• Nem Talált Eredményt

Hatályon kívül helyező rendelkezések

In document 2014. évi XC. törvény (Pldal 148-160)

V. A Kormány tagjainak rendeletei

20. Hatályon kívül helyező rendelkezések

20. § (1) Hatályát veszti a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet.

(2) Hatályát veszti az alapítványok nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 12/1990. (VI. 13.) IM rendelet.

21. Záró rendelkezések

21. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(8) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. §, a 7. §, a 8. §, a 10. §, a 11. §, a 15. §, a 17. § (1) bekezdése, a 19. § (1)–(5) bekezdése, a 19. § (7) bekezdés a) pontja, c)–e) pontja, a 20. §, a 3. melléklet és a 4. melléklet 2015. január 1. napján lép hatályba.

(3) A 12. § 2015. január 2. napján lép hatályba.

(4) A 16. § (2) bekezdése 2015. január 10. napján lép hatályba.

(5) Az 1. § 2015. február 1. napján lép hatályba.

(6) A 4–6. §, a 17. § (4) bekezdése 2015. március 1. napján lép hatályba.

(7) A 19. § (6) bekezdése és a 19. § (7) bekezdés b) és f)–j) pontja 2015. március 15. napján lép hatályba.

(8) A 9. §, az 1. melléklet és a 2. melléklet 2015. április 1. napján lép hatályba.

Dr. Trócsányi László s. k.,

igazságügyi miniszter

1. melléklet a 20/2014. (XII. 23.) IM rendelethez

„2. számú melléklet a 10/2006. (III. 7.) IM rendelethez Igazságügyi Szakértői Vizsgabizottság

TANÚSÍTVÁNY

Az Igazságügyi Szakértői Vizsgabizottság tanúsítja, hogy ...

aki ..., ... év ... hó ... napján született, az  igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges jogi vizsgát letette.

..., ... év ... hó... nap

...

a vizsgabizottság elnöke

... ...

a vizsgabizottság tagja a vizsgabizottság tagja

P. H.”

2. melléklet a 20/2014. (XII. 23.) IM rendelethez

„3. számú melléklet a 10/2006. (III. 7.) IM rendelethez Igazságügyi Szakértői Vizsgabizottság

TANÚSÍTVÁNY

Az Igazságügyi Szakértői Vizsgabizottság tanúsítja, hogy ...

aki ..., ... év ... hó ... napján született, az  igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges jogi oktatáson ...-ig terjedő időszakban részt vett.

..., ... év ... hó ... nap

...

az Igazságügyi Szakértői Vizsgabizottság tagja P. H.”

3. melléklet a 20/2014. (XII. 23.) IM rendelethez

21 3. melléklet a /2014. (XII. .) IM rendelethez A cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet 1. számú mellékletének „Nyilatkozat a NAV számára” nyomtatvány helyébe a következő rendelkezés lép:

Nyilatkozat a NAV számára

a) Nem minősülünk az általános forgalmi adó alanyának az Áfa-törvény

5. §-a szerint: az Áfa-törvény szerinti gazdasági tevékenységet nem folytatunk: [1],

7. §-a szerint: kizárólag közhatalmi tevékenységet folytatunk: [2].

b) Az áfa-fizetési kötelezettség megállapításának módja1

- Az áfa-fizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítjuk meg. (1)

- Viszonteladóként ezen tevékenységünkre az Áfa-törvény XVI/2. alfejezetének

rendelkezéseit alkalmazzuk. (G)

- Viszonteladóként ezen tevékenységünk egészére nem alkalmazzuk az Áfa-törvény XVI/2.

alfejezetének rendelkezéseit. (H)

- Az adó összegének megállapítása érdekében a globális nyilvántartáson alapuló módszert

alkalmazzuk. (I)

- Műalkotásnak, gyűjteménydarabnak, vagy régiségnek a viszonteladó általi közvetlen importja esetében, illetve műalkotás annak alkotójától, vagy az alkotó jogutódjától történő közvetlen beszerzése esetében a termék értékesítésének adóalapját az Áfa-törvény 217. §-a alapján állapítjuk meg.

