Az Németuyvari feölseö Varban léveö Taarhazban való Inventarium [etc.]
1. Szent Irasbeli keönyvek:
Az Aytofélen valo inasodik Almariumban.
[..]
Az masodik renden fetc.J690
1. Szent Irasbeli keönyvek:
1. Pater Kaldi magyar Bibliaia.
KÁLDI György SJ (transl.)
Szent Biblia, Bécs, Formica, 1626, in 2° — RMNy, 1352.
Vö. n° 21[2], 362.
[B.] 2. Deák kiczin Biblia.
[E.] 2. Kichin quantitasban való Deák Biblia.
Nem azonosítható.
Vö. 21[1], 205.
69° Az almárium további „rendein" az inventárium szerint palackok, „Nyereg eleibe[n] le keöteö veörös Skallat matraczok" és sátornak való vásznak voltak.
3. Pazmani felelet] Balduinus elle[n].
PÁZMÁNY Péter
A setet haynal-csillag-utan budoso luteristák vezetöje, mely utba igazíttya a vittebergai academiának Fridericus Balduinus-által ki-bocsátot feleletit a Kalaúzra, Bécs, 1627, Formica, in 4° — RMNy,
1376.
Vö. n° 372.
4. Pazmannak a Szent Irasról, és Ecclesiarol valo keönyve Bihar varmegyenek.
PÁZMÁNY Péter
Az Sz. Irasrul es az Anyaszentegyhazrul két rövid könyvecskék, Bécs, 1626, Gelbhaar, in 4° — RMNy, 1351.
Vö. n° 373.
S. Szent Irasbéli gyakorlasok németeöl.
Nem azonosítható.
Vö. n° 142.
6. De Summo bono. Az legh feöb iorol Magyarol.
ZIEGLER, Georgius; BETULEIUS, Iosquinus; SZENCI MOLNÁR Albert (transl.)
Discursus de summo bono, az legföb iorol, mellyre az vilag mindenkoron serényen és válóban vágyódik, Lőcse, 1630, Brewer, in 4° — RMNy, 1483.
Vö. n° 145.
7. Szent Teresia Aszony élete. Deakol.
RIBERA, Franciscus SJ; MARTINEZ, Martinus (transL)
Vita B. Matris Teresae De Jesu, Carmelitarum Excalceatorum &
Excalceatarum fundatricis In quinque libros distincta, Coloniae Agrippinae, 1620, Kinckius, in 4° — VD17; SOMMERVOGEL, VI, 1763-1764.
Korábbi kiadása (más fordításban) nyolcadrétben: Mainz, 1603 (VD 17).
Vö. n° 357.
37. 8. Volffi Lectionum memorabilium Centenarius Tomus primus et secundus.
WOLF (WOLFFIUS), Johannes aus Bergzabern
Lectionum memorabilium et reconditarum centenarii XVI, Habet hic lector doctorum ecclesiae, Vatum, Politicorum, Philosophorum, Historicorum, aliorumq[ue] sapientum [et]
eruditorum pia, gravia, mira, arcana [et] stupenda; iucunda simul [et] utilia, dicta, scripta, atq[ue] facta; Vaticinia item, vota, omina, mysteria, Hieroglyphica, miracula, visiones antiquitates, monumenta, testimonia, exempla virtutu[m], vitiorum, abusuum, typos insuper, picturas, atq[ue] imagines, Lauingae, 1600, Rheinmichel, in 2° — VD16, W 4209-4210.
Lectionum memorabilium et reconditarum tomus secundus, Habet hic lector doctorum ecclesiae, Vatum, Politicorum, Philosophorum, Historicorum, aliorumq[ue] sapientum [et]
eruditorum pia, gravia, mira, arcana [et] stupenda; iucunda simul [et] utilia, dicta, scripta, atq[ue] facta; Vaticinia item, vota, omina, mysteria, Hieroglyphica, miracula, visiones antiquitates, monumenta, testimonia, exempla virtutu[m], vitiorum, abusuum, typos insuper, picturas, atq[ue] imagines, Lauingae, 1600, Rheinmichel, in 2° — VD16, W 4211.
További kiadás: Lauingen, 1608 (HAB).
Vö. n° 6, 295-296.
38. [B.] 9. Teöreök vallás, avagy Alkora[nJ magyarol. Ezt Pater Kaldinak attok keöltseön.
