Az Németuyvari feölseö Varban léveö Taarhazban való Inventarium [etc.]
S. ALBERTUS „MAGNUS"
5. Deak és Német orvossagos keönyvek
1. Egy eöregh czeh keönyv mindennemeö füvek hasznairol avagy orvossagokrol.
Nem azonosítható.
Vö. n° 321.
2. PorgaminabafnJ egy nemeth keönyv küleömb küleömb füvekből mint keöll vizeket czinalnj és azokbol Falastromokat; s mas orvossagokat.
Nem azonosítható. Német vízégető és orvosságos könyvek (mint pl.
Hieronymus Brunschweig „Distillierbuch" ja) számos kiadásban jelentek meg a XVI—XVII. században.
Hasonló könyveket vide n° 99, 337, 354.
3. Feier Porgaminabafn] német keönyv mindefnJfele füvekbeöl mint keöl az vizet égetnj és azokbol orvossagokat czinalnj.
Nem azonosítható. Német vízégető és orvosságos könyvek (mint pl.
Hieronymus Brunschweig „Distillierbuch"-ja) számos kiadásban jelentek meg a XVI—XVII. században.
Hasonló könyveket vide n° 98, 337, 354.
4. Feier TablabafnJ német orvossagos keönyv.
Nem azonosítható.
Hasonló könyveket vide n° 100-104, 108, 119, 343-348, 352-353.
5. Feier Tablas, es kapczos német orvossagos keönyv.
Nem azonosítható.
Hasonló könyveket vide n° 100-104, 108, 119, 343-348, 352-353.
6. Feier kapczos TablabafnJ német orvossagos keönyv.
Nem azonosítható.
Hasonló könyveket vide n° 100-104, 108, 119, 343-348, 352-353.
7. Feier Tablaba[n] németh orvossagos keönyv.
Nem azonosítható.
Hasonló könyveket vide n° 100-104, 108, 119, 343-348, 352-353.
8. Feier Tablaba[n] németh orvossagos keönyv.
Nem azonosítható.
Hasonló könyveket vide n° 100-104, 108, 119, 343-348, 352-353.
9. Zöld Tablaba[n] orvossagokrul valo füves keönyv, németöl.
Nem azonosítható.
Hasonló könyveket vide n° 109, 351.
10. Veöreös[n] orvossagos keönyv czehül.
Nem azonosítható.
Vö. n° 350.
11. Feier Tablaba[n] Doctornak valo Deak keönyv, ám mint az iffiu Doctorok szoktanak tanulnj.
Nem azonosítható.
Vö. n° 324.
12. Feier Tablaba[n] Doctornak valo Német keönyv. Deakbol fordittatot.
Nem azonosítható.
Hasonló könyveket vide n° 100-104, 108, 119, 343-348, 352-353.
13. Porgaminaba[nJ valo keönyv, küleömb küleömb fele viragokkal, Gyökerekkel, és emeber képekkel. Doctornak valo orvossagos keönyv, az ki tudnia akaria nézze megh, s- végére mehet.
Nem azonosítható.
Hasonló könyveket vide n° 105, 351.
14. Veöreös Tablaiu eöregh irot keönyv németeöl, mindennemeö füvek hasznairol, és orvossagirol.
Kézirat.
Vö. n° 322.
11 1. 15. Feier Tablaba[n] irot, német orvossagos keönyv.
Kézirat.
Hasonló könyveket vide n° 111-123, 113, 326, 330, 333, 335-336.
112. 16. Veöreös Tablaba[n] iort, német orvossagos keönyv.
Kézirat.
Hasonló könyveket vide n° 111-123, 113, 326, 330, 333, 335-336.
17. Feier Porgaminaba[nJ, nemet orvossagos keönyv. Czakineie.
Kézirat. Tulajdonosa Csáky Lászlóné Batthyány Magdolna (1611?—
1658) volt, Batthyány Ádám legidősebb húga.
Hasonló könyveket vide n° 111-123, 113, 326, 330, 333, 335-336.
18. Fekete Tablaba[n], nemet orvossagos keönyv. Barat irassal.
Kézirat.
Vö. n° 342.
19. Feier Tablaba[n] irot német orvossagos keönyv.
Kézirat.
Hasonló könyveket vide n° 111-123, 113, 326, 330, 333, 335-336.
