IV. AZ EKAER-HEZ KAPCSOLÓDÓ BEJELENTÉS SZABÁLYAI KOCKÁZATOS TERMÉKEK ESETÉN, ÉS A KOCKÁZATI BIZTOSÍTÉKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
3. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 200 évi CXXVII. törvény módosítása
17. § (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 97. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke
a) a cigarettára 15 700 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka, de legalább 28 000 forint ezer darabonként,
b) a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 28,5 százaléka, c) a finomra vágott fogyasztási dohányra 14 000 forint kilogrammonként, d) az egyéb fogyasztási dohányra 14 000 forint kilogrammonként.”
(2) A Jöt. 97. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adó mértéke)
„b) a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4 000 forint ezer darabonként,”
(3) A Jöt. 106. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A jövedéki engedélyes kereskedő alkoholtermék, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék, sör és palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogén árukészletének továbbforgalmazók, továbbá a tüzelőolajnak, a gázolajnak, a palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogénnek és a légi járművek üzemanyagának végfelhasználók részére, gépjárműről történő helyszíni értékesítése, kiszolgálása (a továbbiakban: terítőjárat), valamint a dohánygyártmánynak a dohánygyártmányt értékesítő nem jövedéki engedélyes kereskedő részére történő kiszállítása a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint megengedett.”
(4) A Jöt. 106. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A jövedéki engedélyes kereskedőnek a belföldön értékesített jövedéki termékről vevőnként olyan nyilvántartással kell rendelkeznie, amely tartalmazza
a) az értékesített termék megnevezését és KN-kódját, számla szerinti mennyiségi egységét, mennyiségét és értékét, továbbá – a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvényben (a továbbiakban: Dohánytörvény) meghatározott dohány-kiskereskedelmi ellátó (a továbbiakban: dohány-kiskereskedelmi ellátó) részére történő értékesítést kivéve – a számla számát,
b) a vevő nevét, székhelye (telephelye) címét, adóazonosító számát,
c) a vásárlás és a teljesítés (kiszállítás) – dohány-kiskereskedelmi ellátó részére történő áruátadás esetén, a dohányáru átadásának – időpontját.
A jövedéki engedélyes kereskedő a nyilvántartás adatait számítógépes adathordozón köteles tárolni, melyeket – kérésre – köteles elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül a vámhatóság rendelkezésére bocsátani.”
(5) A Jöt. 109. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mozgóbolt útján:)
„c) dohányterméket csak a Dohánytörvény 11. § (3) bekezdése alapján, és csak a Dohánytörvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott részvénytársaság, vagy e részvénytársaság által külön feljogosított nem jövedéki engedélyes kereskedő útján lehet értékesíteni.”
(6) A Jöt. 110. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nem jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket csak adóraktárból, jövedéki engedéllyel rendelkező kereskedőtől és importálótól, felhasználói engedélyestől, továbbá – kizárólag a 103. § (3) bekezdése szerinti esetben – nem jövedéki engedélyes kereskedőtől szerezhet be. Ettől eltérően, a dohánygyártmányt értékesítő nem jövedéki engedélyes kereskedő dohánygyártmányt csak a Dohánytörvényben meghatározott személytől szerezhet be. A nem jövedéki engedélyes kereskedő beszerzései esetén alkalmazni kell – értelemszerűen – a 105. § (2)–(4) bekezdésének rendelkezéseit is.”
(7) A Jöt. Harmadik Része a következő 110/C. §-sal egészül ki:
„110/C. § A dohányárut a szabadforgalomból a dohány-kiskereskedelmi ellátó raktárába is be lehet szállítani úgy, hogy a dohányáru értékesítése – és a kapcsolódó számla kiállítása – a Dohánytörvényben meghatározottak szerint történik. E törvény rendelkezéseit dohányáru értékesítése kapcsán a Dohánytörvényben meghatározott különös rendelkezésekre figyelemmel kell megfelelően alkalmazni. E törvény alkalmazása során a dohány-kiskereskedelmi ellátóra a jövedéki engedélyes kereskedőre vonatkozó szabályokat kell – a Dohánytörvényben, illetve az e törvényben meghatározott különös rendelkezésekre figyelemmel – megfelelően alkalmazni.”
4. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása
18. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 12. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők:)
„l) dohánytermékek kiskereskedelme, illetve a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység,”
5. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
19. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A (4) és (5) bekezdéstől eltérően az adóalap megállapításánál azon áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítésével összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értékének és közvetített szolgáltatások értékének teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét, amely áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítése után az adóalany a számvitelről szóló törvény szerinti exportértékesítés nettó árbevételét vagy a közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek, mint áruk értékesítése után belföldi értékesítés nettó árbevételét számol el. Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, az általa – a földgázpiaci és villamosenergia-piaci ügyletek elszámolása érdekében – vásárolt és továbbértékesített, a számvitelről szóló törvény szerinti eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt földgáz és villamos energia beszerzési értéke teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét. A külön jogszabály alapján erre feljogosított dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenységet végző személynél az általa dohánytermék-kiskereskedők részére történő továbbértékesítési célból vásárolt és továbbértékesített, a számvitelről szóló törvény szerinti eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt dohánytermékek beszerzési értéke teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét.”
6. Záró rendelkezések
20. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 17. § (1) bekezdése 2015. április 1-jén lép hatályba.
(3) A 17. § (2) bekezdése 2015. július 1-jén lép hatályba.
(4) A 2. § (2)–(3) bekezdése, az 5–7. §, a 9–12. §, a 14. §, a 17. § (3)–(7) bekezdése, a 19. § 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.
(5) A 8. § 2016. január 1-jén lép hatályba.
21. § E törvény 3. §-a és 4. alcíme az Alaptörvény 38. cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
2014. évi XCVI. törvény
a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosításáról*
1. § (1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdvtv.) 3. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„2. dohányterméket kiegészítő termék: olyan áru, amely a dohánytermék fogyasztását közvetlen módon elősegíti, így különösen cigarettahüvely, cigarettapapír, gyújtóeszköz, pipa, dohánylevél-töltő, továbbá az ezen termék használatához, működtetéséhez kapcsolódó termék (alkatrész) is (különösen öngyújtó újratöltő, tűzkő, szivar- és cigarettapiszka);”
(2) Az Fdvtv. 3. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„8. dohánybolt: nem mozgó (és részekre bontás nélkül nem is mozgatható), más üzlettől elkülönült olyan önálló üzlethelyiség, amelynek külső felületére tekintve dohánytermék nem látható, csak az üzlethelyiségbe belépve, és amelyben kizárólag
a) dohánytermék,
b) dohányterméket kiegészítő termék,
c) a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény Különös Rendelkezések I. fejezet 1. és 4. címében szabályozott sorsolásos játék és fogadás bonyolításával kapcsolatos termék,
d) a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben meghatározott szeszes ital,
e) a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvényben meghatározott energiaital,
f) kávé [csomagolt kávé (ideértve az azonnal oldódó kávékivonatot is), vagy helyben is fogyasztható kávéital, ideértve a helyben fogyasztásához szükséges kiegészítő termékeket – különösen cukor, tejpor – is],
g) ásványvíz és üdítőital,
h) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. melléklete (a továbbiakban: kombinált nómenklatúra) szerinti 2105 00 vámtarifa szám alá tartozó (fagylalt és más ehető jégkrém) termék,
i) újság, napilap, folyóirat, periodikus kiadvány, j) rágógumi, valamint a mentolos cukorka és lapocska, k) tömegközlekedési eszközök vonaljegye (gyűjtőjegye),
l) a dohányboltban forgalmazható termékek fogyasztók általi átvételére, szállítására szolgáló csomagolóeszköz, hordtasak vagy hordtáska,
m) jogszabály által meghatározott más termék forgalmazható továbbá,
n) az előre fizetett díjú előfizetői mobil rádiótelefon szolgáltatások egyenlegének feltöltésére irányuló szolgáltatás nyújtható;”
2. § Az Fdvtv. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A dohánytermék-kiskereskedelem szervezésének előmozdítására, a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázat kiírásának, elbírálásának, a koncessziós szerződés megkötésének előkészítésére, a megkötött koncessziós szerződés ellenőrzésére, valamint a dohánytermék-kiskereskedők számára országos szakmai képzés megszervezésére és lebonyolítására a miniszter 100%-os állami tulajdonban lévő zártkörűen működő nonprofit részvénytársaságot (a továbbiakban: a részvénytársaság) alapít.”
