I. János, tarnazsadányi lakos volt. 1724. évben igazolta saját és fia Ignácz, valamint ennek fiai András és I. József n e m e s s é g é t ; pert viselt 1695-ben Nyáry Mihálylyal birtokháboritás miatt, viszont ő ellene pereskedett Urbán György, Majzik Erzsébet fia, mert Kompolton és Tárcsán levő anyai javainak birtoklásától őt eltiltani törekedett. Fia volt :
I. Ignácz, a ki már Gyöngyösön lakott (meghalt 1740—43. közt), az 1735. évi donatióban az egyik birtokszerző volt. Két évig szakadatlanul fáradozott Tarcsának királyi donatio útján leendő megszerzésében. A donatio megszerzése után olyképen osztoztak meg I. Ignácz és II. András, hogy II. András, mert csak egy fia volt, az
73 részt, I. Ignácz, mert két fia volt, a 2U részt kapta. 1740. évben kompolti birtok-részét azon kikötéssel adta zálogba Horváth Jánosnak, hogy — a mennyiben ő is csak zálogban birja — a Nyáry családnak a zálogösszeg ellenében bármikor átadni köteles. Első neje volt Farkas Anna, kitől származott III. András, a második neje volt Fűz Katalin s ettől született I. József.
I. József gyöngyösi lakos az 1747. évi donatio alapján birta fél Tarcsának Va részét, melyet azután Erős óbesternek zálogba adott. 1771-ben Gyöngyösön a Solymos utczában házat építtetett. Neje Csima Zsuzsi volt, egyetlen fia pedig III. János tisza-beői, majd kunszentmártoni esperes-plébános, végre egri kanonok. Meghalt 1812-ben, mielőtt stallumát elfoglalhatta volna. I. József sarjának ekként magva szakadt.
III. Andrásnak az 1747. évi adománylevél szerint fél Tarcsa Va-ában volt része.
Meghalt Gyöngyösön 1754. évi jűl. 6-án 58. éves korában. Neje Borbély Klára volt, fia p e d i g :
II. György tarnamérai lakos, szül. Gyöngyösön 1749. évi ápr. 19-én, 1775-ben tiszteletbeli esküdt, 1784-ben szolgabíró, 1785-ben adószedő. Neje Országh Anna, 0 . Pál szolgabíró és benedekfalvi Detrich Erzsébet leánya volt. Meghalt Tarnamérán
1813. év jűl. 25-én. Neje, továbbá Veress András, Nagy Katalin, Országh Julianna, mint Detrich Erzsébet örökösei, a sülyi pusztának 1U részét birták. György leányait a táblázaton feltüntetett férjeik révén ismerjük. Fia volt:
I. Imre, szül. Tarnamérán 1777. évi okt. 28-án, 1800-ban insurgens alhadnagy, 1803-ban tiszteletbeli aljegyző, 1805-ben táblabíró, 1809-ben insurgens kapitány, 1815-ben adószedő, 1824. évben főadószedő. Klasszikus műveltségű és nagy befolyású férfiú volt, ki a közpályán való szereplése mellett kiváló zenésznek, költőnek és amateurfestőnek is bizonyult. Költeményei ..Kisded Múzsa Majzik Imre által" Budán 1805. évben jelentek meg. Festményeiből egy példány unokájánál, Majzik Viktor hevesi alispánnál, ma is látható. Nagy buzgalommal foglalkozott a családtörténettel is s ezért nem lehet eléggé sajnálni, hogy magánlevéltára elpusztult. Házasságra lépett Egerben Josephy Jozefával, J. György osztrák nemes, volt katonatiszt leányával Fiai voltak :
a) Felix 1848/9. évi honvédszázados a 26. zászlóaljnál; meghalt 1850. évben.
b) I. Viktor, szül. Egerben 1825. febr. 16-án, 1844. évben tiszteletbeli aljegyző, 1847-ben szolgabíró, 1861., 1867. főszolgabíró, 1875—81-ben a tiszanánai, újabb elnevezés szerint a poroszlói választókerület országgyűlési képviselője, 1881. évben Hevesvármegye alispánja. Első neje Völgyi Mária, V. Lajos és sikátori Lukács Auguszta leánya volt, kitől született II. Viktor; második neje pedig ontopai Pethő Antónia s ettől Budapesten 1875. okt. 25-én született Gizella, jelenleg kiskarándi Nánásy Mihály m. kir. h. huszárszázados neje.
