns különbség mutatkozott a két csoport tanulói között.
34. ábra: Szubjektíven megítélt (egyéni, tanári és szülői) tanulmányi eredményesség az egyes csoportokban (SHTE, N=3015)
A szubjektív tanulmányi eredményességi mutatók hasonló képet mutatnak a megszerzett érdemjegyekkel. Nemcsak a sportiskolákban tanuló diákok maguk télik meg kevésbé eredményesnek magukat (p<0,001), hanem tanáraik (p<0,001) és szüleik (p<0,001) tanulmányi eredményességükkel kapcsolatos véleményét is rosszabbnak ítélik meg a hagyományos köznevelési intézményekben tanuló diákokkal összehasonlítva.
A sikeres nyelvvizsga is a tanulmányi eredményesség egyik mutatója, így ezt a változót is megvizsgáltam. A sportiskolában tanuló diákok 18,9%-a rendelkezik legalább egy nyelvvizsgával, míg a nem sportiskolában tanuló diákok körében 23,8% a nyelvvizsga aránya. Ez jól látható különbség, amely statisztikailag is szignifikáns (p=0,001).
Végül a tanulmányi versenyszereplés a két intézménytípusban megjelenő arányszámait vetettem össze. Az eredmények a nyelvvizsgabirtokláshoz hasonló tendenciát mutatnak. A sportiskolában tanuló diákok 26,6%-a számolt be arról, hogy részt vett az elmúlt tanév folyamán valamilyen tanulmányi versenyen, míg a nem sportiskolában tanuló diákok körében ez az arány 34,5%, amely szignifikáns eloszlásbeli különbségre mutat rá (p<0,001).
A pontosabb tanulmányi kép érdekében összevetettem a vizsgálatban részt vevő sportiskolák és hagyományos köznevelési intézmények tanulóinak tanulmányi
3,33 3,35
3,51
3,49 3,50
3,63
Szülők szerinti szubjektív tanulmányi eredményesség
Tanárok szerinti szubjektív tanulmányi eredményesség
Egyéni szubjektív tanulmányi eredményesség
Nem sportiskola Sportiskola
teljesítményét a 2016- évi Országos Kompetenciamérés számunkra releváns korosztályában, tehát a 10. évfolyamon.
Az eredmények alapján szignifikáns különbség áll fenn a disszertációs adatbázisban szereplő intézmények 10. évfolyamos tanulóinak tanulmányi eredményességében a sportiskolában és hagyományos köznevelési intézményben tanuló diákok között. Mind a matematika (p=0,000), mind a szövegértés (p=0,000) tekintetében jelentős különbség mutatható ki, ugyanis a nem sportiskolai intézményekben tanuló diákok mindkét kompetencia terén szignifikánsan jobb eredményt mutatnak. A vizsgálatban részt vevő sportiskolák matematika átlagpontszáma 1629,68 pont, szövegértés pontszáma pedig 1584,70 pont. Ezzel szemben a kutatásban részt vevő nem sportiskolai intézmények matematika átlagpontszáma 1719,38 pont, szövegértés pontszáma pedig 1684,12 pont. Ezt követően megnéztem a tanulmányi eredményességbe fennálló területi különbségeket regionális szinten.
