Kijelenthető, hogy folyamatos fejlődésben van a magyarországi könyvtárbu-szos szolgáltatás. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a 2019 szeptemberében átadott egri és miskolci könyvtárbuszok, valamint az, hogy Baranyában és Sza-bolcs-Szatmár-Bereg megyében már évek óta folyamatos a szolgáltatás. Két pá-ros interjúban négy megyei könyvtárigazgatóval beszélgettünk az eddigi tapasz-talatokról és a most induló szolgáltatásokról.
– A bővülő könyvtárbuszos szolgáltatás új belépői: Heves és Borsod-Aba-új-Zemplén megye. Milyen elképzelésekkel vágtak neki intézményeik a könyvtárbusz beszerzésének?
– Tőzsér Istvánné (Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár – Heves megye): 2004-ben elkészítettük a Heves megyei könyvtárellátási szolgáltatás szolgáltatásfejlesztési tervét a 2014–2018-as időszakra, amelyet 2016-ban felül-vizsgáltunk. Jelenleg 98 Heves megyei kistelepülésen biztosítjuk a KSZR teljes körű szolgáltatásait. Azokon a településeken, ahol a szolgáltató könyvtár minden erőfeszítése ellenére – a helyi önkormányzat gazdasági, pénzügyi problémái, inf-rastrukturális hiányosságok, vagy megfelelő személy hiánya miatt – nehézségekbe ütközik a minőségi szolgáltatás megvalósítása (a legutóbbi állapotfelmérés szerint 23 településen), élve a pályázati támogatás adta lehetőséggel, könyvtárbuszt ter-veztünk a Hevestéka rendszerbe beállítani. Intézményünkben a buszos szolgál-tatás tervezésekor is minden területen arra törekszünk, hogy megbízhatóan, a lehető legjobban, a helyi igényekhez alkalmazkodva tudjuk feladatainkat
elvégez-INTERJÚ
ni. A projekt előkészítésekor tekintettel voltunk arra, hogy vannak olyan települé-seink, ahol vagy a könyvtár alapterülete, az épület állaga nem alkalmas a minőségi szolgáltatások biztosítására - vagy a személyi feltételekben nem feleltek meg a kö-vetelményeinknek. Az elmúlt években megtanultunk pályázatot írni, projekteket megtervezni, megvalósítani, pályázati elszámolásokat készíteni. Mindez garancia arra, hogy ezekkel mindenekelőtt a szakmaiságot képviseljük, az innovatív-krea-tív, különleges projekteket valósítsuk meg. Azt gondolom, hogy a könyvtárbusz és a szolgáltatás egészének megtervezése igazán különleges munka volt.
– Dr. Prokai Margit (II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár – Bor-sod-Abaúj-Zemplén megye): A szolgáltatásnak van múltja nálunk: a megyében először, hatvan évvel ezelőtt, 1959. július 1-jén kezdte meg működését a megyei könyvtár „azúrkék színű” művelődési autója, mely a tanyák lakosságához juttatta el a kultúrát, könyvek, ismeretterjesztő előadások és filmvetítések formájában.
Majd 1960-ban még egy kisebb busz méretű Csepel Diesel kisteherautót kapott a megyei könyvtár a szolgáltatások mobil népszerűsítésére. Ezt követően a speci-ális könyvtári gépjárművek szolgáltatása sokáig szünetelt, az ezredfordulót köve-tően a mozgókönyvtári ellátás keretében indultak újra. A 2013-tól induló KSZR keretében került sor a Szendrői Önkormányzattól a Mercedes Sprinter megvá-sárlására, majd az edelényi térségben történő üzemeltetésére. 2019. október 1-től az új nagy könyvtárbusz és egy saját kis könyvtárbusz viszi a szolgáltatásokat, az encsi könyvtárbusz „leáll”. A nagyobb könyvtárbusz sokkal gazdagabb szolgálta-tási kínálatot lesz képes nyújtani, a könyv, időszaki kiadványok, audiovizuális do-kumentumok és könyvtárközi kölcsönzési lehetőségek mellett széles sávú inter-net, három számítógép, projektor, tv, KönyvtárMozi és különböző programok, foglalkozások, képzések, oktatások szervezése is lehetővé válik. A kis könyvtár-buszok előnye a hegyvidéki kistelepülésekre való feljutás biztosítása, akár a téli időszakban is. Előnyként alkalmaztuk azt a gyakorlatot is, hogy a mozgásképtelen vagy helyhez kötött idős olvasók számára házhoz szállítottuk a kért dokumentu-mokat, lehetőséget biztosítottunk egy településen több megállási pontra (például öregek otthona). A nagy busz szolgáltatási képességének gazdagsága indokolta a pályázat benyújtását a szinte kivétel nélkül hátrányos helyzetű, kedvezményezett kistelepülések ellátására. A megyében a nagy és kis könyvtárbusz összesen mint-egy 16 ezer lakos könyvtári ellátását biztosítja.
