1. En nek ös sze fog la lá sát lásd Bár di Nán dor: Szük ség, mint esély. Kom men tár, 2006/5, 54–58. p.
2. Az el ké szült anya gok, vi ták hoz zá fér he tők a http://www.mtaki.hu/kulkapcsolati_strate−
gia/ hon la pon (2007. jú li us 20.), va la mint a Ma gyar Ki sebb ség 2007 au gusz tu sá ban meg je lent te ma ti kus szá má ban. http://www.jakabffy.ro/magyarkisebbseg/ index.php?
action=lsz&lapid=31
3. Var ga Im re: Ki sebb ség bõl ki sebb ség be. Be szél ge té sek át te le pült írók kal.Szom bat hely, Éle tünk, 1995. /Magyar He li kon, 5./
FÓRUM Társadalomtudományi Szemle, X. évfolyam 2008/1, Somorja
4. Öllös Lász ló: A Ma gyar Köz tár sa ság Al kot má nya és a ha tá ron tú li ma gya rok. Fun da men ce Monographs. Boulder, Co lo ra do, Atlan tic Rese arch and Publications, Hig hland Lakes, New Jer sey 2005. /East Euro pe an Monographs, No. DCXCVIII/; Bin dor ffer Györgyi: Ket -tõs iden ti tás. Et ni kai és nem ze ti azo nos ság tu dat Dunabogdányban. Bu da pest, Új Man − -cso lat tör té ne te. Po zsony, Kalligram, 2004, 131–136., 139–140. p.; Ha lász Iván–
Majtényi Ba lázs: A Ma gyar Köz tár sa ság al kot má nyá nak „nem ze ti fe le lős égi kla u zu lá ja”
(Egy ér tel me zé si kí sér let). In Halász–Majtényi–Szarka (szerk.): i. m. 93–104. p.; Öllös Lász ló: A Ma gyar Köztársaság…
13. A fo gal mat Lőrincz Csa ba de fi ni ál ta a FI DESZ ve ze tő i nek nem zet po li ti kai fel fo gá sát rep − re zen tá ló kö tet ben: Né meth Zsolt–Lőrincz Csa ba–Or bán Viktor–Rockenbauer Zol tán:
Nem zet po li ti ka ’88–’98. Bu da pest, Osiris, 1997, 17. p.
20. Szar ka Lász ló: A (cseh)szlovákiai ma gyar kö zös ség nyolc év ti ze de 1918–1998. In Tóth le het sé ges kap cso ló dá si pont ja i nak be mu ta tá sa. http://www.eokik.hu/publikaciok/MHT/
szulofold.pdf (2007. jú li us 20.).
28. Hor váth Gyu la (szerk.): Szé kely föld. Bu da pest, Dia log Campus, 2003, 454 p.; Uő (szerk.): Dél-Szlo vá kia.Bu da pest, Dia log Campus, 2005, 524 p. Ezen túl lásd Be ne dek Jó zsef, Biró A. Zol tán, Bá lint Blan ka, Lel kes Gá bor pub li ká ci ó it.
29. Hor váth Gyu la: A Kár pát−me den ce – eu ró pai makrorégió. In Ku pa Lász ló (szerk.): Glo ba -li tás – loka-litás. Pécs, B and D Stú dió, 2005, 117–130. p.
30. Hor váth Tamás–Ríz Ádám: Kár pát-me den cei ma gya rok tá mo ga tá sá nak új le he tõ sé gei az Eu ró pai Uni ó ban.http://www.hidvegimiko.hu/vitaforum/vitairat.html (2007. jú li us 20.).
31. Is mer te tő az Apá czai Köz ala pít vány mű kö dé sé ről és dön tés ho za ta li fo lya ma tá ról.
35. Bugár Bé la: Olyan or szág ban élek…Po zsony, Kalligram, 2005.
36. Tör zsök Eri ka (szerk.): Szü lõ föld Prog ram. A ha tá ro kon tú li (Kár pátme den cé ben élõ) ma -gyar ság gaz da sá gi alap ja i nak és tár sa dal mi ko hé zi ó já nak tá mo ga tá sát cél zó lé pé sek elõ ké szí té se, va la mint ezek le het sé ges kap cso ló dá si pont ja i nak be mu ta tá sa.
http://www. eokik.hu/publikaciok/publikaciok.html.