* А törvényt az Országgyűlés а 2014. december 16-i ülésnapján fogadta el.
3. § (1) Az Fdvtv. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pályázatokat úgy kell kiírni, hogy a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység minden magyarországi településen folytatható legyen azzal, hogy a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet olyan településen, ahol az állandó lakosok száma a
a) háromezer főt nem haladja meg, legfeljebb egy,
b) háromezer főt meghaladja, legalább egy, és minden háromezer fő lakos után további egy jogosult végezhesse.”
(2) Az Fdvtv. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A település állandó lakosainak számát a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévet megelőző utolsó három évben közzétett tájékoztatási adatbázis Magyarország lakónépességének továbbszámított, éves és települési bontásban megadott adatainak számtani átlaga alapján kell megállapítani.”
4. § Az Fdvtv. 7. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A pályázat kiírója előírhatja, hogy a pályázatokat elektronikus úton kell benyújtani.”
5. § Az Fdvtv. 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdésben meghatározott személy jogosult arra, hogy – a forgalmi adatok függvényében vagy a dohánytermék-kiskereskedő előterjesztésére – a koncessziós szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését kezdeményezze, illetve erről a jogosulttal megállapodást kössön.”
6. § Az Fdvtv. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a koncessziós szerződés az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően szűnt meg, akkor – ha e törvény másként nem rendelkezik – az új pályázatot a koncessziós szerződés megszűnését követő 120 napon belül ki kell írni.”
7. § Az Fdvtv. 10. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha egy dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlása – legalább két, 24 hónapon belül meghirdetett pályázati kiírást követően – az utolsó pályázati kiírás eredményhirdetését követő 90. napon belül sem folyik, akkor az utolsó pályázat eredményhirdetését követő 36 hónap elteltéig nem kötelező új pályázatot kiírni.”
8. § (1) Az Fdvtv. 11. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően dohánytermék-kiskereskedelem más üzletben is folytatható,]
„b) az olyan településen, ahol az állandó lakosok száma a háromezer főt nem haladja meg”
(feltéve, hogy az üzlet egyébként megfelel a dohánytermékek értékesítésére vonatkozó egyéb jogszabályi előírásoknak.) (2) Az Fdvtv. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételek együttes fennállása esetén az állam – a Jöt.-ben meghatározottak szerint – mozgóbolt útján is gyakorolhatja a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet.
A mozgóboltra a kereskedelemről szóló törvény rendelkezései is irányadók. Az állam e jogosultságát az adott településen akként is gyakorolhatja, hogy a településhez legközelebb eső egy vagy több dohánytermék-kiskereskedővel e feladat ellátására szerződést köt.”
9. § Az Fdvtv. 13. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet egyéni vállalkozó folytatja, akkor annak örököse, erre irányuló igénye esetén – feltéve, hogy a jogszabályban írt egyéb feltételeknek megfelel és maga is egyéni vállalkozói tevékenységet folytat, illetve az erre irányuló kérelmét a vámhatósághoz benyújtotta – a koncessziós szerződésből eredő jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére jogosulttá, illetve kötelezetté válik. Azt a tényt, hogy a kérelmező maga örökös, a hagyatéki eljárás befejezéséig közokiratba foglalt nyilatkozattal kell igazolni.