20. Feier Tablaba[n] irot német orvossagos keönyv.
Kézirat.
Hasonló könyveket vide n° 111-123, 113, 326, 330, 333, 335-336.
21. Papiros Tablaba[n], irot német orvossagos keönyv.
Kézirat.
Hasonló könyveket vide n° 111-123, 113, 326, 330, 333, 335-336.
22. Porgaminaba[n], irot nemet orvossagos keönyv.
Kézirat.
Hasonló könyveket vide n° 111-123, 113, 326, 330, 333, 335-336.
23. Feier Tablaiu, niomtatas, német orvossagos keönyv, ket bele fn]
volt irva.
Nem azonosítható.
Hasonló könyveket vide n° 100-104, 108, 119, 343-348, 352-353.
24. Veöreös TablabafnJ, irot németh orvossagos keönyv, két hele[nJ volt igj irva.
Kézirat.
Hasonló könyveket vide n° 111-123, 113, 326, 330, 333, 335-336.
25. Papirosba[nJ irot Német orvossagos keönyv.
Kézirat.
Hasonló könyveket vide no 111-123, 113, 326, 330, 333, 335-336.
26. Irot keötettletnJ németh orvossagos keönyv.
Kézirat.
Vö. n° 329.
27. Zeöld Tablaiu, irot német orvossagos keönyv.
Kézirat.
Hasonló könyveket vide n° 111-123, 113, 326, 330, 333, 335-336.
28. Veörös kopot Tablaiu, irot Németh és magyar orvossagos Keönyv.
Kézirat.
Vö. n° 323.
6. Teörvényes keönyvek.
1. Mesternek valo Stylusos keönyvek. Kettö.
Nem sikerült azonosítanom.
Vö. n° 304-305.
126. 2. Eöregh Decretum es Tripartitum. Deakul.
WERBŐCZY, Stephanus
Decretum, opus tripartitum iuris consuetudinarii inclyti regni Hungariae, Colosvarini, 1572, Heltai, in 4° — RMNy, 317.
Csak ennek a latin nyelvű kiadásnak a címében fordulnak elő a
„decretum és „tripartitum" szavak is.
Vö. n° 303.
127. 3. Magyar, és Deak TripartituÍm] ketteö. Egyknek eleöl reövid Summaia vagio[n] irva.
WERBŐCZY István
Decretum Latino-Hungaricum, sive Tripartitum opus iuris consuetudinarii inclyti regni Hungariae et Transylvaniae ac partium eidem subjectarum, una cum methodo articulorum diaetalium ... — Magyar és Erdély országnak törveny könyve, Bártfa, 1632, Klöss, in 4° —RMNy, 1521.
Azonosításához vide n° 9[1]. Vö. n° 9[1], 345[1].
WERBŐCZY István; WERES Balázs (transl.)
Magyar decretum ... melyet Tripartitomnak neweznek, Debrecen, Hoffhalter, 1565 — RMNy, 207.
További (csak részben újraszedett) kiadása: Debrecen-[Gyulafehérvár?], 1565/[1568?] (RMNy, 255). Csupán ebben a két kiadásban található meg a Weres Balázs által összeállított
„Magyarország dekretomának sommája" című fejezet.
Eredetéről vide n° 9[2]. Vö. n° 9[2], 345[2].
128. 4. Kitonicz Janos Directioia ketteö, Deakul.
KITONICH, Joannes, Directio methodica processus iudiciarii iuris consuetudinarii inclyti Regni Hungariae, Nagyszombat, 1619, Mollerus — RMNy, 1193.
További kiadása: Bécs, 1634 (RMK, III, 1497; HOLL 1980, 22).
Vö. n° 356.
129. 5. Az Törökkel az Sytvatoroknal Beczbe[nJ, Komaromba[nJ, es egyebbut valo vegezessek, és Conditiok ket keönyvbe[nJ.
[1.] Series conditionum et pacificationis, articulorum, quae sub divi Rudolphi quondam Roman. imperatoris (pientissimae memoriae) regimine, prouti eadem per certos, cum eiusdem [et] subsecutorum Sac: Romanorum imperatorum, turn etiam Turcicorum imperatorum
ex parte, deputatos plenipotentiarios comissarios, diversis locis [et]
conventionibus tractatae, [et] jam tandem regnante Sacra Ferdinandi secundi Roman: imper: maiestate [et]c. [et] sultano Murath han turcarum moderno imperatore conclusae. [et] utriusque diplomatum ac syngraphorum appositione ratificatae sunt [et] stabilitae, Viennae, 1628, Rath, in 4° — RMK, III, 1418.