NÁN DORBÁR DI– LÁSZ LÓSZAR KA
CHANGES IN THERELATIONS BETWEENHUNGARY AND THEHUNGARIANMINORITIES. MINORITY
POLICY INCENTRALEUROPE AFTEREU−ENLARGEMENT
The aut hors deal with the cre a ti on of rela ti on ship of mino ri ty Hun ga ri ans living in Hun ga ry and in the neig hbou ring countries, main ly in con nec ti on to the dis − pu tes of Hun ga ri an nati o nal and sup por ting poli cy in the 1990s. The bac − kground of their topic was given by the ela bo ra ti on of the part of the new stra − te gy of nati o nal con sci ous ness and nati o nal poli tics per ta i ning to fore ign affa − irs ini ti a ted by the Minis try of Fore ign Affairs.
The study clears up the cha rac te ris tics of Hun ga ri an nati o nal consciousness, out li nes the chan ges of Hun ga ri an nati o nal poli tics and the poli cy of Hun ga ri − ans of the last years.
FÓRUM Társadalomtudományi Szemle, X. évfolyam 2008/1, Somorja
FÓRUM Társadalomtudományi Szemle, X. évfolyam 2008/1, Somorja
Be ve ze tés
A szlo vá ki ai ma gyar ki sebb ség és kép vi se le te je len tős sze re pet ját szik Szlo vá kia tár − sa dal mi és po li ti kai éle té ben. A ma gyar ki sebb ség hez va ló vi szo nyu lás a kor mány ré szé ről 1989 után a kor má nyok eu ró pa i sá gá nak és ne megy szer de mok ra ti kus vol − tá nak ba ro mé te re. Ez a nem ze ti ki sebb sé gek nek az eu ró pai tár sa da lom ban és az Eu ró pai Unió (EU) po li ti ká já ban el fog lalt he lyé ből kö vet ke zik. Mi u tán 2006−ban a Smer, a Szlo vák Nem ze ti Párt (Slovenská národ ná strana, a to váb bi ak ban: SNS) és a De mok ra ti kus Szlo vá ki á ért Moz ga lom (Hnutie za demo kra tic ké Slovensko, a to − váb bi ak ban: HZDS) meg ala kí tot ta az új kor mányt, a kor mány ko a lí ció szer ke ze té ből fa ka dó an fel me rül tek a nem ze ti ki sebb sé gek ve szé lyez te tett sé gé ről szó ló né ze tek.
Szlo vá kia leg ma ga sabb szin tű köz jo gi mél tó sá gai 2007 fo lya mán gyak ran hang sú − lyoz ták, hogy nem vál to zik a rend szer jel le ge és a ki sebb sé gi jo gok hoz va ló vi szo − nyu lás. Szlo vá kia a szlo vák kor mány fő sze rint olyan or szág, amely a ki sebb sé gek jo − ga i nak ma gas szin tű vé del mét biz to sít ja. „Sőt, olyan ma gas szin tűt, hogy pél da ként szol gál ha tunk más EU−s ál la mok szá má ra, nemhogy bí rál va le gyünk eb ben a kérdés−
ben.”1 A szlo vák–ma gyar vi szony vál to zá sát a szlo vák saj tó ban ál ta lá ban két ese − mén nyel hoz ták ös sze füg gés be: az zal, hogy meg szűnt a Ma gyar Ko a lí ció Párt ja (MKP) kor mány ko a lí ci ós tag sá ga, és az zal, hogy Csáky Pál lett az MKP el nö ke. A kor − mány al el nö ke, Dušan Čap lo vič a ki sebb sé gek hez va ló vi szony ban a „sta tus quo”
el vét dek la rál ta. Sze rin te ez a kor mány nem vál toz tat ta meg a nem ze ti ki sebb sé gek hely ze tét, desta bi li zá ci ós té nye zők ként az MKP lé pé se it je löl te meg, mi vel nem ak − kor ol dot ta meg a ki sebb ség prob lé má it, amíg a kor mány ban volt, ha nem csak most ve ti fel őket. Ez zel el len tét ben a má sik ol dal kép vi se lői, pél dá ul Beré nyi Jó zsef, azt hang sú lyoz ták, hogy a kor mány fo ko za tos vál toz ta tá so kat esz kö zöl a ma gyar ki sebb −