– Miként zajlott az előkészítés folyamata?
– Dr. Prokai Margit: Mivel 2013-tól már két kis könyvtárbusz működött a me-gyében, a sajátos földrajzi és településszerkezeti adottságok miatt újraterveztük a kistelepülések könyvtárbuszos ellátását. 2017-ben igényfelmérést és elégedettség-mérést végeztünk a buszos szolgáltatást igénybe vevők körében. Feltérképeztük azokat a településeket, ahová a könyvtárbusz biztonságosan el tud jutni, akár a téli időszakban is. Olyan településeket céloztunk meg, ahová a tömegközlekedés
menetrend szerinti buszos járatai is eljutnak. Megkerestük az érintett polgármes-tereket, felmértük, hogy van-e rá igény és vállalják-e a nagyobb könyvtárbuszt, és erről előzetes megállapodást kötöttünk velük a pályázat benyújtása előtt. A meg-állóhelyek a kisbuszok számára már rendelkezésre álltak, de közlekedésbiztonsági szempontból nem minden kistelepülésen állt rendelkezésre a megfelelő feltétel (biztonságos leparkolás, áramfelvétel, menetrend szerinti állásidő, megfordulás stb.). A két említett térségből kiválogattuk azokat, ahol biztosítottak a feltételek, így kialakult az a 27 kistelepülést érintő menetrend, amely részben az edelényi, részben az encsi térség településeit foglalja magában. A korábbi kis könyvtárbusz a továbbiakban 30 kistelepülésen viszi tovább a szolgáltatásokat, a két térség te-rületén. A könyvtárbuszos szolgáltatásokban 2013 óta lehetőséget biztosítunk az igény szerinti változtatásra, javaslatokat is megfogalmazunk a települések veze-tői számára. Ahol igénylik a közösségi tér létrehozását, lehetőséget biztosítanak könyvtári helyiség kialakítására, a szolgáltatást letétire változtatjuk, ez főként az 501-1000 lakos közötti települések esetén ajánlott. Ezzel a lehetőséggel az évek során minden évben élt 1-2 település.
– Tőzsér Istvánné: Minden projekt előkészítése rendkívül izgalmas feladat, s akkor lehet jó, ha lehetőleg mindenben tudunk az előzetes igényfelmérés alapján tervezni. A könyvtárbuszos szolgáltatásnál is így történt, és segítségünkre volt, hogy élőben is láthattuk a Baranya és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szolgál-tatásokat. Az érintett települések egytől egyig igent mondtak a megkeresésre, sőt a pályázati kiírás szerint elvárt 20 település számát 23-ra növeltük. Minden tele-püléssel együttműködési megállapodásban rögzítettük a feltételeket, a buszmeg-állók kialakításának technikai paramétereit. Izgalmas időszak volt a könyvtárbusz közbeszerzési pályázatának megfogalmazása, a műszaki-technikai jellemzők ösz-szeállítása is. A közbeszerzési eljárás során a megbízást a Tornádó International Jármű- és Gépgyártó Kft. nyerte el. Az elkészült könyvtárbusz az ő igényességük, szakmai megbízhatóságuk eredményeként könnyen üzemeltethető, a céloknak a legapróbb részleteiben is megfelelő jármű. A megfelelő műszaki paraméterek biztosítása mellett célunk volt az is, hogy kívül-belül vonzó, érdekes és látványos járművel tudjunk különleges és innovatív könyvtárbuszos szolgáltatást nyújtani.
