V. És hogy a' hasonlatlan dolgokban külömböző
szenvedelmeit ismérhessétek, senki nincs a' szabdalko zók' iskolájában vétkes tettekre valamivel merészebb, a' ki magát Catilína, szoros barátjának ne vallja; a' Szín játszók között nem igen találni valakit, a' ki a' pajzán ság és latorkodás által leve híressé, hogy Catilínát csak
nem pajtásaként ne emlegesse. És még is ugyan-ez, a' faj
talan életnek 's gonoszságoknak űzése által hozzászokván a' fázás', éhség', szomj' és álmatlanságo.k' tűrésére, ezek től erősnek valakibirdetve, holott a' szorgalom' szereit 's a' rényre kivánt erőt vakmerő 's buja tettekre vesztegette el. Ha ezt kísérni fogták az ő társai, ha e' kétségbe esteknek gyalázatos csoportjaik kimenendenek a' város ból, oh mi boldogok leszünk mi! oh mi szerencsés lé szen a' haza! oh melly ragyogó lesz az én Consulságom' emlékezete! Mert ezeknek gyönyörködéseik'nem közép szerüek, vakmerőségek nem emberi, nem ollyan a' mit tűrni lehet, nem forralnak kevesebbet mint a' gyilkolás, mint a' gyujtogatások, a' rablás; ösi birtokaikat elpa zarlották, a' mit a' Szerencsétől kaptak, feldorbézolták, vagyonjok régen kifogyott,- hitelek is fogyatkozni kez dett! és még is az a' kényes élet áll nálok melly a' bővölködésben. Ha bor és kuczka mellett csak dőzsölést, csak czafrákat keresnének, úgy felőlök jót ugyan nem lehetne várnunk, de őket tűrnünk kellene. De ki türheti, hogy a' gyáva teremtések lelkes férfiak után ólálkodnak„
botorok az eszesek után, a' józanok után részegek, az ébrek után, az alvók? a' kik nekem itt, kényekre eltelepedve vendégségeik mellett szemtelen asszonykák' ölelgetéseik köztt bor által eltikkasztva, restté téve az étkektől, kö rülövedzve virágokkal, kenőcsökkel illatozva, elgyen
22 M.T. crcnno' MÁSODIK BESZÉDE.
gítve a' fajtalankodások által, a' jóknak öldöklését, a' város' felperzseléseit kevélyen fenyegetik. De bízom, utól-éri végre a' sors' csapása, és hogy gonoszságaik nak, pajzánságoknak, istentelenségeknek 's fertelme .iknek büntetése vagy felettek lebeg már, vagy hozzá jok bizony már közelget. Ha ezeket én, minthogy meg javítani őket nem lehet, elolthatnám: úgy az én Con sulságom nem valamelly rövid időre, hanem sok száza dokra adná-meg nyugodalmát a' hazának. Mert nincs nemzet, mellytől retteghessünk, nincs király, a' ki há borút kezdhessen a, Római nép ellen. Földön vizen minden külháboru eggynek nagysága által el vagyon csendesítve: a' belháboru marad rajtunk; bennünk van nak az ólálkodások, itt van ránk zárva a' veszély, itt van az ellenség; a' bujálkodással, az esztelenséggel, a' gonoszsággal kell megvívnunk. E' háborúban, Quíriszek, én ajánlom magamat vezérteknek, neki-vállalkozom e'
veszett sokaság' gyűlőlségének. A' melly nyavalya meggyógyítathatik, azt ha lehet, meggyógyítom; a'
minek el kell metszetni, nem engedem hogy a' haza' kárára tovább terjedjen. Minekokáért vagy menjenek-ki vagy legyenek csendesen; vagy ha mind a' városban mind előbbi szándékjaikban megmaradnak, várják a'
miket érdemlenck.
