• Nem Talált Eredményt

JELENTÉS A SZOVJETBARÁT PROPAGANDÁRÓL KÁRPÁTALJÁN

In document (1938–1944) (Pldal 78-82)

Forrás: KÁL, F.92, op.1, od.zb.1, lap 31-32.

Jelentés Ungvárt, 1939. november 1.

A kommunista röplapokat, amelyeket október hóban Kárpátalja különböző helyein terjesztettek ismeretlen tettesek – mint annak idején sze-mélyesen már jelentettem – minden valószínűség szerint a Prágában tanult rutén főiskolai hallgatók szovjetbarát csoportja szerkesztette és terjesztette.

A „szovjetbarát szövetség” rutén főiskolás csoportjának a vezetői Sándor Imre ungdaróci és Fehér László munkácsi egyetemi hallgatók voltak.

A kárpátaljai csoport rutén alosztályának kb. 40 főiskolás tagja volt. Ezen kívül működött Kárpátalján párhuzamosan egy zsidó főiskolás csoport is, amelynek vezetője Miklós András ungvári lakos volt, Miklós Zoltán dr. jómódú ungvári ügyvéd fia.

Úgy a főiskolai, mint a középiskolai tanárok nagy része szívesen látta és támogatta ezt a mozgalmat a cseh uralom idejében.

Gyanúm alaposságát igazolja az a körülmény, hogy a röplapok megjelenése után pár nappal mindkét említett vezető eltűnt.

Sándort eltűnése előtti napon sokan keresték fel Ungdarócon, Fe-hér is Ungváron tartózkodott ezekben a napokban.

Sándor a cseh megszállás alatt Ungdarócon az ottani Duchnovics Egyesületben tartott kommunista előadásokat ott összpontosította az ifjúsá-got. Szovjetoroszországot dicsőítette, szovjet dalokat tanított stb. Általában több helyen folyt a szovjetorosz propaganda Kárpátalján a Duchnovics Tár-saság köpenyege alatt.

Sándor bizalmasai voltak Ungdarócon: Timkó János, tanítóképez-dés, Zsmenyák György földműves, Vaskó Pál földműves, Tóbiás testvérek /egyik útkaparó másik négy polgárit végzett/.

Zsmenyák György jelenleg katona és a határvadász zászlóalj por-tyázó századában Uzsokon teljesít szolgálatot. Egy daróci megbízható em-berünk előtt említette Sándor, hogy összeköttetést keres Zsmenyákkal, aki a Duchnovics Egyesület titkára volt. Valószínűleg Zsmenyák segítségével szökött át Szovjetoroszországba Sándor és Fehér.

Az ismert röplap magyarul így hangzik:

„Kárpátalján felejtett orosz nemzet! Eljött az idő, amikor te rab-ságban sínylődő orosz nemzet dobd le ezer éves magyar rabságodat. Ideje, hogy szabadon lélegezzél! Ideje, hogy végezzél a középkori magyar bar-barizmussal egyszer s mindenkorra. Ütött a tizenkettedik óra! Orosz nem-zet állj munkába! Ki kaszával ki kapával, ki fegyverrel, pisztollyal, üsd és hajtsd ki hazánkból az ellenséget! Ne félj! Te nem vagy egyedül! A Te hátad megett őrködik a te öreg testvéred SSSR /Sojuz Sovetcky Socialisticsesky Respublik a Szovjet Szocialista Szövetség Köztársasága/. Ő ott áll őrt a ma-gas Kárpátokon. Várja az időt, amikor te felemeled a fejedet, hogy segítsen Neked az ellenséget kiirtani. Ruszin nemzet emlékezz, hogy rövid időn be-lül Te új országban lesel – SSSR. Ne félj! Hurrá Molotov testvérek! Ne félj!

Velünk van Sztálin atya a vaskezű. Vorosilov vezet minket a győzelemre.”

A röplap nagyorosz nyelven van írva, de nem cári hanem szovjet helyesírással, amit csak olyanok sajátíthattak el, akik a szovjet sajtótermé-keiből merítik nagyorosz nyelvi tudásukat.

A röplap viszont orosz „nemzetről” beszél, ami a szovjet ideológi-ában ismeretlen és nem használt kifejezés.