[E.] Teöreök Alcorán, magyarúl: Káldi Péternek attok keöltczeön.
Valószínűleg kézirat.
„Pater Kaldi" személyének azonosításakor három jezsuita is szóbajöhet: az első Káldi Márton (1568-1632), aki azonban 1623-tól a Szepességben élt, tehát kevéssé valószínű, hogy Batthyány Ádám találkozott vele; a második testvére, a bibliafordító Káldi György (1573-1634), aki 1626-1629 között Bécsben, majd 1630-től Pozsonyban működött, tehát Batthyánynak feltétlenül ismernie kellett. Végül a harmadik Káldi Ignác (1614-1672), akit Lukács László a fönti kettő unokaöccsének ta rt (LUKÁCS László SJ: Káldi György a bibliafordító, in: Katolikus Szemle 7[1955], 131) és akit 1642-ben szenteltek pappá, majd 1643-ban Győrben és 1644-ben Judenburgban tevékenykedett, tehát elvileg szintén kapcsolatban
lehetett Batthyány Ádámmal. (VELICS László SJ: Vázlatok a magyar jezsuiták múltjából, II. Bp., 1912, 56-58; LUKÁCS, Ladislaus SJ: Catalogi personarum et officiorum Provinciae Austriae S. I., II: 1601-1640. Romae, 1982 [Monumenta Historica
Societatis Iesu, 125]). Akármelyikükről is van szó azonban, a kötetnek mindenképp egy jezsuita rendház könyvtárába kelle tt kerülnie. A kiadott katalógusokat átnézve egyedül a nagyszombati rendház 1632. évi katalógusában szerepel egy „Machumetis Alcorani in folio cum asserculis sine loco sine anno", amely azonban valószínűleg latin nyomtatvány (ADATTÁR, 17/2, 108, n°
41). A Koránnak már a középkorban készült latin fordítása, amelyet a XVI. századtől többször ki is nyomtattak (pl. MONOK 1996, 34, n°
15). Káldi Péter 1646 és 1662 között Vas megye alispánja és országgyűlési követe volt (NAGY Iván, VI, 25), azonban véleményem szerint említése ezen a helyen csak másolási hiba következménye. Ha ugyanis a kötet P. Kálditól visszajutott volna Németújvárra, majd onnan kölcsönözte volna ki újból Káldi Péter, akkor az valószínűleg nem hiányozna a C vagy D katalógusokból sem. A magyar Korán-fordítás tehát valamelyik Káldi atya kezén még 1644 előtt elkerült Németújvárról.
A magyar Korán keletkezésére nézve adalékkal szolgálhat az is, hogy Szántó István Korán-ellenes vitairata készítése során már 1598-ban (Monumenta Antiquae Hungariae, IV: 1593-1600. Ed.
Ladislaus Lukács SJ. Romae, 1987 [Monumenta Historica Societatis lesu, 131], 365-368), majd az elkészült műben (SZÁNTÓ [ARATOR]
István SJ: Confutatio Alcorani. S. a. rend. LÁZÁR István Dávid.
Szeged, 1990 [Adattár, 27], 76) is panaszkodott arra, hogy a rendelkezésére álló latin Korán-fordítás nagyon romlott, néhol értelem és rend nélkül, összevisszaságban közli a latin szavakat. A magyar fordítás elkészítésére tehát a latin változat hiányosságai is okot adhattak. Ugyanakkor — mivel Szántó nem ismerte — a magyar Korán valószínűleg csak 1611 után készülhetett.
39. 10. Feier Tablaiu magyar Biblia. Pater Kaldj forditasa.
KÁLDI György SJ (transl.)
Szent Biblia, Bécs, Formica, 1626, in 2° — RMNy, 1352.
Vö. n° 363.
11. Feier Tablaiu magyar Biblia. Szenczj Molnar Albert forditasa.
KÁROLYI Gáspár (transl.); SZENCI MOLNÁR Albe rt (ed.)
Szent Biblia, az az Istennec Ó és Uy Testamentomanac prophetac es apostoloc által megiratott szent könyvei, Hanau, 1608, Halbey, in 4°
— RMNy, 971.
További kiadásai: Oppenheim, 1612 (RMNy, 1037);
Amszterdam, 1645 (RMNy, 2091).
