Bár a villamos energia homogén termék, az energiatermelés technológiája és el-osztása bonyolult folyamatokat takar. Ráadásul a villamos energia nem vagy csak drága technológiák árán tárolható.96 A mindenkori kínálatnak alapvetően meg kell egyeznie a mindenkori kereslettel – ami a rendszer fenntartása szempontjá-ból is bonyolult eljárásokat tesz szükségessé, fontos technikai paraméterek betar-tását teszi elengedhetetlenné, és elsőrendű követelmény a mindenkori egyensúly fenntartása. Ezek a bonyolult feltételek és eljárások a szokásosnál is nagyobb in-formációs aszimmetriát eredményeznek a villamosenergia-termelők, a villamos-energia-rendszert fenntartók, üzemeltetők, valamint a villamosenergia-termelés-ről, a rendszer fejlesztéséről döntők, és az e döntésekben végső soron érintett fo-gyasztók között.
Mivel az információs aszimmetria létrehozása és fenntartása minden jára-dékvadász-lobbi elemi érdeke (Olson, 1987; Olson, 1997), ezért a villamosener-gia-piac, ahol az információs aszimmetria a piac technikai feltételeiből közvetle-nül adódik, különösen kedvező a járadékvadászat szempontjából. Minél kevésbé tájékozottak a fogyasztók a lobbik tevékenységéről, illetve a villamos energia elő-állításának paramétereiről, az árba épített különböző díjak és költségek valóságos
176
természetéről, alternatív beszerzési piacokról, stb. annál inkább megfelelő hely-zet ez az iparág képviselői számára. A iparágban terméshely-zetes módon jelen lévő érdek az, hogy a fogyasztók ne legyenek tájékozottak. A tájékozott (informált) fo-gyasztók ugyanis fel tudják mérni az őket ért jóléti veszteségeket és ennek meg-felelően könnyebben tudnak fellépni ez ellen.
Ebben a tekintetben a járadékvadászat természetét és a korrupciós kockázato-kat elemző kutatók érdeke közös az egyébként megrövidített fogyasztói csopor-tokéval. Míg az előbbiek érdeke, hogy minél pontosabban fel tudják tárni egy tár-sadalmi jelenség (esetünkben a járadékvadászat) intézményi feltételeit, működési mechanizmusát, addig az utóbbiak elemi érdeke az, hogy csökkentsék az iparág-ra jellemző információs aszimmetriát és ezzel csökkentsék az őket érő jóléti vesz-teségeket is. Ezzel szemben az iparág járadékvadász magatartásának célpontjai, a szabályozást megalkotó politikusok közvetlenül ellenérdekeltek e törekvések-nek – mivel a fogyasztók informálódásának korlátozása teszi számukra lehetővé, hogy az általuk hozott, az iparág számára kedvező törvények jóléti hatása rejtve maradjon, és így ne befolyásolhassa szavazatmaximalizáló törekvéseiket.
3. Korrupció esetén alacsony a lebukás kockázata, magas a korrupciós jutalék, és alacsonyak a tranzakciós költségek
Kézenfekvő tény, hogy a korrupció többnyire rejtve marad. Mivel a korrupciós tranzakciók költséges és/vagy kockázatos előkészítő folyamat eredményei, ezért a korrupt hivatalnok vagy politikus akkor jár el ésszerűen, ha – a korrupció lét-rehozásának tranzakciós költségeit konstansnak feltételezve – olyan tranzakci-ók mellett kínál korrupciós előnyöket, amelyeknél magas a cserébe várható kor-rupciós jutalék összege, azaz a korkor-rupciós tranzakció várható hozama maximá-lis. Ekkor az eredeti tranzakció néhány ezrelékét kitevő korrupciós jutalék is tíz vagy akár százmillió forintra rúghat. Másrészt a korrupt tisztviselő vagy politi-kus olyan korrupciós tranzakciókban érdekelt, amelyeknél a korrupció felderíté-sének kockázata, illetve a korrupció tranzakciós költsége minimálisra szorítható.