18. táblázat: A kutatásban részt vevő sportiskolai és nem sportiskolai intézmények tanulóinak tanulmányi eredményessége a 2016. évi Országos Kompetenciamérés
eredményei alapján (Forrás: OKM 2016, N1=6368; N2=6372)
Matematika Szövegértés
Nem
sportiskola Sportiskola
Nem
sportiskola Sportiskola
Budapest 1833,7 1644,8 1802,4 1619,1
Közép-Magyarország 1784,1 1504,2 1767,1 1461,6
Közép-Dunántúl 1890,1 1838,5 1839,0 1784,7
Nyugat-Dunántúl 1776,6 1604,5 1767,2 1567,6
Dél-Dunántúl 1835,8 1657,0 1770,7 1644,6
Észak-Magyarország 1780,3 1724,8 1734,1 1723,7
Észak-Alföld 1501,4 1642,0 1472,9 1581,6
Dél-Alföld 1874,1 1704,0 1821,1 1649,2
A matematika kompetencia tekintetében a jelen kutatás alapját képező nem sportiskolai intézmények vizsgálata az észak-alföldi régió igen gyenge eredményeit, míg a közép-dunántúli és dél-alföldi régióban található intézmények kiemelkedő teljesítményét mutatják a nem sportiskolai intézmények esetében. A alföldi, nyugat-dunántúli és
észak-magyarországi régióban tanuló diákok átlagos eredményeket mutatnak a matematikai eredményesség tekintetében. Ezzel szemben a sportiskolák vizsgálata során a közép-magyarországi intézmények tanulóinak matematikai eredményessége volt a legalacsonyabb, s nyugat-dunántúli régióban átlag alatti, miközben a közép-dunántúli régióban a legkiemelkedőbb. Ez esetben az észak-alföldi, dél-dunántúli és budapesti sportiskolák esetében voltak átlagos matematikai kompetencia-értékek kimutathatóak (p<0,001).
A szövegértés kompetencia esetében igenhasonló tendenciák mutathatóak ki. A nem sportiskolai intézmények vizsgálatakor ebben az esetben is az észak-alföldi régióban található intézmények tanulóinak eredményessége a legalacsonyabb, míg a közép-dunántúli és dél-alföldi régióban tanuló diákok voltak a legeredményesebbek. A közép-magyarországi, nyugat- és dél-dunántúli, valamint észak-magyarországi régióban tanuló diákok eredményessége átlagosnak mondható, míg a budapesti intézmények esetében enyhén átlag feletti. A sportiskolák esetében is a közép-dunántúli intézmények tanulói voltak a legeredményesebbek, míg a közép-magyarországi régió tanulóinak eredményessége a legalacsonyabb. Míg a nyugat-dunántúli és észak-alföldi régióban tanuló diákok eredményei átlag alattiak, valamint a budapesti, dél-dunántúli és dél-alföldi régióban található sportiskolák diákjai átlagos eredményeket értek el, addig az észak-magyarországi régióban tanuló diákoké enyhén meghaladja az átlagot (p<0,001).
Megyei szinten is megvizsgáltam az intézmények diákjainak tanulmányi eredményességét. A kutatásban résztvevő sportiskolák közül Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér és Veszprém megyéről nem rendelkezünk adatokkal, mivel ezekben a megyékben nem tudtunk kapcsolatot kialakítani sportiskolai intézményekkel. A legeredményesebb megyének Vas megye, majd Komárom-Esztergom megye mutatkozott.
Ezzel szemben a legrosszabb eredményt a Pest megyei diákok érték el. Átlag alatti eredményességet mutattak a Pest és Zala megyei intézmények, miközben a Budapest, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye sportiskolai intézményeiben átlag feletti eredményesség volt tapasztalható mind a matematika, mind a szövegértés kompetencia tekintetében. A disszertációs kutatásban részt vevő nem sportiskolai intézmények esetében más trend volt tapasztalható. A legeredményesebb megyének egyértelműen Veszprém megye mutatkozott, de kiemelkedő és átlag feletti eredményesség volt tapasztalható Budapesten, illetve Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Somogy, Vas és Zala megyékben, valamint az átlaggal közel azonos eredmény volt mérhető Heves és Pest megyében. A legrosszabb eredmény
mind a matematika, mind a szövegértés kompetencia esetében Hajdú-Bihar egyében tapasztalható.