Vö. 366.
12. Fekete Czapaba[n]. Német Biblia Lutter Marto[n] forditotta, ket Tomusba[nJ vagio[n] egnyik Ó, az masik Uy.
Luther német bibliafordításának 1534-től kezdődően számos kiadása ismert .
Vö. n° 234-235.
13. Feier Tablaban Pazmanj Kardinal magyar Postiliaia.
PÁZMÁNY Péter,
A Romai Anyaszentegyház szokasából minden vasarnapokra es egy-nehany innepekre rendelt evangeliomokról predikacziok, Pozsony, 1636, [Coll. S. J.], in 2° — RMNy, 1659).
Vö. n° 365.
14. Feier Tablaba[n] Pazmanj Cardinal magyar kalauza.
PÁZMÁNY Péter SJ
Igassagra vezerlö Kalauz, Pozsony, 1623, [Coll. S. J.], in 2° — RMNy, 1293.
Más kiadásai: Pozsony, 1613 (RMNy, 1059); Pozsony, 1637 (RMNy, 1697).
A könyv 2. kiadását Batthyány Ádám 1629-ben olvasta, mivel megtérési iratában lapszám szerint is hivatkozo tt rá: „Mely mondasokat a Magyar Kalauzban, hoszan leirva talaltam. [a lapszélen:] Fol: 186 168" (MOL, P 1322, Vall., ff. 200-208; Id. a bevezetés 1. fejezetét). A Batthyány Ádám pozsonyi vásárlásairól
1635. okt. 8-án készült följegyzésben szerepel ezenfelül a következő tétel: „9 könivet hystorisok[!], az egik Kallausz áttaliában uy garason fl. 31 den. 20." (ADATTÁR 11,205, n° 331.)
Erre a kötetre vonatkozik Lónyi Mihály vasvári prépost egyik levele, amelyben azt írta: „Minapban Rohonczon letemben foghadam Na[gysá]godnak hogy az Bibliabul öszveszedven az
-74
bizonsaghokat arra hogy Christus Urunk halala elöt az Menniei Kapuk be tive lettenek legyen, szündigh hogy abban akarek munkalkodny, iuta eszemben boldogh emlekezetü Cardinal Pazmany Peternek az Husvet nap elsö Praedikatioya azert megh olvasvan czak hamar az elöljáró beszed után ugyan czak arrul ir ighen szipen, es ellegendö keppen megh bizonittia azon Vallasunkat az Sz. Irasbul [...] livin Nagodnak azon könyve, tudom Na[gysá]god megh olvassa." (Lónyi Mihály levele B.A-nak, Szombathely, 1641.
márc. 20.: P 1314, n° 29836; vö. IvÁNYI 1943, 21-22).
Vö. n° 364.
44. 15. Feier Tablaba(nJ Kaldi Gyeörgy Postillaia magyarol.
KÁLDI György SJ
Az vasarnapokra-valo predikatzioknak első része, advent elsö vasárnapiatol-fogva Sz. Haromsag vasárnapjáig, [Bécs]—Pozsony,
1631, Rickes—[Coll. S. J.], in 2° — RMNy, 1509.
KÁLDI György SJ
Az innepekre-valo predikatzioknak első része, Sz. András napiatol-fogva Keresztelö Szent János napjaig, [Bécs]—Pozsony, 1631, Rickes—[Coll. S. J.], in 2° — RMNy, 1510.
A leírásból nem derül ki, hogy mindkét kötetről vagy csak az egyikről van szó.
45. [B.] 16. Feier Tablaban Moyses irt keönyve Deákul.
[E.] 16. Feiér TablábafnJ, Moyses .5. keönyve, Deákól.
Nem azonosítható.
Vö. n° 359.
2. Imádságos Keönyvek.
46. 1. Fekete czapaban keötöt iüst kapczu. Németh Lnadsagos, és énekes keönyv.
Nem azonosítható.
Vö. n° 371.
[B.] 2. Fekete czapaba[n] keöteöt üst kapczu Psalter[iumJ Németeöl Imadsagokkal, és énekekkel.
[E.] 2. Fekete Csapaba[n], Ezüst kapcsokkal, Psalteriu[ml és imadságos, s Enekes k[önyv].
Nem azonosítható.
Hasonló könyveket vide n° 48, 51, 370, 380, 381.
