• Nem Talált Eredményt

JELENTÉS AZ UKRÁN SZICS GÁRDISTÁK ÉS A HUSZTI NÉMET KONZULÁTUS VISZONYÁRÓL

In document (1938–1944) (Pldal 54-57)

Forrás: KÁL, F.92, op.1, od.zb.8, lap 18

20.

Jelentés

/Huszt 1939.IV.2. délben./

A Szics és a német konzulátus:

A következőkben beszámolhatok arról, hogy a Szicsek és a huszti német konzulátus között milyen volt a viszony és összefüggés.

Tények:

1939.január 14-én, 1939.január 26-án, 1939. február 7-én és 1939.

február 14-én 4,14,8,22, láda fegyveráru érkezett a huszti kormányzósági épületbe. Az áru egy rész Stuttgart, másik része Drezdából érkezett. A fegy-verek nagy része pisztolyokból állott, míg kisebb része automatikus kézi puskából, mely összehajlítható.

1939. január 10-től négy SS parancsnok volt Huszton, aki a Szics katonai kiképzését vezette. Ezeket itten Pán Istruktornak nevezték. Huszt és Szekernica3 község között volt a Szicsek gyakorlótere, ahova a huszti és técsői Szicsek naponta kivonultak gyakorlatra. A négy SS tiszt tudott ukránul.

A Szics vezetője Fedor Révay és Bilej, a huszti ukrán rendőrkapi-tány minden héten kétszer mentek jelentéstételre a német konzulátus „kato-nai attaséjához”, egy állandóan monokliban járó német tiszthez, aki idejé-nek nagy részét a Szics vendéglőben töltötte el. Általában ez az attasé sokat volt együtt, szinte ivópajtásként Fedor Révayval, akinek Szics egyenruhás fényképét itt mellékelem.

Politikailag a Szics és Ukrán Nemzeti Egység Párt valamint a né-met konzulátus közötti kapcsolatot a huszti Deutsche Ortsgruppe emberei tartották fenn. Ezek közül Herr Fiedler, Herr Brtnik és Hert Baumler most is Huszton van. Ezek a Huszti svábból nácistává lett németek a legaljasabb szerepet játszották, mert a magyarellenes Szicssel és az Ukrán Nemzeti Egység Párttal a legszorosabb kontaktusban állottak. Tudomásom szerint

3 Szeklence

a huszti kémelhárító ezen sváb-náci-német kompániát állandó megfigyelés alatt tartja.

Jellemzőnek nevezhető, hogy az utolsó órákban a mi csapataink bevonulása előtt a huszti ukrán rádió órákon keresztül azzal vigasztalta hall-gatóit, hogy már elindultak a Führer diadalmas csapatai. A huszti német ho-rogkeresztesek erre át is vették a rend fenntartását és a honvédek bejövetele előtt tizenkét órával már nem a SZICS, hanem a német Ordner Standard tartotta fenn a „rendet”…

Dr. Bacsinszky Evzen-Eugen-Ödön ügye:

Bacsinszky a volt debreceni táblabíró, aki azután eladta magyarsá-gát és ruszin lett, később cseh-agrár ruszin, még később ukrán és most újra magyar, Huszton van mégis. Legutóbb eltűnt Husztról és két pap kíséreté-ben autón Técső felé látták elmenni. Tegnapi nap folyamán huszti emberem módot kapott arra, hogy Bacsinszkyvel mintegy egy- és negyed órás beszél-getést folytasson. Másrészt jómagam eljártam a huszti törvényszék egyik hivatalnokánál, akitől B.-re vonatkozóan megtudtam egy és mást.

Bacsinszky szombaton délelőtt letette az esküt Császár ezredes huszti katonai városparancsnok kezébe! Ehhez jómagam megjegyzést nem fűzök, ellenben közlöm azon beszélgetés hiteles szövegét, melyet huszti emberem a volt cseh-ruszin-ukrán miniszter úrral folytatott.

Igaz –e, hogy Bacsinszky elárulta Bródyt?

