FÜLÖP ÉVA MÁRIA
IRODALOMJEGYZÉK Berkó Pál – Legányi Norbert /összeáll./:
A pannonhalmi Szent Benedek–Rend Névtára 1802—1986. h.
n. 1987.
Bodrog György: Tőkés gazdálkodás az előszállási uradalomban. In: Agrártörté-neti Szemle, VIII. (1966) 4. sz. 502—546.
Demeter Zsófia: A munkaerő problémái és a megoldási kísérlet herceg Bat-thyány Fülöp enyingi uradalmában (1806—1870) 1848 után.
In: Szirácsik Éva (szerk.): Feudális társadalom? Discussiones neogradienses, 11. salgótarján, 2011, 65—99.
Erdélyi László – Sörös Pongrác (szerk.):
A pannonhalmi Szent–Benedek–Rend története. I—XII/B. kö-tet. Budapest, 1908—1916.
Fülöp Éva Mária: A képzett rendi ellenőrzés kialakulása a bencés kongregáció birtokain. In: Pócs Gyula szerk.: Falvak, földek, földművesek.
Agrárpolitikai, agrártörténeti, településfejlesztési tanulmá-nyok. Budapest, 2004, 201—218.
Fülöp Éva Mária: A magyarországi bencés kongregáció birtokainak gazdasági szervezete és irányítása (1848—1949). in: somorjai Ádám osb – Zombori István (szerk.): METEM-könyvek 8. Budapest, 1995.
Fülöp Éva Mária: Az 1848. évi áprilisi törvények – a munkaerő alkalmazásának változásai a Tihanyi Bencés Apátság birtokain. In: Hegedűs András – Bárdos István (szerk.): Egyház és politika a XIX.
szá-zadi Magyarországon. Nemzetközi Történész Konferencia Elő-adásai. 1998. május 27—28. esztergom, 1999. 83—92.
Fülöp Éva Mária: egyházi birtok (címszó) In: Diós István (főszerk.): MKL 1993.
ii. 862—881.
Fülöp Éva Mária: Járandóság és nyugdíj a magyarországi bencés kongregá-ció birtokain (1848—1949). In: Beke Margit – Bárdos István (szerk.): MINISTERIO. Nemzetközi Történész Konferencia előadásai. 1995. május 24—26. esztergom, 1998. 137—164.
Fülöp Éva Mária: Szántódpuszta kapitalizmus kori agrártörténete. 1848—1945.
In: Kanyar József (szerk.): Szántódi Füzetek, IX. h. n. 1985.
Für lajos: a csákvári uradalom a bérleti gazdálkodás útján (1860—1900).
In: Agrártörténeti Szemle, VIII. (1966) 1—2. sz. 122—147.
Gergely Jenő: Katolikus egyház, magyar társadalom. 1890—1986. – Prohász-kától Lékaiig. Budapest, 1989.
Horváth Ádám: Szent Benedek élete és rendjének története Magyarországon.
Pannonhalma, 1915.
Kaposi Zoltán: Nagybirtok és népessége Somogyban a 19. század elején. In:
Á. Varga László (szerk.): Rendi társadalom – polgári társada-lom 1. Társadatársada-lomtörténeti módszerek és forrástípusok. Salgó-tarján, 1987. 209—218.
kállay istván: a magyarországi nagybirtok kormányzata 1711—1848. a Ma-gyar Országos Levéltár Kiadványai III. Hatóság- és hivataltör-ténet 5. Budapest, 1980.
sarnyai csaba Máté: A radikális katolikus alsópapság követelései és az egyházi ve-zetés reagálása 1848-ban. In: Hegedűs András – Bárdos István (szerk.): Egyház és politika a XIX. századi Magyarországon.
Nemzetközi Történész Konferencia Előadásai. 1998. május 27—28. esztergom, 1999. 57—81.
Sörös Pongrác: A Tihanyi Apátság története. In: Erdélyi László (szerk.): A Pan-nonhalmi Szent–Benedek–Rend története. II., XI. kötet. Buda-pest, 1911.
Sörös Pongrác: A Pannonhalmi Főapátság története. Hatodik korszak. A Rend új kora, új munkaköre. 1802–től napjainkig. In: Sörös Pong-rác (szerk.): A Pannonhalmi Szent–Benedek–Rend története.
VI/A. kötet. Budapest, 1916.
Tóth Tibor: Nagybirtoktól a nagyüzemig. A mernyei uradalom gazdálko-dása a jobbágyfelszabadítástól az első világháborúig. Buda-pest, 1977.
Contract Labourers on the Estates of the Benedictine Congregation in Hungary After the Abolishment of Serfdom
by Éva Mária Fülöp
After the Ottoman period five abbeys of the revived Benedictine congregation in Hungary were reorganised with Pannonhalma as centre, with affiliated abbeys of Tihany, Bakonybél, Dömölk and Zalavár-Zalaapáti. The strictly centralized internal organisation stemming partly from the monastic character of the order was also reflected in the administration and management of the feudal estates of cca 60,000 cadastral acres.
In the 19th century after 1802, the necessity for economic changes resulted from the extended functions and new scope of activities of the order, such as running schools and education and was also affected by the changes in the circumstances of the country. The abolition of socage marks a sharp turning point in the mana-gement of the abbey estates. In the course of establishing capitalist agricultural farming accumulating the necessary capital, substituting the lost ‘robot’ labour, providing equipment and animals for production were the most serious tasks to solve.
The agricultural workers employed on the estates can be grouped into 3 major categories: annual workers, contract labourers (servants, craftsmen); share and seasonal workers; day labourers.
The lack of labour force and the more intensified farming necessitated an increase in the number of permanent annual workers and had a stimulating effect on the start of agricultural mechanization.
Among servants at “calling” moving to a new place was quite rare. Its reason was found even by contemporaries in pension besides the fairly favourable dwelling facilities. In contracts the proportion of payment in kind remained dominant, referring to a peculiarity of feudal estate as a trust primarily supplying the order and its institutions and also reflecting the weakness of goods production, the survival of traditional elements.
1. öSSZEFOGLALó
szendrey ignác 1800-ban született, a matuzsálemi kort (95 évet) megélt egykori georgikoni hallgató neve és emléke Júlia leánya és Petőfi Sándor házassága miatt maradt fent. A mogorva, Petőfi lánykérését elutasító, szigorú apa képe mellett ke-vesen tudják, hogy a Festetics- és Károlyi-birtok tiszttartója tudományos cikkeket is közölt a Magyar Gazda című folyóiratban. Tanulmányunkban Szendrey Ignác életének bemutatása mellett két cikkét ismertetjük.
2. BEvEZETÉS
szendrey ignác 1800-ban született aszalón, abaúj-torna vármegyében. a Fes-tetics és Károlyi birtok gazdasági tisztje gyakorlati művei mellett tudományos jellegű cikkeket is közölt a Magyar Gazda című folyóiratban. Tanulmányunkban szendrey ignác életének bemutatása mellett két cikkét is ismertetjük. a kutatá-soknak gyakorlati értéket az ad, hogy 2009 márciusára újíttatta fel és adta át a Pan-non egyetem georgikon kar
és Keszthely városa Szendrey Júlia szülőházában kialakított emlékszobát. Mivel szendrey Júlia és Petőfi Sándor életéről, szerelmükről rengeteg forrás szól, ugyanakkor Júlia édesap-járól, mezőgazdasági munkás-ságáról kevesebb adat maradt fent, e témát kevéssé kutatták.
1. kép: a szendrey-emlékszoba 2011-ben
(Fotó: Tóth Éva)