Innovációs stratégia

Az innovációs stratégia az intézmény stratégiájának egyik (talán a legfontosabb) eleme, a versenyképesség megteremtéséhez, illetve megőrzéséhez szükséges korszerűsítési feladatok meghatározása, majd megvalósítása.

Alapvető döntés a kívánatos stratégia típusának meghatározása, hogy milyen termékkel, vagy szolgáltatással lenne mód az élvonalba kerülni. Mit kell tenni, hogy a megszerzett élvonalbeli helyünket megőrizzük.

A hatásos innovációs stratégia egyszerű, a kielégíteni kívánt szükségletre, a végtermékre koncentrál. Megvalósítása célszerűen kicsiben indul, hogy kezdetben csak kevés emberre, pénzre, s szűk piacra legyen szükség.

Szoros kapcsolat van a funkcionális rész-stratégia és a vállalat egészének stratégiája között éppen az innováció esetében. Ebben tükröződik leginkább a jövőorientáltság.

Az innovációs stratégia alapkérdései - Milyen az általános stratégia jellege.

- A vállalat mennyire kutató, elemző, védő vagy reagáló stratégiát kíván követni.

- Maga akar újdonsággal megjelenni, vagy azt csupán gyorsan át kívánja venni.

Fontos, hogy a termék életgörbe mely szakaszában van a vállalat. Az innovációs stratégia is portfólió. Az innováció tanulási folyamat. Szorosan kapcsolódik mind belső, mind külső tényezőkhöz.

A sikeres innovációs stratégia fő tényezői

- Az információs rendszer hatékonysága (fogyasztó igényeiről, a fejlődési lehetőségekről), - A minőség középpontba állítása (nem a műszaki fejlesztés a cél, hanem az üzleti siker), - Az innovációs tevékenység sebessége (az idő a legfőbb versenytényező),

- Kooperáció, stratégiai együttműködések: fő területe az innováció, - Növekvő figyelem az externáliákra

(A termékek a használata biztonságos legyen és a környezetre se legyen káros.), - Legyen meg a kiszállás lehetősége.

- Az innovációs stratégia-alkotás feladatai

Az innovációs stratégia is csak az egységes vállalati stratégia egy része lehet.

Összefüggéseiből kiragadva nem készíthető el – s még kevésbé valósítható meg - megfelelő színvonalon. Az innovációs stratégia kialakításának első lépéseire már az egységes stratégia kidolgozásának korai fázisában sort kell keríteni.

A stratégia kialakításánál figyelembe kell venni, hogy számos tevékenység áll szoros kapcsolatban innovációs folyamatokkal. A már meglévő iparági versenytársak közötti versenyben leginkább a 4 P (a termék, az ár, az értékesítési csatornák és az értékesítés-fokozás) terén – s igen gyakran innovációval - teremthetők előnyök.

- Az innovációs stratégia kialakításának főbb lépései A) A külső innovációs környezet felmérése:

= A saját termékek helyzete, innovációs szintje, fogyasztók igényeinek elemzése.

= A versenytársak innovációs eredményeinek feltárása, a szállítók fejlesztési terveinek ismerete.

= Az állami gazdaságpolitikai innovációs támogatások felmérése.

= Tájékozódás a legújabb szabadalmakról, termelési eljárásról, termék típusokról.

B) A vállalkozás szervezetének elemzése:

= Adaptációs, megújulási képesség.

= A szervezeti rendszer átalakítása.

= A munkatársak állandó továbbképzése, az új termékek gyártására való felkészítése, innovációs lánc.

= Piacfelmérés: a marketing menedzsment feladata.

= Kutatás, fejlesztés: a termék műszaki paramétereinek meghatározása.

= Beruházás: új technológia és technika megvalósítása.

= Termelés: menedzsment koordináció megvalósítása.

= Értékesítés: marketing menedzsment feladata.