(J)

- Az áfa-fizetési kötelezettséget a nyilvános árverés szervezőjére vonatkozó különös

szabályok szerint állapítjuk meg. (K)

- Az áfa-fizetési kötelezettséget az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó egyedi

nyilvántartáson alapuló módszer alapján állapítjuk meg. (L)

- Utazásszervezési tevékenységünkre az adó megállapítása érdekében az önálló

pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazzuk.

(U)

- Befektetési arany más adóalany részére történő értékesítését adókötelessé tesszük.

(M)

- Befektetési aranyat értékesítő fél nevében és javára folytatott közvetítői tevékenységünket

adókötelessé tesszük. (R)

1  Az áfa megállapításának módja. Ha áfa-fizetési kötelezettsége van, e rovatban kell jelölnie választását.

Ezesetben legalább egy választást jelölnie kell! A szöveg utáni számot, vagy betűjelet kérjük a kódkockába beírni.  

22

- Az áfa fizetési kötelezettséget a mezőgazdasági kompenzációs rendszer helyett az általános

áfa-fizetési szabályok szerint állapítjuk meg. (N)

- A lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbeadása tevékenységünkre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt

választjuk. (S)

- A lakóingatlannak minősülő és lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységünkre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választjuk.

(T)

- A lakóingatlannak nem minősülő egyes beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, illetve az egyes beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése (V) tevékenységükre az adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt

választjuk.

- A lakóingatlannak minősülő és a lakóingatlannak nem minősülő egyes beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, illetve az egyes beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése tevékenységünkre az adómentesség helyett az általános

(P)

szabályok szerinti adókötelessé tételt választjuk.

c) Az általános forgalmi adó alóli mentesség:2

- Kizárólag közérdekű, vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes tevékenységet

folytatunk. (6)

- Alanyi adómentességet választunk. (2)

- Az Áfa-törvény XIV. fejezete alapján mezőgazdasági tevékenységnek minősülő

tevékenységet folytatunk és a kompenzációs felár megtéríttetésére tartunk igényt. (7)

- Mezőgazdasági kompenzációs rendszer mellett alanyi adómentességet választunk. (8)

- Lemondunk a mezőgazdasági kompenzációs rendszer alkalmazásáról, és alanyi

adómentességet választunk. (5)

d) Az általános forgalmiadó-fizetési kötelezettséget választásunk alapján (1) az alábbi tagállam(ok)ban teljesítjük (1-es kóddal jelölhető): 3

_______________________________________________________________________________________________

_______________________________________________________________________________________________

Ausztria o Dánia o Hollandia o Luxemburg o Portugália o

Belgium o Észtország o Írország o Málta o Románia o

2  Áfa-mentesség. Ha áfa-fizetési kötelezettsége és adólevonási jogosultsága nincs, ebben a rovatban kell jelölni

adómentességi jogcímét.  

3  Tájékoztatjuk, hogy abban az esetben, ha az Art. 22. § (13) bekezdése alapján az áfa-fizetési kötelezettségét

értékhatár-túllépése miatt majd az Európai Közösség más tagállamában kell teljesítenie, azt az állami adó- és vámhatósághoz közvetlenül kell bejelentenie.  

23

Bulgária o Finnország o Lengyelország o Egyesült Királyság o Spanyolország o

Ciprus o Franciaország o Lettország o Németország o Svédország o

Csehország o Görögország o Litvánia o Olaszország o Szlovákia o

Szlovénia o Horvátország o

e) Közösségi adószám megállapítását kérjük. A kérelem oka:4

- Az Art. 22. § (4) bekezdés alapján(kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni az EK más

tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal). (1)

- Az Art. 22. § (7) bekezdés alapján (speciális adózói kör jövedéki termék beszerzése miatt). (2)

- Az Art. 22. § (10) bekezdés alapján (alanyi mentességet választó adóalany új közlekedési

eszköz értékesítése miatt). (4)

- Az Art. 22. § (11) bekezdés alapján (kizárólag adólevonásra nem jogosító értékesítést végző

adóalany közösségi termékértékesítése). (5)

- Az Art. 22. § (5) bekezdésében meghatározott adózói körhöz tartozunk, az adóévben az EK más tagállamában általunk beszerzett termék ellenértéke a 10.000 eurót meghaladja.

[8] □ - Az Art. 22. § (6) bekezdésében meghatározott adózói körhöz tartozunk, az adóévben az

EK más tagállamában általunk beszerzett termék ellenértéke a 10.000 eurót nem haladja meg, de a belföldi áfa-fizetési kötelezettséget választjuk.

