Ádám, L. (1968). Mezőgazdasági jellegű dombsági kistájak természeti földrajzi értékelésének feladatai és módszertani problémai. Földr. Közl. 16. pp. 279–284.
Ádám, L. (1975). Agrárgazdasági szempontú komplex természetföldrajzi tájértékelés. Földr. Ért. 24. pp. 9–32.
Ádám, L. (1980). Módszertani tanulmány a domborzat agrárgazdasági szempontú morfográfiai értékeléséhez.
Földr. Ért. 29. pp. 137–150.
(Magyarország tájföldrajza 6.). Akadémiai Kiadó. Budapest. 494 p.
Antrop, M.(1996). Ecological awareness and holism. In: Miklos, L.(Ed.), Methodological Problems of the Education of Ecological Awareness. BanskaÁ Stiavnica, UNESCO Chair Workshop, 24–25 October 1996. pp.
1–6.
Ángyán, J. – Márkus, F. – Ónodi, G. – Podmaniczky, L. (1997). A természetvédelmi, ökológiai szempontok üzemi szintű integrálása a mezőgazdasági birtoktervezésben. Gödöllő: BKE Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék. 44 p.
http://mek.oszk.hu/09800/09809/pdf/zold_belepo_16.pdf
Antrop, M. (1997). The concept of traditional landscapes as a base for landscape evaluation and planning. The example of Flanders Region. Landsape Urban Planning 38. pp. 105–117.
Antrop, M. (1999). Transport routes in the landscape: about connectors, dividers, initiators, attractors and views. In: Kristensen, L – Petersen, E.H. (Szerk.) Transport og Landskab. Landskabsøkologiske skrifter nr. 13, Center for Landskabsforskning. pp. 21–39.
Antrop, M. (2000). Background concepts for integrated landscape analysis. Agric. Ecosyst. Environ. 77. pp. 17–
28.
Antrop, M. (2005). Why landscapes of the past are important for the future. Landscape and Urban Planning 70.
pp. 21–34.
Armand, D.L. (1975). Nauka o landsaftye. „Müszl”. Moszkva. 286 p.
Báldi, A. (1998). Az ökológiai hálózatok elmélete: iránymutató a védett területek és ökológiai folyosók tervezéséhez. Állattani Közlemények 83. pp. 29–40.
Barati, S. (szerk.) (2001). Élőhelyek, ökológiai folyosók. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány. 34 p.
http://www.ecolinst.hu/letoltok/kiadvanyok/elohelyek_okolfolyosok.pdf
Bierhals, E. (1978). Ökologischer Datenbedarf für die Landschaftsplanung. Anmerkungen zur Konzeption einer Landschaftsdatenbank. In: Landschaft + Stadt. 10. pp. 30–36.
Bill, R. (1996). Analysen, Anwendungen und neue Entwicklungen (Grundlagen der Geo-Informationssysteme;
Bd. 2.). Heidelberg: Wichmann. 463 p.
Borsy, Z. (1961). A Nyírség természeti földrajza. (Földrajzi monográfiák 5.) Budapest: Akadémiai Kiadó. 228 p.
Bulla, B. (1962). Magyarország természeti tájai. Földrajzi Közlemények 10. pp. 1–16.
Bulla, B. – Mendöl, T. (1947). A Kárpát-medence földrajza. Budapest: Országos Köznevelési Tanács. 611 p.
Cholnoky, J. (1928). Magyarország földrajza. (Tudományos Gyűjtemény 101.) Pécs: Danubia Kiadó. 167 p.
Cloquell-Ballester, V. A. – Torres-Sibille, A. del C. – Cloquell-Ballester, V. A. – Santamarina-Siurana, M. C.
(2012). Human alteration of the rural landscapes: Variations in visual perception. Environmental Impact Assessment Review 32. pp. 50–60.
Christou, M. D. – Struckl, M. – Biermann, T. (2006). Land Use Planning Guidelines in the Context of Article 12 of the Seveso II Directive 96/82/EC as amended by Directive 105/2003/EC. European Commission Joint Research Centre, Major Accident Hazards Bureau.
Csemez, A. (1996). Tájtervezés – tájrendezés. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 296 p.
Csemez, A. – Balogh, Á. (1997). Tájrendezési tervek egységesítése Közép-Európában. Zöld belépő XII. A környezetbarát városiasodás és rurális fejlődés európai trendjei. Témaszám: 93. Budapest. p. 37.
http://mek.oszk.hu/09800/09809/pdf/zold_belepo_13.pdf
Csemez A. – Dr. Kollányi L. (2010). Az egyedi tájértékektől a táji értékek kataszterezéséig. Falu Város Régió 2–3. p. 116. www.vati.hu
Csőszi, M. (szerk.) (2010). Tájvédelmi kézikönyv. Budapest: Vidékfejlesztési Minisztérium Környezet- és Természet megőrzési Helyettes Államtitkárság. 75 p.
http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/Taj/Tajvedelmi_kezikonyv_3_kiadas.pdf Dövényi, Z. (szerk.) (2010). Magyarország kistájainak katasztere. Budapest: MTA FKI. 876 p.