Vö. n° 154.
[2.] Valószínűleg megegyezik azzal a kolligátummal amelynek részeit az 1651. évi katalógus részletesen fölsorolja (vide n° 155-157).
7 Tanulo keönyvek.
1. Olasz, Franczuz, és Németh Dictionarium.
HULSIUS, Levinus .
Dictioriarium Teutsch-Frantzösisch-Italiánisch: Frantzösisch- Teutsch-Italiánisch: Italiánisch-Frantzösisch-Teutsch Sampt einer kurtzen und notwendigen Unterrichtung gemeldter drey Spraachen, in gestalt einer Grammatica, Frankfurt/Main, 1616, Hulsius, in 4° — VD17.
A kötet olasz és francia főcímmel („Dittionario ...” és
„Dictionaire ...") is megjelent (VD17), ám a címleírás alapján Batthyány Ádámnak a német változat lehetett tulajdonában.
Vö. n° 368.
2. Deak, Geörögh és magyar Dictionariu[ml.
SZENCI MOLNÁR Albert
Dictionarium Latino-Graeco-Hungaricum, summa diligentia collectum, adauctum et nunc recens excusum, in quo et propria nomina pro studiosis orthographiae Graecae sunt expressa appellativis synonima Graeca passim inspersa sunt non pauca, vocibus vero positione et diphtongis carentibus subjecti sunt versus veterum poetarum quantitates syllabarum indicantes. — Item dictiones Ungaricae, singulari studio collectae. Latine conversae, in alphabeti ordinem digestae Hanoviae, 1611, Villerius, 8° — RMNy, 1012.
További kiadása: Heidelberg, 1621 (RMNy, 1239). Vö. n° 375.
3. Deak, magyar, czeh, és német kiczin Dictionariu[m].
[SZIKSZAI FABRICIUS Balázs]
Dictionarium quatuor linguarum: Latinae, Hungaricae, Bohemicae et Germanicae, diligenter et accurate primum editum, Viennae,
1629, Gelbhaar, in 12° — RMNy, 1423.
További kiadása: Bécs, 1641 (RMNy, 1871).
Vö. n° 240.
4. Deak, és németh Nomenclatura.
[SZIKSZAI FABRICIUS Balázs]
Nomenclatura deu dictionarium Latino-Germanicum, ex variis probatis autoribus collecta, Cibinii, 1629, Pistorius, in 8° — RMNy, 1451.
A mennyiben a cím nem „Nomenclatura", hanem
„Nomenclator" volt, akkor több szótár is megfelel a leírásnak:
Petrus Fabricius-é (Braunschweig, 1611; Halle, 1625 — VD17), Joachim Zehner-é (Schleusingen, 1622; Leipzig 1629; Lepizig, 1632 — VD17) és egy névtelen „Nomenclator Latino-Germanicus"
(Rostock, 1634 — VD17).
Vö. n° 382.
5. Deak, Olasz, Németh, Czeh és magyar Dictionarium.
VERANTIUS, Faustus
Dictionarium quinque nobilissimarum Europae linguarum, Latinae, Italicae, Germanicae, Dalmaticae et Ungaricae, Venetiis, 1595, Morettus, in 4° — RMNy, 767.
A kötetben ugyan a cseh helyett a horvát nyelv szerepel, de ez lehet a katalógus készítőjének tévedése is. Lehet viszont, hogy a műnek egy másik kiadásáról van szó, amelyet Peter Loderecker OSB lengyel és cseh szavakkal bővített és 1605-ben Prágában jelentetett meg (RMNy, 937).
Vö. n° 10, 374.
6. Szakacznak valo Németh keönyv, melliből főzni tanulnak.
Nem azonosítható.
Vö. n° 355.
Item.
136. 1. Magyar Orszaghi rebellionak hamis indulattyarol valo iras Deakul.
[PÁZMÁNY, Petrus]
Falsae originis motuum Hungaricorum succinta refutatio, Viennae, 1620, Gelbhaar, in 8° — RMK, 11I,1288 (vö. RMNy, 1202).
