Az innováció fejlesztése az idegenforgalmi ágazatban

A turizmus új formái hódítanak teret a hagyományos, tengert és napfényt kereső tömegturizmussal szemben. Ezek között megtalálhatók a „zöldebb”, testre-szabott és élményközpontú turizmus innovatívabb és szakosodott formái. A turisztikai kereslet növekedése és a demográfiai változások (a gyermekvállalás időbeli kitolódása, vagy az

időskorú utazók egyre nagyobb száma) felgyorsítják a turisztikai termékek szegmentációját és az újszerű szolgáltatásokat nagymértékben tartalmazó, újfajta termékek kialakulását.

Az innováció és az új tájékoztatási technológiák meghatározóvá váltak az ágazat versenyképessége és a hozzá kapcsolódó többi ágazattal való csere megerősítése szempontjából. Figyelemfelkeltő és partnerségi kezdeményezésekkel, valamint a különböző nemzeti és európai programok megfelelő alkalmazásával ösztönözni kellene, hogy az idegenforgalom terén működő állami és magánszereplők, köztük elsősorban a kkv-k nagyobb hangsúlyt fektessenek e technológiák használatára. Elengedhetetlen továbbá, hogy az információs társadalom eszközei és szolgáltatásai gyorsabban épüljenek be az idegenforgalom egészébe, ezen belül elsősorban a kkv-k által folytatott turisztikai tevékenységekbe, és a turizmus különböző szereplői könnyebben férhessenek hozzá a megfelelő pénzügyi eszközökhöz.

A turisztikai tevékenységek modernizálása mellett fokozni kellene a szektorban dolgozók szakismereteinek javítására irányuló erőfeszítéseket is, elsősorban annak érdekében, hogy az említett munkavállalók könnyebben tudjanak alkalmazkodni az új technológiákhoz és az új piaci elvárásokhoz (például az egészségügyi és a wellness-turizmus esetében), és növekedjen mobilitásuk.

Az idegenforgalom versenyképessége nagymértékben kötődik annak fenntartható jellegéhez, mivel a turisztikai célpontok minősége erősen függ a természeti és kulturális környezetüktől, valamint a helyi társadalmi beágyazottságuktól

Az európai idegenforgalom versenyképessége nagyban függ attól, hogy milyen kép él az emberekben Európáról, és hogy minőségi úti célokat kínáló régiónak tekintik-e. Az európai úti célok fokozott vonzereje és ismertsége jelentős pozitív gazdasági hatással lehet, ami az Európán kívülről érkező turisták számának növelésével valamint az európaiak saját kontinensükre irányuló utazások iránti fokozott érdeklődésével érhető el. A világpiacon, kiemelt célcsoportnak az Egyesült Államok, Japán, Kína, Oroszország, India és Brazília tekinthető. E célból szükséges, hogy a legfontosabb idegenforgalmi szakkiállításokon megjelenítsék, ezzel kiemelt ismertséget szerezzenek a nagy kulturális és sporteseményeknek, a kulturális rendezvénysorozatoknak, világkiállításoknak, amelyek szintén mozgatórugói lehetnek az európai turizmus élénkítésének.

Az ágazatban a szolgáltatások bővítése és az úgynevezett attrakciók számának növelése mellett a szervezeti rendszert is át lehet alakítani. A fejlesztésekkel a turizmus hozzájárulhat a foglalkoztatás javításához is. A többi ágazattal ellentétben ugyanis az idegenforgalomban a modernizálás nem létszámcsökkenéssel, hanem ellenkezőleg, az alkalmazottak számának növekedésével jár, mivel jelentős a kapcsolódó szektor és sok a beszállító. Az innováció forrását elsősorban az ágazatban dolgozók jelentik. Természetesen az innováció egyben megzavarja a kialakult szokásokat is, és az emberek nagyon sok esetben ellenállnak a változásnak, ha nem látják annak azonnali hasznát.