Drüszler, Á. – Vig, P. – Csirmaz, K. (2011). Effects of Historical Landcover Changes on the Precipitation Distribution in Hungary. Riscuri si Catastrofe, Nr. X, Vol. 9, Nr. 1/2011. pp. 99–112.
EECONET ACTION FUND honlapja. www.eeconet.org
Ellenberg, H. (1973). Ziele und Stand der Ökosystemforschung. In: „Ökosystemforschung”. Hrsg. von H.
Ellenberg. Berlin-Heidelberg-New York. pp. 1–31.
Ellenberg, H. (1973b). Die Ökosysteme der Erde. Versuch einer Klassifikation der Ökosysteme nach funktionalen Gesichtspunkten. In: Ellenberg, H. (Hrsg.) Ökosystemforschung. Berlin. pp. 235–265.
EMVA Agrár- Környezetgazdálkodási (AKG) Támogatási Tájékoztató (2012). 11 p.
Érdiné Sz. R. (2002). Magyarország és Páneurópai Ökológiai Hálózat. Budapest Környezetvédelmi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal. 12 p.
http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/nok/Magyarorsz%E1g%20%E9s%20a%20P%E1neur%F3pa i%20%D6kol%F3giai%20H%E1l%F3zat.pdf
Faragó, T. – Nemes, Cs. (szerk.) (1997). Az ENSZ közgyűlés rendkívüli ülésszaka: a fenntartható fejlődés nemzetközi programjának értékelése és a további feladatok. Budapest: Fenntartható Fejlődés Bizottság. 95 p.
Fekete, J. Gy. (2011). Környezeti stratégiák. www.tankonyvtar.hu
Finke, L. (1994). Landschaftsökologie. Braunschweig: Westermann Schulbuchverlag GmbH.
232 p.
Forman, R.T.T. (1998). Road ecology: A solution for the giant embracing us. Landscape Ecology 13. pp. iii–v.
Forman, R.T.T. – Gordon, M. (1986). Landscape Ecology. New York: John Wiley & Sons. 620 p.
Garami, M. (2013). Ókori perzsa és egyiptomi kertek.
http://www.kertpont.hu/index.php?menu=cikk&CId=233
Haase, G. (1979). Entwicklungstendenzen in der geotopologischen und geochorologischen Naturraumerkundung. In: PGM 113. pp. 7–18.
Haber, W. (1981). Der Landschaftsplan. In: Ricter, G. (Hrsg.) Handbuch Stadtgrün. München-Wien-Zürich. pp.
78–89.
Haines-Young, R. (2000). Sustainable development and sustainable landscapes: defining a new paradigm for landscape ecology. Fennia 178(1). pp. 7–14.
Havasi, A. (2001). A Kárpát-medence és a Kárpátok természetföldrajzi tájtagolásáról. A földrajz eredményei az új évezred küszöbén. A Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei. Szegedi Tudományegyetem TTK Természeti Földrajzi Tanszék, CD.
Howes, C.K. (1980). Value maps. Norwich: Geo Abstracts Ltd. 146 p.
IALE Mission. (1998). IALE Mission statement. IALE Bull. 16. pp. 1–3.
IUCN Protected Areas Categories System
http://www.iucn.org/about/work/programmes/gpap_home/gpap_quality/gpap_pacategories/
Jakucs, L. – Andó, M. (1967). A Dél-Tiszántúl természeti földrajzi értékelése. Kézirat. Szeged. pp. 1–173.
Jakucs, L. – Andó, M. (1968). A Duna-Tisza köze déli részének természeti földrajzi tájértékelése. Kézirat.
Szeged. pp. 63–80.
Jámbor, I. (1982). Lakóterületek beépítése és a zöldfelületlétesítés lehetőségei. Zöldfelületgazdálkodás 45. pp.
74–77.
Jámbor, I. (1990). Zöldfelület vagy tartalék építési terület? Budapest zöldfelületi rendszere és a gazdálkodás helyzete. Magyar Tudomány 1. pp. 26–30.
Journaux, A. (1975). Légende pour une carte de l’environment et de sa dynamique. Publ. L’Univ. De Caen, 16 p.
Journaux, A. (1981). A környezet dinamizmusának térképezése. Az 1979-es Francia-Magyar Szeminárium anyaga.Budapest: MTA FKI. 9 p.