[B.] 3. Fekete czapaba[n] keötöt aranyas kapczu keönyv. Német Psalmusokkal.
[E.] 3. Fekete Csapában, aranyas kapcsu, Német Psalterium.
Nem azonosítható.
Hasonló könyveket vide n° 47, 51, 370, 380, 381.
4. Fekete czapaba[n] keöteöt Németh Imadságos keönyv.
Nem azonosítható.
Hasonló könyveket vide n° 49-50, 52-54, 369, 376-378, 384.
5. Feier Tablas Németh Imadsagos keönyv.
Nem azonosítható.
Hasonló könyveket vide n° 49-50, 52-54, 369, 376-378, 384.
6. Veöreös Pergamina Tablau[.!J. Németh Psalterium.
Nem azonosítható.
Hasonló könyveket vide n° 47, 48, 370, 380, 381.
7. Veöreös Tablas Németh Imadsagos Keönijv.
Nem azonosítható.
Hasonló könyveket vide n° 49-50, 52-54, 369, 376-378, 384.
8. Fekete Tablas Német Imadsagos keönyv.
Nem azonosítható.
Hasonló könyveket vide n° 49-50, 52-54, 369, 376-378, 384.
9. Item Veörös Tablas Német Imadságos keönyv.
Nem azonosítható.
Hasonló könyveket vide n° 49-50, 52-54, 369, 376-378, 384.
10. Fekete Tablaiu Czeh Imadságos keönyv.
Nem azonosítható.
Vö. n° 383.
11. Fekete czapaba[nj, irot Német Imadsagos keönyv.
Kézirat.
Vö. n° 379.
3. Historias keönnyvek.
1. Bonfinius Deakul.
BONFINIUS, Antonius; SAMBUCUS, Joannes (ed.)
Rerum Ungaricarum decades quatuor cum dimidia, Basilii, 1568, Oporinus, in 2° — RMK, III, 570.
További teljes kiadások: Frankfurt, 1581 (RMK, III, 706);
Hanau, 1606 (RMK, III, 1027).
Vö. n° 7, 297, 302.
2. Istvanfi Historiaia Deakul.
ISTVÁNFFY, Nicolaus,
Historiarum de rebus Ungaricis libri XXXIV, Köln, 1622, Hieratus, in 2° — RMK, III, 1350. Vö. n° 8.
3. Meteranus Novus. Az egész Német Orszaghba[nJ teörtent dolgokrol valo Historiak, es kronikak. 3. nemeteöl.
METEREN, Emmanuel von
Meteranus novus, Das ist: Warhafftige Beschreibung aller denckwürdigsten Geschichten so sonderlich in den Niderlanden auch sonsten in andern Reichen von Anfang der Regierung Philippi Audacis Herzogen zu Burgund etc. bis auff das Jahr Christi 1612 sich zugetragen, Amsterdam, 1633, Blaeu, in 2° — DDB, B 3676, VD17.
További kiadása: Amsterdam, 1640, Janson, 4 kötetben (VD17).
Azonosításához vide n° 1. Vö. no 291-292.
4. Theatrum EuropaeufmJ, Az egész vilagon teörtent dolgokrol valo Historiak és kronika németeöl: két keönyv.
[1.] ABELIN, Johann Philipp
Theatrum Eropaeum, oder ausführliche und wahrehafftige Beschreibung aller und jeder denckwürdiger Geschichten, so sich hin und wider in , der Welt, fürnmlich aber in Europa und Teutschlanden ... sich zugetragen haben [1618-1628], Frankfurt,
1635, Merian, in 2° — BINGEL; DDB, A 7100.
[2.] ABELIN, Johann Philipp
Theatrum Eropaeum, oder ausführliche und wahrehafftige Beschreibung aller und jeder denckwürdiger Geschichten, so sich hin und wider in der Welt, fürnümlich aber in Europa und Teutschlanden ... sich zugetragen haben [1629-1632], Frankfurt,
1637, Merian, in 2° — BINGEL; NUC.
Vö. no 298-299.
5. Mathyas es Ferdinand Csaszaroktul foghva valo Actak Deakul.
LUNDORP, Michael-Caspar
Acta publica inter ... Matthiam felicissime recordationis et Ferdinandum II. Romanorum Imperatores, atque Fredericum, eius nominis V. S. Rom. Imperii Electorem, aliosque eiusdem Imperii Ordines, exterosque Reges, ac Principes atque Respublicas, ab initio Austrio-Bohemo-Germanicorum motuum, Moeno-Francfurti, 1621, Weiss — ÖNB, HAB.
