A hisztogram alakulása sérült leveleknél
15. kép: A hisztogram értékek alakulása sérült bablevél esetében
Egy-egy levélen a különböző egészségi állapotú területek más-más értéket adnak a világosság- eloszlás függvényen. A 15. képen látható, hogy az elhalt területek hisztogramértéke jelentősen eltér az egészségesekétől.
Egy referencia adatbázis létrehozásával azonos felvételi körülmények között készített képek esetében, a különböző területek hisztogram-értékeinek vizsgálatával következtetni lehet a tápanyag ellátási zavarokra, valamint az egyes betegségekre.
További terveim között szerepel egyéb makro tápelemekkel beállított kísérletek digitális színvizsgálata és értékelése.
6. ÖSSZEFOGLALÁS
Az informatika és eszközrendszerének alkalmazása napjainkban egyre jelentősebb szerepet tölt be a mezőgazdasági termelésben. Segítségével számos új információ nyerhető, melyek pontosabbak, gyorsabban elérhetővé és objektívebbé válnak. A digitális kommunikáció nagymértékű fejlődésével egy-egy vizsgálat bemeneti képeit akár a szántóföldről folyamatosan is küldhetjük egy mobiltelefon vagy vezeték nélküli Internet kapcsolat segítségével a laborban dolgozó munkatársnak kiértékelésre. Ezáltal a költségek nemcsak az eszközök árainak folyamatos csökkenésével, hanem az utazás árának kiváltásával is mérséklődnek. A nem specifikus eszközök használata némi módszertani ismerettel kiválthat speciális céleszközöket, mint például a levélterület-mérő műszer.
Vizsgálataim célja a növénytermesztési kutatásokban használható eljárások, módszerek pontosítása és kidolgozása volt, úgy mint:
Analóg és digitális módszerek összehasonlító elemzése és időbeni nyomon követése az eltérő tápanyag-ellátottság jellemzésére napraforgó, kukorica és burgonya növénykultúráknál.
Multispektrális és multitemporális információk együttes feldolgozása a tápanyag-ellátottság vizsgálata során.
Spektrális és szerkezeti vizsgálatok digitális képfeldolgozás osztályozási eljárásaival növény megkülönböztetési, levél szín és fonák, valamint tápanyag-ellátási vizsgálatoknál.
Különböző vizuális érzékelők összehasonlítása levélterület-mérési módszerek használatánál.
A kapott eredmények összehasonlító elemzése helyszíni diagnosztikai módszerekkel.
A kapott eredményekből egy döntéstámogatói rendszer elvi modelljének felállítása.
A célkitűzések teljesítéséhez két kísérlet-sorozatot folytattam. 2006-ban és 2007-ben napraforgó, kukorica és burgonya tesztnövényekkel állítottam be tápanyag-ellátási, 2008-ban pedig a levélterület-mérési módszerek összehasonlításához 20 tesztnövényes kísérletet. A kísérletben szereplő tesztnövények segítségével levélszín-összehasonlítási vizsgálatot is végeztem a látható és az infravörös tartományokban.
A képvizsgálatokhoz Adobe Photoshop CS3, a statisztikai elemzésekhez (egytényezős varianciaanalízis, korrelációszámítás) Microsoft Excel 2003 programot használtam.
A kísérleteket a napraforgó és a kukorica tesztnövényekkel 30 m2-es, a burgonyával pedig 47 m2-es parcellákon állítottam be. Kísérleti talajnak az első két kultúra esetében mészlepedékes csernozjom, a harmadiknál pedig a Ramann-féle barna erdőtalajt választottam. A napraforgónál, valamint a kukoricánál a lebontások 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor voltak, burgonyánál pedig virágzáskor és betakarításkor. A kontroll mellett minden kísérletnél 5-5 kezelést alkalmaztam.
Az értékeléshez a következő paramétereket vizsgáltam: növénymagasság; levélterület; levél, szár, virág és termés zöld- valamint száraztömege; N%; P2O5% és K2O% levélnél, szárnál, virágnál és termésnél. Az üvegházi kukorica-kísérlet levélképei alapján összehasonlítottam a különböző tápanyag-ellátottságú kezeléseket.