Kertész, Á. (1997). A térinformatika és alkalmazásai. Budapest: Holnap Kiadó. 240 p.
Kertész, Á. – Mezősi, G. (1990). A földrajzi információs rendszerek alkalmazása a természetföldrajzban.
Budapest–Szeged: Akadémiai doktori értekezés. 243 p.
Klijn, J. – Vos, W. (2000). A new identity for landscape ecology in Europe: a research strategy for next decade.
In: Klijn, J. – Vos, W. (Szerk.) From Landscape Ecology to Landscape Science. Wageningen: Kluwer Academic Publishers, WLO. pp. 149–161.
Klug, H. – Lang, R. (1983). Einführung in die Geosystemlehre. Darmstadt. 187 p.
Knauer, N. (1981). Vegetationskunde und Landschaftsökologie, UTB Nr. 941. Heidelberg. 315 p.
Kogutowich, K. (1930). Dunántúl és Kisalföld – Írásban és képben I. Szeged: Magy. Kir. Ferenc József Tudományegyetem, Földrajzi Intézet. 298 p.
Kogutowich, K. (1936). Dunántúl és Kisalföld – Írásban és képben II. Szeged: Magy. Kir. Ferenc József Tudományegyetem, Földrajzi Intézet. 352 p.
Kollarik, A. (1999). Magyarország Nemzeti Parkjai és a Nemzeti Parkok Igazgatóságainak működési területe.
Természet és ember alkotta értékek, természetvédelem, ökoturizmus. Tapolca: Tapolca Város Önkormányzata.
272 p.
Konkolyné Gyuró, É. (2003). Környezettervezés. Budapest: Mezőgazda Kiadó Kft. 398 p.
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapja. www.kvvm.hu
Láng, S. (1955). A Mátra és a Börzsöny természeti földrajza. Budapest: Akadémiai Kiadó. 512 p.
Leser, H. (1976). Landschaftsökologie. Stuttgart: Ulmer. 432 p.
Leser, H. (1991). Landschaftsökologie. Stuttgart: Ulmer. 648 p.
Leitao, A.B. – Ahern, J. (2002). Applying landscape ecological concepts and metrics in sustainable landscape planning. Landscape and urban planning 59. pp. 65–93
Lóczy, D. (2002). Tájértékelés, földértékelés. Studia Geographia. Dialóg Campus Szakkönyvek. Budapest-Pécs:
Dialóg Campus Kiadó. 308 p.
Lóczy, L. (szerk.) (1918). A Magyar Szent Korona Országainak földrajzi, társadalomtudományi, közművelődési és közgazdasági leírása. Budapest: Magyar Földrajzi Társaság. 528 p.
Lóczy, L. (1920). A Balaton földrajzi és társadalmi állapotainak leírása. – A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei című monográfia-gyűjtemény adatai alapján. Budapest: Hornyánszky Viktor M. Kir. Udvari könyvnyomdája. 192 p.
Lorzing, H. (2001). The Nature of Landscape. A Personal Quest. 010 Publisher, Rotterdam.
Marosi, S. (1980). Tájkutatási irányzatok, tájértékelés, tájtipológiai eredmények különböző nagyságú és adottságú hazai típusterületeken. Akadémiai doktori értekezés. Kézirat. Budapest. 162 p.
Marosi, S. – Somogyi, S. (1990). Magyarország kistájainak katasztere I.-II. MTA Földrajztudományi Kutató
Mezősi, G. (2003). Környezetvédelmi mozaikok. Tiszteletkötet Kerényi Attila 70. születésnapjára. Debrecen. pp.
181–190.
Naveh, Z. – Liebermann, A.S. (1984). Landscape Ecology. New York: Springer-Verlag. 356 p.
Naveh, Z. – Liebermann, A.S. (1994). Landscape Ecology. Theory and application. New York: Springer-Verlag. 360 p.
Naveh, Z. (2000). What is holistic landscape ecology? A conceptual introduction. In: Special Issue: Holistic landscape Ecology in Action. Eds. H. Palang, Ü. Mander, Z. Naveh. Journal of Landscape and Urban Planning 50. pp. 1–6.
Neef, E. (1964). Zur großstäbigen landschaftsökologischen Forschung. In: PGM. 108. pp. 1–7.
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia. (2007).
http://www.nfft.hu/dynamic/nemzeti_fenntarthato_fejlodesi_strategia.pdf
Pécsi, M. – Somogyi, S. (1967). Magyarország természeti tájai és geomorfológiai körzetei. Földr. Közl. 15. pp.
285–304.
Pécsi, M. – Somogyi, S. – Jakucs, P. (1972). Magyarország tájtípusai. Földr. Ért. 21. pp. 5–12.