II. Viktor, egri lakos, Hevesvármegye alispánja, virilis megyebizottsági tag, szol-gálaton kivüli honvédhuszár hadnagy, szül. Tarnamérán 1866. évi augusztus 9-én.
Házasságot kötött lipovnoki Lipovniczky Irénnel, L. Kálmán és ontopai Petheő Ilona leányával ; fiuk :
III. Viktor, szül. Gyöngyösön 1891. nov. 25-én.
Egy Majzik János 1667. évben Borsodvármegye alispánja volt, de hogy miféle rokonság fűzte a tárcsái Majzik családhoz, ki nem deríthető.
M a k a . Nemességet 1666. évi apr. 7-én nyertek M. Lukács gyöngyöspatai lakos s fiai Miklós, Albert, Balázs és Pál. Kihirdettetett ugyanazon évben. (1666. év 93. jkl.) Az 1724. évi investigatiókor igazolták nemességüket Balázs fia Ferencz s fiai Gergely, Balázs és Albert s ezen Gergely gyermekei Ferencz, Pál, Anna és Erzsébet.
A család leszármazása :
MAKA LUKÁCS 1666.
Miklós Albert Balázs Pál György
F e r e n c z 1724. ig. n. S z ő k e Anna
Gergely B a l á z s sz. 1694.
F e r e n c z Pál Anna Erzsi G y ö r g y sz. 1738. n. T r o m b i t á s Ilona J á n o s sz. 1762. petrovoszellai l a k o s 1810. n e j e Gyóni Róza
J á n o s sz. 1796. Antal sz. 1792.
J á n o s petrovoszellai lakos 1810. évben nemesi bizonyságlevelet nyert, melynek kiadását felsőbb helyen nem találták eléggé indokoltnak. Ennek folytán új bizonyítási eljárás vált szükségessé, melynek eredményét azonban nem ismerjük. (1810. év 108.,
113. jkl. 1813. év 4 5 , 8 8 9 , " 1002. sz. 6 0 , 7 0 8 , 887. jkl. 1814. év 490. sz.)
M a k a y (makói és geleji). Egyik tagja, Makay Dezső m. kir. közigazgatási bíró, a családjáról irt kimeritő t a n u l m á n y á b a n a Csanád nemzetségből származtatja le.
(Turul 1896. év 2 7 , 75.) Újított czímert és nemességmegerősitést II. Rudolf király 1581. évi apr. 15-én adott M. György, Ferencz, J á n o s és Anna testvérek s György neje Katalin és leányaik Anna és Erzsébet részére. Kihirdették 1586-ban Biharmegye és 1606. évben Zemplénmegye. A czímerszerző György 1582. évi máj. 10-én Makón egy nemesi kúriát kapott Rudolf királytól, innen a makói előnév ; fia volt György, ezé András, ezé pedig azon János, a ki 1722. évben megszerezte a geleji birtokrészt, erre a nádortól 1723. évben megerősítő oklevelet nyert, — innen a geleji előnév.
(1752. év 171. sz. Zemplénin, lev. 109. sz. jk. 815. 1. Fasc. 5. N. 656. Egri kápt.
A. M. jk. 285. A. L. jk. 302.)
A hevesi ágat az 1581. évi czímert szerző György fia J á n o s fia István pásztói lakos s az említett János fia Ferencz fia J á n o s tiszafüredi lakos alapították.
Nemességüket Zemplénmegye bizonyítványával 1792. évben igazolták István fia László fiai: József és Ferencz besenyőteieki és J á n o s hejczei lakosok. (1783. év 134.
jkl. 1792. év 246. jkl.) Ez utóbbi később már mint Hevesvármegye főadószedője és táblabírája szerepelt, Dessewffy Rozáliái való házasságából származtak Bertalan, Ágos-ton, Antal és Lajos, kik 1810. évben nemesi bizonyságlevelet [nyertek. (1810. év 10.
sz. 23. jkl.)
Az 1581. évi armalis hiteles másolata Zemplénmegye levéltárában van.
Az élőnemzedék származási adatait a M. Nemz. Zsebkönyvben találjuk. (II. r.
I. 426.)
M a k a i (váradi) másk. S z ű c s . A Biharmegyében kihirdetett armalist I. Rákóczi György 1631. jun. 12-én adta Szűcs másk. Makay de Várad György részére.
1791. évben Tiszaigaron élt András, ugyanakkor a szabolcsmegyei Tetétlenen István, Mihály, János és Ferencz szerepeltek.