A növénykultúrák leveleinek elkülönítése során a levelet ábrázoló képek hisztogramjait vizsgálva megállapítható, hogy a látható tartományban a növények 68,42%-a, míg az infravörös tartományban 61,38%-a tért el egymástól. Legnagyobb bizonyossággal a szója és a repce különíthető el a többi kultúrától, ahol ez az érték 100% a látható tartományban. Az infravörös tartomány eredményei minden esetben alulmúlták a látható tartomány e paramétereit.
Az üvegházi kálium tápanyag-ellátási kísérlet kukorica tesztnövényével egyéb vizsgálatokat is elvégeztem. Összehasonlítottam 6-8 leveles állapotban és virágzáskor a levelek színének hisztogramértékét a fonákéval külön az RGB és a zöld csatornákat is vizsgálva. Minden esetben szoros kapcsolatot találtam, az R2 értéke minden esetben 0,7441 és 0,9620 közé esett.
Továbbá felállítottam egy arányszámot a levelek színe és fonákja között a képek a hisztogram mediánértékek felhasználásával. Ez az arányszám sokkal homogénebb valamit a szórása is kisebb a medián értékekénél.
Ezenkívül megvizsgáltam a különböző kezelésű tesztnövények leveleit is, ahol a kezelések 30-50%-os pontossággal voltak megkülönböztethetők. Legpontosabban a 220 (kétszeres nitrogén és foszfor adag) kezelés volt elkülöníthető, amely az esetek többségében szignifikáns volt. A módszer nitrogén tápanyag-ellátási kísérletek esetén valószínűleg jobban működik köszönhetően annak, hogy a levélszín alakulására a nitrogénnek döntő hatása van, amit a 220 kezelés itt is igazol.
A kapott adatok alapján felállítottam egy három modulból (színvizsgáló, nitrogén-ellátottság vizsgáló, levélterület-mérő) álló döntéstámogatói rendszer elvi modelljét.
A digitális levélterület-mérési paramétereknél megállapítható, hogy a kamera elhelyezésének szöge döntő fontosságú. Már az 5°-os eltérés is szignifikáns különbséget mutatott a referenciaterülethez képest.
Az érzékelő fényérzékenysége (ISO érték) csak a magasabb, 1250 és afeletti beállításon mutatott statisztikailag is igazolható eltérést.
Az objektívek minősége is hatással van a levélterület értékekre, mert a vizsgálatok szerint az esetleges hordótorzítás befolyásolja a mért értéket.
Az objektív különböző rekeszértékei maximálisan 0,91-1,65%-kal tértek el a tényleges értéktől, ami az objektív leképezési hibájának köszönhető.
A mobiltelefonnal készített képek esetén megállapítható, hogy a 640*480-as képméret még nem befolyásolja szignifikánsan az eredményeket.
Magukat az eszközöket összehasonlítva megállapítható, hogy a legpontatlanabb eredményt a hordozható levélterület-mérő műszer adta, míg a legpontosabbat a szkennerrel készített digitális képeket használó megoldás, ami egyben a költséghatékonyság szempontjából is a legoptimálisabb.
A tápanyag-ellátási kísérleteknél a kijuttatott műtrágyamennyiségtől függően a kultúrnövények vegetatív és tápanyag-számítási paraméterei erősen változtak, ami a mellékletekben látható táblázatokból jól látszik. A paraméterek többségénél az 111 jelű, azaz az adott növénykultúra számára optimális tápanyag-ellátottságú kezelés adta a legjobb eredményt. Ezzel sikerült igazolni a kísérletek eredményességét és azt is, hogy a különböző kezelésekhez kiszámított tápanyag-mennyiségek megfelelőek voltak.
7. IRODALOMJEGYZÉK
ÁLLÓ, G.–HEGEDŰS, GY. CS.–KELEMEN, D.–SZABÓ, J. (1989): A digitális képfeldolgozás alapproblémái. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 19-21.