A szezonalitás problémája valóban hatással van a munkahelyek biztonságára, és csökkenti a turisztikai állások vonzerejét. Ösztönözni kell az olyan, különleges szerződéstípusokat, amelyek garantálják a szezonális alkalmazottaknak a stabil munkavállalást, azzal a céllal, hogy az állandó alkalmazottakéval azonos foglalkoztatási és szociális jogokat biztosítsunk számukra.

Az internet széles körű elterjedése a turizmusban lehetővé teszi a fogyasztók számára a szolgáltatókkal való közvetlen kapcsolattartást. Ez az ágazat egészében a (tranzakciós) költségek csökkentéséhez vezethet, ami a közvetítők – így az utazási irodák és az utazásszervezők – kiiktatását eredményezi. A tömegturizmus terén végment olyan jelentős újítások, mint a fapados légitársaságok megjelenése, számottevően befolyásolták az idegenforgalmi ágazat növekedését és továbbfejlődését. Az utóbbi évtizedben egyre több úti cél vált elérhetővé, ami telítette a piacot. Napjainkra a változékony kereslet vette át az irányítást a jellemzően a fogyasztók által uralt piacon. Ez új problémát jelent, amely innovatív és kreatív gondolkodásmóddal oldható meg, a piaci rést betöltő turizmusformák széles választékának (gyógy-, zöld/öko- és farmturizmus, természetjáró turizmus stb.) kialakítása révén.

A turizmus egy szokásaiban gyorsan változó népességgel találja szemben magát, amely gyakrabban, de rövidebb ideig vakációzik. A turisták nagy része a választását „a legjobb minőséget a legjobb áron” kritériumra helyezte át.

A nagy idegenforgalmi vállalkozásokban az innováció a döntéshozatali eljárás bevett, szokványos eleme. Annak biztosítására, hogy ne érjék őket felkészületlenül a váratlan újítások, napjaink vállalkozásai a mindennapi tervezés részévé teszik az innovációt. Számukra az egyszerűen csak egy további termelési tényező.

A meghatározott úti célokra összpontosító kis turisztikai vállalkozások számára korlátozott az innováció maradéktalan kiaknázásának a lehetősége. A fő akadályt az emberi és pénzügyi erőforrások hiánya jelenti. Az idegenforgalmi kis- és középvállalkozások elsősorban az átlagos ügyfelek szokásos igényeinek a kielégítésére összpontosítanak, és nem tudnak forrást elkülöníteni a kutatás-fejlesztésre. A szerkezetátalakítási és együttműködési mechanizmusok révén a kisebb méretű vállalkozások könnyebben alkalmazkodhatnak a változásokhoz, és fokozhatják versenyképességüket.

Az idegenforgalmi ágazat számára kihívást jelent, hogy új termékeket és szolgáltatásokat kínáljon. Az élményszerzésre épülő turizmus, a fenntartható turizmus és a természeti, a kulturális, illetve a történelmi örökséggel foglalkozó turizmus azok közé a stratégiák közé tartoznak, amelyek számos újító erejű turisztikai terméket eredményeznek napjainkban sok európai idegenforgalmi helyszínen. Az innováció egyre inkább az olyan, piaci rést jelentő területekkel összefüggő termékek kapcsán történik, mint az ökoturizmus, vagy a kalandturizmus.

A kulturális turizmus is számottevő és növekvő ágazat, amely viszonylag jómódú és képzett látogatókat vonz. Több kulturális helyszín olyan innovációkat hajt végre, amelynek célja értékük kultúrán keresztüli növelése. Szélesítik kínálatukat, és növelik a látogatások időtartamát, például az átélhető kulturális élmények és események jobb összeállítása és népszerűsítése révén.

A turizmus nem csupán azokat érinti, akik közvetlenül a szállodákban, a vendéglőkben és a légitársaságoknál dolgoznak, hanem mindenkit, aki beszállítóként vagy a turizmus hatásainak érintettjeként kapcsolatba kerül a szolgáltatásokkal.