A korrupciós jutalék maximalizálása szempontjából a villamosenergia-piac más piacoknál vonzóbb lehet egy korrupt politikus, illetve hivatalnok számára, mivel itt az egyes szabályozási döntések hatalmas összegek elosztását befolyásol-ják. Inkább itt érdemes korrupciós szolgáltatást ajánlani, mint más piacoknál. A magyar vállalatvezetők megfigyelései is erre utalnak:
„Korrupció ott van inkább, ahol nagy pénzek mozognak.” (Szántó-Tóth, 2008)
Másrész a korrupció felderítésének kockázata is alacsonyabb az energiapiac, és ezen belül a villamosenergia-piac esetében, mégpedig két okból is.
Először is a járadékvadász-lobbik létezése és a jövőben várható nyilvánvaló aktivitása biztosíték arra, hogy ezek mint a korrupcióban érintett másik fél, a kor-rupciós szolgáltatás vevőjeként nem „dobják fel” az ügyet – azaz kisebb kocká-zattal kínálható itt korrupciós szolgáltatás, mint olyan esetekben, amikor a kor-rupciós tranzakció az eladó és a vevő egyszeri találkozását valószínűsíti. Azaz az érintettek várhatóan csak a korrupciós tranzakció során találkoznak, sem előtte, sem utána.
Ez a tény a felderítés valószínűségének mérséklése mellett közvetlenül csök-kenti a korrupció tranzakciós költségeit is: ha a korrupcióban érintett felek egyéb-ként is rendszeresen találkoznak, szoros, gyakran személyes kapcsolatokat építe-nek ki, akkor a tranzakció előkészítéséépíte-nek költsége minimális.
Másodszor, ahogy azt a járadékvadászatnál korábban láttuk, az erős informá-ciós aszimmetria szinte tálcán kínálja a kis lebukási kockázat, és így az „olcsó”
korrupció lehetőségét. Ezen a piacon a korrupciós tranzakció felderítését, illetve egy döntés mögött meghúzódó korrupció gyanújának vizsgálatát rendkívül meg-nehezíti, ha az eredeti tranzakció vagy döntés, ahol a korrupció valószínűsíthető, olyan bonyolult folyamatokkal kapcsolatos, amelyek megértése speciális ismere-teket, technikai tudást követel. Csak kevesen birtokolják a döntések értelmezésé-hez szükséges tudást, és akik értenek is ehértelmezésé-hez, azok jobbára vagy maguk a kor-rupt döntéshozók, vagy maguk a lobbik szakértői. Egy független szakértő számá-ra a speciális ismeretek megszerzése viszonylag nagy befektetés – ezért kevesen is vállalkoznak erre a feladatra azért, hogy ezen ismeretek birtokában a villamos-energia-piacon történt döntések, illetve tranzakciók feltételeit és várható hatásait az esetleges korrupció szempontjából is vizsgálják. A kör ezzel bezárult.
4. a világos kormányzati szándékok hiánya
Magyarországon 2003–2009 között a villamosenergia-piaccal kapcsolatos sza-bályozást a világos és konzisztens kormányzati stratégia hiánya jellemezte. Nem mintha nem léteztek volna szakértők széles köre által kidolgozott, megvitatott, az energiapolitikai stratégiát megalapozó háttérelemzések, kidolgozott energiapoli-tikai stratégia – de később ezek elveivel ellentétes döntések születtek. Az egymást követő kormányok döntései vagy más-más stratégiai koncepcióba voltak illeszt-hetők – akár a világos, szakmailag megalapozott energiapiaci stratégiák megfo-galmazása és elfogadása nélkül –, vagy az egyes döntések mögött nem ismerhető fel pontosan, hogy milyen stratégiába is illeszkednek. A kutatás eredményei
sze-178
rint ez a megfigyelés a piaci szereplők általános tapasztalata, közös tudása. Ha pedig ez a helyzet, akkor ez két közvetlen következménnyel is jár: bizonytalansá-got szül a piacra lépni kívánó befektetők körében (a), és felerősíti mind a járadék-vadászat, mind a korrupció kockázatait, mivel megnehezíti az egyes kormányza-ti döntések elemzését e szempontokból (b).