R e k e d t homállyábúi a h ö éjszakának, s izzasztó ülébül darabos álmának h a m a r k i akarván r a g a d n i füldünköt a piruló h a j n a l szürke világával, s v i g napot hirdetett szép mosolygásával.
Kibújt a külváros gőzölgő vaczkábúl a z (időt visgálni k e s k e n y ablakjábúl, s m é g felöltögette köznapi ruháját,
k i s z a b t a magában e n a p r a munkáját. 10.
A sok m e s t e r e m b e r elkezdett pözsögni, s m e g h i i l t t műhelyébe dolgához sürögni.
A kertész szekerek verset csikorogtak a tejárusnékkal, k i k szörnyen miogtak, besietvén eggyütt a zöld p i a c z o k r a , hová a z éhes nép öszvefut szavokra.
Emelkedvén a por, vegyült a párával.
m e l l y a házok között m i r i g y e s szagával gyarló életünköt m i n d megvesztegetné,
h a j ó t e v ő n a p u n k el n e m széllesztgetné. 2 0 . Azutánn l a s s a n k i n t t o m p a zaj született,
a m m i n t a bomró nép sokfelé sietett tanácskozás között kalmárkodására, v a g y szűk élelmének egyéb forrására.
A h ! s o k k a l b o l d o g a b b , így szóllék m a g a m b a n , n e m nyughatván tovább a zajtúl ágyamban, a mezei élet a m a helységekben,
b o l m i n t s z i n t e a n n y i kies E d e n e k b e n , a mértéklett vígság a szép csendességgel,
a dúzs bövelkedés a j ó egésséggel, 3 0 . eggyügyü m a g z a t i a szent Természetnek,
m i n d e n j ó alkotmányt ürömre i h l e t n e k . Itt a sebes hintók éjjel nem zörögnek, sem a z i r i g y kofák reggel nem pörlenek.
Csendesen hajtják be estve a csordákot csendesen k e z d i k e l másnap a munkákot.
Csak a fülemile fütyüli jajjatt, m i h e l y t a z éjfélnek érzi homállyait, úgy szenderítgetvén a fáradt pórokat,
m i n t a dalló anyák pólyás m a g z a l t y o k a t . 4 0 . U l y gondolatok köztt addig a n d a l g o t t a m ,
még a D u n a partyánn o d a nem j u t o t t a m , b o l a révhajóba be szokták azt v e n n i , k i a Nyúlszigetbe át ügyekszik m e n n i . S z i n t e két Asszonyság ült a dereglyébe, ajándékot n y o m v á n a révész kezébe, a m m i n t oda érvén, kedve jött szívemnek, hogy volek keressek derülést fejemnek.
- Nagyságtoknak, mondám, úri kegyelmébül,
e kies szigetnek bájoló keblébül 5 0 . én is óhajtanék v o n n i mulatságot,
s ösmeretségekbül édes boldogságot.
Vezér nélkül úgy i s , látom, szűkölködnek.
K a r j a i m , még élek, méltán gögösködnek, h a iIly szépségeknek hü szolgálattyára, s úttyoknak lehetnek oltalmazására.
Egymásra tekintvén h u n y o r pillantással, engedelmet adtak furcsa mosolygással, hogy a D u n a ágánn vélek átmehessek,
a mulatságaikban kivántt részt vehessek. 60.
Közepénn az eggyik élete korának, a legcsinosb karjában volt asszonyságának.
Derültt volt h o m l o k a , átható látása, felséges termete, győző mosolygása, s m i k o r bölcs beszedi szűz hangú torkábúl, szép fogai közül, s piros ajakábúl,
méz csermelye gyanánt fülembe pörögtek, a i n n e n bájolással szívembe gögyögtek, balsamos illatot véltem friss rósábúl,
s musikát gyöngyöknek f o l y n i két sorábúl. 70.
A másik ellenben v i r g o n c z menyecskének, s virágjában látszott l e n n i életének.
Belső elégedés ragyogott képébül, s z i n ö r ö m kacsongott mosolygó szemébül, nyájasság édelgett bájos beszédgyében, tánczoló könnyüség m i n d e n lépésében.