Prinz, Gy. (1926). Magyarország földrajza. A magyar föld és életjelenségeinek oknyomozó leírása. I. kötet:
Magyarország földjének származása, szerkezete és alakja. (Tudományos Gyűjtemény 15.) Pécs: Danubia Kiadó.
202 p.
Prinz, Gy. (1936). Magyar földrajz, Magyarország tájrajza. Magyar Föld – Magyar Faj I. Budapest: Egyetemi Nyomda. 394 p.
Prinz, Gy. (1942). Magyarország földrajza. Renaissance Könyvkiadóvállalat. 272 p.
Prinz, Gy. – Cholnoky, J. (1936). Magyar Földrajz. Magyarország tájrajza. (Magyar Föld, Magyar Táj I.) Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 385 p.
Radó, D. (1985). Budapesti parkok és terek. Budapest: Magyar Nemzeti Galéria. 179 p.
Richter, H. (1980). Prirodnoje rajoniroványije i tipü szovremennovo iszpolzovanyija territorrii v GDR. In Preobrazsenszkij, V.Sz. – Haase, G. (szerk.): Sztruktura, dinamika i rozvityija landsaftov. Moszkva. pp. 125–
140.
Risser, P.G. – Karr, J.R. – Forman, R.T.T. (1984). Landscape Ecology: directions and approaches. Special Publication 2. Champaign, Illinois: Illinois Natural History Survey.
Roberts, B.K. (1987). The making of the English village: a study in historical geography. London: Harlow:
Longmans. 237 p.
Robinson, B. (2001). All change in the Victorian Age. London: BBC History.
http://www.bbc.co.uk/history/british/victorians/speed_01.shtml
Schmithüsen, J. (1953). Grundsätzliches und Methodisches. In: Handbuch d. naturräuml. Gliederung Deutschland. Hrsg. v. Meynen, E. und Schmithüsen, J. Bd. I. pp. 1–44.
Schulte, W. (1992). Die Bedeutung von Industriebrachen im Rahmen von Stadtbiotopkartierungen – Ergebnisse einer bundesweiten Untersuchung. In: LÖLF-Mitteilungen H. 2. pp. 13–19.
Spatial development glossary (bilingual edition) (2007). European Conference of Ministers responsible for Regional/Spatial Planning (CEMAT) (Territory and Landscape Series No. 2) Strasbourg: Council of Europe Publishing. 76 p.
http://www.coe.int/t/dg4/cultureheritage/heritage/cemat/versionglossaire/Bilingue-en-fr.pdf
Szabó, Gy. (2010). Föld- és területrendezés 2. Digitális Tankkönyvtár. Nyugat-magyarországi Egyetem.
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0027_FTR2/index.html
Székely, A. (1973). Die Entwicklung der Landschaften. Budapest: Annales Un. Sci. Bud. Sectio Geographica Tom. VIII. pp. 163–168.
Szolncev, N.A. (1968). K teorii prirodnüh komplexov. Vesztnyik MGU. Szer. Geogr. 3. pp. 14–27.
Táji Értékeken Alapuló Turizmus Fejlesztése projekt. Biotóp turisztikai klaszter.
http://www.tajturizmus.hu/szolgaltatasok/biotop_turisztikai_klaszter/
Tardy, J. (szerk.) (1996). Magyarországi települések védett természeti értékei. Budapest: Mezőgazda Kiadó.
664. p.
Tricart, J. (1976). Écodynamique et aménagement. Revue de Géomorphologie Dyn. 25. pp. 19–31.
Troll, C. (1939). Luftbildplan und ökologische Bodenforschung. Zeitschrift der Gesellschaft für Erkunde zu Berlin. Nr. 718. 297 p.
Van Hoorick, G.(2000). Juridische aspecten van het natuurbehoud en de landschapszorg, Intersentia Rechtswetenschappen. Antwerpen–Groninge: Intersentia Rechtswetenshcappen. 841 p.
Varga, J. (2006). Föld- és területrendezés.
http://www.agt.bme.hu/staff_h/varga/foldrend/foldrend.htm#a_foldrendezes_feladatai
Viles, R.L. – Rosier, D.J. (2001). How to use roads in the creation of greenways: case studies in three New Zealand landscapes. Landscape Urban Planning 55. pp. 15–27.
Wagner, M.M. – Gobster, P.H. (2007). Interpreting landscape change: Measured biophysical change and surrounding social context. Landscape and Urban Planning 81 (1–2). pp. 67–80.
Yorke, T. (2001). Tracing the History of Villages. Newbury: Countryside Books. 192 p.
Zólyomi, B. (1944). Az Alföld természeti tájtérképe. Alföldi Tudományos Intézet Évkönyv I. térképmelléklet.