További kiadásai negyedrétben: Augsburg, 1620 (RMK, III, 1277); h. n., 1620 (RMK, III, 1313).
2. Constantia Comediaia, Deakul és magyarul.
Ismeretlen nyomtatvány vagy kézirat. Mivel a katalógus részben magyar nyelvűnek tünteti föl, egy Magyarországon előado tt jezsuita iskoladráma szövegére vagy nyomtato tt kétnyelvű programjára gondolhatunk. Ilyet 1644 előtt egyet ismerünk, a „Constantia, filia Constantini magni" címűt amelyet 1635-ben Pozsonyban adtak elő (STAUD 1984-1994, I, 370).
Lehetséges azonban, hogy kéziratról van szó, mivel a Batthyány-levéltárban más kéziratos jezsuita iskolai drámaprogram is található („Idvezitönk szenvedesenek peldaia Attyafiaitul el adatot Joseph Cassan [...] 1657": MOL, P 1313, Kéziratok, 267. cs., 4. cím, ff. 32-33; vö. MÁLYUSZNÉ CSÁSZÁR Edit: Egy jezsuita-dráma magyar vázlata, in: Irodalomtörténet, 33(1944), 33-34;
STAUD 1984-1994, II, 50).
Vö. n° 319.
3. Senniei Istva[n] Cancellarius Temetesekor valo Oratio.
Ismeretlen nyomtatvány. Sennyey István győri püspök és királyi kancellár 1635-ban halt meg.
Vö. n° 316.
4. Veörös Tablaiu, irot Német keönyv kalmarnak valo ki adasrol es be vételröló91
Kézirat.
Vö. n° 332.
691 E-nél a 138-139. tételek sorrendje fordított.
S. Veöros Tablaiu, magyarol irot keönijv. Az muraiszombathj és Sitkej Joszaghba[n] menni vagyon Zaloghba[n], és valami Pénz ki adasarol valo.
Kézirat.
Vö. n° 438?
C.
[1651. szept. 17.]
In Anno Millesimo Sexcen[tesi]mo quinquagesimo primo.
die decima septima Mensis Septembris.
Németuyvári Várunkban egy fekete Almáriumban Iéveö keönnyveinknek az Cathalogusa. [etc.]
LELŐHELY: MOL, P 1322, Leltárak, 113. cs., ff. 137r-140r, abban a 8 lapos folio-nagyságú füzetben, amely az 1651., 1653., és 1656. évi könyvkatalógusokat tartalmazza. A füzetnek eredetileg valamilyen borítólapja is lehetett, amelyet Iványi Béla 1943-ben még látott, de mára elveszett. A borítón Iványi szerint a következő cím állt: „Cathalogus librorum nonnullorum in arce Német Uyvar existentium etc. Anno Salutis nostrae 1651." (IvÁNY[ 1943, 21).
NYOMTATOTT KIADÁSA: ADATTÁR 11, 268-273 (vö. KtF, I, 92.) A közlést összevetettem az eredetivel és a következő megértést zavaró hibákat találtam: n° 172: „Magdolnárúl" > „Magelonárúl"; n° 248:
„Bicolos amoria Tessera" > „Bicolor amoris Tessera"; n° 268: a „Deak Imadságos keonyveczke, irt" után a kéziratban nem található meg az, hogy
„Németh". Ez minden bizonnyal sajtóhiba.
Az alsó renden
1. Relationes Historicae Semestrales continuatio Jacobi Franc.
Minden féle Historiákrul és megh Leöt dolgokrul, az mellyek az egész Europaban, és Teöreök országhban teörténtenek. Németeöl vagyon.
FRANK (FRANCUS), Jakob (=?)
[Frankfurter Mef3relationen] Historicae Relationis continuatio, Ordentliche und parteyische Beschreibung vieler fürnehmer unnd
gedenckwirdiger Sachen, so sich hin und wider in Hoch unnd Nieder Teeutschlanden, Franckreich, Engellandt, Böhmen, Polen, Italien, Hispanien und andern orten in Europa ... hiezwischen nechstverschiener Franckfurter Fastenmesss, biss auff gegenwertige Herbstmess verlauffen und zugetragen haben, Frankfurt, 1591-1724 félévente, Latomus, in 4° — DDB, B 7082-7093, 7105-7142 (vö.