ANDA, A.–TÓBIÁS, F. (1999): Egyedi kukoricalevél területének meghatározására szolgáló eljárások és műszerek összehasonlító elemzése. Növénytermelés, 1999. Tom. 48. No. 1.
pp. 55-67.
ANTAL, J. (1978): A napraforgó termesztése. In: Olajnövények termesztése. Szerk.: Antal, J., Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp. 11-35.
Növénytermesztéstan 2. Gyökér- és gumós növények, Hüvelyesek, Olaj és ipari növények, Takarmánynövények. Szerk.: Antal, J., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 386-397.
BALIKÓ, S.–FÜLÖPNÉ, K. K. (1997): Amit a szójáról tudni kell. Agrinform Kiadó és Nyomda, Budapest. pp. 5-10.
BATCHELOR, B. G. (1979): Interactive Image Analysis as Prototyping Tool for Industrial Inspection. Computer Digital Technology. pp. 61-69.
BEERLING, D. J.–FRY, J, C. (1990): A Comparison of the Accuracy, Variability and Speed of Five Different Methods for Estimating Leaf Area. Annals of Botany. pp. 483-488.
BENNETT, W. F. (1993): Nutrient deficiencies & toxicities in crop plants. APS Press, St.
Paul Minnesota. pp. 1-7.
BERGMANN, W. (1979): Termesztett növények táplálkozási zavarainak előfordulása és felismerése. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp. 51-55.
BERKE, J.–FISCHL, G.–GYŐRFFY, K.–KÁRPÁTI, L. (1991): Digitális képfeldolgozás alkalmazása a növényvédelmi kísérletek értékelésében. Magyar Tudományos Akadémia, Veszprém. (kézirat) pp. 1-38.
BERKE, J.–FISCHL, G.–GYÖRFFY, K.–KÁRPÁTI, L.–BAKONYI, J. (1993): The Application of Digital Image Processing in the Evaluation of Agricultural Experiments.
5th International Conference CAIP ’93, Springer-Verlag, Lecture Notes in Computer Science. Budapest. pp. 780-787.
BERKE, J. (1994): Digitális képfeldolgozás alkalmazása a mezőgazdasági kísérletek értékelésében. Kandidátusi értekezés, Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely.
BERKE, J.–VIRÁG, M. (1998): Számítógépes grafika és prezentáció. Keszthely Akadémia Alapítvány- Talentum Kft., Keszthely. pp. 184-220.
BERKE, J.–HEGEDŰS, GY. CS.–KELEMEN, D.–SZABÓ, J. (2002 a): Digitális képfeldolgozás és alkalmazásai. Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely, Pictron Kft., Budapest. pp. 10-12; 23-25; 128-178; 192-199.
BERKE, J. (2002 b): Számítógépes grafika. Mamika elektronikus tananyaggyűjtemény, Veszprémi Eegyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely. pp. 51-57.
BERKE, J. (2002 c): 3D valósághű terepi modellezés. Mamika elektronikus tananyaggyűjtemény, Veszprémi Eegyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely. pp. 35-52.
BÉNYEI, F.–LŐRINCZ, A. (1999): A szőlő tápanyagellátásának rendszere. In: Tápanyag-gazdálkodás. Szerk.: Füleky, Gy., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 503-521.
BOCZ, E. (1992 a): Borsó. In: Szántóföldi növénytermesztés. Szerk.: Bocz, E., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 448-474.
BOCZ, E. (1992 b): Burgonya. In: Szántóföldi növénytermesztés. Szerk.: Bocz, E., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 574-614.
BOCZ, E.–KOVÁTS, A.–RUZSÁNYI, L.–SZABÓ, M. (1992): Kukorica. In: Szántóföldi növénytermesztés. Szerk.: Bocz, E., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 362-422.
BÖDDI, B. (1998): A hőmérséklet szabályzó szerepe.. In: Növényélettan, A növényi anyagcsere I., Szerk.: Láng, F., ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp. 340-342.