[9] □ - Kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytatunk, vagy alanyi

adómentességet választottunk, illetve kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású áfa-alanynak minősülünk, közösségi adószámmal nem

rendelkezünk és az EK más tagállamában illetősséggel bíró adóalanynak szolgáltatást nyújtunk, illetve tőle szolgáltatást igénybe veszünk.

[7] □

f) Pénzforgalmi elszámolással kapcsolatos nyilatkozat (X-szel jelölheti)5

Az Áfa-törvény XIII/A. fejezete szerinti pénzforgalmi elszámolást választjuk.

g) Az Áfa-törvény 89/A. §-ában meghatározott adóraktár üzemeltetőjeként, illetve az Áfa törvény 96. §-a szerinti közvetett vámjogi képviselőként járunk el

(X-szel jelölhető) o

4  Kérjük, hogy az adatlap kódkockájába szíveskedjék beírni azt a kódértéket, amely a közösségi adószám

kérésének okául szolgáló törvényszakasz mellett szerepel.  

5  Az Áfa-törvény XIII/A. fejezete szerinti pénzforgalmi elszámolást választó adóalany az adóalanyként való

nyilvántartásba vétel napjától alkalmazhatja a pénzforgalmi elszámolást.  

24

h) Kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos nyilatkozat

Bejelentkezem a kisadózó vállalkozások tételes adója alá

(I(gen), N(em) kóddal jelölheti)

Kisadózók adatai6

Kisadózó neve: Adóazonosító

jele:

Társadalombiztosítási azonosító jele:

Kisadózó címe:

Ország7

irányító-szám város, község stb.

közterület

közte-rület

ház-szám, lépcső- neve jellege hrsz.

épü-let ház ajtó A kisadózó főállású kisadózónak minősül Bejelentem, hogy a főállású kisadózó biztosítása ezen bejelentéssel jön létre Bejelentem, hogy a főállású kisadózó után a magasabb összegű (75 ezer

forint) tételes adó megfizetését választom.

Folytatás

8

 

6  Legalább egy kisadózó nevét, adóazonosító jelét és címét, valamint társadalombiztosítási azonosító jelét

közölni szükséges.  

7  Kérjük a program által felajánlott országkódok kiválasztását.  

8  Amennyiben további kisadózói adatokat kíván közölni, a folytatást jelölje „X”-szel  

4. melléklet a 20/2014. (XII. 23.) IM rendelethez

„2/A. melléklet az 58/2012. (XII. 28.) KIM rendelethez Statisztikai jelentés adattartalma 1. Kérelmek típusa és száma:

1.1. új szervezet bejegyzése iránti kérelem 1.1.1. szervezet típusra bontva 2. Havi ügyforgalmi statisztika

2.1. nyilvántartásba vételi kérelmek száma 2.1.1. érkezett

2.1.2. befejezett

2.1.3. folyamatban maradt”

A nemzetgazdasági miniszter 38/2014. (XII. 23.) NGM rendelete

a munkaügyi központok, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala munkaügyi kirendeltségének illetékességéről szóló 44/2012. (XII. 22.) NGM rendelet módosításáról

A foglalkoztatás elősegítéséről és a  munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 47.  § (2)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90.  § 6.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A munkaügyi központok, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala munkaügyi kirendeltségének illetékességéről szóló 44/2012. (XII. 22.) NGM rendelet (a  továbbiakban: NGM rendelet) 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

2. § Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.

Varga Mihály s. k.,

nemzetgazdasági miniszter

1. melléklet a 38/2014. (XII. 23.) NGM rendelethez

1. Az NGM rendelet 1. melléklet 7. pont 7.1.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7.1.2. Illetékesség:

Alcsútdoboz Bicske Bodmér Csabdi Csákvár Etyek Felcsút Gánt Mány Óbarok Szár

Tabajd Újbarok Vértesacsa Vértesboglár”

2. Az NGM rendelet 1. melléklet 7. pont 7.3.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7.3.2. Illetékesség:

Dég Enying Kisláng Lajoskomárom Lepsény Mátyásdomb Mezőkomárom Mezőszentgyörgy Szabadhidvég”

3. Az NGM rendelet 1. melléklet 7. pont 7.6.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7.6.2. Illetékesség:

Bakonycsernye Balinka Bodajk Csákberény Csókakő Fehérvárcsurgó Isztimér Kincsesbánya Magyaralmás Mór