A busz arculata nem csak belül izgalmas, az oldalfalakon elhelyezett QR-kódok használatával akár már belépés előtt hozzájuthatunk elektronikus dokumentu-mokhoz, hangoskönyvekhez, videókhoz.
– A szolgáltatás mindkét megyében 2019 őszén indult el. Milyen menet-rend szerint fognak közlekedni a járművek, hogy képzeljük el egy napját a könyvtárbusznak?
– Tőzsér Istvánné: A szolgáltatásunk októberben elindult. Előtte, szeptember elején a könyvtárbusz ünnepélyes átadásán Egerben, a Dobó téren is be tudtuk mutatni az egri polgároknak a könyvtár új szolgáltatóegységét. A hónap
máso-dik felében a busz a partneriskoláinkba látogatott el, népszerűsítve az iskolai és közkönyvtári szolgáltatásokat, az olvasást, a Nagy Könyves Beavatás programot.
A szolgáltatás során minden partnertelepülésen kéthetente 2 órán át tart nyit-va a busz. A menetrend kialakításakor előzetesen egyeztettünk a településekkel;
a lakosság életkora, szokásai alapján van délelőtti, délutáni és esti nyitvatartás is. A jármű keddtől péntekig járja a megye útjait, hétfőn a belső feladatok, kar-bantartás, az állomány feltöltése zajlik. A buszon nem kizárólag dokumentumok kölcsönözhetőek, a belső kialakítás alkalmas a KönyvtárMozi programok lebo-nyolítására, kiscsoportos foglalkozásokra, programokra, számítógép-használatra, oktatásra is. Tehát egy szolgáltatási nap igazán sokszínű lehet, mint ahogyan ab-ban bízunk, hogy könyvtárbuszunk a megye útjait járva új színt, új lehetőségeket visz mindent érdeklődő számára.
– Dr. Prokai Margit: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei nagy könyvtárbusz 2019. október 1-től indult el hivatalos, menetrend szerinti útjára 27 kistelepülésen.
Kéthetente, 9 munkanapos menetrend szerint jut el minden megállóhelyre, ahol az állásidő 90 perc lesz. 2019 szeptemberében próbaüzemmódban indítottuk el a buszt a megyében, és kisebb módosításokat, közlekedésbiztonsággal kapcsolatos változtatásokat ekkor még meg tudtunk tenni. A jármű mindennap átlagosan három kistelepülést keres föl, a munkaidő végén pedig visszatér a miskolci telep-helyre. A gépjárművet C kategóriás jogosítvánnyal rendelkező, gyakorlott busz-sofőr vezeti. A könyvtári szolgáltatásokról egy könyvtáros munkatárs gondosko-dik a buszon, de természetesen a buszjárat működését a könyvtár Területellátási csoportja, felelős munkatársa, informatikusa, programszervezői is folyamatosan segítik, nyomon követik, szolgáltatásairól gondoskodnak.
5
– Baranyában lassan 10 éve indult újra a könyvtárbuszos szolgáltatás, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 5 éve szolgáltat a jármű. Miként érté-kelik az elmúlt éveket a könyvtárbuszos szolgáltatás tekintetében?
– Miszler Tamás (Csorba Győző Könyvtár – Baranya megye): Az elmúlt 10 évben nagyon sok minden történt a baranyai könyvtárbuszos szolgáltatásban.