CHEN, C. CHIANG, Y. P. POMERANZ, Y. (1989): Image Analysis and Characterization of Cereal Grains with a Laser Range Finder and Camera Contour Extractor. Cereal Chemistry 66. pp. 466-470.
CAMERA & IMAGING PRODUCTS ASSOCIATION (2009): 2009-2011 Outlook on the Shipment Forecast by Product-Type Concerning Cameras and Related Goods.
CRISTOFORI, V. ROUPHAEL, Y. MENDOSA-DE GIVES, E. BIGNAMI, C. (2007):
A simple model for estimating leaf area of hazelnut from linear measurements. Scientia Horticulturae 2007. Volume 113. Issue 2. Elsevier BV. Netherlands. pp. 221-225.
CSEH, E. (1998): A víz szerepe, mennyisége és állapota a sejtben. In: Növényélettan, A növényi anyagcsere I., Szerk.: Láng, F., ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp. 21-24.
CSELŐTEI, L. (1993 a): Paprika. In: Kertészet. Cselőtei, L–Nyújtó, S–Csáky A., utómunkákról tudni kell. Cser Kiadó, Budapest. pp. 13.
DEBRECZENI, B.-NÉ (1999): A nitrogén szerepe a növények életében. In: Tápanyag-gazdálkodás. Szerk.: Füleky, Gy., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 37-45.
DEBRECZENI, B.-NÉ (1999): A foszfor szerepe a növények életében. In: Tápanyag-gazdálkodás. Szerk.: Füleky, Gy., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 45-51.
DRAPER, S. R.–TRAVIS, A. J. (1984): Preliminary Observations with a Computer Based System for Analysis of the Shape of Seeds and Vegetative Structures. Journal of the National Institute of Agricultural Botany, Cambridge. pp. 387-395.
DULA, B.-NÉ–GLITS, M.–PATÓCS, B–PATÓCS, I.–TERBE, I.–V. NÉMETH, M.
(1989): A növények táplálkozási zavarai és betegségei. Agroinform, Budapest. pp. 16-20;
123-142.
FISCHER, R. A–YATES, F. (1963): Statistical Tables for Biological and Agricultural and Medical Research. 6th edition, Hafner Publishing Co., New York. pp. 60-62.
FREEMAN, J. (2004): A fotózás kézikönyve. Glória Kiadó, Budapest. pp. 22-83.
FRESLI, M.–LISCSINSZKY, I. (1990 a): Termesztési technológia, borsó. Dinter Rt., Keszthely. pp. 10-24.
FRESLI, M.–LISCSINSZKY, I. (1990 b): Termesztési technológia, szója. Dinter Rt., Keszthely. pp. 7-21.
GIESECKE, F. (1954): Der Vegetationsversuch. 2. Der Vegetationsversuch und seine Technik. Neumann Verlag. Radebeul und Berlin.
GILBERT, J. (2003): A sokoldalú szkenner. Panem Kft., Budapest. pp. 15-51.
GOODALL, C. R. (1984): Statistical and Data Digitization Techniques Applied to an Analysis of Leaf Initiation in Plants. Computer Science and Statistics. Atlanta, North-Holland. pp. 253-264.
GONZALEZ, R. C.–WOODS, R. E. (2002): Digital Image Processing. Prentice Hall, New Jersey. pp. 15-45.
GRÓSZ, G. (2007 a): Burgonya (Solanum tuberosum L.) kálium tápanyag-ellátási kísérlet kiértékelése különböző módszerekkel. Képfeldolgozók és Alakfelismerők VI.
konferenciája, KÉPAF 2007, Debrecen. pp. 104-112.
GRÓSZ, G. (2007 b): Üvegházi napraforgó (Helianthus annuus L.) kálium tápanyag-ellátási kísérlet kiértékelése különböző módszerekkel. XIII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely. CD ROM pp. 1-5.
GRÓSZ, G. (2008 a): Burgonya (Solanum tuberosum L.) kálium tápanyag-ellátási kísérlet kiértékelése különböző módszerekkel két év adatai alapján. Informatika a Felsőoktatásban 2008, Debreceni Egyetem Informatikai Kar, Debrecen. pp. 37.