Nagyveleg Pusztavám Söréd”

4. Az NGM rendelet 1. melléklet 7. pont 7.8.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7.8.2. Illetékesség:

Aba Bakonykúti Csór Csősz Füle

Iszkaszentgyörgy Jenő

Káloz Kőszárhegy Lovasberény Moha Nádasdladány Pátka Polgárdi Sárkeresztes Sárkeszi Sárosd Sárszentmihály Seregélyes Soponya

Szabadbattyán Székesfehérvár Tác

Úrhida Zámoly”

5. Az NGM rendelet 1. melléklet 8. pont 8.3.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„8.3.2. Illetékesség:

Agyagosszergény Babót

Beled Cirák Dénesfa Edve Gyóró Himod Hövej Kapuvár Kisfalud Mihályi Osli Rábakecöl Répceszemere Szárföld Vadosfa Vásárosfalu Veszkény Vitnyéd”

6. Az NGM rendelet 1. melléklet 8. pont 8.5.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„8.5.2. Illetékesség:

Ágfalva Csapod Csáfordjánosfa Csér

Ebergőc Egyházasfalu Fertőboz Fertőd Fertőendréd Fertőhomok Fertőrákos Fertőszentmiklós Fertőszéplak Gyalóka Harka Hegykő Hidegség Iván Kópháza Lövő Nagycenk Nagylózs Nemeskér Pereszteg Petőháza

Pinnye Pusztacsalád Répcevis Röjtökmuzsaj Sarród Sopron Sopronhorpács Sopronkövesd Szakony Újkér Und Völcsej Zsira”

A nemzetgazdasági miniszter 39/2014. (XII. 23.) NGM rendelete

a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 4/2014. (II. 6.)

NGM rendelet módosításáról és az idegenforgalmi adó differenciált kiegészítéséről szóló 31/2011. (VIII. 24.) NGM rendelet hatályon kívül helyezéséről

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím tekintetében a  jogalkotásról szóló 2010.  évi CXXX.  törvény 31.  § (2)  bekezdés b)  pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1.  melléklet 14.  pontjában és a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90.  § 2.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 4/2014. (II. 6.) NGM rendelet módosítása

1. § A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 4/2014. (II. 6.) NGM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4.  § Az  előirányzatokból költségvetési támogatás – a  15. alcím és a  38/A. alcím kivételével – visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtható.”

2. § Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § Az előirányzatok tartalmazhatják a kezelésükkel és működtetésükkel járó költségeket.”

3. § Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6.  § (1) Az  egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az  1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a  100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az  1407/2013/EU bizottsági rendelet 3.  cikk (8) és (9) bekezdését.

(2) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(3) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az  a  vállalkozás, amely az  igényelt támogatást az  1407/2013/EU bizottsági rendelet 1.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak, vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi

eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van.

(5) Nem nyújtható támogatás a  közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatásért végző vállalkozás részére teherszállító jármű vásárlására.

(6) A  támogatás a  csekély összegű közszolgáltatási támogatással a  360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A  támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.

(7) A  támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az  így halmozott összeg meghaladná a  csoportmentességi rendeletekben vagy az  Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

(8) A  kedvezményezettnek az  1407/2013/EU bizottsági rendelet 5.  cikk (1)  bekezdése figyelembevételével –  az  ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a  részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.”

4. § Az R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10.  § Ha e  rendelet, támogatási szerződés, támogatói okirat vagy pályázati kiírás a  költségvetési támogatás visszafizetésének céljától eltérő biztosíték kikötéséről nem rendelkezik, támogatási előleg esetén csatolni kell a  kedvezményezett beszedési megbízás benyújtására vonatkozó, kizárólag a  támogató hozzájárulásával visszavonható, az Ávr. 77. § (2) bekezdése szerinti felhatalmazó nyilatkozatát.”

5. § Az R. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A támogatási szerződésben rendelkezni kell a könyvvizsgálói záradék kikötéséről vagy mellőzéséről.”