„Ruszkaja Pravda”, amelynek létjogosultságát elejétől tagadtam, a pénzforrás bedugulása folytán pár hetes megjelenés után megszűnt. A lapot előállító „Iskolasegély” nyomdában kétezer ötszáz pengővel tartoz-nak. Ameddig ezt ki nem fizetik nem hajlandó a lapot nyomtatni a nyomda hatósági biztosa Malinics Ernő. Emiatt a szerkesztőség több tagja heves szemrehányást tett Malinicsnak és avval fenyegették meg, hogy lehetetlen-né teszik. Azt mondták, hogy már gondoskodtak pénzről és naponta fogják fizetni a nyomdaszámlát és a lapot feltétlenül megjelentetik.

Fenczik dr. képviselő lapja a „Karpatorusszkij Golos” nagy kár-örömmel veszi tudomásul fiatal laptársának megszűnését és alap hátsó ol-dalán gyászjelentést közöl, kigúnyolva szerkesztőség tagjait.

Fenczik környezetéből származott hírek szerint a magyar kormány, aki a legelső hetektől eltekintve nem támogatta Fenczikéket, most nagyban támogatja a pártot, amely széleskörű szervezkedésre készül és lapját is ki akarja bővíteni.

Nem tudjuk, hogy mennyire felelnek meg ezek a hírek a valóság-nak, de minden tekintetben a legnagyobb óvatosságot javasoljuk Fenczikkel, de főképpen pánszláv érzelmű titkáraival szemben.

Lapjának a „Kárpatoruszkij Golos”-nak szerkesztősége nem sok-kal jobb, mint a levitézlett „Ruszkaja Pravda” szerkesztősége. Most ugyan mérsékelten ír a lap, de csak azért mert várakozó állásponton van, főképpen a pénzeket illetőleg.

Főszerkesztő Levicky nagyorosz emigráns, Hatalják galíciai nagy-orosz emigráns a segédszerkesztő. Felelős szerkesztő Spenik András, szél-sőséges nagyorosz nacionalista érzelmű, bár idevaló, őslakos, munkácsi származású. Bizalmi emberünk előtt így nyilatkozott: „Csak lenne már va-lami, mert tovább nem lehet tűrni, mit csinálnak a magyarok!” A lap mun-kácsi szerkesztője Valnicky galíciai nagyorosz emigráns, a fiatalság körében fő szervezője és vezetője a pánszláv mozgalomnak.

Fenczik párttitkárai csaknem kivétel nélkül megbízhatatlanok és szélsőséges nagyorosz nacionalista, pánszláv elveket vallanak. Sokan nem tudnak közülük magyarul, és sokan annyira elvakultak, hogy bár jól beszél-nek, nem akarnak magyarul megszólalni. Bár ezek a csaknem valamennyien harmincon alóli fiatalemberek nemzeti érzelműek, mégis rokonszenveznek Szovjetoroszországgal és semmi rokonszenvet nem mutatnak a magyarok felé.

Ennek a társaságnak a legjellemzőbb képviselője Csepinec László galambosi állami tanító, aki az esküt se akarta magyarul letenni és panaszt tett a katonai járásparancsnokságnál, hogy Roskovics járási közigazgatási előadó tanácsolta neki, hogy magyarul tanuljon. Csepinec elég jól tud, de nem beszél magyarul.

Fedor Pál a cseh tanügyi referátus volt hivatalnoka Fenczik belső bizalmi embere, aki a megszállás ideje alatt állandóan intrikákat szőtt a ma-gyarok ellen és ahol csak tudott ártani igyekezett minden magyar ügynek. A kormányzói biztosságon szolgálatot teljesítő Fedor István tanfelügyelőnek édes testvére.

Ez csak két példa, de ilyenek a többiek is.

Magyar és a magyar érzésű rutén tanítókat a kárpátaljai kormányzói biztosságnál működő tanügyi osztály mellőzi és a legeldugottabb helyekre helyezi. Evvel szemben a legexponáltabb ukrán tanítók jobb helyeken és egymáshoz közel vannak, így jobban érintkezhetnek egymással. Uzsokon pont a szovjet határszélen két notórius ukrán tanító van.

26.

1941. FEBRUÁR 19. UNGVÁR.

In document (1938–1944) (Pldal 78-82)