GRÓSZ, G. (2008 b): Üvegházi napraforgó kísérlet eredményeinek bemutatása két év alapján, digitális és analóg mutatók segítségével. XIV. Ifjúsági Tudományos Fórum, Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely. CD ROM pp. 1-6.
GRÓSZ, G.–SÁRDI, K.–BERKE, J. (2007 a): Electronic Textbook for Agrochemistry in Agricultural Higher Education. Journal of Applied Multimedia 3./II./2007 Apple Magyarországi Képviselet, HDSYS Kft. pp. 87-91.
GRÓSZ, G.–SÁRDI, K.–BERKE, J. (2007 b): Evaluation of an Experiment on the Potassium Nutrient Supply of Potatoes (Solanum tuberosum L.). International Conference on Agricultural Economics, Rural development and Informatics 2007, Debrecen. pp. 315-324.
GRÓSZ, G.–SÁRDI, K.–BERKE, J. (2007 c): Napraforgó (Helianthus Annus L.) kálium tápanyag-ellátási kísérlet eredményei. Acta Agronomica Óvariensis Vol. 49, No. 2 I.
kötet, Competitor 21 Kiadó. pp. 345-352.
GRÓSZ, G.–SÁRDI, K.–BERKE, J. (2010): Digital leaf area measurement and its application in practice. Georgikon for Agriculture. (közlésre elfogadva)
GRÓSZ, G.–SÁRDI, K.–BERKE, J.–HEGEDŰS, G. (2007): Elektronikus agrokémia tananyag az agrár-felsőoktatásban. Informatika a Felsőoktatásban 2008. Debreceni Egyetem Informatikai Kar, Debrecen. pp. 83.
GYŐRFFY, K.–BERKE, J. (1990): Számítógépes képfeldolgozás felhasználásának lehetősége a növényvédelmi kísérletek kiértékelésében. 36. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest. 1990. február 27-28.
GYŐRI, E. FIRTHA, F. (1997): Látórendszer alkalmazása gyümölcsök belső hibáinak detektálására. Magyar Képfeldolgozók és Alakfelismerők Országos Konferenciája, Keszthely. pp. 151-155.
GYŐRI, T. (2005): Vöröshere. In: Növénytermesztéstan 2. Gyökér- és gumós növények, Hüvelyesek, Olaj és ipari növények, Takarmánynövények. Szerk.: Antal, J., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 386-397.
HAVLIN, J. L.–BEATON, J. D.–TISDALE, S. L.–NELSON, W. L. (2005): Soil Fertility and Fertilisers, An Introduction to Nutrient Management. Pearson Education, Inc. Upper Saddle River, New Jersey. Chapter 9. pp. 298-361.
HEGEDŰS, G.–BERKE, J.–CSÁK, M.–HORVÁTH, Z. (2005): Burgonyanemesítés és minősítés informatikai rendszere. Agrárinformatika 2005., Debrecen. pp. 16.
IVÁNY, K. (1994 a): Bab. In: Növénytermesztés, Iványi, K.–Kismányoky, T.–Ragasits, I.
Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 212-218.
IVÁNY, K. (1994 b): Borsó. In: Növénytermesztés, Iványi, K.–Kismányoky, T.–Ragasits, I.
Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 195-212.
IVÁNY, K. (1994 c): Lucerna. In: Növénytermesztés, Iványi, K.–Kismányoky, T.–Ragasits, I. Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 317-338.
IVÁNY, K. (1994 d): Szója. In: Növénytermesztés, Iványi, K.–Kismányoky, T.–Ragasits, I.
Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 222-228.
IVÁNY, K. (1994 e): Vöröshere. In: Növénytermesztés, Iványi, K.–Kismányoky, T.–
Ragasits, I. Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 338-345.
IZSÁKI, Z. (2005): Cukorrépa. In: Növénytermesztéstan 2. Gyökér- és gumós növények, Hüvelyesek, Olaj és ipari növények, Takarmánynövények. Szerk.: Antal, J., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 7-50.