A család nemessége megyénkben kihirdetve nem volt. (1791. év 9 9 1 , 1134. jkl.) Makó. 1804. évben M. Lőrincz jászapátii lakos (sz. 1777.), jászsági alkapitány és Dósa Annától való Lőrincz és Pál nevű fiai G ö m ö r m e g y e bizonyítványa alapján kihirdettetnek. (1804. év 764. sz. 747. jkl. 1807. év 1180. jkl. 1816. év 1090. sz.
1590. jkl.)
Más családból származhattak az 1831. évben kihirdetett János parádi molnár és Pál parádi csizmadia. A kihirdetés alapjául szolgáló nógrádmegyei bizonylatban nyitrai eredetükre történik hivatkozás. (1831. év 190. sz. 3 0 6 , 6 7 8 , 3204. jkl.)
M a l a t i n s z k y (felsőmalatinai). Liptómegyéből származik, de elágazott Abauj-, Gömör-, Zemplén-, Sáros-, Vas-, Hont- és Nógrádmegyékbe is. Nemeslevelet 1561.
24
évi július 16-án nyert Malatinszky Mihály, ezt azonban Vasmegye hirdette ki. Eredetije Malatinszky Elek pozsonyi építésznél, másolata M. Ferencz zalacsányi birtokosnál van.
A hevesmegyei Pásztora költözött Máté, előbb a község jegyzője, u t ó b b a Török család tiszttartója, 1718. évben Kishontmegye bizonyítványával igazolta a saját, az 1724. évi investigatio előtt pedig Ferencz, József, J á n o s és Máté nevü fiai nemességét.
(1718. év 1072. jkl.)
Nemességi bizonyítványokat n y e r t e k : 1783. évben J á n o s fia J á n o s lőrinczii lakos s fiai László és Ferencz (1783. év 272. j k l . ) ; 1793. évben József farkasdi lakosnak fiai Sándor és József farkasdi lakosok és J á n o s erdélyi kanczelláriai kanczellista (1793.
év 703. sz. 776. jkl.); 1808. évben Máté pásztói lakosnak fia, a T e m e s m e g y é b e távozó J á n o s (1807. év 1151. jkl. 1808. év 586. sz. 3 8 2 , 915. jkl.); 1811. évben Ferencz fia László fia Antal atkári lakos (1810. év 718. sz. 8 3 5 , 1083. jkl.); végre
1824. évben Ferencz lesenczetomaji ispán. (1824. év 652. sz. 6 9 7 , 727. jkl.) A hevesi ág leszármazása :
MALATINSZKY MIHÁLY
Máté 1718. kihird. f 1728. pásztói jegyző, tiszttartó
Ferencz 1724. József 1724. J á n o s 1724. Máté 1724. n. Kléger Juli 7-—— 7"s : — — — P o z s o n y p ü s p ö k i b e 77-—— — : r r r ~
Laszlo n. I ethes Zsuzsi J á n o s József S á n d o r megy n. Matis y5 0" . :; sz. 1749. sz. 1752. sz. 1757. Erzsébet n- G °t t e k Zsuzsi
Imre Antal 1 7 9 3. t e s t i< a pn a k 1
sz. 1761. sz. 1765. ! «5 G y ö n g y ö s - atkári lakos J á n o s sz. 1751. László Ferencz sz. 1759. -<yo8 m S
halász 1811. f ö a d ó s z e d ő , asztal- kamarai lesenczetomaji ^ ^ n. Borhy nok 1783. lőrinczii 1. tiszt ispán 1824.test. nyer ^ . § gjto ^ ^
Erzsébet S H % ~
László Ferer.cz c
t / 3 t / 3
Antal-János sz. 1786. f 1849. n. T h a s s y Mária László sz. 1785. J á n o s sz. 1792.
Teréz Mária Erzsébet Anásztázia Anna J o z e f a Ignácz 4- 1855 tbiró f. Szabó sz. 1813. 1816—46. sz. 1819. sz. 1822. 1825—94. sz. 1827. n fájkürthi
J á n o s f. Melegh f. A. Horváth f. P e t h e ö f. P e l h e ő f. Sohár f Kiirthy
Imre M e d á r d Pál Ferencz Attila Ludovika Valéria sz. 1836. S á n d o r Antal 1840—77. György sz. 1842. orszgy. képviselő
f 1904. f. fájkürthi sz. 1837. n. Fáy Jolán n. bizáki Puky Amália Kiirthy S á n d o r f 1851.
