A Dél−Du nán tú lon az or szá gos át lag nál na gyobb mér té kű volt a föl dek nek a föld re − form cél ja i ra va ló igény be vé te le. Míg azon ban a Ba ra nyá ban és Tol ná ban igény be vett te rü le tek nagy sá ga gya kor la ti lag meg egye zett az or szá gos át lag gal, ad dig So − mogy ban 13,6%−kal meg ha lad ta azt. A Fes te tich csa lád bir to kai ré vén itt volt ugyan − is a leg na gyobb a nagy bir tok ré sze se dé se az ös szes föld te rü let ből.
2. táb lá zat.A dél−du nán tú li föld re form fon to sabb ada tai
For rás: Fe hér Ist ván: Po li ti kai küz del mek a Dél-Du nán tú lon 1944–1946 kö zött.Bu da pest, Aka dé mi ai Ki adó, 1972, 232. p.
A föld re form so rán ös sze sen 73 197 sze gény pa raszt csa lád ka pott föl det, ami – négy fős csa lá dok kal szá mol va – a me gyék össz la kos sá gá nak mint egy 30%−át (292 788 fő) köz vet le nül érin tet te. Az egyes me gyé ken be lül azon ban a föld höz jut − ta tott sze gény pa rasz ti csa lá dok szá ma je len tő sen el tért, és a jut ta tot tak szá ma nem tük röz te az adott me gyé ben el kob zott te rü le tek nagy sá gát. Míg ugyan is ez utób − bi So mogy me gyé ben volt a leg na gyobb, a jut ta tott csa lá dok szá ma Tol na me gyé − ben. Itt a jut ta tá sok két szer, há rom szor an nyi sze gény pa raszt csa lá dot érin tet tek, mint Ba ra nya, il let ve So mogy me gyé ben. Itt kü lö nö sen ma gas a jut ta tás ban ré sze − sült gaz da sá gi cse lé dek, me ző gaz da sá gi mun ká sok és tör pe bir to kos ok szá ma.
3. táb lá zat.A föl det ka pott dél−du nán tú li sze gény pa raszt csa lá dok szá ma
For rás: Fe hér Ist ván: Po li ti kai küz del mek a Dél-Du nán tú lon 1944–1946 kö zött.Bu da pest, Aka dé mi ai Ki adó, 1972, 231. p.
'% " %
#% %
#% " %
#%
#% &
# #% !%
(
# #%
$#
% % #!*# # & )% $##
#!*# # & )% $## #!*#
% #!*#) (%
!%
%
'""&"
!"&( " #
A bir tok struk tú ra és a pa rasz ti tár sa da lom ta golt sá gá nak meg vál to zá sa mel lett ha tás − sal volt a tár sa dal mi szer ke zet re az a tény is, hogy az új gaz dák cso port ja kul tu rá lis, men tá lis, gaz dál ko dá si is me re tek és szo ká sok vo nat ko zá sá ban rend kí vül el té rő min tá − kat kö ve tett. Meg ta lál juk kö zöt tük a hely be li ek mel lett az or szág más vi dé ke i ről te le pül − te ket, a szé ke lye ket, a csán gó kat és a fel vi dé ki ma gya ro kat is, akik a he lyi tár sa da lo − mé tól el té rő szo ci a li zá ci ós mo dellt hoz tak ma guk kal. Bár ezek a cso por tok az egyes te − le pü lé se ken be lül kü lön bö ző lét szá mú ak vol tak és más−más ará nyt kép vi sel tek, ön ma − guk ban egyik sem – a hely be li ek sem – ren del ke zett az zal az integ ra tív erő vel, ami a he lyi tár sa da lom ko hé zi ó ját a meg vál to zott vi szo nyok kö zött hely re ál lít hat ta vol na.
A Ba ra nya me gyei al is pán 1949 no vem be ré ben a köz sé gek adat szol gál ta tá sa alap ján ös sze ál lí tott sta tisz ti kai ki mu ta tá sa el ső sor ban a me gyé ben ma radt né met nem ze ti sé gű la ko sok hely ze té nek – lét szá muk, hol, mi ből él nek – föl mé ré sét cé loz − ta, az ada tok struk tú rá ja óha tat la nul a föld re form nak és a te le pí té sek nek a tár sa − dal mi szer ke zet re gya ko rolt ha tá sát is tük rö zi.