JOLÁNKAI, M. (2005): Zab. In: Növénytermesztéstan 1. A növénytermesztés alapjai, Gabonafélék.. Szerk.: Antal, J., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 277-300.
JOLÁNKAI, M.–SZABÓ, M. (2005): Búza. In: Növénytermesztéstan 1. A növénytermesztés alapjai, Gabonafélék.. Szerk.: Antal, J., Mezőgazda Kiadó, Budapest.
pp. 183-204.
KÁDÁR, I. (1992): A növénytáplálás alapelvei és módszerei. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete. Budapest. pp. 54-100; 334-370.
KEYS, R. D.–MARGAPURAN, R. G.–REUSCHE, G. A. (1984): Automated Seeding Length Measurement for Germination/vigor Estimation Using a CASAS (Computerized Automated Seed Analysis System). J. Seed Technology, Beltsville. pp. 40-53.
KÉSMÁRKI, I. (1992) Bab. In: Szántóföldi növénytermesztés. Szerk.: Bocz, E., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 491-503.
KÉSMÁRKI, I. (2005 a): Bab. In: Növénytermesztéstan 2. Gyökér- és gumós növények, Hüvelyesek, Olaj és ipari növények, Takarmánynövények. Szerk.: Antal, J., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 151-160.
KÉSMÁRKI, I. (2005 b): Lucerna. In: Növénytermesztéstan 2. Gyökér- és gumós növények, Hüvelyesek, Olaj és ipari növények, Takarmánynövények. Szerk.: Antal, J., Mezőgazda növénytermesztés alapjai, Gabonafélék. Szerk.: Antal, J., Mezőgazda Kiadó, Budapest.
pp. 244-276.
KOLTAY, A (1985): A kukorica morfológiája. In: A kukoricatermesztés kézikönyve. Szerk.:
Menyhért, Z., Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp. 39-46.
KRAMMER, M.–BEBRECZENI, B-NÉ. (1962): A tenyészedény-kísérletezés módszerei (talaj és homokkultúrák). In: Talaj és trágyavizsgálati módszerek Szerk.: Ballenegger, R., Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp. 376-382.
KRISZTEN, GY. (2007): A szőlőtőke részei. In: Tavasztól tavaszig a szőlőben. Kriszten, Gy., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 6-28.
KRUPPA, J.–SZABÓ, M. (2005): Rozs. In: Növénytermesztéstan 1. A növénytermesztés alapjai, Gabonafélék. Szerk.: Antal, J., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 228-236.
KURNIK, E.–SZABÓ, L. (1987): A szója (Glycine max(L) Merill). In: Magyarország kultúrflórája. Szerk. Máthé, I.–Priszter, Sz., Akadémia Kiadó, Budapest. pp. 23-33, 135-141.
LEZANO, D. (2004): Fotós biblia. Pannon Literatúra Kft., Kisújszállás. pp. 26-65.
LOCH, J. (1992): Tápelemek a talajban, a növényben. In: Agrokémia és növényvédelmi kémia Szerk.: Locs J.–Nosticzius Á. Mezőgazda kiadó, Budapest. pp. 85-87., 90-92.
LOCHOW, J. V.–SCHUSTER, W. (1961): Anlage und Auswertung von Feldversuchen.
DLG-Verlag. Frankfurt (Main).
LÖNHÁRD, M. (1979): A burgonya agrobotanikai sajátosságai. In: A burgonya termesztése. Szerk.: Lőrincz, J. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp. 17-20.
LÖNHARDNÉ, B. É.–NÉMETH, I. (1989 a): A K műtrágyázás hatása a kukorica (Zea mays L.) levélfelületének alakulására. Növénytermelés Tom. 38 No. 4. pp. 317-323.
LÖNHARDNÉ, B. É.–NÉMETH, I. (1989 b): A P műtrágya hatása a kukorica (Zea mays L.) levélfelületének alakulására. Növénytermelés Tom. 38 No. 5. pp. 409-417.