György sz. 1870. + 1886.
Ezen családfa helyességét a fent felsoroltakon kivül számos levéltári adat bizo-nyítja. (1794. év pp. 2457. B. sz. 1796. év pp. 2484. L. sz. 1084. év pp. 3337. F.
sz. 1809. év pp. 3348. sz. 1810. év pp. 3307. sz. 1815. év pp. 3404. sz. 1834. év 808. sz.)
Ferencz lesencze-tomaji ispán leszármazóit s a család czímerét a Magy. Nemz.
Zsebkönyv közli. (I. 434.)
Malik. A XVIII. század közepén Kisnánán élt ily nevü család, nemessége azon-ban kihirdetve nem lett. Állítólag Rimaszombatból szakadt a megyébe. (1752. év
147. sz.)
M á n d y (mándi). Eredetileg szatmármegyei család, ott lett kihirdetve a II. Ferdi-nand által Mándy Pál részére adományozott czímeres nemeslevél. Ennek fia László fiával Jánossal a Rákóczi időkben a zemplénmegyei Maádra költözött. J á n o s 1721.
évben Szatmármegyétől nemességi bizonyitványt is nyert. (1721. év 103. sz )
Ily nevü család 1635. évi keletű armalisának .átirata az egri káptalani levéltárban van. (M. M. jk. 1. lap 5. sz.)
M a n g ó másk. S z e n t p é t e r y . Nemeslevelet II. Ferdinándtól 1626. évi m á j u s 16-án nyertek M a n g ó másk. Szentpétery Mihály, fia István, fivére István, továbbá Fodor György, Szivák Demeter, Miklós és György. Kihirdette 1632. évben Z e m p l é n -megye. István gyöngyösi lakos az 1724. évi investigatio alkalmával Borsodmegye
1712. évi bizonyságlevelével igazolta nemességét. (1712. év 118. sz.) M a n y i k lásd Rudy.
M a r c z e n o v s z k y lásd Nedeczey.
M a r c z i s . Alsó-Hricsóról költözött Gyöngyösre András fia J á n o s s T r e n c s é n m e g y e bizonyítványával 1743. évben igazolta nemességét. (1743. év 55. sz. 416. jkl.)
Talán ennek fia volt István, előbb solymosi nótárius, majd kökényesi lakos, az Orczy család tisztje. Ennek Dubovszky Klára nevű nejétől származott fiai voltak : Antal gyöngyösi, később méhalai és J á n o s sárosdi lakos. Az előbbi 1796. évben, az utóbbi 1799. évben nemességi bizonylatot nyert. (1790. év 323. sz. 356. jkl. 1796.
év 1. sz. 9. jkl. 1799. év 499. sz. 593. jkl.)
Ilynevü család 1625. évi armalisa a m. kir. orsz. levéltárban található. (Htt.
Nob. Trencsén).
M a r j a y . A családot Lipót király 1694. évi nov. 25-én nemesítette meg. A Szabolcsmegyében kihirdetett nemeslevelet Marjay Ferencz, neje Bagics Erzsébet, gyermekeik Miklós, Ilona és Erzsébet nyerték. Miklóstól származott István, ettől József tiszaroffi lakos, a ki István, János, József és Julia nevű gyermekeivel együtt Szabolcs-megye bizonyítványával igazolta nemességét 1804. évben. (1804. év 718. sz. 658. jkl.)
Márk. Ádám 1794. évben Kiskunmajsán jegyzőséget viselt. Apja Ádám Jász-apátiban tanácsos volt. Nagyapja György Szegedről Veszprémbe sót akarván szállítani a haramiák martalékává lett. Nemességükről csupán tanúvallomásokból szerzünk tudomást. (1794. év 642. sz. 882. jkl.)
Márki. 1803. évi tanúvallomások szerint a szabolcsmegyei Berczelről Poroszlóra költözött Istvánnak fiai voltak György, Péter és István. Györgytől származott Mihály, ettől András. A család nemessége kihirdetve nem lett. (1803. év 914. sz. 907. jkl.
1805. év 961. sz.)
M a r k h ó t . Nyitramcgyében jól ismert család s ott több helyütt ma is birtokos.
Nemességet 1635. évben M. György, fia Mihály, fivére J á n o s s ennek fia Mihály nyertek. A nemeslevelet Pozsonyvármegye hirdette ki. Az említett Jánosnak fia volt János, ezé szintén János, ezé pedig Ferencz egri lakos, orvos, aki Nyitramegye bizo-nyítványával 1766. évben igazolta nemességét. (1766. év 1. et. C. sz. 379. jkl.) Pintér Filippina nevű nejétől származott az 1804. évben nemesi bizonyságlevelet nyert Ferencz kamarai tisztviselő. (1804. év 537. sz. 507. jkl.)