Német kiadása is megjelent, amelyhez 1625-ig még kilenc kötetben további folytatások jelentek meg (DDB, A 2650 - A 2659;
HAB).
Vö. n° 15, 146.
6. Fejedelmek oraia, avagy Marcus Aurelius élete Deakul.
GUEVARA, Antonius; WANCKEL, Joannes (transl.)
Horologium principum sive de vita Marci Aurelii imperatoris libri III, Torgae, 1601, Gross, in 2° — BMC, NUC, BiblZrin, 697;
MONOK 1996, 32, n° 9, 34, n° 16, 100, n° 311.
További kiadásai: Torgau, 1606; 1611; Lipcse, 1615; 1624, 1632 (HAB, VD17).
Vö. no 11, 144.
7. Fejedelmek oraianak masodik keönyve Magyarok GUEVARA, Antonius; DRASKOVICH János (transl.)
Horologii principum, az az az fejedelmek oraianak masodik keonyve, ... mellybe szep es gyönörüseghes historiak es annak fölötte jeles tanusagok, ekes intesek foglaltatnak, mikeppen kellessek az fejedelmeknek es fő uraknak az szent hazassagba es az ö magzattyoknak fel nevelesekben magokat viselniek, Graz, 1610, Widmanstetter, in 4° — RMNy, 994.
Vö. n° 148.
8. Egynéhány magyar Historia.
Nagyrészt azonosítható a széphistóriáknak és verseknek azon gyűjteményével, amely az 1651. évi katalógusban 158-178. számok alatt található, ám 1651-ig a gyűjtemény bizonyosan bővült, mivel az ott fölsoroltak közül néhány kiadvány csak 1644. után jelent meg (165., 170., 174-175.).
9. Elseö Rudolfustul foghva eöteodik Karoly Csaszarigh valo Historia, Deakul.
ROO, Gerardus de
Annales rerum belli domique ab Austriacis Habspurgicae gentis principibus, a Rudolpho primo usque ad Carolum V. gestarum, Oeniponti, 1592, Agricola, in 2° — BMC, HAB, BiblZrin, 79.
Vö. n° 5[2], 339.
10. Elseö Rudolfustul foghva eöteodik Karoly Csaszarigh valo Historia, Németeöl.
Roo, Gerardus de
Annales, Oder Historische Chronick, Der Durchleuchtigsten Fürsten und Herren, Ertzherzogen zu Oesterreich, Habspurgischen Stammens fürnemlich von Rudolpho dem Ersten, auB dinem Hochfürstlichem HauB Römischen Kaysern, biB auff Carolum den Fünfften, zu Fridens und Kriegszeiten gantz denck und glorwürdiger volbrachten Thaten, Augsburg, 1621, in 2° — VD17. Vö. n° 5[1].
11. Nagy Caroly Czaszar Historiaia, Németeöl.
LETZNER, Johann
Historia Caroli Magni, des Grossmechtigsten, Christlichen Römischen und ersten Teutschen Keysers, Von seiner Ankunfft,
Erziehung, löblichen unnd grossen Thaten unnd gewaltigen Zügen, Kriegen, Schlachten unnd Reisen, Hildesheim, 1602, Hantzsch, in 4°—VD17.
Vö. n° 4.
12. Németh országhi Hadakozások Historiaianak egy része Németül.
Nem azonosítható.
Vö. n° 20[1], 150.
[B.] 13. Bolnstan maga viseléséreöl, és arultatásásrol. Németeöl.
[E.] 13. Bolstain maga viselésérül, és arultatásárúl való keonyv, németeöl.
Auf3führlicher und Gründlicher Bericht der vorgewesten Friedtlündischen und seiner Adhaerenten abschewlichen Prodition, was es damit für ein aigentliche Beschaffenheit gehabt, und was fur boí3hafftige Anschlüg alberait gemacht worden, Wien, 1634, Rickes, in 4° — ÖNB, MAYER, n° 1243.