2010-ben még egy busszal indítottuk újra a kistelepülési szolgáltatást, ma már két busszal, összesen 67 településre látogatunk el kétheti rendszerességgel úgy, hogy lehetőség szerint minden hónapban legyen hétvégi és hétköznapi szolgáltatás is egy településen. A tavalyi év során racionalizálnunk kellett már a menetrendet az újonnan csatlakozók miatt is. Erre továbbá azért volt szükség, mert az elmúlt években volt egy organikus fejlődés, aminek következtében újabb és újabb te-lepülések vették igénybe a szolgáltatásokat, azonban radikálisan nem nyúltunk hozzá a megszokott útvonalakhoz. Ennyi év után ezt is felül kellett vizsgálni. Úgy vélem, hogy kollégáim jól előkészítették az új menetrendet, így több új települést
sikerült bevonnunk. Az 1-es számú könyvtárbuszunk jövőre lesz 10 éves, szük-séges volt egy új külső megtervezésére és kivitelezésére, szerencsére az alapos előkészítő munka és kollégáim esztétikai érzéke okán, szép, új külsőt kapott a nagyobbik, régebbi gépjárművünk. Sok helyütt már megszoktak minket, részei vagyunk a helyi közösség életének, olyanok vagyunk, mint a mozgó bolt vagy a mozgó posta. Tudják, hogy rendszeresen jövünk és számíthatnak azokra a szol-gáltatásokra, amelyeket nyújtunk a helyiek számára. Fogalmazhatunk úgy, hogy biztos pont vagyunk az életükben, bár ez a pont mindig mozgásban van: elmegy, de mindig visszatér. Az a másfél óra, amit egy településen töltünk, fontos része a helyi társadalomnak. Ezek a települések igen változatos szociológiai háttérrel ren-delkeznek: van köztük nagyon szegény és van köztük olyan is, ami alvófaluként szolgál Pécs számára. Minden település más és más, így mindenhol megvannak azok a sajátosságok, amelyekhez kollégáinknak alkalmazkodnia kell, minden nap, minden szolgáltatóhely okozhat meglepetést és kihívásokat. Ezeken felül pedig igen nagy befolyásoló tényező az időjárás, ami szintén tud baráti és bosszús baj-keverő is lenni.
– Tomasovszki Anita (Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár – Sza-bolcs-Szatmár-Bereg megye): Öt év alatt bővült az ellátandó kistelepülések száma a megyénkben, jelenleg 28 ilyen település van a fehérgyarmati térségben, és míg kezdetben 12 nyíregyházi bokortanyát is kiszolgáltunk, de ezeken mára már csupán egy-két ember veszi igénybe a mozgó könyvtárat. A bokortanyákon Könyvtár Pontok kialakításával – tehát fix nyitvatartási idővel, nagyobb lélek-számú településrészen, óvoda, iskola, művelődési ház együttműködésével biz-tosítjuk az állampolgárok könyvtári ellátását. Mivel egyre nehezebb a települési önkormányzatoknak egy szolgáltatóhelyet biztosítaniuk és fenntartaniuk, ehhez megfelelő humánerőforrást rendelni, ezért választják a „Guruló Könyvtár” szol-gáltatásunkat, ami kéthetente juttatja el hozzájuk a legfrissebb irodalmi műveket, folyóiratokat, magazinokat. Bár a kétheti 1,5-2 órás szolgáltatási idő nem túl sok, ezt igyekszünk maximálisan kihasználni, az igényeknek megfelelően alakítani a menetrendet. Kiemelt figyelmet fordítunk az olyan településekre, ahol még van iskola, óvoda, hogy a nekik megfelelő időben álljon ott a busz, illetve arra is ügye-lünk, hogy a nyári szünetben is kellőképpen szolgáltassunk. Fontos megemlíteni azt, hogy egy ekkora felépítmény ki van téve az út és a környezeti hatásoknak, a szabolcsi utak, a benyúló ágak miatt egy ekkora jármű sokkal sérülékenyebb, így ennek karbantartását, javításait folyamatosan biztosítani kell. Ahogy Baranyában, úgy nálunk is el kell mondani a kistelepülésekről, hogy gyakorlatilag hozzá van-nak szokva a mozgó szolgáltatásokhoz (tejes kocsi, kenyeres, postás stb.). Fontos esemény nálunk, hogy minden évben egy könyvtárbuszos település polgármes-tere felvállalja, hogy otthont ad a könyvtárbuszos polgármespolgármes-terek találkozójának, ahova meghívjuk a település vezetőségét. A tavalyi találkozón kevesen tudtak részt venni, de jelenlétükkel megtisztelte rendezvényünket a
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke és a fehérgyarmati térség országgyűlési kép-viselője is. Így lehetőségünk nyílt javaslatokat megfogalmazni a könyvtárbuszos szolgáltatás fejlesztésére.
– Milyen fejlődési lehetőségei vannak a szolgáltatásnak a megyében?