A me ző gaz da sá gi mun ká ból élő csa lá dok szá ma 42 416, ös sze sen 163 203 fő. A me ző gaz da ság ból élő csa lá dok kö zül 39 824 csa lád nak van önál ló gaz da sá ga, míg 2582 csa lád ki zá ró lag me ző gaz da sá gi mun ká ból élt. Az új gaz dák/újon nan föld höz jut − ta tot tak me gyén be lü li ará nya is igen ma gas, 84,8%, de to váb bi je len tős el té ré sek van nak az egyes já rá sok kö zött is. Az új gaz dák nak a ré gi gaz dák hoz vi szo nyí tott ará − nya leg ki sebb a Sik ló si já rás ban (37,3%), a leg ma ga sabb pe dig a Moh ácsi já rás ban (157,1%) volt. A he lyi tár sa da lom ban vég be ment vál to zá sok nagy sá gát jól jel zi, ha az új gaz dák cso port ját ko ráb bi la kó hely ük sze rint is meg vizs gál juk. Az újon nan föld höz jut − ta tot ta kat elő ször csak két cso port ra, he lyi ek re és más hon nan ér ke ze tek re (te le pe − sek) bon tot tuk. A te le pe sek szá ma (9241) me gyei ös sze sí tés ben meg ha lad ja a hely − be li föld höz jut ta tot tak (7903) szá mát. Csak a Sik ló si já rás ban ele nyé sző (2,8%) kö rük − ben a más hon nan ér ke zet tek ará nya, a Pé csi, a Péc svá ra di és a Szen tlőrin ci já rás ban 10−27% kö zöt ti, míg a Hegy há ti és a Moh ácsi já rás ban 200−szo ros, a Vil lá nyi ban pe − dig majd nem el éri az 500−szo ros arányt. A te le pe sek cso port ja sem ho mo gén, mint aho gyan a ko ráb bi ak ban lát tuk, meg ta lál juk kö zöt tük az or szág más te rü le té ről ér ke − ző ket, a szé ke lye ket, a csán gó kat és a fel vi dék ről át te le pí tett ma gya ro kat is. Je len tős el té ré sek van nak já rá son ként a te le pes cso por tok ös sze té tel ében is, ami – meg íté lé − sünk sze rint – nem egy tu da tos te le pí té si po li ti kát tük rö zött, sok kal in kább a na pi le − he tő sé gek, vé let len sze rű sé gek ha tá roz ták meg.
Ba ra nya me gyé ben a te le pe sek cso port ján be lül 30% a fel vi dé ki ek, 11% a szé ke − lyek és csán gók, 59% az or szág más vi dé ké ről ér ke zet tek ará nya. Já rá son ként 21−56%
a fel vi dé ki ek ará nya. Leg na gyobb arány ban a Szen tlőrin ci já rás ba ke rül tek, itt vi szont ma guk nak a te le pe sek nek az ará nya sem túl ma gas az újon nan föld höz jut ta tot ta kon be lül. Fel vi dé ki te le pe sek leg na gyobb szám ban a Hegy há ti (776) és a Moh ácsi (905) já rás ba ke rül tek. Az or szág más te rü le te i ről te le pí tet tek ará nya az egyes já rá so kon be − lül 43−78% kö zött vál to zik. Leg na gyobb szám ban a Moh ácsi (1499) és a Hegy há ti (1249) já rás ba ke rül tek, a leg ke ve seb ben (23) a Sik ló si já rás ba.
A leg zökken őmen te sebb – a he lyi gaz dál ko dás, a kul tu rá lis és tár sa dal mi szo ká − sok ról va ló tu dá suk ré vén – a ko ráb ban is hely ben la kó föld höz jut ta tot tak in teg rá ci − ó ja volt. A leg na gyobb tá vol ság kul tu rá lis és men tá lis te kin tet ben, a gaz dál ko dá si is me re tek te rén az or szág más vi dé ke i ről be te le pü lők, va la mint a szé ke lyek, a csán − gók és a he lyi la kos ság kö zött tük rö ző dött.