VI. De vannak, Quíriszek, a' kik ollyat is mon danak, hogy Catilína általam számkivetésbe löketett.
Ha én azt eggy szó által tehetném, azokat lökném-ki oda, a' kik illyet mondogatnak. Tudnillik az a' félénk, az az igen is szerény ember nem tűrheté a' Consul' sza vát, mihelytt parancsoltatott hogy menjen, engedelmes
kede, mént. Tegnap, Quíriszek, midőn házamnál etsak
nem megölének, öszvehívám a' Tanácsot a' Véd-Jupi ter' Egyházába, 's az egész dolgot elejekhe terjesztettemI
cA'rrmNA annas. 23
az Eggybe-írt Atyáknak. Oda jőve Catilína is. 'S a'
Tanácsnokok közzül ki szóla hozzá? ki köszöntötte? ki
nem nézte benne inkább a' hazának legdühösebb ellen ségét mint a' csak hiteszegett polgárt? Sőt az elsőji e' Rendnek a' székeknek azt a' részét, a' mellyhez ő kö zelíte, pusztán és üresen hagyták. Itt én, az a' rettene tes Consul, ki a' polgárokat eggy szóval lököm számkive tésbe, kérdém Catilínát, ha a' Marcus Laeca' házánál tartott gyülésben volt e, nem e. 'S midőn a' szemtelen meré'szségü ember vétkesnek érezvén magát, legelébb - hallgata, felfedezém a' többit, És előadám, hogy azon éjjel mit csinála, mit rendele-el a'' következőre, 's melly módon készül az egész háborút vinni. 'S a' mint el-el- akadt, a.' mint magát megkapva látá, azt kérdém tőle:
mit kés. oda menni a' hova régen szándékozik? mert tudtam én hogy fegyvereket, bárdokat; vesszőcsemókat, hadi-kürtöket és zászlókat, hogy azon ezüst sast, melly nek a' maga lakházánál bűnös oltárt emelt vala , előre küldötte. Számkivetésbe kergettem e azt, a' ki felől tudtam, hogy a-' háborúba már kiindult? Tudnillik a' Centurio Manliusz,a' ki Faesulé körül tábort vona, tu lajdon nevében izene háborút a' Római népnek, 's az a' tábor most nem várja vezérének Catilínát,„'s ő, a' szám-
kivetésbe-űzött, Massiliába megyen „'a' szerénga' hogy
beszélik, nem e' táborba. . z . , j .,ll
- IL Oh szánakozásra méltó állapotja annak.,,a ki a' hazát, mint fő Tisztviselője, nem csak igazgatja „l, hanem megtartani is igyekszik! Ha mostLuciusz Cati;
lína, az én gondjaim 's veszedelmeim által körülfogva, 's elgyengülve érezvén magát, hirtelen megretten, szán
' ¡
dékát megváltoztatja, társai mellől eláll, a' kezdett hár borúról lemond, az istentelenségek' és viaskodás' pá lyájáról útját a' megszökésre, a' számkivetésbe fordí-,
24 u. 'r. crcaao' máson" aaszéns.
tandja, úgy azt fogják mondani, hogy ő nem vakmerő sége' fegyvereitől általam megfosztva,- hogy nem vigyá zásom által elbutítva, elrémítve, hogy reményei 's szán dékai mellől nem félre-taszítva hanem.ki nem hallgatva, meg nem ítéltetve, a' Consul' erőszakjai 's fenyegetőzé sei által löketett-ki közzűletek; 's lesznek a' kik őt, ha ezt cselekvendi, nem gonosznak hanem szánást-érdemlő nek, engem nem gondos hanem kegyetlenkedő Consul nak fognak mondani. Kész vagyok, Quíriszek, ezen igazságtalan neheztelés' és gyűlölség' zivatarát kiállani, csak hogy e' rettenetes, ez istentelen háboru' veszélye rólatok elhárítassék. Hadd mondják általam kilököttnek, csak számkivetésbe menjen! De, higyjetek nekem, nem megyen. Soha sem fogom én a' halhatatlan Istenektől az ellenem támadandó harag' megkönnyülése miatt ki vánni, Quíriszek, hogy ti Lúciusz Catilínát ellenségi serget vezérleni 's honotokon fegyverben száguldozni hallhassa'tok, de harmad nap alatt fogjátok még is; 's sokkal nagyobban rettegem, hogy valaha azzal fogok inkább vádoltatni hogy őt kieresztettem, mint most, hogy kilöktem. De mivel vannak, a' kik őtet, most midőn kiment, kikergetettnek mondják: ugyan ók mit fognának mondani ha megöletett volna'!I Noha azok, a' kik Catilínát Massiliába elmentnek mondogatják, ezt nem annyira panaszolják, mint rettegik. Egy sincs ezek köztt olly igen szánakozó, hogy jobban ne szeretné, ha ő Manliuszhoz menne inkább , mint ha Massiliába; ő pe dig maga, ha soha nem gondolkozott volna is arról- a' mit mostan követ, inkább akarna veszni mint haramia,
mint számkivetésben 'élni. Azonban most, midőn semmi
szándéka 's reménye neín marada teljesítetlen azon eggyen kivül, hogy kikôltözésekor engem életben hagyott, óhajt suk inkább hogy számkivetésbe menjeh-mint hogy azon kesergenénk.CATILINA'ELLEN. 25
I
VIII. De mit, szóllok illy sokat egy ellenség felől, a' ki ellenségnek vallja immár magát, a' kit, mivel meg van a' mit mindég akartam, hogy közöttünk és közötte áll a' kerítés,-tö'bbé nem rettegem. Azok felől, a' kik rejtve tartják gondolkozásokat, a' kik.Rómában veszteg lenek, a' kik velünk vannak, semmit nem szólunk e!
