Az információs társadalom jellemzői

A huszadik század végén és a huszonegyedik század elején megalkotott technikai vívmányok hosszú időre megváltoztatták, forradalmasították mind az információszerzés, mind az információátadás módjait. Olyan új kommunikációs csatornák jöttek létre, amelyek által megszűntek a térbeli és az időbeli korlátok.

Vizy E. Szilveszter¹ egyik előadásában úgy fogalmazott, hogy a világ összezsugo-rodott az információk terjedésének gyorsasága tekintetében. Nap mint nap tapasztaljuk, hogy a kommunikációnk és ezáltal egész világunk mennyire fel-gyorsult és hálózatosodott, amelynek következtében a korábbi tér-és időkorlá-tok megszűntek. Ahogyan Manuell Castells írja a The Information Age című művében: „Halványodó századunk utolsó negyedében egy információ-középpontú technológiai forradalom átformálta gondolkodásmódunkat, azt, ahogy termelünk, ahogy fogyasztunk, kereskedünk, szervezünk,

1 Vizy E. Szilveszter: A tudás öt évente megfeleződik. ENTITLE konferencia: Eger, 2009. május 19.

14 Az IKT-erőforrások fajtái

lunk, ahogyan élünk, ahogy meghalunk […].”² Leszögezhetjük: információs tár-sadalomban élünk.

Levonhatjuk tehát azt a következtetést, hogy a technika és az internet rob-banásszerű fejlődésével olyan új lehetőségek nyíltak meg az emberek számára, amely megváltoztatta az információhoz való hozzájutás módját, eszközeit. Nap-jainkra az információs társadalom kifejezés már gyűjtőfogalommá vált, mert „…

egyszerre jelenti az ipari civilizációt felváltó korszakot”, a társadalom- és gazda-ságpolitika átfogó jövőképét formáló közösségi minőséget, valamint a követke-ző történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak az összességét.” ³

Theodor Roszak az Információ kultusza című művében így vall az informá-ció és az informáinformá-ciós társadalom egyre növekvő szerepéről: „Minden korszak-nak megvan a kulcsszava: a „hit korszaka”, az „ész korszaka”, a „felfedezések korszaka”. Korunk az információ korszaka elnevezést viseli. […] Végül is mi rosz-szat lehet felhozni az információ ellen? [...] az információt az ötvenes években az élet titkával azonosították. A hetvenes évekre árucikk lett belőle. S amint már hallottuk: „Ma a legértékesebb üzleti cikk az információ. Minden üzletág-ban.” ⁴





2 Castells, Manuel, The Rise of the Network Society. Blackwell Publishers. The Information Age III.

1-2. idézi Nyíri Kristóf : Castells The information age (recenzió). In: Az információs társadalom és a kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfogalmai (szerk. Kondor Zsuzsanna, Fábri György) Századvég, Budapest 2003. A Budapesti Kommunikációs Főiskola tankönyvei, 6. 25.

3 Dávid Adrienne: A digitális dokumentum szerepe az Információs társadalomban [szakdolgozat]

[elektronikus dokumentum.][2012. június 7].<URL:

http://mek.oszk.hu/05600/05675/05675.doc>

4 Roszak, Theodor (1990) idézi Bell, Daniel: 2001 [1976]): Az információs társadalom társas keret-rendszere. In: Az információs társadalom és a kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfo-galmai (szerk. Kondor Zsuzsanna, Fábri György) Századvég, Budapest 2003.A budapesti Kom-munikációs Főiskola tankönyvei, 6. 23.

A releváns információhoz, mint árucikkhez való hozzájutás szerepe tehát stratégiai fontosságú, és a naponta ránk zúduló hatalmas adattömegből nem könnyű feladat. Tóth Máté⁵ egy 2004-es tanulmányában a következő jellemző-ket fogalmazta meg :



A számítástechnika, az internet, a telekommunikáció robbanásszerű tech-nikai fejlődése és elterjedése világméretű, az egész társadalomra kiható válto-zások kialakulásához vezetett. Ezzel együtt egy olyan új korszak –vagy nevez-hetnénk új időszámításnak is– kezdődött, amelyet az információ soha nem látott bősége és korlátlan, globális terjedése jellemez. Az információ szó valójá-ban válogatott és minősített adatok összessége, amelyet különböző tevékeny-ségeink megkönnyítésére használunk, tehát nem azonos az adattal, annál több.

Az információs társadalomban kulcsszó a tanulás, amelynek segítségével új horizontok nyílnak meg előttünk. Az új ismeretek megszerzésének legkézenfek-vőbb és legkönnyebben elérhető eszköze az a világméretű számítógép-hálózat, amelyet internetnek nevezünk. Az „internet az információs társadalom gazda-ságának, politikájának, tudományának és kultúrájának fokozatosan mindent átfogó és mindent átható kommunikációs közege.” ⁶

Marsall McLuhan szerint Gutenberg nyomdagépének megjelenését és ezál-tal a könyvnyomtatás elterjedését követően az ember végleg leszámolt az évez-redes szóbeliségen alapuló kultúrával, amikor lehetővé tette az információ tö-meges terjedését és tartós rögzítését. Ezáltal az írás-olvasás kikerült egy szűk, kiváltságos elit kezéből, és mindenki számára lehetővé vált az ismeretszerzés e módja. A McLuhan által nyomtatott könyvhöz hozzájutó és abból tudást szerző, tipográfiai embernek nevezett embertípus számára a tudás lényegében a tudás birtoklásán alapszik: különféle írásbeli forrásokból elsajátítható ismeretek ösz-szességét jelenti. A fogalmat napjainkban már az audiovizuális és mindinkább a digitális kommunikáció elterjedésére használják, és a tipográfiai és poszttipog-ráfiai ember kifejezés helyét ma már az elektronikus ember fogalom veszi át,

„aki számára a tudást már nem az információ birtoklása, hanem az

5 Tóth Máté: A könyvtáros szakma szerepváltása a digitális korban. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 51. évf. 1. sz. (2004) 16-22. [2010. március 7.] <URL.

http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3486&issue_id=447> [Letöltve: 2012. június 7.]

6 Nyíri Kristóf: Információs társadalom és nemzeti kultúra. URL: http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/kmfil/kutatas/nyiri/nk.htm [Letöltve: 2012. június 7.] ]

16 Az IKT-erőforrások fajtái

san hozzáférhető végtelen információáradatban való eligazodás képessége határozza meg.” ⁷





Az információs társadalmat az ipari társadalom utódjának tartják. Szorosan kapcsolódik a már tárgyalt posztindusztriális társadalom (Daniel Bell), posztmo-dern társadalom, a tudástársadalom és a hálózati társadalom (Manuel Castells) fogalmaihoz.