FÓRUM Társadalomtudományi Szemle, X. évfolyam 2008/1, Somorja
4. táb lá zat.Ba ra nya me gyé ben a föld re form so rán jut ta tás ban ré sze sül tek szá ma
For rás:BML, Ba ra nya me gye al is pán já nak ira tai. El nö ki ira tok 97/1949. alap ján
Az al is pá ni je len tés ki tért a gaz dál ko dás egyes – fő leg sze mé lyi – vo nat ko zá sa i ra is.
A ki mu ta tás ból ki de rül, hogy az újon nan föld höz jut ta tot tak az el múlt 4 év ben va gyon − gya ra po dást gya kor la ti lag nem tud tak el ér ni, sőt az újgaz dák kö ré ben még ek kor is van, aki a szá má ra jut ta tott föl det nem mű ve li meg. Vi szony lag ma gas az ál lan dó an vagy al kal mi lag me ző gaz da sá gi mun kást fog lal koz ta tó gaz dák szá ma. Föl tű nő azon − ban, hogy ez zel a le he tő ség gel a ko ráb ban is gaz dál ko dók él nek lé nye ge sen na − gyobb szám ban, nyil ván ezek ben az ese tek ben már ki ala kult fog lal koz ta tá si kap cso − la tok ról volt szó. A föld jük től meg fosz tott svá bo kat na gyobb rész ben a ko ráb ban is gaz dál ko dók fog lal koz tat ják, ami a te le pe sek és a hely be li ek kö zöt ti bi zal mat lan sá − got, a ko ráb bi konf lik tu sok föl dol go zat lan sá gát jel zik. Az al is pán ar ra is fel hív ja a fi − gyel met, hogy a me gye több köz sé gé ben, ahol az 1941. évi nép szám lá lás so rán nem vagy na gyon kis szá mú né met nem ze ti sé gű és anya nyel vű la kos ság élt, most a szá muk je len tő sen nőtt. Az az, a ki nem te le pí tett né me tek a me gyén be lül át köl töz − tek más te le pü lé sek re. Egy részt azért, mert ko ráb bi la kó hely ükön va gyo nuk tól meg − foszt va el vesz tet ték meg él he té sük alap ja it, s nem kí ván tak cse léd ként ta lán ép pen sa ját ko ráb bi bir to ku kon dol goz ni, más részt egy ide gen kör nye zet ben job ban el le − he tett „rej tőz ni” a to váb bi ha tó sá gi zak la tá sok elől is, a he lyi tár sa da lom tag ja i val va ló kap cso la tot pe dig nem ter hel ték ko ráb bi konf lik tu sok.
.,/ 2,3! !%' 2,3!
, ,'/
")# /1! 0! ,/
/&/'$
'!/$ ,"0!+ . 0 !%' !+! !*0 '/#1 /' *0
+/(
$/'
0'
0'*/&
!1'
,#(! &#
!!/#+
-'','#
FÓRUM Társadalomtudományi Szemle, X. évfolyam 2008/1, Somorja
5. táb lá zat.A föld höz jut ta tot tak gaz dál ko dás sal ös sze füg gő mu ta tói Ba ra nya me −
Ös sze fog lal va meg ál la pít hat juk, hogy a má so dik vi lág há bo rú után mind a tár sa da − lom, mind a po li ti kai elit jo gos tö rek vé se volt Ma gyar or szág el avult tár sa dal mi szer − ke ze té nek meg vál toz ta tá sa. Ért he tő volt az is, hogy az új elit ez zel az át ala kí tás sal sa ját ha tal mi hely ze tét is igye ke zett erő sí te ni. Az el já rás tör té nel mi meg íté lé se szem pont já ból azon ban az a dön tő, hogy e tö rek vé sek hoz zá já rul tak−e a ha té ko − nyabb és har mo ni ku sabb tár sa dal mi vi szo nyok ki ala ku lá sá hoz.