Több örökös esetén további feltétel, hogy az örökösök a jogok gyakorlásáról és a kötelezettségek teljesítéséről közokiratba foglalt megállapodást kössenek, és az állam felé a kötelezettségek teljesítésére közokiratba foglalt nyilatkozattal egyetemleges felelősséget vállaljanak. A tevékenység folytatására vonatkozó igényt az egyéni vállalkozó halálát követő 30 napon belül be kell jelenteni a vámhatósághoz, valamint a 8. § (1) bekezdésében meghatározott személyhez, mely esetben a koncessziós szerződés hatálya fennmarad azzal, hogy ha az örökhagyó halálától számított egy éven belül a hagyaték átszállását igazoló jogerős közokiratot az örökös nem nyújtja be, vagy e közokiratból a kérelmező öröklési jogosultsága nem derül ki, akkor a koncessziós szerződés hatálya megszűnik. Ha az örökös kérelme az e bekezdésben foglaltaknak megfelel, akkor a vámhatóság az örökhagyó részére kibocsátott
vámhatósági engedélyt módosítja, feljogosítva a kérelmezőt a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság további gyakorlására; ellenkező esetben a vámhatóság a vámhatósági engedélyt visszavonja.”
10. § Az Fdvtv. 14. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
[A dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság megszűnik, és új koncessziós pályázatot kell kiírni:]
„g) ha a dohánytermék-kiskereskedő az e törvényben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének egy hónapban összesen legalább 5 napon keresztül alapos ok nélkül nem tesz eleget.”
11. § Az Fdvtv. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bírság összege a dohánytermék-kiskereskedővel szemben 30 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet, ha a dohánytermék-kiskereskedő
a) az engedélyben foglaltaktól eltér vagy a dohánytermékek kiskereskedelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megsérti,
b) az állammal szembeni kötelezettségét nem teljesíti,
c) a számára előírt nyilvántartási, könyvvezetési előírásoknak nem tesz eleget vagy hamis adatot tüntet fel.”
12. § Az Fdvtv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) A vámhatóság a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó engedélyt visszavonhatja, ha
a) az engedély kiadása után merül fel olyan tény, adat vagy körülmény, amely miatt az engedélykérelem elutasításának lett volna helye;
b) a kiskereskedő 1 éven belül legalább három különböző alkalommal a dohánytermék-kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szabályokat megsértette, mely jogsértés tényéről a vámhatóság vagy a fogyasztóvédelmi hatóság jogerős határozatot hozott;
c) a dohánytermék-kiskereskedő a vámhatóság hatósági intézkedése ellenére a jogszabálysértő állapotot nem szünteti meg;
d) a dohánytermék-kiskereskedő a vámhatóság felhívása ellenére sem közli a tevékenységével összefüggő adatokat;
e) a dohánytermék-kiskereskedő a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet az engedély kézhezvételétől számított 90 napon belül nem kezdi meg, továbbá ha a tevékenységet engedély nélkül szünetelteti;
f) a dohánytermék-kiskereskedő az e törvényben meghatározott, a tisztességes piaci verseny körülményeit biztosító értékesítési követelményeket megszegi;
g) a dohánytermék-kiskereskedő tevékenységét az engedélyben foglalt telephelytől eltérő helyen is folytatja – ide nem értve a 11. § (3) bekezdésében foglaltakat.
(2) A vámhatóság – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az engedélyt visszavonja, ha a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság megszűnt.
(3) Ha a dohánytermék-nagykereskedő, illetve más személy közvetve vagy közvetlenül e törvény által tiltott ajándékot, árengedményt vagy juttatást nyújt a dohánytermék-kiskereskedőnek vagy reá tekintettel másnak, akkor az ajándékot, árengedményt, illetve juttatást nyújtót, továbbá azt, akinek érdekében ezen előnyök bármelyikét nyújtják, a vámhatóság a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 47/C. §-ában meghatározott mértékű bírsággal sújthatja.”