STIEVE, Felix: Über die altesten halbjcihrigen Zeitungen oder Mefrelationen und insbesondere über deren Begründer Freiherrn Michael von Aitzing, in: Abhandlungen der historischen Klasse der königlich bayerischen Akademie der Wissenschaften, 15[1880], Abt. 3, 1-98).
Ugyanezen a címen 1620-ig Jakob Framen Magdeburgban is adott ki vásári jelentéseket (DDB, B 7097-7104, D 753-751), 1622-1623 között pedig Latomus Lipcsében is (DDB, B 7153-7154). A katalógus leírásából sajnos nem derül ki, bogy a févélénte megjelenő nyomtatványok közül mely példányok voltak meg Batthyány Ádámnak.
Vö. n° 341.
2. Szent irásbeli igen szép gyakorlások Németeöl.
Nem azonosítható.
Vö. n° 34.
3. Graff in fon Painbrok magha viselése Németeöl.
SIDNEY, Philip; HIRSCHBERG Valentin Theocrit (transl.)
Arcadia Der Grüffin von Pembrock, Das ist, ein sehr anmüthige historische Beschreibung Arcadischer Gedicht und Geschichten mit eingemüngten Schüffereyen und Poesien warinn nicht allein von den wahren Eygenschafften keuscher und bestündiger Liebe gehandelt, sondern auch ein lebendig Bildt def3 gantzen menschlichen Wesens für Augen gestellet wird, Frankfurt/Main, 1629 [1630], Merian, in 4°—VD17.
Továbbik kiadások: Frankfurt/Main, 1638, in 8°; Leiden, 1642, in 12° (VD17).
Vö. n° 18, 71.
4. Fejedelmek Oráia avagy Marcus Aurelius élete, Deákól:
GUEVARA, Antonius; WANCKEL, Joannes (transl.)
Horologium principum sive de vita Marci Aurelii imperatoris libri III, Torgae, 1601, Gross, in 2° — BMC, NUC, BiblZrin, 697;
MONOK 1996, 32, n° 9, 34, n° 16, 100, n° 311.
További kiadásai: Torgau, 1606; 1611; Lipcse, 1615; 1624, 1632 (HAB, VD17).
Vö. n°11,62.
S. De summo bono. Az Legh feöb ióról Magyar.
ZIEGLER, Georgius; BETULEIUS, Iosquinus; SZENCI MOLNÁR Albert (transl.)
Discursus de summo bono, az legföb iorol, mellyre az vilag mindenkoron serényen és válóban vágyódik, Lőcse, 1630, Brewer, in 4° — RMNy, 1483.
Vö. no 35.
6. Matthyas, és Ferdinand Csaszaroktúl foghva való acták, Deák:
LUNDORP, Michael-Caspar
Acta publica inter ... Matthiam felicissime recordationis et Ferdinandum II.... atque Fredericum ... huc usque ventilata, Moeno-Francfurti, 1621, Weiss — ÖNB.
Vö. n° 15, 61.
7. Carolus quintus élete Deák.
Pontosan nem azonosítható.
V. Károly császár életéről a halála utáni évtizedekben több latin nyelvű munka is megjelent: Fridrich Staffel-től, Gulielmus Snoekaert-től és Valentin Rotmar-tól (VD16, ÖNB; KERTÉSZ János:
A Habsburg irodalom bibliográfiája 1218-1934, Bp., 1934).
Vö. n° 79.
8. Horologium Principum. Fejedelmek oráia. 2dik keönyv. magyar:
GUEVARA, Antonius; DRASKOVICH János (transl.)
Horologii principum, az az az feiedelmek oraianak masodik keonyve, ... mellybe szep es gyönörüseghes historiak es annak fölötte ieles tanusagok, ekes intesek foglaltatnak, mikeppen kellessek az fejedelmeknek es fő uraknak az szent hazassagba es az
ö magzattyoknak fel nevelesekben magokat viselniek, Graz, 1610, Widmanstetter, in 4° - RMNy, 994.
Vö. no 63.
9. Az magyar Corona képe és annak magyarázattya. Deák.
RÉVAY Péter (Petrus DE REWA)
De Sacrae coronae Regni Hungariae ortu, virtute, victoria, fortuna, Augustae Vindelicorum, 1613, Mangus, in 4° — RMK, III, 1118;
(Kulcsár Péter magyar fordítása: A korona kilenc évszázada. Vál.