Ez csak egy a Wallenstein haláláról megjelent sokféle nyomtatvány közül, de azért valószínű, mert ebben fordul elő az
„árulás" szó. Hasonló címmel megjelent ugyanekkor egy másik nyomtatvány is: Cancellaria Walsteiniana das ist ... Bericht der vorgewesten Friedlndischen vnd seiner Adhaerenten abschewlichen Prodition, Köln, 1634, Brachel (ÖNB). Valószínű azonban, hogy Batthyány Ádámnak a bécsi kiadású volt meg.
Vö. n° 20[2], 187.
14. Herberstainer Sighmondnak gyermekségéteöl foghva valo czelekedetj Deakol.
HERBERSTEIN, Sigismundus
Gratiae posteritati Sigismundus liber baro in Herberstain ... actiones suas a puero ad annum usque aetatis suae septuagesimum quartum brevi commentariolo notatus reliquit, Viennae, 1560, Hoffhalter, in 2° — BMC; VD 16, H 2011.
Vö. n° 306.
15. Graffin von Painprock, élete, és maga viselése Nemetül.
SIDNEY, Philip; HIRSCHBERG Valentin Theocrit (transl.)
Arcadia Der Grüffin von Pembrock, Das ist, ein sehr anmüthige historische Beschreibung Arcadischer Gedicht und Geschichten mit
eingemángten Schffereyen und Poesien warinn nicht allein von den wahren Eygenschafften keuscher und bestdndiger Liebe gehandelt, sondern auch ein lebendig Bildt def3 gantzen menschlichen Wesens ... für Augen gestellet wird, Frankfurt/Main, 1629 [1630], Merian, in 4° — VD17.
Továbbik kiadások: Frankfurt/Main, 1638, in 8°; Leiden, 1642, in 12° (VD17).
Vö. n° 18, 143.
[B.] 16. Masodik Ferdinand Czaszar élete Deakul.
[E.] 16. Masodik Ferdinand Romai Császár élete D LAMORMAINI, Gulielmus Si
Ferdinandi II Romanorum imperatori virtutes, Gelbhaar, in 4° — SOMMERVOGEL, IV, 1429.
További kiadásai még ugyanebből az évből:
Antwerpen, Köln. Azonosításához vide 11° 185-186.
17. Theatruin Historicum Deakul.
Nem azonosítható. Ezzel a címmel több könyv is ismert a XVII.
század első feléből, például Andreas Hondorff-tól, Christoph Helwig-től, Matthus Tympe-től (BSB; vö. MONOK 1996, 210, n°
6).
Vö. n° 13, 197.
18. De Rebus Hungaricae Provinciae, Pater Ferrariusse, Deakul.
FERRARIUS, Sigismundus OP
De Rebus Ungaricae Provinciae Sac. Ordinis Praedicatorum, Bécs, 1637, Formica, in 4° — MAYER, n° 1166; APPONYI, 830; RMK, III P 7594.
A könyv XI. fejezete szól Batthyány Ádám szándékáról is, hogy Rohoncon, illetve Szalónakon megtelepítse a domonkosokat (pp.
600-607 passim).
Vö. n° 151.
eákól.
Viennae, 1638, Bécs (in 12°), Vö. n° 185.
19. Svecianak Inventariumia. Németül.
GOTTFRIED, Johann Ludwig (=ABELIN, Johann Philipp)
Inventarium Sueciae, das ist gründliche und wahrhaffte Beschreibung deB Königreichs Schweden und dessen incorporirten Provintzen, Frankfurt, 1632, Hulsius, in 2° — VD17.
Vö. n° 3, 327.
20. Jocorum Libri duo. Deakul.
[ 1.] MELANDER, Otto
Jocorum atque seriorum cum novorum, turn selectorum, atque memorabilium libri II, Liber primus, Smalcaldiae, 1611, Kezel, in 8° — BMC; NUC.
Más kiadásai két kötetben: Licha, 1604 (VD17); Frankfurt, 1617 (VDI7).
[2.] MELANDER, Otto
Jocorum atque seriorum cum novorum, turn selectorum, atque memorabilium libri II, Liber secundus, Smalcaldiae, 1611, Kezel, in 8° — BMC; NUC.
Más kiadásai két kötetben: Licha, 1604 (VD17); Frankfurt, 1617 (VD17).
Azonosításához vide n° 282-283. Vö. n° 12.
21. Magnus Albertus. Németül.