E kérdésre Bacsinszky felelt: Bródy azon ominózis minisztertaná-cson, melyen Syrovy lefogatta, plebiscitet követelt. Jómagam nem támogat-hattam Bródyt, mert felesküdött cseh miniszter voltam, aki nem árulhatta el nemzetét. Bródy különben sem közölte velem az ülés előtt, hogy ilyen nagy horderejű követeléssel állott elő…

Igaz-e, hogy ukrán lett?

Megtartottam az első ukrán kormányban a tárcámat, mert hisz es-küm kötött. Erről azonban lemondottam, amikor láttam, hogy minden ukrán kölyök parancsol nekem…

Miért nem látogatta meg Bródyt egyszer sem a fogságba?

Bacsinszky erre azt állítja, hogy folyton látogatni akart, de a cseh igazságügyi miniszter ezt nem engedte meg, hát biz nem látogatta meg.

Bacsinszky ezután elmondotta, hogy a szombati eskütétel után Csá-szár ezredes kihallgatáson fogadta. Bacsinszky magyarázni akarta múltját, mire Császár ezredes kijelentette: bíró úr informálódtam ön felől és amint kinevezéséből láthatja, az nem volt kedvezőtlen.

És most a csattanó:

Bacsinszky volt ukrán minisztert a huszti parancsnokság és tör-vényszéki vezetőség a huszti törvényszék polgári tanácsának elnökévé ne-vezte ki!

Valamit a huszti kémelhárítóról:

Szombaton éjszaka alkalmam volt lebeszélgetni az urakkal a kém-elhárítóból. Borzasztóan sajnáltam őket, mert teljesen informálatlanok, úgy hogy szégyen ide és oda, tőlem kértek bizonyos urakra és eseményekre vo-natkozó anyagot. Szombaton éjszaka miközben ezen urakkal beszélgettem kezdtem megérteni, hogy miért nincs még mindig csak megközelítően sem pacifikálva Huszt és közvetlen környéke. Ezek az urak elsősorban nem is-merik a terepet, az embereket és nincs politikai tudásuk, mert például ilyet kérdeztek tőlem: „nem mondhatná meg, hogy ki tulajdonképpen Titanec és mi a politikai állásfoglalása”… Ezek az urak magyarosan idealisták, de nincsen kontaktusuk a lakossághoz, úgy hogy hónapok után lesznek csak részletesen, alaposan és pontosan informálva arról, hogy mit is kellett volna tenniük. Felhívom erre figyelmüket és nagyon ajánlatosnak látom, ha vala-kit Husztra leküldenének, aki nem huszti, de aki az események múltját és jelenét megérti és tudja, hogy magyar szempontból a holnapot illetően mit kell tenni.

És még egy arckép Husztról …

A huszti járási főnök volt. Magyar jogi végzettsége van. Szlovák nemzetiségűnek vallotta magát. Magyarul soha és senkivel nem akart be-szélni. Indoka nem élünk Magyarországon. Neve Dr. Hermann Miklós. Volt agrárpárti, Fencik-nagyorosz párti, nemzeti szocialista párti és végül Nem-zeti Ukrán Egységpárt tag, hogy legvégül is az ismeret Volosin féle válasz-tási komédia estéjén kijelentse egy huszti társaságban „győztünk”…

Ez az úr kezd magyar lenni. Ha egy ilyen ember Huszton egyelőre dzsentlmenként élhet, mégis lehetetlenné kell tenni, hogy az államalkotó magyarság körébe befurakodjon és még inkább lehetetlenné kell tenni, hogy ebben az országban valaha is közéleti vagy politikai szerepet játszhasson.

Jelentésében a legjobb tudásom szerinti igazat írtam.

Huszt, 1939.IV.2. délben.

Bényei Sándor, hírlapíró

12.

1939. ÁPRILIS 5. RAHÓ.

A RAHÓI JÁRÁSI KATONAI PARANCSNOK

In document (1938–1944) (Pldal 54-57)