TANíTó szAKOs EGYETEMI hALLGATóK FIzIKAI AKTIvITÁsÁNAK vIzsGÁLATA
I. Irodalmi áttekintés
Számtalan vizsgálat bizonyítja, hogy a sport és a mozgás az aktív egészség-meg őrző tevékenységre nevelés leghatásosabb eszköze, színtere, hiszen a sport tevékenység a legszisztematikusabb fizikai felkészítés, amely együtt jár a fizikai teljesítőképesség maximális kifejlesztésével, az edzettség magas szintű biztosításával, valamint a sport sok olyan ismeretet nyújt (az erőnlét, az edzettség, a munka és a pihenés szükséges arányai, a terhelhetőség folya-mata, szakaszai, határai, a fizikai állapot tudatos belső átélése), amelyek mind az egészséges élet ismérvei, ezeknek elsajátítása és alkalmazása is a sport közben történik. Mindemellett a sport sok olyan szituációt biztosít, amelyben alkalom nyílik az önálló, aktív egészségmegőrző tevékenységre nem csak fizikai vonat kozásban, a pszichés történések által is. Ezért fontos, hogy minden ember fizikailag aktív életet éljen egészsége kialakítása és megőrzése érdekében.
1. A mozgás szerepe a gyerekek életében
Mint ahogy azt dr. Lángfy György írja A mozgásszegény életmód következ-ményei, avagy Hogyan lesz egy gumi-hajlékonyságú kisgyermekből idős korára
„merev fadarab”, vagyis nyomorék? című cikkében: „a testméretekhez viszo nyí-tott szívtérfogat az élet kezdetén a legnagyobb, majd fokozatosan csökken kb.
tízéves korig, ezután már a felnőttekre jellemző arányokhoz közelít. Ezek után már könnyen érthető, hogy miért olyan nagy a gyerekek mozgásigénye, szinte nem is lehet kifárasztani őket.”53 Ezt a mozgásigényt feladatunk tanító ként a lehető legjobban kihasználni és megőrizni, egy alapvető mozgás szeretet kialakításával.
„A mozgásos cselekvésnek a meg is me rési folyamatban is hatal mas a szerepe.
A megismerő folyamatok és mentális reprezentációk biztosítják az alapját a tanulási képességeknek, így az iskolai tanulásnak is. A mozgás a perceptuális
tanu lás és az érzékszervi diszkrimináció fejlődésére, valamint a megismerő folya-matok (figyelem, érzékelés, észlelés, emlékezés, képzelet, gon dol kodás) alakulására van pozitív hatással.”54 Piaget állította, hogy a világot cselekedve ismerjük meg, ami teljesen igaz, hiszen a gyerek számára a leg fon to sabb a mozgáson keresztüli tapasztalatszerzés a tanulás során, minden meg ismerési folyamat alapja a moz-gás. „A mozgásos cselekvés segíti az irá nyí tott figyelem alakulását (figye lem-megosztás, játékok például kidobós több labdával), az emlékezeti funkciók fejlő-dését (cselekvéses tapasztalatokra épülő mozgás min ták), a képi gondol ko dás kialakítását (tárggyal végzett cselekvések), a prob lé ma megoldást (sport játékokban gyors problémamegoldás), a kreativitás fejlő dését, az intelligencia fejlődését, mely érzéki tapasztalatokhoz és gyakorlati cselek véshez kötődnek, segíti és alakítja a beszéd motoros fejlődését, és segíti a testséma alakítását, így a térérzékelés fejlő-dését”2, aminek rendkívül fontos szerepe van az írás és az olvasás elsajátításában.
Köztudott, hogy a gyerek min den ingerre moz gás sal reagál. A testnevelés órán a mozgásos cselekvés leg gyakoribb meg jelenési formái a pedagógus által tuda-tosan irányított testgyakorlatok.