Maróthi másk. V i r á g . Ha a tanuk vallomásának hitelt adunk, úgy e család Tatáról származott Vámosgyörkre. M. Péter és András 1772. évben a Virág néven is neveztetnek. Mivel anyjuk Virág Jutka volt, nem lehetetlen, hogy törvénytelenek voltak s így nem is illette őket a Maróthi név és az állítólagos nemesség. (1772.
év 118. sz.)
M a r s ó (verebélyi). Eredetileg a nyitramegyei Verbón lakott. A nemeslevelet I. Lipót királytól 1665. évi jan. 19-én nyerték M. György és fiai Pál cs György, továbbá testvérei István, Mihály, János, Miklós és Simon.
György — kiről nem tudjuk, vájjon armalisban megnevezett ifj. György volt-e — 1733. évben már T r e n c s é n b e n tünt fel, mint a vármegye esküdtje és pénztárnoka.
Ennek fiai, a beczkói származású György és Miklós, Maczonkára költöztek s 1755.
évben igazolták nemességüket. Ez utóbbi 1767. évben nemességi bizonyítványt is nyert. (1755. év 160. sz. 78. jkl. 1767. év 38. sz. 4 4 . jkl.)
A hevesi ág l e s z á r m a z á s a :
G Y Ö R G Y 1733. t r e n c s é n i e s k ü d t , p é n z t á r n o k f 1750. előtt, n. Névedy E r z s é b e t
G y ö r g y 1755. n. P u t n o k y Klára Miklós 1755.
kihird. 1767.
J á n o s n. S z m r e c s á n y i Krisztina G y ö r g y n . S z m r e c s á n y i Erzsi László test." nyer
n- n. szentmiklósi Ja c,s É l e s Erzsi lózsef
n. Oláh Klára
István A n d r á s Boldizsár t t
S á m u e l h e -v e s m . aljző
n. S c h n e é Eszter
Antal h e v e s m . szolgabíró Móricz neje Balogh Mária
József sz. 1761.
kamarai tiszt T a r c z a l o n n.
sipeki Bálás
György tlkvvezetö László a l j á r á s b i r ó Margit O l g a d r V a s s J á n o s n é Mária Anna György László Julia Ludovika Anna István Imre sz. 1795.
tnaczonkai 1. n. S z ű c s Fáni h u s z á r h a d n a g y n. C o l o n n a j o z e f a
Lőrincz Amália f. Burián László h e r c z e g n ö L a j o s sz. 1824. Nápoly kir. t a n á c s o s , nyug. vasúti é s József n. Váradi T ö r ö k Julia
h a j ó z á s i főfelügyelő ^ " í r T ^ " - ^ T i b o r
A Nyitramegyében maradt ág 1795. és 1811. években productionalis pör utján igazolta nemességét. Az előnév viselésének jogosultságát a belügyminiszter 1894.
évben elismerte. (K. K. LVIII. 797. LXIII. 86. Orsz. lev. 1988^795. és 8969/811. kancz.) Czímer : Kékben zöld alapon kardot tartó oroszlán ; sisakdisz : növekvőn a pajzs-alak ; t a k a r ó k : kék-arany, ezüst-vörös. (U. N. J. I. 111.)
M a r s o v s z k y (marsófalvi). Már a XIV. században feltűnt trencsénmegyei család, mely Nyáry jusson lett birtokossá e megyében Verpeléten, Hevesen, Pélyen, Kőteleken, Kiirüben, Átányon, Sirokban, Szent Ivánon, Fegyverneken. Marsovszky G á b o r nógrádi esküdt ugyanis nőül vette Rakovszky Magdolnát, R. Menyhért és regőczi Huszár
Klára — Huszár Imre és Nyáry Mária leánya — leányát. (1778. év pp. 2096. sz.
1783. év pp. 2306. sz. 1815. év pp. 3395. sz.)