35. ábra: A vizsgálatban résztvevő sportiskolai és nem sportiskolai intézmények tanulóinak matematika eredményessége a 2016. évi Országos Kompetenciamérés
eredményei alapján (Forrás: OKM 2016, N=6368)
36. ábra: A vizsgálatban résztvevő sportiskolai és nem sportiskolai intézmények tanulóinak szövegértés eredményessége a 2016. évi Országos Kompetenciamérés
eredményei alapján (Forrás: OKM 2016, N=6372)
A teljes kép érdekében a jelen kutatás alapját képező, vizsgált intézmények mellett az ország valamennyi hivatalos (az Oktatási Hivatal által kiadott hivatalos lista alapján) sportiskolájának tanulmányi eredményességét megvizsgáltam a 2016. évi Országos Kompetenciamérés eredményei alapján, majd az adatokat összevetettük az ország összes többi, nem sportiskolai intézményével. Az eredményeket az alábbi táblázat szemlélteti:
19. táblázat: Valamennyi hazai sportiskolai és nem sportiskolai intézmény tanulóinak tanulmányi eredményessége a 2016. évi Országos Kompetenciamérés eredményei
alapján (Forrás: OKM 2016, N1=76566; N2=76633)
Matematika Szövegértés
Nem
sportiskola Sportiskola
Nem
sportiskola Sportiskola
Budapest 1709,2 1605,3 1678,5 1588,7
Közép-Magyarország 1677,7 1497,2 1646,1 1463,5
Közép-Dunántúl 1632,4 1738,4 1601,7 1695,9
Nyugat-Dunántúl 1688,8 1593,8 1652,2 1561,2
Dél-Dunántúl 1657,3 1543,9 1624,8 1511,3
Észak-Magyarország 1622,9 1535,5 1595,5 1503,1
Észak-Alföld 1615,0 1557,3 1585,5 1509,0
Dél-Alföld 1645,4 1581,7 1612,4 1545,3
Összességében véve más kép tapasztalható, mint a csupán a disszertációban részt vevő intézmények vizsgálatakor. A matematika kompetenciabeli eredményesség tekintetében a legkiemelkedőbb területnek Budapest mutatkozik, de a közép-magyarországi és nyugat-dunántúli régióban tanuló diákok eredményei is átlag felettiek. Miközben a dél-nyugat-dunántúli és dél-alföldi régiókban tanuló diákok eredményei átlagosnak mondhatóak, a közép-dunántúli, észak-magyarországi és észak-alföldi régiókban található intézmények diákjai a legkevésbé eredményesek, különösen az utóbbi esetében. A sportiskolák esetében némiképp más következtetések vonhatók le. Miközben a közép-magyarországi régióban tanuló sportiskolás diákok a legkevésbé eredményesek, addig Budapesten átlag feletti matematikai eredményességi értékek mutatkoztak, ám a legeredményesebb régiónak Közép-Dunántúl mutatkozott. A dél-dunántúli, észak-magyarországi, észak-alföldi, dél-alföldi és
nyugat-dunántúli régiók esetében kis különbsége tapasztalhatóak, habár előbbi kettő esetében inkább mutatható ki az átlag alatti tendencia (p<0,001).
A szövegértési kompetencia vizsgálatakor a matematikával megegyező kép mutatkozik: a nem sportiskolai intézmények esetében itt is Budapest kiemelkedő szerepe olvasható, megelőzve a nyugat-dunántúli, valamint a közép-magyarországi régiót, s előbbihez hasonlóan az észak-alföldi és észak-magyarországi régiók alacsony eredményessége tapasztalható. Ezzel szemben a sportiskolai intézmények körében ugyancsak a Közép-Dunántúl kiemelkedő eredményessége mutatható ki, mely még Budapestet is megelőzi, s ugyancsak a közép-magyarországi régió igen gyenge teljesítménye mutatkozik (p<0,001).