KATONA Tamás, bev. GYŐRFFY György. Bp., 1979, 296-358).
Vö. n° 94, 389.
10. Német Országi hadak Historiainak egy része: Németh:
Nem azonosítható.
Vö. n° 20[1], 68.
11. De rebus Hungaricae Provinciae, Pat[risJ Ferrar[ii] .... Deák.
FERRARIUS, Sigismundus OP
De Rebus Ungaricae Provinciae Sac. Ordinis Praedicatorum, Bécs, 1637, Formica, in 4° — MAYER, n° 1166; APPONYI, 830; RMK, III P 7594.
A könyv XI. fejezete szól Batthyány Ádám szándékáról is, hogy Rohoncon, illetve Szalónakon megtelepítse a domonkosokat (pp.
600-607 passim).
Vö. n° 74.
12. Prognostichon Astrologicum aeternu[ml. Eöreök kalendáriu[m]. Magyar:
Nem azonosítható. A magyar nyelvű öröknaptárak közö tt hasonló című nem isme rt . Nem ismerjük ugyanakkor az RMNy, által feltételezett, Bánfán 1597-1612 közö tt megjelent (RMNy, 923) öröknaptár címét sem. Elképzelhető tehát, hogy a tétel ezzel a nyomtatvánnyal azonosítható. Az is lehetséges azonban, hogy Frölich Dávid 1639. évi latin nyelvű bártfai öröknaptárának (RMNy, 1756) magyar változata is létezett.
Vö. n° 230.
153. Ibidem. Nagy Sándor Macedonianak gyözhetetlen királya Histór[iájai:
Az Nagy Sandornak, Macedonak gyözhetetlen királlyának historiaia, Lőcse, 1627, Brewer, in 4° — RMNy, 1395.
Másik ismert kiadása nyolcadrétben: Kolozsvár, 1572/1574, Heltai (RMNy, 324). A tétel azonban címe alapján a lőcsei kiadással azonosítható.
13. Az Teöreökeökkel való végezésnek Exemplaria Deák:
Series conditionum et pacificationis, articulorum, quae sub divi Rudolphi quondam Roman. imperatoris (pientissimae memoriae) regimine, prouti eadem per certos, cum eiusdem [et] subsecutorum Sac: Romanorum imperatorum, turn etiam Turcicorum imperatorum ex parte, deputatos plenipotentiarios comissarios, diversis locis [et]
conventionibus tractatae, [et] jam tandem regnante Sacra Ferdinandi secundi Roman: imper: maiestate [et]c. [et] sultano Murath han turcarum moderno imperatore conclusae. [et] utriusque diplomatum ac syngraphorum appositione ratificatae sunt [et] stabilitae, Viennae, 1628, Rath, in 4° —RMK, III, 1418.
Azonosítása a n° 129[1] alapján.
14. De Sitvatorok. Articulorum pacis confirmatio. Deák:
Articulorum pacis ad Sitva-Torok anno MDCVI. conclusorum, nova confirmatio, ratificatio [et] in quibusdam punctis complanatio.
Secundum capitulationes in Aula Imperatoria Viennensi Anno 1616.
per Plenipotentiarios utriusq[ue] Imperatoris Commissarios stabilitas, et ab utroq[ue] Imperatore Confirmatas, Viennae, 1616, in 4° — RMK, III, 1167, 1168; HUBAY, 467.
Vö. no 129[2].
Ibidem: Az második Rudolphus Császár és Szultán Szulimánf!J Teöreök Császár keözöt való végezés.
Conditiones pacis inter Romanorum et Turcicum imperatorem, Rudolphum II [et] Hehomatem I. Sultanum, ut ille An[n]o superiori 1606. inter utrosq[ue] tractatae [et] conclusae sunt, Pragae, Othmarus, 1607, in 4° — RMK, III, 1048, HUBAY, 442.
További kiadásai: Bécs, s. d. (RMK, III, P 5740); Bécs, 1613 (RMK, III, 1120; HUBAY, 460); s. I., 1615 (RMK, III, 1164;
HUBAY, 464). A címben szereplő „Szultán Szulimán" a katalógus készítőjének tévedése.
Vö. n° 129[2].
157. Ibidem: Komáromnál az Teöreökeökkel való végezés.
Articulorum nonnullorum ad pacem Turcicam spectantium per utriusque imperatoris plenipotentiaros commissarios in mense Februario anni 1618 Comaromii facta declaratio, Viennae, 1618, in 4° — RMK, III, 1209, 1210.