A kies Szigetnek átjutván partyára, a korosabb Szépnek bámultam szavára,
k i sétálás közben így szállott Ö c c s é h e z :
Elértünk Thália! mulató helyéhez 8 0 . Jósef Föherczegnek, k i a M a g y a r o k o t ,
s a vélek eggyesült szomszéd Országokot, m i n t Nádorispánnyok bölcsen i g a z g a t t y a , s édes a t y a gyanánt ójja, ápolgattya.
E d d i g e Szigetre aondot én v i s e l t e m , mert már akkorában méltó h e l y n e k l e l t e m a z emlegetésre a Törtenetekben,
m i k o r a mellette fekvő vidékekben a m a híres Scythák g y i l k o l t a k , égettek,
kikből a m o s t a n i Magyarok születtek. 9 0 . L e s e k b o n gyanítván azokot állani
k i k e t járom alá kezdettek hajtani,
ebbe úszlak ők át gyors paripáikkal, . e b b e n osztották fel gyenge társaikkal harczok által szerzett gazdag zsákmányokot, s jövendő s o r s o k r u l j o b b b i z o d a l m o k o t . Majd azutánn m i k o r letelepedtenek, s az igaz h i t által megszolidültenek, a z egész környékre kitörtt Onokáik.
s m i k o r a rend, m e l l y b e szedettek csatáik (és), 100.
megszülte végére kegyes kormánnyokot, s fényre segítette n e m z e t i s o r s o k o t ; e sziset is felkelt v a d állapottyábúl, felékesíttetvén kegyes jóvoltábúl
a nem messze lakó Magyar Királyoknak, s a mellettek forgó főbb uraságoknak, nagy m o n o s t o r o k k a l , ékes t e m p l o m o k k a l , gyönyörű k e r t e k k e l , nyári lakásokkal.
Virágját a z o n b a n j o b b u l ó sorsának
főkép köszönheti Negyedik Bélának, 110.
k i a Pesti h e g y e n n választván lakását, s megszülvén ez által B u d a ragyogását, ezt is fényre h o z t a bö adománnyával, s különös szentségü M a r g i t leányával.
Itt viselt e szent Szűz szerzetes életet, itt m u t a t o t t sokszor buzgó szeretetet már imádságiban m e n n y e i Attyához;
mái' j ó tetteivel felebaráttyához;
önnkint felkeresvén a nyavalyásokot,
s tehetsége s z e r i n t enyhítvén bajokot. 120.
S e m egésségének szokott gyarlósága, s e m a r o s s z üdöknek v a d mostohasága n e m v o l t képes ötet attúl tartóztatni, a m i t buzgó szíve gondolt kívántatni a j ó kereszténynek kötelességéhez s a j ó szerzetesnek magasb szentségéhez.
Itt dicsérték Istent Szent F e r e n c z íiai, itt Szent D o m o n k o s n a k szerzetes lyányai, ferjli m a g z a t i v a l e buzgó Atyának,
versengve hódolván szent Begulájának. 130.
D e áh ! a z üdöknek mostohaságai, s a M a g y a r n e m z e t n e k viszontagságai, m e l l y e k a z Országnak vészeket szerzettek, e kies h e l y n e k is bús véget vetettek.
O h b o l d o g t a l a n H a r c z , pokolnak lajzattya, mindennemű rossznak utálatos a t t y a ! m e d d i g vetsz még gátot a m a kiességnek, m e l l y m i n t nevelője a köz kegyességnek, remek képmüvekkel, szép épületekkel,
érzékeny d a l o k k a l , gyönyörű k e r t e k k e l 140.
igaz bölcsességre a z észt e'késziti, a v a d szívet pedig erkölcsre hevíti ? Akármellyik nemét a rabló b a r m o k n a k s a közöttünk lakó s z e l i d állatoknak, önnön m a g a e l l e n n e m csalod vitára, h a n e m h a szükséges köz fenntartására:
ember ember e l l e n vélekedésekért, h a s z o n t a l a n fényőrt; k i s kicsinységekért fáidalom! úgy bujtatsz, m i n t h a dühössége
v o l n a szent nemének fő kö: élessége. 150.