Adatainkból az alábbi származási töredék állitható össze :
M. GÁBOR nógrádi e s k ü d t n. Rakovszky M a g d a László G á b o r József Klára f. kálnói
1742. Ethre G á b o r
Anna 1777. f. Orczy F r a n c z i s k a B o r b á l a Reviczkyné József G á b o r Antal G y ö n g y ö s f. Kiss Mihály ' G y ö n g y ö s t a i j á n
Nemességükről 1773. évben bizonyítványt nyertek János és G á b o r azon czél-ból, hogy tanulmányaik folytathatása végett a váczi, vagy nagyszombati intézetben nemesi alapítványi helyet nyerjenek. (1773. év 59. jkl.)
Mártony. Szatmármegyei régi a d o m á n y o s birtokos család, mely 1590. évben nyert — bizonyára űjitott — donatiót Zarolyán helységre.
Ezen családból 1808. évben József tiszaföldvári és 1811. évben Sámuel monori származású jászkiséri lakosok tűntek fel a megyében, az előbbi Szatmármegye bizo-nyitványával, az utóbbi pedig, valamint Biczó Évától származott gyermekei : Ferencz (1795.), Lajos (1800.), László (1807.), Ádám (1809.), Mária (1798!) és Teréz (1803.) Pestmegye bizonyitványával igazolták nemességüket. (1808. év 173. sz. 289. jkl.
1811. év 195. sz. 233. jkl. 1825. év 397. sz. 570. jkl.)
M á r t o n f f y (csikszentgyörgyi). Lófő székely család, mely Csikszentgyörgyön volt birtokos s innen vette előnevét is. Eredeti neve Márton volt s Márton Mátyás fia Mihály vette fel a Mártonffy nevet. Ezen Mihály a XVIII. század közepén a zemplén-megyei Monokra származott. Utódait az alábbi táblázat mutatja :
M A R T O N M A T Y A S M á r t o n f f y Mihály m o n o k i lakos
F e r e n c z Antal b o r s o d i a d ó s z e d ő József Imre Antal sz. 1778. h e v e s m e g y e i aliigyész 1805.
neje Kenéz B o r b á l a
István 1805.
Antal Károly L a j o s - F e r e n c z sz. 1814. Ignácz-AIajos sz. 1816. B o r b á l a sz. 1808. sz. 1812. egri káptalani f ő ü g y é s z p e s t m e g y e i a l s z o l g a b i r ó f. Kovács
n. G ó t h Alojzia József Vilma
f. Bizony T a m á s László 1850—1900. h e v e s m e g y e i f ő ü g y é s z n. T á m á r Jolán
Margit f. G l ó s z Kálmán L a j o s s z o l g a b í r ó Béla h a d n a g y
A család nemessége B o r s o d - és Háromszék bizonyítványai alapján megyénkben 1805. évben lett kihirdetve. (1805. év 758. sz. 1263. jkl. 1821. év 126. sz. 137. jkl.)
Mártoni. M a n a p s á g Márton és Mártony néven ismeretes. Nemességet III. Fer-dinándtól 1649. évi decz. 9-én Mártoni Mátyás, neje B o r b á s Anna, testvérei Miklós, András, Jakab és Imre nyertek a következő czímerrel : Kék p a j z s b a n zöld mező felett koronából kiemelkedő, félholdtól, illetve arany csillagtól kisért egyszarvú ; sisakdisz : nyilt sasszárny között a pajzsalak ; takarók : arany-kék, arany-ezüst.
Kihirdettetett 1651. évben. A nemeslevél másolata az itteni levéltárban. (1649.
év 5. sz.)
Az 1724. évi investigatio idején a nemeslevélben megnevezett J á n o s fia András tarnaleleszi lakos volt s III. Károly megerősítette őt leleszi birtokában. (1728. év
115. sz.)
M á r t o n y i . Ismert család Túrócz-, Nyitra- és N ó g r á d m e g y é k b e n . Eredetéről csak annyit tudunk, hogy Lipót királytól M. Szaniszló kapta a nemességet. 1761. évben János nagyfügedi lakos Nógrádmegyétől nemességi bizonyítványt nyert. (1761. év 271. sz. 362. jkl.)
M a r t o n (meszlényi). Vasmegye bizonyítványával igazolták birtokos nemességüket 1768. évben M. Mihály és László. (1768. év 362. jkl.)
1781. évben Szelevényen birtak : Dávid, Károly, László, Viktória (Lipics Imréné), Éva (Thassy Györgyné), Anna (Tomcsányi Györgyné) és Júlia (Bogyay Istvánné).
(1781. év pp. 2239. sz. 1791. év pp. 3003. sz. 1818. év pp. 29. sz.)