1. A föld re form és a te le pí té sek vég re haj tá sa meg ha tá ro zó an be fo lyá sol ta en nek a ré gi ó nak is a nem ze ti sé gi ös sze té tel ét. Az 1920. évi nép szám lá lás ada tai sze rint a Ma gyar or szá gon élő nem ze ti sé gek ará nya az össz la kos ság hoz vi szo nyít va im már alig ér te el a 10%−ot. Az 1930. évi nép szám lá lás so rán már nem volt me gye, amely − ben a ma gyar anya nyel vű ek ne let tek vol na több ség ben: ará nyuk még Ba ra nya me − gyé ben is meg ha lad ta a né pes ség két har ma dát. A tri a no ni ország ter üle ten a ho mo − ge ni zá ló dás az as szi mi lá ció ered mé nye ként 1941−re to vább foly ta tó dott. A la kos ság majd 93%−a ma gyar anya nyel vű nek, 95%−a pe dig ma gyar nem ze ti sé gű nek is val lot − ta ma gát. Az or szág egyet len szá mot te vő ki sebb sé ge a 475 491 főt szám lá ló né − met ség lett. Ez a fo lya mat a te le pí té sek, a meg fé lem lí té sek, a nyílt pres szió ha tá − sá ra a má so dik vi lág há bo rút kö ve tő en csú cso so dott ki. Az 1949. évi nép szám lá lás − kor az or szág la kos sá gá nak 98%−a mind nem ze ti ség, mind anya nyelv te kin te té ben ma gyar nak val lot ta ma gát.
A má so dik vi lág há bo rú utá ni el ső nép szám lá lás so rán, 1949−ben a ma gyar anya − nyel vű la kos ság csak két me gyé ben nem ér te el a 97%−os arányt: Bé kés ben (94,23%), ahol a ki sebb sé gi anya nyel vű ek több mint egy ötö dét ír ták ös sze, és Ba ra − nyá ban, ahol a nem ma gyar anya nyel vű ek majd 13%−a élt. E két me gye ad ta a ki sebb − sé gi anya nyel vű ek egy har ma dát, mi köz ben te rü le tü kön a né pes ség egy ti ze de sem la − kott. A vizs gált te rü le ten a né met anya nyel vű ek ará nya – Ba ra nya me gyé ben 27,5%−
ról 1,5%−ra, So mogy me gyé ben 3,1%−ról 0,1%−ra, Tol na me gyé ben 26,8%−ról 1,1,%−ra – mi ni má lis ra csök kent. A nem ze ti sé gi be val lá si haj lan dó ság – te kin tet tel ar ra, hogy a ki te le pí té sek el ső sor ban az 1941. évi nép szám lá lás nál ma gu kat né met nem ze ti sé − gű nek val lók ra ter jedt ki – a mély pont ra ke rült. A lég kör ről ta nús ko dik, hogy Ba ra nya me gyé ben, ahol az 1949. évi nép szám lá lás kor 5446 né met anya nyel vű sze mélyt ír − tak ös sze, né met nem ze ti sé gű ként mind ös sze 323 sze mély ke rült nyil ván tar tás ba, ak kor, ami kor az al is pá ni ös sze írás 34 413 sze mélyt tün tet föl né met ként.
2. Meg ál la pít hat juk, hogy a ma gyar or szá gi né me tek ki fosz tá sa és el ül dö zé se – más, ha son ló an em ber te len el já rá sok kal együtt – nem a ha té ko nyabb és a har mo − ni ku sabb tár sa dal mi vi szo nyok irányá ban ala kí tot ta át a tár sa da lom struk tú rá ját.
3. Ma gyar or szá gon az el já rás so rán nem dek la rál ták és nem öl tött ugyan jo gi for − mát a nem ze ti elv – mint az AVNOJ ha tá ro za ta i val Ju go szlá vi á ban –, de a gya kor la − ti meg va ló sí tás so rán a szük ség le tek sze rint ez ér vé nye sült.
4. A ha ta lom a né met el le nes in du la tok fel szí tá sá ban nem ment el a vég ső ha tá − rig, de a saj tó ban te ret en ge dett az ilyen han gok nak is in téz ke dé se „el fo gad ta tá sa”
ér de ké ben.