– Tomasovszki Anita: Elsősorban az internet-hozzáférést kell stabillá tennünk a könyvtárbuszon, ami biztosítja a szolgáltatásokat: a közérdekű információnyúj-tást, az elektronikus ügyintézést vagy a Digitális Jólét Programhoz való kapcso-lódást. Amíg nincs kiépítve megfelelő internethálózat a megyében, a határmenti településeken, addig nagyon nehéz megoldást találni. Sajnos a szolgáltató sem tudja ezt még orvosolni. Terveink szerint a baranyai mintát követve mi is bevezet-hetjük a KönyvtárMozi szolgáltatást a buszon, amennyiben a megfelelő techni-kai feltételek rendelkezésre állnak majd ehhez. Kiemelném a szociális funkcióját is a busznak. Az talán köztudott, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az egyik legelmaradottabb megye az országban, nagy a szegénység és magas a munka-nélküliség, az aluliskolázottak száma is magas. Ezért fontosnak tartom, hogy a könyvtárbuszos kollégák személyes és közvetlen kapcsolatot ápolnak a települé-sen élőkkel. Úgymond a könyvtáros az, aki egy közülük. Elfogadják és befogad-ják, nemcsak szolgáltat, de beszélget, segít, ha kell. Sokszor egy-egy rendezvényre sem érkeznek üres kézzel a kollégák: játékok, ajándékok, egy kis rágcsálnivaló is mindig akad a buszon. Ezek olyan dolgok, amihez a gyerekek nem jutnak hozzá minden nap, vagy éppen sohasem.
– Miszler Tamás: A Baranyában meglévő két könyvtárbusszal az extenzív fej-lődés határait elértük, több település becsatlakozása e két gépjárműhöz már nem lehetséges további források bevonása nélkül. Azonban látok lehetőséget a szol-gáltatások bővítésében, ami támogatná az iskolákat és óvodákat a digitális kom-petenciafejlesztésben és egyéb, az oktatás kiegészítéseként, támogatójaként lépne fel helyben. Úgy vélem, a személyre szabott szolgáltatásokban a könyvtárbuszos szolgáltatásaink járnak a legelőrébb. Kollégáim pontosan tudják, hogy helyben ki-nek, mire van szüksége. Aki jól használja a szolgáltatásokat, igazából mindenhez hozzáfér, amihez a megyeszékhelyen, a Tudásközpont épületében is. Az inaktí-vabb településeken szükséges komolyabb kampányt folyatni annak érdekében, hogy a helyiek lássák, hogy ami jól működik az egyik faluban, az jól működhet 10 km-rel arrébb is. Erre vonatkozóan folyamatosan vannak akcióink, de ezt a jövőben is folytatnunk kell. Amiben még előrelépést tudok elképzelni, de ehhez szintén egyéb források bevonása szükséges, ha a Baranyához közeli, határon túli magyar települések könyvtári szolgáltatásait támogatni tudnánk.
– Az egri és a miskolci új könyvtárbuszokkal jelenleg ötre bővül a „nagy”
könyvtárbuszok száma. Miként látják a könyvtárbuszos szolgáltatás jele-nét és jövőjét hazánkban?
– Tomasovszki Anita: Mivel általános gazdasági, társadalmi jelenség, hogy a falvak kiürülnek, a fiatalok beköltöznek a városokba, vagy bejárnak dolgozni és az iskolába is oda járatják a gyerekeket, egy közös iskola van a környéken lévő településeknek, így a mozgószolgáltatást is át kell majd gondolni, hol és mikor kell majd szolgáltatni. És azt is, hogy mit kell szolgáltatni. A hagyományos do-kumentumok mellett egyre nagyobb hangsúly helyeződik az elektronikus tartal-makra. Valószínűleg a jövőben más időközönként, esetleg máshol kell majd a mozgókönyvtári szolgáltatást biztosítani, de jelenleg még nagyon népszerű, és megbecsülik. Az olvasók szeretik ezt a szolgáltatásformát és igénylik a személyes találkozásokat, a könyvtári rendezvényeket.