LÖNHARDNÉ, B. É.–NÉMETH, I. (1989 c): A N-trágyázás hatása a kukorica (Zea mays L.) levélfelületének alakulására. Növénytermelés Tom. 38 No. 6. pp. 541-549.
LÖNHARDNÉ, B. É.–KISMÁNYOKY, T. (1993): Az istállótrágya és egyéb trágyák hatása a kukorica növekedésére, asszimilációs felületének alakulására és a termésre.
Növénytermelés Tom. 42. No. 4. pp. 339-349.
LŐRINCZ, A. (2005): A szőlő származása és elterjedése. In: Borszőlőfajták, csemegeszőlőfajták és alanyok. Szerk.: Bényei, F.–Lőrincs, A., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 11-19.
MAGDA, S.–MARSELEK, S.–MILLER, GY. (2000): Cukorrépa, Búza, Rozs. Őszi árpa, Tavaszi árpa. In: Növénytermesztés. Szerk.: Magda, S.–Marselek, S., Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest. pp. 162-168; 172-173.
MARSCHNER, H. (1995): Mineral Nutrition of Higher Plants. Academic Press, London.
pp. 231-255; 265-277; 299-312.
MÁTÉ, A.–BAKOS, ZS.–KISS, K (1978): Az őszi káposztarepce termesztése. In:
Olajnövények termesztése. Szerk.: Antal, J., Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp. 36-58.
MÁTÉ, A. (1992): Repce. In: Szántóföldi növénytermesztés. Szerk.: Bocz, E., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 643-655.
MÁTÉ, A.–PEPÓ, P. (2005): Repce. In: Növénytermesztéstan 2. Gyökér- és gumós növények, Hüvelyesek, Olaj és ipari növények, Takarmánynövények. Szerk.: Antal, J., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 249-266.
McCLELLAND, D. (2005): Photoshop Biblia I.-II. , Kiskapu Kiadó, Budapest.
MENGEL, K. (1976): A növények táplálkozása és anyagcseréje. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp. 233-246; 253-270.
MENGEL, K.–KIRKBY, E. A. (1982): Principles of Plant Nutrition. International Potash Institute. Bern, Switzerland. pp. 335-368., 387-435.
MONTGOMERY, E. G. (1911): Correlation studies of corn. Nebraska Agric. Exp. Stn., 24 Ann. Rep. University of Nebraska. pp. 108-159.
NAGY, J.–SÁRVÁRI, M. (2005): Kukorica. In: Növénytermesztéstan 1. A növénytermesztés alapjai, Gabonafélék. Szerk.: Antal, J., Mezőgazda Kiadó, Budapest.
pp. 301-334.
NAGY, J. (2006): Zöldségtermesztő mester könyve. Mestergazda könyvek. Szerk.: Kovács, L. M., Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. pp. 110-115.
NAGY, J. (2007): A kukorica fejlődése. In: Kukoricatermesztés. Akadémiai Kiadó, Budapest.
pp. 50-89.
OBIEFUNA, J. C. NDUBIZU, T. O. C. (1979): Estimating leaf area of plantain. Scientia Horticulturae 1979. Volume 11. Issue 1. Elsevier BV. Netherlands. pp. 31-36.
OTTMAN, R. D. TIMM, H. (1984): Measurement of Viable Plant Roots with the Image
PETHŐ, M. (1993): Mezőgazdasági növények élettana. Akadémia Kiadó, Budapest. pp. 134-135; 335-343; 374-379; 395-397.
PRATT, W. K. (1978): Digital Image Processing. Wily Intercience, New York. Pp. 497-499.
PROHÁSZKA, F. (1993): A szőlőtőke részei. In: Szőlő és bor. Prohászka, F., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 9-21.
RAGASITS, I. (1992): Zab. In: Szántóföldi növénytermesztés. Szerk.: Bocz, E., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 327-331.
RAGASITS, I. (1994 a): Burgonya. In: Növénytermesztés, Iványi, K.–Kismányoky, T.–
Ragasits, I., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 236-256.