Vö. n° 129[2].
15. Pontianus Császár Historiaia. Magyar:
HELTAI Gáspár
Poncianus csaszar historiaia, Mikeppen az ö fi ának Dioclecianusnak hét bölcs és tudos mestereket fogada, kik azt tanyitának az hét és nemes tudomanyokra, Lőcse, 1633, Brewer, in 4° — RMNy, 1571.
Korábbi kiadásai: Kolozsvár, 1571/1574 (RMNy, 314); Bécs, 1573 (RMNy, 322). A tétel azonban valószínűleg a lőcsei kiadással azonosítható, mivel csupán ez negyedrét.
Ibidem. Igen szép História, az Geöreögh Clitophonnak és Leucip fpJenek egymáshoz való hivséges Szerebnekrül:
[Leucippe és Clitophon széphistóriája], Kassa, ca. 1620, Festus, in 4°—RMNy, 1215.
További ismert kiadása: Lőcse, 1631/1632 (RMNy, 1508).
Mindkét kiadásból csupán címlap nélküli töredéket ismerünk, tehát katalógusunk ez esetben a nyomtatvány eddigi legpontosabb címleírását adja.
Ibiden. Az hatalmas Mátthyás kiralynak, Hunyadi János Fianak feles viselt dolgairul Eletérül és halálárút, igen szép Historia.
GÖRCSÖNI Ambrus
[Mátyás király históriája], Debrecen, 1570/1573, Komlós, in 4° — RMNy, 297.
További kiadásai: Kolozsvár, 1577 (RMNy, 387); Kolozsvár 1581 (RMNy, 490). A debreceni első kiadás egyetlen ismert példánya címlap és cím nélküli. Az RMNy szerint címlap nélkül készült. Katalógusunk címlerása azonban csak részben egyezik a későbbi ismert kiadások címével. Lehetséges tehát, hogy a
debreceni kiadásnak mégis volt címlapja, de az is, hogy Batthyány Ádámnak egy eddig ismeretlen kiadás volt a birtokában.
Ibidem: Cirus királyrút. Igen szép História:
KÁKONYI Péter
Igen szép historia Cirus királyrol, mikeppen akarta el veszteni Astiages kiraly ... és fel nevekedvén miképpen állot boszszút az Astiagesen, Lőcse, 1628, Brewer, in 4° — RMNy, 1416.
Korábbi kiadása: Debrecen, 1574 (RMNy, 341), címe alapján azonban feltehetően a lőcsei kiadással azonosítható.
Ibidem: Telemon királyrút, és az eo Fianak Diomedesnek az szerelem miat eset szörnyű halálárúl, igen szép Historia:
Szép historiás ének az Telamon királyról és ö fiánac Diomedes[!]
szörnyö haláláról, Kolozsvár, 1578, Heltai, in 4° — RMNy, 416.
Ibidem. Sigmond Császárnak foghságárúl, és szabadulásárút.
TINÓDI Sebestyén
Historia Sigmond chasarnak fogsagarol es szabadulasarol Magyarorszagban törtint dolgarol, Kolozsvár/Debrecen[?],
1571/1574, Heltai/Komlós[?], in 4°—RMNy, 316.
Ibidem. Tancredus király lányárul Gysmundárúl és az királynak titkos Tanácsárul, Gisquardusrúl Igen szép HistforiaJ.
ENYEDI György (transl.)
Igen szép historia az Tancredus kiraly leanyarol Gismondarol es az királynak titkos tanátsárol Gisquardusrol, Kolozsvár, 1624, Heltai, in4°—RMNy, 1311.
Korábbi kiadásai: Debrecen, 1577 (RMNy, 380); Kolozsvár, 1582 (RMNy, 514); Monyorókerék, 1592 (RMNy, 694, 8°). Címe alapján azonban egyértelműen a második kolozsvári kiadással azonosítható.
Ibidem: Egy Jason neueö iffiurrúl, és Medearúl való HistforiaJ:
[Iason és Medea históriája, Bártfa, 1650 k., Klöss, in 4°] — RMNy, 2308.
Mivel a nyomtatványból csak egy dátum nélküli töredék ismert, ez az adat tovább pontosítja a datálást, hiszen biztosan 1651 előtt