– Miszler Tamás: A magam részéről igazán örülök annak, hogy Magyarorszá-gon is bővült a könyvtárbuszos szolgáltatók köre. Ez mindenképpen üdvözölen-dő, hiszen újabb tapasztalatok fognak születni, amiből mindannyian tanulhatunk és fejleszthetjük saját szolgáltatásainkat. Azok a települések, amelyeket jelenleg lá-togatunk, szükségét látják, hogy a jövőben is stabilan jelen legyünk az életükben.
Sokszor ezen településeken nincs is más kulturális szolgáltatás. Vannak orszá-gok, mint például Szlovénia, ahol a könyvtárbuszok nagyobb szerepet játszanak a könyvtári szolgáltatásokban, hiszen darabszámban is több van belőlük, mint Magyarországon és sokkal színesebb szolgáltatási palettával rendelkeznek. Mi Pécsett és Baranyában igen széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszert építettünk ki az utóbbi években annak érdekében, hogy az ellátásban részt vevő hátrányos települések számára máshonnan is gyűjtsünk tapasztalatokat és ezzel fejleszteni tudjuk a saját szolgáltatásunkat. Így volt ez az októberi holland-belga szervezésű nemzetközi könyvtárbusztalálkozóval is, ahol sok új dolgot tanulhattunk olyan könyvtáraktól, amelyek már évtizedes könyvtárbuszos tapasztalatokkal rendel-keznek.
Bemutatták a Muzeális Könyvtári Dokumentumok Nyilvántartását 2019. október 31-én az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében teltházas szakmai rendezvényen mutatták be a megújult Muzeális Könyvtári Dokumentumok Nyilvántartását (https://mkdny.oszk.hu/), amely képes lesz Magyarország muzeális jellegű dokumentumkincseit egyetlen online térben egyesíteni. A rendszer jelenleg több mint 243 000 rekordot tartalmaz, és folyamatosan bővülni fog. Az új MKDNY rendszer a jelenleg fejlesztés alatt álló Országos Könyvtári Platform (OKP) első
kész moduljaként jött létre, amelynek kialakítást 2016-ban az 1605/2016 (XI.8.) kormányhatározat indította el.
(Forrás: www.oszk.hu)
Kihirdették a 2019. évi Minősített Könyvtár cím és a Könyvtári Minőségi Díj
pályázat nyertes intézményeit
A Minősített Könyvtár cím és a Könyvtári Minőségi Díj adományozásáról szóló 33/2017. (XII. 12.) EMMI rendeletben foglaltak szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2019. évben is pályázatot hirdetett a minőségirányítás módszereinek
több éves folyamatos alkalmazása, a könyvtárhasználati jog érvényesülése, valamint a könyvtárhasználói elégedettség eredményei terén kiemelkedő teljesítményt
nyújtó, magas színvonalú szakmai munkát végző nyilvános könyvtárak Minősített Könyvtár címmel történő elismerésére, valamint a Könyvtári Minőségi Díjra.
Az EMMI a díjat annak a Minősített Könyvtár címmel rendelkező könyvtárnak adományozza, amelynek munkatársi elköteleződésen és folyamatos fejlesztésen,
javításon alapuló kiemelkedő innovációit a könyvtárhasználók elégedettsége, a partnerek, valamint a szakértők véleménye is alátámasztja.
Fekete Péter kultúráért felelős Államtitkát Úr döntésének értelmében Könyvtári Minőségi Díj viselésére elismerést nyert:
Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Szeged Minősített Könyvtár cím viselésére elismerést nyert:
Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár, Kecskemét Csorba Győző Könyvtár, Pécs
Justh Zsigmond Városi Könyvtár, Orosháza Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Kiskunfélegyháza
Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár, Szekszárd
Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény, Szolnok Vörösmarty Mihály Könyvtár, Székesfehérvár.
A Könyvtári Minőségi Díj nyertese 2 000 000 Ft,
a Minősített Könyvtár címet elnyerők 300 000 Ft pénzjutalomban részesülnek.
A Díj és Címek hivatalos átadására a 2020. január 22-ei Magyar Kultúra Napja alkalmá-ból megrendezésre kerülő ünnepség keretében kerül sor.
(Forrás: https://www.kormany.hu/)