M a t i t s i k . Barsból származó Liptó és Zemplénmegyékbe is elágazott család, melynek leszármazása :
M. MIHÁLY
Antal Bertalan
István J á n o s Bertalan girincsi 1. gyöngyösi 1.
1836. kihird. n. Csizinszky c _ n. G r o s s m a n n E r z s é b e t
Kati
Antal harkányi lakos 1836. kihird.
József
István sz. 1822
- 5
QJ <1
CQ
F e r e n c z j á n o s Antal-Alajos sz. 1831. sz. 1835.
- gyöngyösi 1.
J ó z s e f - S á n d o r - A n t a l
Antal József Ferencz gyöngyösi lakosok
N
O c / 3
C :©
a > » o3 M
>>
ÖJO
Mihály J á n o s gyöngyösi
Antal fia István, az Almásy család girincsi tiszttartója és unokatestvérje Antal ugyanazon család harkányi kasznárja 1836. évben Z e m p l é n - és Barsmegyék bizonyít-ványával igazolták nemességüket. (1836. év 194. sz. 281. jkl.)
M a t t o s másk. T r a n g o s . M. m. Tr. J á n o s valaszkai származású gyöngyösi lakos s ennek hat fia O r b á n , János, Antal, Ferencz pesti, András gyöngyösi, Ferencz egri lakosok Zólyommegye bizonyítványa alapján kihirdettettek 1795. évben. Az e l ő n e v e z e t t J á n o s Mihálytól, ez Pétertől, ez pedig az 1669. évi febr. 27-én megnemesített Dánieltől származott. (1795. év 301. sz. 326. jkl.) A család nemessége legfelsőbb helyen is igazoltatott 1794. és 1844. években. (K. K. LV1II. 377. LXVII. 424.)
M á t y á s (kézdialmási). Ezen székely család 1628. évben nyert armalist, mely a m. kir. orsz. levéltárban található. (Gyfvári kápt. Cist. Kraszna fasc. III. 31.)
Almásról, ősi fészkükből, Hevesmegyébe költöztek s Háromszék bizonyítványával 1828. évben igazolták n e m e s s é g ü k e t : Ferencz tiszabeői jegyző, György és Elek ispán.
Ferencz fiai voltak József, J á n o s és László, Eleké pedig Lajos, József és János. (1828.
év 655. sz. 758. jkl.)
M á t y á s másk. V á r k o n y i . Az 1724. évi investigatio alkalmával Négyesy Albert a II. Ferdinand által 1630. évi aug. 22-én Mátyás másk. Várkonyi Mátyás s fivérei Gergely, Demeter és Albert részére adományozott s Hevesben 1632. évben kihirdetett nemeslevelet mutatta fel, melynek alapján nemessége igazoltatott. Arra azonban nincsen adat, hogy miként világosította fel a családnévben való eltérést. (1724. invest. jk.)
M á t t y á s s y . Czímeres nemeslevelet Lipót királytól 1667. jún. 29-én M. György s neje, valamint János, István és Mihály nevü gyermekei, Miklós nevü fivére, továbbá Szekeres Gergely, ennek fia István, végre Szabó Lukács nyertek. Kihirdette 1667.
évben Borsodmegye, másolata Hevesmegye levéltárában.
Hiteles okmányokkal beigazolt családfája :
J á n o s 1667.
Mihály 1728. igaz.,mezö-keresztesi 1. n. Á g n e s M á t é sz. 1714. Kürti
n. H u s z k a Rozál József sz. 1755. Kürti
n. G a á l A n n a
G Y Ö R G Y 1667.
István J á n o s
1754. Borsodtól bizo-nyítványt kap m e z ö k e r e s z t e s i lakos
István Mihály
Mihály György
m e z ő k e r e s z t e s i lakos 1728., 1752. igaz.
J á n o s
Károly sz. 1785. D o r o g -háza, bágyoni 1. 1811.
N ó g r á d b ó l test. kap.
József sz. 1791. D o r o g -háza, szuhai lakos
István sz. 1789. D o r o g -háza, szuhai lakos
Czímer : Kék pajzsban zöld alapon búzakéve ; sisakdisz : 3 buzakalászt tartó kiemelkedő o r o s z l á n ; t a k a r ó k : arany-kék, ezüst-vörös. (Külön perek 201. sz.)
M a t t y a s o v s z k y (alsó- és felső-mátyásfalvi). Már a XIII. században szerepelt tör-zsökös liptómegyei donatarius nemes család, melynek egyik tagja, József fia T a m á s
1799. évben Egerbe költözött s Liptómegye bizonyítványával igazolta birtokos nemes-ségét. (1799. év 50. sz. 62. jkl.)