Megyei szinten is megvizsgáltam, hogy hazánk valamennyi sportiskolai és hagyományos köznevelési intézményeiben milyen tanulmányi eredményesség tapasztalható az Országos Kompetenciamérés 2016-os eredményei alapján. A sportiskolák esetében Tolna megyéről egyáltalán nincsenek ismereteink, mivel ebben a megyében nem található köznevelési típusú sportiskola. A legeredményesebb megyének Komárom-Esztergom megye bizonyult, de átlag feletti értékek tapasztalhatóak a matematika kompetencia esetében Budapesten, illetve Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Vas és Veszprém megyékben, valamint a szövegértés tekintetében ugyanezek a megyék mutatnak átlag feletti eredményességet Hajdú-Bihar és Veszprém megye kivételével. A legrosszabb tanulmányi eredményesség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye sportiskolai intézményeiben volt tapasztalható mindkét kompetencia tekintetében. A nem sportiskolák esetében a legrosszabb eredmény Jász-Nagykun-Szolnok megyében tapasztalható, de ezt az alacsony értéket alig haladják meg Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg intézményeinek átlaga.
A legeredményesebb megyének Zala megye mutatkozott mind a matematika, mind a szövegértés kompetenciák esetében. Emellett átlag feletti eredményesség volt mérhető a matematika kompetencia tekintetében Budapesten, valamint Baranya, Hajdú-Bihar és Zala megyékben, a szövegértés kompetencia tekintetében pedig Budapesten, valamint Baranya, Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Nógrád, Pest és Zala megyékben.
37. ábra: Valamennyi hazai sportiskolai intézmény tanulóinak matematika eredményessége a 2016. évi Országos Kompetenciamérés eredményei alapján (Forrás:
OKM 2016, N=76566)
38. ábra: Valamennyi hazai sportiskolai intézmény tanulóinak szövegértés eredményessége a 2016. évi Országos Kompetenciamérés eredményei alapján (Forrás:
OKM 2016, N=76633)
39. ábra: Valamennyi hazai nem sportiskolai intézmény tanulóinak matematika eredményessége a 2016. évi Országos Kompetenciamérés eredményei alapján (Forrás:
OKM 2016, N=76566)
40. ábra: Valamennyi hazai nem sportiskolai intézmény tanulóinak szövegértés eredményessége a 2016. évi Országos Kompetenciamérés eredményei alapján (Forrás:
OKM 2016, N=76633)
Összességében véve a tanulmányi eredményesség tekintetében megállapítható, hogy a hagyományos köznevelési intézmények tanulóira jobb tanulmányi eredmények jellemzőek, mind az év végi tanulmányi átlagok, mind a szubjektív tanulmányi eredményességi mutatók, mind a 2016-os Országos Kompetenciamérés 10. évfolyamos adatai alapján a kutatásban résztvevő intézmények külön-külön történő összevetése, valamint az ország valamennyi sportiskolájának és nem sportiskolai intézményének bevonása esetében.
Hipotézisünk egy része tehát beigazolódott, hiszen az egészségtudatosság egyes elemeinek tekintetében valóban a sportiskolai tanulók mutatkoztak eredményesebbnek. Ugyanakkor egyes egészségmagatartási mutatók (mint az alkoholfogyasztás, szerhasználat kipróbálása, energiaital fogyasztás stb.) tekintetében a kontrollcsoport bizonyult szignifikánsan eredményesebbnek, ahogyan a tanulmányi eredményesség tekintetében is egyértelműen jobb eredmények mutatkoztak a nem sportiskolai intézmények tanulóinak körében. Habár a szakirodalom alapján nemzetközi szinten a sportiskolák tanulói átlag feletti tanulmányi eredményességgel jellemezhetőek (pl. Ausztrália, Kanada, Hollandia, Svédország), hazánkban beigazolódni látszik a zéró-összegű egyenlet (Coleman, 1986). Így kutatási eredményeink Kovács (2015) korábbi, a felsőoktatási hallgatók körében végzett kutatási eredményeit erősítik meg a középfokú oktatás szintjén, mely szerint a rendszeres sport nem járul hozzá a tanulmányi eredményességhez egy bizonyos szint (országos, nemzetközi) felett. Mivel a sportoló elsődleges célja az, hogy a nagyfokú idő- és energia befektetés a sportban térüljön meg, így képes lemondani az olyan tényezőkről, amelyek ennek elérésétől megfoszthatják, vagy ebben hátráltathatják (mint például a tanulás). Hipotézisem ezen részét tehát el kellett vetnem.