6. § Az R. 12. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A beszámoló pénzügyi része – ha pályázati kiírás, támogatási szerződés vagy támogatói okirat könyvvizsgálói záradék előírásáról rendelkezik – a következőket tartalmazza:

a) egy könyvvizsgálói záradékkal ellátott számlaösszesítőt, mely az  elszámolni kívánt számlák tekintetében tartalmazza a  számlaszámot, a  számla kiállítójának nevét, címét, adószámát, a  számla kiállításának idejét és teljesítési időpontját, a  szolgáltatás megnevezését, a  nettó és bruttó számlaértéket, a  kifizetés időpontját és a költségvetési támogatás terhére elszámolt összeget,

b) egy könyvvizsgálói záradékkal ellátott számlaösszesítőt, mely az  elszámolni kívánt személyi juttatásokra, a munkaadókat terhelő járulékokra és a szociális hozzájárulási adóra vonatkozóan tartalmazza

ba) a feladatellátásban részt vevő személyek nevét,

bb) az illetmény bruttó összegét, a levont személyi jövedelemadó-előleg mértékét, a munkaadót terhelő járulék és a szociális hozzájárulási adó mértékét, valamint a kifizetés időpontját havonkénti kimutatásban az éves jövedelemre vonatkozóan oly módon, hogy egy esetleges tételes ellenőrzés során a  kifizetések egyértelműen azonosíthatóak legyenek.”

7. § Az R. 12. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) A  beszámoló pénzügyi része a  könyvvizsgálói záradék mellőzése esetén – ha pályázati kiírás, támogatási szerződés vagy támogatói okirat másként nem rendelkezik – a következőket tartalmazza:

a) az  elszámolni kívánt számlák tekintetében a  számlaszámot, a  számla kiállítójának nevét, címét, adószámát, a számla kiállításának idejét és teljesítési időpontját, a szolgáltatás megnevezését, a nettó és bruttó számlaértéket, a kifizetés időpontját és a költségvetési támogatás terhére elszámolt összeget tartalmazó számlaösszesítőt,

b) a  személyi juttatásokra, a  munkaadókat terhelő járulékokra és a  szociális hozzájárulási adóra vonatkozóan cégszerűen aláírt olyan összesítőt, amely tartalmazza

ba) a feladatellátásban részt vevő személyek nevét,

bb) az  illetmény bruttó összegét, a  levont személyi jövedelemadó-előleg mértékét, a  munkaadót terhelő járulék és a  szociális hozzájárulási adó mértékét, a  kifizetés időpontját havonkénti kimutatásban az  éves jövedelemre vonatkozóan oly módon, hogy egy esetleges tételes ellenőrzés során a  kifizetések egyértelműen azonosíthatóak legyenek,

c) az  elszámolás alá eső valamennyi, a  számviteli előírásoknak megfelelő eredeti számla, számviteli bizonylat kedvezményezett által hitelesített másolatát, amelyek rávezetve tartalmazzák a  támogatási szerződés vagy támogatási okirat iktatószámát és a támogatási szerződés vagy támogatói okirat alapján fizetett összeget,

d) a számla, számviteli bizonylat c) pont szerinti másolatához csatolt alábbi mellékleteket:

da) bérköltség elszámolása esetében bérfizetést megalapozó jogviszony-igazolásokat vagy munkaköri leírást, db) szolgáltatás esetében a megrendelőt, a szerződést vagy a teljesítésigazolást,

dc) hirdetés, műsorfüzet esetében az elkészített hirdetést, műsorfüzetet, dd) rendezvény esetében a részletes programot a résztvevők listájával,

de) étkezési, élelmezési, szállodai és éttermi számlák esetében a  résztvevők listáját, a  felhasználás eseményének a meghatározását és a teljesítésigazolást,

df) kiküldetések esetén a kiküldetési rendelvényt, úti jelentést,

e) a  kedvezményezett által teljesített pénzügyi kifizetéseket igazoló dokumentumokat, így különösen a  banki átutalás vagy a  pénzügyi kiegyenlítés bizonylatait, készpénzfizetés esetén a  pénztári kiadási bizonylatot vagy a számviteli előírásoknak megfelelő egyéb dokumentumok kedvezményezett által hitelesített másolatait, valamint f) mindazokat a dokumentumokat, amelyeket a támogató a beszámoló részeként a pályázati kiírásban, a támogatási szerződésben vagy a támogatói okiratban meghatároz.”