13. § Az Fdvtv. a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § (1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosításáról szóló 2014. évi XCVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 22. § (2) bekezdésében és 23. § (1) bekezdésében foglaltakat a hivatkozott rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban lévő vámhatósági ügyekben nem lehet alkalmazni.
(2) A Módtv.-vel megállapított 6. § (2) bekezdésében foglaltakat a Módtv. hatálybalépését követően indult pályázati eljárásokban kell alkalmazni. Ha egy településen a gyakorolható dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságok száma e törvény rendelkezései értelmében csökkent, a korábban átengedett jogosultságok tovább gyakorolhatók azzal, hogy bármelyik dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlásának megszűnését követően e településen nem lehet új pályázatot kiírni addig, amíg az a Módtv.-vel megállapított 6. § (2) bekezdésében foglaltaknak meg nem felel.
(3) A Módtv.-vel megállapított 6. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően, ha a településen legalább két jogosultságot már gyakorolnak és ameddig ezt a forgalmi adatok indokolják, a miniszter dönthet úgy, hogy a településen nem ír ki pályázatot valamennyi jogosultság átengedésére.
(4) A Módtv.-vel megállapított 11. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakat a Módtv. hatálybalépését követően indult pályázati eljárások alapján megkötött koncessziós szerződések esetén kell alkalmazni.”
14. § (1) Hatályát veszti az Fdvtv. 18. § (2) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 98/A. § (2) bekezdése.
15. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. § 2015. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az 1. § (2) bekezdése, a 3–10. §, a 13. §, valamint a 14. § (1) bekezdése az e törvény kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
(4) A 11–12. § az e törvény kihirdetését követő negyvenedik napon lép hatályba.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
2014. évi XCVII. törvény
a honvédek jogállásával, valamint a hadigondozással összefüggő egyes törvények módosításáról*
1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
1. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 44/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az Mt. 53. § (2) bekezdésétől a Magyar Honvédségnél foglalkoztatott közalkalmazottak tekintetében a felek írásbeli megállapodás alapján eltérhetnek.”
2. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása
2. § A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 13. § (1) bekezdésében a „75%-a” szövegrész helyébe a „112,5%-a”
szöveg, 25. § (3) bekezdés második mondatában a „hadigondozás finanszírozására” szövegrész helyébe a „közalapítvány céljainak finanszírozására” szöveg lép.
3. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása
3. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII.
törvény 68. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A helyettes államtitkár titkárságát – ha törvény eltérően nem rendelkezik – főosztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a helyettes államtitkár irányítja. A 65. § (2) bekezdése szerinti helyettes államtitkár titkárságát osztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a helyettes államtitkár irányítja.”
* А törvényt az Országgyűlés а 2014. december 15-i ülésnapján fogadta el.
4. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása
4. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 40. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Május 21-e a Magyar Honvédelem Napja, a Honvédség személyi állományára kiterjedően munkaszüneti nap.”
5. § A Hvt. 29. alcíme a következő 46/A. §-sal egészül ki:
„46/A. § A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő helyettes államtitkár titkárságát osztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a helyettes államtitkár irányítja.”
6. § (1) A Hvt. 63. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A tényleges állomány tagjai szolgálati beosztásukhoz és feladataik végrehajtásához egyenruhát viselnek, a nyugállományúak a honvédelem érdekében végzett tevékenységük során egyenruhát viselhetnek. Egyenruha viselése miniszteri rendeletben meghatározottak szerint engedélyezhető a szolgálaton kívüli állománynak, továbbá a rendelkezésre állása időszakában az önkéntes tartalékosnak és műveleti területen a rendvédelmi szerv tagjának, ha a Honvédség érdekében végeznek tevékenységet. Az önkéntes tartalékos a rendelkezésre állása időszakában a szerződésében meghatározott esetben is viselhet egyenruhát. Állami vezető műveleti területen egyenruhát viselhet. Más személyek részére a Honvédségnél rendszeresített egyenruha, vagy azzal összetéveszthető ruházat viselete tilos.”