B a j n o k o k ! k i k h a j d a n csak ölni tudtatok, az emberek honnyán csak pusztítottatok, ne várjatok tőlem magasztalásokot!
N e m érdemletek tik, h a n e m csak átkokot.
E z t mondván, elmerült bús gondolattyaba.
Öccsének is láttam szép szempillájába az érzékeny könnyet gyengén e m e l k e d n i , s gyönyörű orczájánn alá törekedni.
Ne aggódgy, m o n d a ez, Nénnyének végtére,
vigasztaló csókot tűzvén bús képére; 160.
ne aggódgy, j ó C l i o ! a z e m b e r balságánn ! Munkálkodgyunk inkább az észnek országánn, m e l l y n e k már i s láttyuk kies bimbózását, s n e m ok nélkül várjuk fényes virágzását.
M i t segíthetsz rajta könyes p a n a s z o k k a l f Nyessük inkább úttyát bölcs oktatásokkal.
N e m vittük-e végbe i l l y e n fegyverekkel,
V . összes költeményei közt legművészibb átdolgozás a
Búcsúzás
című ( R . M . K . X X I V . 119. 1.), m e l y n e k forrása M a x v. K n e b e l In bekannter M e l o die c., 1790 előtt i r t verse (v. ö . Császár Elemér:A német költészet hatása a magyarra a XVIII. században.
B p . 1913.) V . költeményének keletkezését Császár belső o k o k alapján
valószínűleg
1795-re teszi. Föltevését igazolja s pontos felvilágosítást a d erre vonatkozólag V . egy feljegyzése (zirci kézirattár 222, 399 1.), a h o l e l m o n d j a , hogy 1795-ben Budáról Kufsteinbe utaztában K l a g e n f u r t b a n h a l l o t t a énekelni ezt a közismert német dalt. N a g y o n meg
tetszett n e k i ; le is fordította
franciára
és így szokta énekelgetni magános börtönében. N a g y o n érdekes a m a g y a r n a k összevetése a f r a n c i a fordítással:P e n s e z á m o i , q u a n d votre c o e u r les charmes D ' a m o u r et tendre j o i e récréeront.
P e n s e z á m o i , q u a n d á l e u r t o u r a l l a r m e s N o i r e s c h a g r i n s , soucis, de Vous s'empareront.
Q u a n d des adorateurs l a foule vous entoure, L ' a p p a t d u changement dans votre coeur se fourre, M o n o e i l alors mouillé de larmes v o u s d i r a : P e n s e z ä m o i ; — Pensez á m o i !
P e n s e z i i m o i , quo sort amer appelle A s'arracher de Vous, pour embrasser L e desespoir de v i v r e l o i n de celle,
Que d'adorer m o n c o e u r j a m a i s ne pout laisser.
D o n n e z a u désolé de l'amitié constante
L e d o u x confort, q u i á travers des mers e n c h a n t e ; E t q u a n d en m a faveur le tendre coeur d i r a : P e n s e z á m o i ; — Pensez i i m o i !
Pensez ä m o i , q u a n d l ' u r n e sépulcrale R e n f e r m e r a le c o e u r q u i v o u s a i m a , E t l'áme lä, des b i e n h e u r e u x r i v a l e .
P l u s tendrement q u ' i c i sans fin v o u s chérira.
Q u a n d de p l a n e r a u t o u r de V o u s , m a tendre M i e , L ' e s p r i t r a v i les j o i e s d ' u n paradis o u b l i e E t á s o n eher objet le v o e u a d r e s s e r a : P e n s e z á m o i : — pensez á m o i !
Még egy f r a n c i a költemény v a n a z elsárgult papiroslapok k ö z t : B u j a n o v i c s Kornélnak írta, a k i fogolytársa v o l t ; az 1796. hosszú téli estéken állandóan mellette töltötte idejét, a z együttléttel i g y e k e z t e k megrövidíteni az időt. 1797 májusában a z o n b a n e l kellett válniok, B u j a n o v i c s kikerült.