A Magy. Nemz. Zsebk. (I. 441.) is foglalkozik a családdal, de csak a szepesi ágat közli, melyből Kálmán tiszanánai plébános és Miklós nyug. Ítélőtáblai biró s ennek gyermekei származtak.
M á t y u s . Sárosmegyéből eredő, Borsod- és Pestmegyékbe is elágazott család, melyről Nagy Iván munkája is említést tesz. (VII. 373.)
M á t y u s — M e d n y á n s z k y 191
1603. évben Sárosmegye hirdette ki a m a czímeres nemeslevelet, melyet II. Rudolf-tól 1598. évi márcz. 12-én M. Antal, neje Hevessy Ilona, fia Ambrus, unokatestvére Lukács s ennek fia Miklós nyertek.
Az 1724. évi investigatio idején István, ki Borsodmegyéből származott, T i s z a -szentimrén lakott. Fia István elvégezvén a debreczeni kollégiumot, Böszörményben iskolamester, majd Nagy-Károlyban, végre 1778. Bőrbe helységben prédikátor volt.
(1780. év 295. N. sz.)
Más ágazatot tüntethet fel az alábbi, 1802. évi tanúvallomások alapján (1802.
év 690. sz. 837. jkl. 1800. pp. 3065. sz.) összeállított genealógiai t ö r e d é k :
M Á T Y U S J Á N O S n.-bükki, t.-igari lakos —' • • István 1799. v é g r e n d . Miklós t.-igari 1.
István F e r e n c z Katalin Sára tiszafüredi l a k o s o k f. Imre J á n o s
Armalis található : Egri kápf. N. N. jk. 546. sz.
M a y e r f y . Mayer Ferencz budai serfőző, neje Viemer Teréz, gyermekeik József, Ferencz, Alajos, Károly, Szer. Ferencz, Teréz és Marianna 1796. évi jűl. 1-én czímeres nemeslevelet s a Mayerfy nevet nyerik. Az emiitett Károly 1826. évben kihirdetve.
(1826. év 920. sz. 940. jkl.)
Armalis-másolat található a pestmegyei levéltárban. C z í m e r : K. K. L1X. 106.
M e d n y á n s z k y (miglészi). A vármegyében szerepelt s ma is szereplő M e d n y á n s z -kyak a zemplénmegyei Miglészről származott azon Mihály utódai voltak, ki Miglész helységre királyi donatiót nyert. Azon családi hagyományt, hogy ezen Mihály a jól ismert mednei és medgyesi Mednyánszky családból szakadt ki, minden utánjárás mellett sem tudjuk okleveles adattal igazolni, de mégis hivatkozunk reá, mert egy genealógiai m u n k a (Nyitram. monogr. 698. 1.) ezen családból eredezteti s mert leszár-mazói régtől fogva ma is ezen család ősi czímerét használják.
Ezen Mihály leszármazói :
I. MIHÁLY miglészi 1.
^THvíiháíy"
III. Mihály vécsi ( Z e m p l é n m . ) , s a j ó l á d i 1. 1764. n. B e s s e n y e y Julia IV. Mihály f Antal sz. 1758. M u n k á c s . E g e r b e jön. 1. n. Antal f
Z a c h a r Viktória, 2. n. Buday Anna
1-től: J á n o s sz. 1791. 2 - t ó l : Viktória Ángyéi József Mihály I. S á n d o r sz.
szerzetesi nevén Ignácz M a g y a r n é egri k a n o n o k 1811—85. 1816. 4 8 - a s Gergely, minorita sz. 1792. " t 1843. n. D ú s á r d y e z r e d e s
Anna orszgy. képviselő Amália J o z e f a Aurelia II. S á n d o r sz. 1851. várm. f ő ü g y é s z 1. n.
f. Breznay László f. D u k F e r e n c z f. S z a b ó Antal h e ő b á b a i Bay Irma, 2. n. Brand Gizella 2 - t ó l : Miklós Mihály 111. S á n d o r Margit M á r t h a István Gizella
sz. 1893. sz. 1894. sz. 1896. sz. 1897. sz. 1899. sz. 1901. sz. 1904.
A táblázaton feltünteti III. Mihály vécsi, majd sajóládi lakos 1752. évben
A táblázaton feltünteti III. Mihály vécsi, majd sajóládi lakos 1752. évben