2. A mozgás hatása a szociális és emberi kapcsolatok alakulására
„A sport igen fontos szerepet tölt be az emberek közötti kapcsolatok kiala kítá-sában. Ilyen értelemben a sport kommunikatív funkciót tölt be a társadalomban, vagyis közösségteremtő, hiszen a sportolás az emberi együttműködés különböző formáit, módjait, az ezeket biztosító szervezeti kereteket igényli. A sportolás különösen a csapatsportok esetében kollektívákban, illetve kollektívák közötti versengés formájában játszódik le, lehetővé téve az egyén alkalmazkodását a sokszorosan összetett, bonyolult alá-fölé rendeltségi viszonyokhoz. Az egyén a sportban közvetlenül éli át az emberi társadalom bonyolult viszonyhelyzeteit.
Az emberi társadalomba való beilleszkedést azáltal is elősegíti, hogy a teljesít-mények, eredmények soha nem értékelhetők csupán szubjektíven. Minden fajta teljesítmény a sportban viszonylagos érték az eddig elért eredmények össze-függésében. A sport igen jó eszköze az emberek közti kapcsolatok kiépítésének, ún. nemzedéki problémák feloldásának, a nemzeti összetartozás és a nemzetközi kapcsolatok békés kezelésének is (pl. olimpia).”55
3. A testnevelés óra szerepe a gyermek életében
Testnevelés órán alakítjuk ki az egészséges életmódot az egészség meg őr
zé-54 Ozsváth Károly: A mozgásos cselekvés szerepe a megismerési folyamatokban
sével és megszilárdításával, elérnek a gyerekek egy magas szintű fizikai cselek-vő képességet, és növeljük a testi és szellemi teljesítőképességüket, biz tosítjuk számukra a fejlődéshez szükséges fiziológiai ingereket és a meg felelő terhelést.
Tanítóként a testnevelés órán fő feladatunk a testi fejlődés segítése, az élettani alkalmazkodó képesség színvonalának eme lése, a fizikai és szellemi teherbíró képesség fejlesztése, a testi képességek fejlesztése, az alapvető moz gásműveltség kialakítása és növelése, a testi elváltozások kor rekciója, a játék, verseny, spor-tolási igény felkeltése és kielégítése, valamint az egészséges élet mód alakítása, a mozgás iránti pozitív beállítódás kialakítása. „A testnevelés kiemelt feladata, hogy sajátos eszközeivel a közoktatás haté konyságát növelje, elősegítse a maga biztos, saját testét mindig uraló, megfelelő cselekvési biztonsággal ren-delkező és sikerorientált, egészséges nemzedék felnö vését.”56 „Nevelési esz köz-ként a test ne ve lés legfontosabb pedagógiai funkciójának a különböző szintű siker és kudarc élmények átélése, ezek helyes feldolgozása tekinthető. Ez segít-heti a siker orien tált szemléletmód és beállítódás kialakulását, az ésszerű kocká zat vállalás mér legelését a kudarckerülő magatartás elemeivel szemben.
A si kerért vállalt küz delem és a rendelkezésre álló energiák koncentrálása alapvetően befolyásol hatja a személyiség alakulását. Fair play, a sport sze rű-ség szellemének kialakí tása, együttműködés a társakkal, a küzdelem hevé ben keletkezett konfliktusok kezelésének megtanulása mind alapvető nevelési értékeket hordoz magában. E szempontból a testnevelés semmi mással nem helyettesíthető, eszköz jellegű funkciót tölt be.”57
Ezeket a feladatokat csak akkor tudjuk ellátni, ha személyiségünkkel és személyes példánkkal képesek vagyunk hatni a gyerekre, és nemcsak időt tölteni fog bejárni a testnevelés órára, hanem fogékony lesz a fejlesztő tevé-kenységünkre.
4. A pedagógus szerepe a gyerekek mozgásszeretetének megtartásában vagy visszaszerzésében
A mozgásszeretetben és a fizikai aktivitásban a család és a szülők az elsődleges példa, ezért az ő szokásaik a legmeghatározóbbak. Megnehezíti a gyerek akti-vitásának kialakulását, ha nem áll előtte megfelelő szülői példa, de ilyenkor sincs veszve minden, ugyanis a másodlagos szocializáció színtere az iskola, ott is megszerethetik a sportot, a mozgást, ehhez viszont olyan tanítóra van szük-ség, aki személyes példájával képes hatni a gyerekekre.
56 Testnevelés tantárgy-pedagógia, a szaktantárgyi elmélet alapjai, Budapest, Okker, 2006. 20. o.