C) Az alapvető innovációs irány meghatározása:

= Reagáló, alkalmazkodó stratégia: a szervezet gyakorlatilag nem folytat innovációs tevékenységet, csak követi a piacvezetőket, csak akkor fejleszt, ha a piaci verseny rákényszeríti, mindig utólag teszi meg a szükséges lépéseket.

= Védő stratégia: a szervezet piaci pozícióit (részesedését) kis mértékű fejlesztések révén és a környezethez való alkalmazkodás elsődlegessége mellett kívánja megtartani.

= Kutató stratégia: innovációs kutató tevékenységet folytat, önálló kutató, fejlesztő részleggel rendelkezik, melynek feladata a termékek kifejlesztése, költségigényes nagy kockázattal jár, de kiemelkedő nyereséggel kecsegtet.

= Elemző stratégia: a piaci elemzésekből és a vállalati szervezeti rendszer elemzéséből indul ki, a megfontolt biztonságos fejlődést biztosítja, a kisebb fejlesztési lépéseket támogatja.

D) Az innovációs lépések kidolgozásának feladatai:

= Ötletgyűjtés: az ötleteket ösztönző-rendszer kialakítása; a felmerült fejlesztési ötletek összegyűjtése; az ígéretes ötletek kiválasztása.

= Tervezési folyamat: az ígéretes ötletek pontos meghatározása, megfogalmazása; az ötletek nagy vonalakban való kidolgozása; a megvalósítható tervezetek kiválasztása.

= Fejlesztés: a megvalósítható tervezetek részletes kidolgozása; tesztre alkalmas fejlesztések kiválasztása.

= Tesztelés: a megvalósítható fejlesztések szűkebb körben való kipróbálása; a tesztelés eredményeképpen a megvalósítandó innovációs lépések kiválasztása.

= Megvalósítás: az innovációs eredmények gyakorlati bevezetése.

Az innováció megvalósítása

Az innováció megvalósítható állandó, folyamatos fejlesztéssel, kis változásokon keresztül, vagy adott időközönként, egyidejűleg több és nagyobb volumenű változtatás végrehajtásával.

Az innováció megvalósításának a módját, az innováció szükségességét és formáját általában az adott termék vagy szolgáltatás életciklusa határozhatja meg.

A versenyképességet javító innovációs lehetőségek feltárása érdekében Drucker [1985] hét információ-forrás folyamatos figyelemmel kísérését ajánlja. Ezekaz alábbiak:

(1) a váratlan külső esemény, siker, kudarc, (2) ellentmondás a tervek és a valóság között, (3) a felhasználás folyamatainak szükségletei, (4)az ipar, vagy a piac szerkezetének módosulása, (5) a demográfiai változások,

(6) a fogyasztók szemléletének átalakulása és

(7) az akár tudományos, akár nem tudományos jellegű új tudás.

Drucker négy alapvető innovációs stratégiát különböztet meg. Ezek a következők:

- A „leggyorsabban a legjobbat” elv követése – azaz a vezetésre, egyeduralomra törekvés akár új iparágban, új piacon.

- A „lepd meg őket ott, ahol nincsenek” magatartásminta – amelynek lényege az „alkotó utánzás”, az, hogy a cég megvárja, amíg valaki úgy „körülbelül” kitalálja az újat, s ekkor a félkész megoldást gyorsan a vevők igényeit kielégítő innovációvá fejleszti.

- Speciális környezeti rés keresése és kiaknázása igazán akkor sikeres, ha a piac oly kicsi, hogy a gazdaságos sorozatnagyságot egy cég is előállíthatja, mert ekkor a piacra lépő új cégnek nincs esélye a gazdaságos méretet lehetővé tevő piac megszerzésére. Ugyanilyen siker-tényező az igen speciális szakértelem.

- Egy termék, egy piac, vagy egy ipar átfogó innovációja (gazdasági jellemzőinek megváltoztatása).

Stratégiai tervet készíteni nemcsak egy vállalatra, ágazatra, hanem régiókra (21. ábra) vagy országokra is szükséges.

21. ábra A regionális innovációs potenciál meghatározó elemei

Forrás: Dőry (2000)