De én ezeket, ha nem épen lehetetlen, nem annyira bün tetni mint, megjavítani És a' haza eránt megengesztelni szeretnék. 'S nem is látom, miért ne lehessen-meg az, ha tanácsomat hallani akarják. -Mert. előtökbe terjesztem, Quíriszek, melly embereknek nemeiből szedetnek Cati linának e' csoportjaiy's-úgy osztán- külön adom minden
kinek tanácsomnak orvos-szemit, a" mint az tőlem kite.
lend. Eggyik neme ezeknek az, a' kik sokkal adósok, de nagy jószágokat is bírnak, 's ezeket-annyira szere.
.jtik, hogy adósságaikból ki nem fejtőzhetneko Ezeknek kül színe becsűletes, mert magok vagyonosak: de ügyük 's gondolkozások gyalázatos. Te jószágban, te épületekben,
te pénzben, te emberekben, te minden portékában gazdag
vagy és bővölködő], 's még sem mondasz e le birtokodnak egy részéről hogy nagyobb legyen hiteled? 'S mit vársz?háborút'! Hogyan? 's azt hiszed e, hogy a' midőn mind-yah jan dúlástfogunk szenvedni, a' te birtokaid séretlenek ma
radnak? Új törvényt vársz a' íizetés' megkönnyítésére? Csa
lódnak a' kik ezt Catilinától várják. Az az új tábla az -én tudományom lesz, de ollyan, melly 'a' jószágok' eladásain épűlt. Mert nincs'en egyéb szer, melly által a' bir tokosok megmentethess'eueks Ha ők ehhez hamarább nyul tak volna , 's nem tették volna a' 'minél ostobábbat nem
tehettek, hogy jós'zágaiknak terméseikkel akarták leróvni
kamatjaikat , úgy most bennek mind tehetősbb mind hőbb polgárokat bírnánk. Del .ezektől legkevésbbé kell „I úgy. vé lem, félnünk;.mert vagy elvonathatnak gondolkozásaik
tél, vagy ha azokban megmaradnak is, úgy gondolom,
26 M. 'r. CICERO'- MÁ'SODIK'BESZÉDE.
inkább fognak átkot könyü-geni a' hazára, mint ellene
fegyvert fogni; ' '
IX. A? második szakasz ollyanokból áll, a' kik no ha adósság alatt nyögnek, nagy hívatalokat remélnek,
uralkodni óhajtanak; úgy hiszik, hogy a' melly fényesbb tisztségekre a' haza' csendes idejében el nem juthatának
annak háborgásai köztt el fogják érhetni. Ezeknek , mint mindeneknek másoknak, egyet 's ugyan-azt kell, a? mint"látom, kimondanunk,” hogy ne reméljék elérni a' mit elérni igyekeznek: legelébb is hogy én ébren vagyok,
hogy valahol rám szükség leend, jelen leszek, 's min denre'gondom fog. lenni-á osztán azt,llhogy a' jókban nagy az elszánás, nagy az eggyesség, hogy ők sokan vannak, 's katonaságunk sok seregeket teszen; végrehogy a' halhatatlan Istenek e' győzhetetlen népnek,'e'í dicső birodalomnak, e' roppant városnak az illy istente
len megtámadásban bizonyos ótalmára fognak lenni. Debeír érték legyen el -a'-mit dühödt esztelenséggel óhajta nak, remélhetik e, hogy.e' város azsagjában 's polgar társaiknak vérekkel'befertéztetve, a' mint azt most fe ne undok lelkeik szomjúzzák, Consulok, Dictátorok, vagy még Királyok is leendenek? nem értik e , hogy ol lya't' óhajtanak, a' mit ha elértek volna is , eggy szöke