8. § Az R. 15. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„15. Területfejlesztéssel összefüggő feladatok (25/04/01)

21. § (1) A területfejlesztéssel összefüggő feladatok célelőirányzat terhére a miniszter támogatást biztosíthat a) területfejlesztési intézményrendszeri feladatokra

aa) a megyei önkormányzatok,

ab) a regionális fejlesztési ügynökségek, ac) a térségi fejlesztési tanácsok

részére, a  területfejlesztésről és a  területrendezésről szóló törvényben meghatározott feladatokhoz kapcsolódó tevékenységeikhez és egyes szakmai projektjeik végrehajtásához, kivéve a  kiemelt térségek fejlesztési programjainak végrehajtásához kapcsolódó projekteket és feladatokat;

b) területfejlesztési szakmai háttérfeladatokra

ba) a  Széchenyi Programiroda Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság működéséhez és szakmai programjainak megvalósításához, kivéve a kiemelt térségek fejlesztési programjainak végrehajtásához kapcsolódó projekteket és feladatokat,

bb) a  Lechner Lajos Tudásközpont Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer működéséhez és szakmai feladatai ellátásához,

c) a  Magyar Államkincstár korábbi évek területfejlesztési pályázati rendszereivel kapcsolatos tevékenységének finanszírozásához, valamint

d) egyéb területfejlesztési, fejlesztéspolitikai szakmai feladatok ellátásához, kivéve a  kiemelt térségek fejlesztési programjainak végrehajtásához kapcsolódó projekteket és feladatokat.

(2) Az előirányzat felhasználása

a) helyi önkormányzat, megyei önkormányzat, regionális fejlesztési ügynökség, térségi fejlesztési tanács, gazdasági társaság részére kérelemre, egyedi döntés alapján költségvetési támogatás nyújtásával,

b) feladat ellátásával megbízott regionális fejlesztési ügynökség, gazdasági társaság, költségvetési szerv részére, a velük kötött visszterhes szerződés alapján

történik.

(3) Támogatási előleg a 10. § szerinti biztosíték kikötése mellett folyósítható.

(4) Az  (1)  bekezdés a)–c)  pontja szerinti feladatokra költségvetési támogatás visszafizetési kötelezettség kikötése nélkül nyújtható. Az  (1)  bekezdés d)  pontja szerinti feladatok esetén a  költségvetési támogatás visszafizetési kötelezettség kikötésével és visszafizetési kötelezettség kikötése nélkül is nyújtható.”

9. § Az R. a következő 15/A. alcímmel egészül ki:

„15/A. Decentralizált területfejlesztési programok (25/04/02)

21/A.  § (1) Az  előirányzatra befolyó, a  területfejlesztéssel és fejlesztéspolitikával összefüggő feladatokat szolgáló előirányzatok terhére előző években megítélt és visszavont támogatások visszatérüléséből származó bevételeket a  Területfejlesztéssel összefüggő feladatok fejezeti kezelésű előirányzaton a  21.  §-ban meghatározott célokra és szabályok szerint lehet felhasználni.

(2) Az  előirányzatra befolyó, előző években a  visszatérítendő támogatásként nyújtott, központi bevételekhez kapcsolódó, területfejlesztési támogatásokból származó bevétel a központi költségvetést illeti.”

10. § Az R. 17. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„17. Területfejlesztéssel és fejlesztéspolitikával összefüggő feladatok (25/04/04)

23.  § Az  előirányzatra befolyó, a  területfejlesztéssel és fejlesztéspolitikával összefüggő feladatokat szolgáló előirányzatok terhére előző években megítélt és visszavont támogatások visszatérüléséből származó bevételeket a  Területfejlesztéssel összefüggő feladatok fejezeti kezelésű előirányzaton a  21.  §-ban meghatározott célokra és szabályok szerint lehet felhasználni.”

11. § Az R. 18–20. alcíme helyébe a következő alcímek lépnek:

„18. Duna Transznacionális Együttműködési Program (25/08/01)

24.  § (1) Az  előirányzat fedezetet biztosít az  európai területi együttműködési célkitűzés keretében megvalósuló Duna Transznacionális Programban történő eredményes magyarországi részvételhez.

24.  § (1) Az  előirányzat fedezetet biztosít az  európai területi együttműködési célkitűzés keretében megvalósuló Duna Transznacionális Programban történő eredményes magyarországi részvételhez.

In document 2014. évi XC. törvény (Pldal 148-160)