(2) A Hvt. 63. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Honvédség tényleges állományú tagjának rendfokozatát az egyenruhán elhelyezett rendfokozati jelzések fejezik ki. A honvéd tisztjelöltek és a honvéd altiszt-jelöltek egyenruhájukon rendfokozat helyett évfolyamjelzést viselnek. Az önkéntes tartalékos a szerződésben meghatározottak szerint rendfokozatot visel. Rendszeresített rendfokozat viselésére kizárólag a tényleges állomány tagja, a rendvédelmi szervek állománya, valamint – a rá vonatkozó korlátozásokkal – e szervezetek nyugállományú tagja és az önkéntes tartalékos jogosult. Amennyiben a szolgálaton kívüli állomány tagjának egyenruha viselete engedélyezett, legutolsó rendfokozatát az egyenruhán elhelyezett rendfokozati jelzések fejezik ki. Az arra jogosult a rendfokozatát vagy az évfolyamjelzését neve feltüntetése után használja. A rendfokozatát az önkéntes tartalékos az önkéntes tartalékos állományra, a nyugállomány tagja a nyugállományra, a szolgálaton kívüli állomány tagja a szolgálaton kívüli állományra utaló megjelöléssel használhatja. A név és a rendfokozat között a képzettségére utaló jelző nem használható.”
7. § A Hvt. 81. § (2) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„r) az egyenruha, a katonai rendfokozati és a fegyvernemi jelzés, az évfolyamjelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját, továbbá az egyenruha és a rendfokozat viselésének korlátozását, előzetes engedélyhez kötését, tilalmát, az egyenruha-viseléssel és annak megvonásával kapcsolatos jogkört gyakorló szervezetet, az egyenruha viselésének megvonására vonatkozó eljárás rendjét.”
8. § (1) A Hvt. 40. § (4) bekezdésében a „Honvédség hadrendje szerinti szervezeteknél” szövegrész helyébe a „Honvédségnél”
szöveg lép.
(2) A Hvt. 83. § a) pontjában a „VII–IX. Fejezete” szövegrész helyébe a „VII–IX. Fejezete a 46/A. § kivételével” szöveg lép.
5. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása
9. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKEtv.) V. Fejezete a következő 33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. § (1) A honvédtiszti alap- és mesterképzésben a honvédelemért felelős miniszter és az érintett ország védelmi minisztere által kötött képzési együttműködési megállapodás alapján külföldi hallgató is részt vehet. A külföldi hallgató nem áll honvéd tisztjelölti jogviszonyban, rá a 21/A–25. §-t, a 30–32. §-t nem kell alkalmazni.
(2) A honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő külföldi hallgató hallgatói jogviszonya a beiratkozás napjával kezdődik és az oklevél, illetve bizonyítvány átadásának vagy a tanulmányai végleges megszakításának napjával szűnik meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásban meg kell határozni a külföldi hallgató képzésben való részvételének feltételeit, valamint a külföldi hallgató jogait és kötelezettségeit, így különösen
a) a szállás, étkezés, egészségügyi ellátás rendjét, valamint egyéb, a külföldi hallgató részére nyújtandó járandóságokat,
b) a felek kártérítési kötelezettségét,
c) a fegyelmi eljárásnál követendő szabályokat, d) a képzési költségeket, a fizetendő tandíjat, e) a minősített adat védelmét,
f) a tanulmányok megszakításával, a tanulmányi időszak (szemeszter) megismétlésével kapcsolatos kérdéseket, és g) a megszerzett oklevél elismerésének, illetve honosításának módját, figyelembe véve az érvényes két- és többoldalú megállapodásokat.
(4) A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium tájékoztatja a küldő védelmi minisztériumot
(4) A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium tájékoztatja a küldő védelmi minisztériumot