Búcsúzóul írta V . e k ö l t e m é n y t :
C h e r a m i , a d i e u , j e resté dans les chaines, A u c h a g r i n en proie dans u n étroit cachot, Oü, en c r o u p i s s a n t , v i e de c h i e n j e méné, I m p l o r a n t l a m o r t de m ' e n t i r e r bientöt.
V o u s , l a liberté, tendant ses m a i n s p r o p i c e s , Vient régénérer et rendre á l ' e s s o r ;
S o u v e n e z - vous donc de m o i , q u a n d les délices De l a société v o u s gouterez dehors.
S o u v e n e z - v o u s que j e resté dans les chaines, A u c h a g r i n en proie dans u n étroit cachot.
Vous m'avez souvent dans m o n m a l h e u r extröme Soulagé, n o u r r i , soigné, e n t r e t e n u ;
Votre c o m p l a i s a n c e étoit toujours l a merne, Du premier m o m e n t que V o u s m ' a v e z c o n n u ; M a i s vos attentions de j o u r en j o u r s'acerurent, Et l'honnéteté toujours se rafiína;
Délicieux moments d a m a c e l l u l e furent, . C e u x que m o n a m i avec m o i partagea.
L u i , q u i m ' a souvent dans m o n m a l h e u r extrémé Soulagé, n o u r r i , soigné, entretenu.
Desormais m o n sort de sout son poids terrible M'aecabler v i e n d r a , quand de l'obscurité L'étornel reflux, de tout objet v i s i b l e , S u r le soir, m ' a u r a j o u r n e l l e m e n t privé.
Délaissé, c o m m e n t b r a v e r l'affreux m a r t i r e Des tenébres, sans l ' a p p u i de m o n a m i ' !
Les douleurs, q u i trop s o u v e n t m o n coeur déchirent, Seviront plus fort q u a n d je serai sans l u i ,
Et mon sort fatal de tout son poids terrible M'aecabler v i e n d r a , pendant l'obscurité.
Que l'éloignement le s o u v e n i r n'efface, E t que le départ ne sóit u n a b a n d o n !
Dans vos soins pour m o i , pensez, changeant de place Ä leur tour changer, le génre et l a f a c o n ;
E t s i mes tourments, q u a n d v o u s aurez l'enceinte D u dongeon f r a n c h i , v i e n d r o n t á s'augmenter, A u g m e n t e z a u s s i , a m i , l a tendre crainte, De me v o i r á m a misére s u c c o m b e r . Que l'éloignement le s o u v e n i r n'efface, Et que le départ ne sóit u n a b a n d o n !
Z i r c i apátsági kézirattár, 222, 4 0 1 — 2 . 1.
H O R V Á T H K O N S T A N T I N .
Á N Y O S H A T Á S Á H O Z .
E kérdésről az I K . III. 414—426. l a p j a i n s Császár Ányos-kiadásában (RMIv. 23) találunk adatokat (283—7. 1.). K e z e m b e került a z o n b a n egy o l y a n kézirat, a m e l y b e n Ányosnak «Im koporsód ajtajánál . . . » kezdetű versére a sírból o l y a n két felelet jön, a m e l y az itt közöltek egyikével s e m egyezik. A z egyik 4, a másik 5 strólából áll. A z egyes strófák kezdösorai ezek. I. 1. H a l l o m gyászos panaszodat, h a l l o m szívedet. 2. H a l l d az éjnek méltóságos csendességénéi. 3. Keresztecském fátyolával . . . 4. Süt a világ szerelmünknek. II. 1. Vájjon te vagy-e k e d v e s e m , k i siránkozol ? 2. Szűnjön meg hát e gyötrelem, szűnjön fájdalom. 3. A halál kegyetlensége neked n e m vétett. 4. Itt fekszik mulandóságnak példás m a g z a t j a . . . 5. Gyászos sötét
ségre itélt testem . . . A z előbb közöltek csak 4 strófásak, ez 9 szakos s eltérő szövegű. E g y adat ez is Ányos e költeményének népszerűségéhez.
G U L Y Á S J Ó Z S E F .