RAGASITS, I. (1994 b): Búza. In: Növénytermesztés, Iványi, K.–Kismányoky, T.–Ragasits, I., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 105-121.
RAGASITS, I. (1994 f): Repce. In: Növénytermesztés, Iványi, K.–Kismányoky, T.–Ragasits, I., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 294-309.
RAGASITS, I. (1994 g): Rozs. In: Növénytermesztés, Iványi, K.–Kismányoky, T.–Ragasits, I., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 121-127.
SÁRDI, K. (1993): A talaj-növény rendszer káliumforgalmának tanulmányozása tenyészedény kísérletekben. Kandidátusi értekezés. Keszthely.
SÁRDI, K. (1995): Talajaink tápanyagforgalmi vizsgálatainak szerepe a talajkímélő trágyázás továbbfejlesztésében. Agrokémia és Talajtan 44. Akadémiai Kiadó, Budapest.
pp. 353-360.
SÁRDI, K.–SISÁK, I. (1996): Relationship Between Dry Matter Production and Plant Nutrient Accumulation as Affected Soil Properties of Long-term Fertilization Trials. 4th
ESA Congress Proceedings. Ed.: van Ittersum, M. K. et al. Veldhoven-Wageningen. The Netherlands. pp. 272 – 273.
SÁRDI, K.–CSITÁRI, G. (1997): Responses of Corn and Sunflower to Nutrient Stress. 11th International World Fertilizer Congress of CIEC; Fertilization for Sustainable Plant Production and Soil Fertility; Gent, Belgium. pp. 526-534.
SÁRDI, K. (1999): A kálium szerepe a növények életében. In: Tápanyag-gazdálkodás szerk.:
Füleky, Gy., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 51-57.
SÁRDI, K. (2000): Tápanyag-ellátottság hatásainak tanulmányozása fiatal növényeken.
XIV. Országos Környezetvédelmi Konferencia, Siófok. pp. 238-241.
SÁRDI, K. (2003 a): Tápanyag-visszapótlási kézikönyv a korszerű, környezetbarát műtrágyázáshoz. Peremarton. pp. 7-15.
SHEPPARD, R (2003): Fotó Iskola–Digitális képek. Geographia Kiadó, pp. 14-19; 30-32.
SULYOK, L. (2002): A digitális fényképezőgépek működése és főbb mérőszámai. Foto Mozaik, ProFo-Kiadó, 2002. augusztus V. évfolyam 8. szám. pp. 48-49.
SVÁB, J. (1959): Útmutató szántóföldi kísérletek elrendezésére és értékelésére varianciaanalízissel. Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat. Budapest.
SVÁB, J. (1973): Biometriai módszerek a kutatásban. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. pp.
1-150; 496.
SZABÓ, I. (1998): Sárgarépa. In: Zöldségtermesztők kézikönyve. Szerk.: Balázs, S., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 394-409.
SZABÓ, L. (2005): Csicseriborsó. In: Növénytermesztéstan 2. Gyökér- és gumós növények, Hüvelyesek, Olaj és ipari növények, Takarmánynövények. Szerk.: Antal, J., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 185-191.
SZABÓ, L.–DOMOKOS, J.–KISS, B. (2006 a): Brassica napus (L.)–olajrepce.
Olajnövények, növényolajgyártás. Szerk.: Kiss, B. Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 32-34.
SZABÓ, L.–DOMOKOS, J.–KISS, B. (2006 b): Helianthus annuus (L.)–napraforgó.
Olajnövények, növényolajgyártás. Szerk.: Kiss, B. Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 55-57.
SZABÓ, M. (1992): Rozs. In: Szántóföldi növénytermesztés. Szerk.: Bocz, E., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 283-297.
SZABÓ, M.–BOCZ, E.–KOVÁTS, A.–RUZSÁNYI, L. (1992): Búza. In: Szántóföldi
SZABÓ, M.–BOCZ, E.–KOVÁTS, A.–RUZSÁNYI, L. (1992): Búza. In: Szántóföldi