5. Ma gyar or szá gon az el ső vi lág há bo rú után el kez dő dött nem ze ti homo ge ni zá ci − ós fo lya mat a má so dik vi lág há bo rú után tel je se dett ki. A vég re haj tott ki−, be− és át − te le pí té sek kö vet kez té ben az or szág gya kor la ti lag egy nem ze ti sé gű vé vált. Bár a szov je ti zá lá si fo lya mat ré sze ként a tár sa da lom kény sze rű gaz da sá gi, po li ti kai, kul − tu rá lis át struk tu rá ló dá sa is vég be ment, a nem ze ti ki sebb sé gek nem ze ti iden ti tás−
FÓRUM Társadalomtudományi Szemle, X. évfolyam 2008/1, Somorja
vesz té se – így a né me te ké is – vis sza for dít ha tat lan nak tűnt. Az 1990 után meg mu − tat ko zó revi ta li zá ci ós fo lya ma tok azon ban jól ér zé kel te tik, hogy a ma gyar or szá gi né − me tek – a tár sa da lom más cso port ja i hoz ha son ló an – az ál ta lá nos po li ti kai és asz − szi mi lá ci ós nyo más ha tá sá ra sem „tűn tek el”, és nem vesz tet ték el ön azo nos sá gu − kat. Azt azon ban, hogy mi lyen mér té kű lesz ez a revi ta li zá ci ós – nyel vi, kul tu rá lis, gaz da sá gi – fo lya mat, csak a kö vet ke ző év ti ze dek fog ják meg mu tat ni.
Jegyzetek
1. Dél−Du nán tú lon je len ta nul mány ban az 1950−ben ki ala kí tott köz igaz ga tá si be osz tás sze − rin ti Ba ra nya, So mogy és Tol na me gyét ért jük.
2. Az 1949−ben vég re haj tott sta tisz ti kai fel vé tel ada tai egye dül ál ló an rész le tes ké pet raj zol − hat ná nak a vég be ment gaz da sá gi, et ni kai, mig rá ci ós fo lya ma tok ös sze füg gé se i ről, s az ada tok struk tú rá já ból meg is mer het jük a ma gyar kor mány nak a fo lya mat ered mé nye it szám ba ve vő szem pont ja it is.
A fel mé rés so rán a föld re form ban érin tett te le pü lé se ken rög zí tet ték az adott köz ség bir − tok sta tisz ti kai ada ta it, mű ve lé si ágak sze rin ti meg osz lá sát, a föld re form so rán igény be − vett te rü le tek nagy sá gát mű ve lé si ágak sze rint, és kü lön föl tün tet ve a né me tek től el kob − zott föl dek nagy sá gát. A jut ta tá so kat nem csak mű ve lé si ágak sze rint, de a jut ta tot tak sze − rin ti cso por to sí tás ban – hely be li ek, or szág ha tá ron be lü li ek, me ne kül tek, in téz mé nye sen át te le pí tet tek – is rész le tez te. Kü lön ös sze ír ták a szlo vák, il let ve a szlo vá ki ai ma gya rok bir tok sta tisz ti kai mu ta tó it. A ház in gat lan ok ra vo nat ko zó ada to kat is rész le tes bon tás ban tar tal maz ta az ös sze írás. Ré szét ké pez te az ös sze írás nak az adott hely ség né pes ség sta − tisz ti kai ada ta i nak ös sze gyűj té se is, ami nem ze ti sé gi bon tást is tar tal ma zott.
3. Ma gyar Köz löny,1945. 10. sz.
4. A Köz sé gi Föld igény lő Bi zott sá go kat és a Föld bir tok ren de ző Ta ná cso kat 1947−ben meg − szün tet ték, jog utód ai a me gyei föld hi va tal ok let tek.
5. Vö rös Kár oly (szerk.): A ma gyar ál lam szer vei 1944–1955. 1. köt. Bu da pest, Köz gaz da −
5. Vö rös Kár oly (szerk.): A ma gyar ál lam szer vei 1944–1955. 1. köt. Bu da pest, Köz gaz da −